Földrajziköznév-tár
barázda 1. borozda (Balanyásza, Dor- Dor-mánfalva, Gorzafalva, Lábnik,
Reke-csin, Szászkút, Szlanikfürdő 1: 345, lép-csőzetesen művelt föld egy-egy kb. 3–
4 m széles, 14 ekefordulóval felszán-tott lépcsőzete 4. b™r™ozd™ (Kórógy 46: 1/57) | barázda, barázna, borozda, borozna, boroznya (Rát 28: 156): tó-csa 2. barica (Me.berény 1: 348): mel-lékutca.
bárkarakodó bárka-rakodó (Makó 1:
350): halászbárkák kikötőhelye.
barkás barkás (Gy.vár 65: 32) | bár-kás (Bajánsenye, Bő, Duka, Gencsapá-ti, Velem 65: 32): fűzfás terület.
barlag l. parlag
barlang1 1. barlang (ÉrtSz. 1: 422, ÉKsz. 93, Sárospatak 7: 256, Nesz-mély 27: 23, Hegyköz 36: 302, Sátor-aljaújhely 37: 500, K.kanizsa 39: 27, Kapolcs, Káptalantóti, Lesenceistvánd 67: 16, Csikvánd, M.gencs, Nyárád, Tapolcafő, Vanyola, Ve.varsány 68:
16, Borszörcsök, Nyirád, Ve.galsa 69:
17, Aszófő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 21) | b™rl™ng (Kórógy 46:
1/58) | bārlang (Visk 28: 157) | bal-lang (Berhida, Besenyőtelek, Gyer-gyó-vid., Ikafalva, Kákics, Kürt, N.ka-nizsa, Pápa vid., Tatrang, Tejfalu 1:
351, Visk 28: 157, K.kanizsa 39: 27, Csögle 69: 17, Szeged 73: 116, Sz.hát 75: 63) | ballangot (Bözöd, Gajcsána–
Dtúl 1: 351) | ballangba (Áj, Bocföl-de, Ketesd, M.homorog 1: 351, M.ho-morog 72: 45) | ballangban (Kocs 1: (Gál-bény, Moldva 1: 351) | ballaág (Szind 1: 351) | b™ll™ng (Kéménd, Szlavónia, Szt.lőrinckáta, To.nádaska 1: 351,
ballang (Kákics 1: 351, Ormánság 74:
31): erdőben, kertben, szántóföldön levő gazos, bokros hely. Ö: büdös~, jég~.
barlang2 l. parlag
barlangerdő ballagerdőbe (Dr.csehi 1: 351) | ballangerdő (Katádfa 1: 351)
| ballangerdőbe (Boda, Ka.vár, Su-mony, Szilágy 1: 351) | b#rlang#rdőÝ (Garbolc 1: 351) | barlang erdőbe (Kopács 1: 351): igen sűrű erdő, ren-geteg.
baromállás baromállás (Hortobágy 1:
353, Bő, Velem 65: 32): a gulya pihe-nőhelye a legelőn.
baromélő baroméllő (Gúta 1: 353) | baromillő (Bogya 1: 353): legelő, fő-ként lovak, szarvasmarhák számára.
baromfitelep baromfitelep (Sárospa-tak 7: 256): nagyüzemi baromfinevelő üzem.
baromillő l. baromélő
baromitató baromitató (Bő, Gy.vár, Nárai, Velem 65: 32) | baromitatu (Bajánsenye 65: 32): kút, amelyből az állatokat itatták a határban.
baromjárás baromjárás (Kk.halas, Kkság 1: 353): a szarvasmarhák lege-lőterülete.
baromkút baromkut (Gerjen 63: 37) | baromkút (Körösök 9: 97, Szeged 73: 1/116): bővizű jószágitató kút a le-gelőn.
barompiac barompiac (Karcfalva 14:
204): az állatvásár helye haszonálla-tok: szarvasmarha, ló, juh, sertés stb.
adásvételére.
baság baság (Fekete-Körös-völgy 38:
11): juhok számára épített karám.
basahalom basahalom (Debrecen 1:
355): domb.
bástyaakol bástyaakó (Kkság 1: 356)
| bástya akóban (Kkság 1: 356) | bás-tyaakókra (Szabadszállás 1: 356): a juhok teleltetésére szolgáló, kerítéssel, szélvédővel ellátott akol.
bazén bazen (Zenta és k. 52: 117) | bazén (Kúla és k. 79: 136): medence.
bazót l. bozót
becsali becsali (Lovászpatona, N.sza-lonta 1: 370) | becsaliba (Csurgó, Kk.-halas 1: 370) | becsalinál (Újkígyós 1:
370): csárda.
befolyás 1. befojás (Döbrököz 63: 37):
folyó, patak torkolata 2. befojás (Bez-dán 80: 117): beömlés, vízlepte terület.
begluk begluk (Szt.tamás és k. 50:
75): bégi birtok, vagyon.
begy(e) 1. begye (Bg.szász 1: 383):
föld kidomborodó része 2. bëgy (Mes-terszállás 25: 11): begy alakú határ-rész.
bejárás bëjárás (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12):
tanyába vezető kocsi- és gyalogút.
bejárat bejárat (Bakonya 11: 952):
völgy vagy horhos kezdete.
bejáró 1. bejáró (ÉrtSz. 1: 483, ÉKsz.
104, Sárospatak 7: 256, Hegyköz 36:
302, Zamárdi 60: 36, D.földvár, Ireg-szemcse, Sársztlőrinc, Szakály, Szakcs, Tengelic 63: 37): valamely területre bevezető út, illetve annak a kezdete a.
bejáró (N.harsány 11: 952): a faluba vezető mellékút b. bejáró (Kani-zsa és k. 45: 119, Hetyefő, Kapolcs, Lesenceistvánd 67: 16, Aszófő, Bny.-sztlászló, Csajág 70: 21) | bejáróu (Má-tészalkai j. 41: 593) | bëjáró (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12): nagyobb útról letérő, tanyához, taghoz, településrészhez ve-zető keskeny út. Ö: tanya~.
391): tó, mocsaras hely.
békafészek bíkafíszek (Darvas 72:
48): vizes hely, ahol sok béka van.
békaríkató béka-rékató (Sümeg-vid.
1: 394) | békarékató (Bölcske, Ireg-szemcse, N.szokoly, Tamási 63: 37) | békaríkató (Bölcske, N.szokoly, Ireg-szemcse, Tamási 63: 37): mocsaras, vizenyős terület.
békarokkás békarokkás (Sióagárd 63:
37): rét olyan része, ahol sok békarok-ka (zsurló) terem. vi-zes, mocsaras terület 2. békás (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12): legelőrész, ahol sok a béka.
békástó bíkástó (Cibakháza 25: 11):
elgazosodott, vizenyős terület, ahol sok béka és pióca él.
37): vizenyős terület, ahol sok béka ta-nyázik.
bekötő bekötő (Aszófő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 21): a főútvonallal (valamely települést) összekötő út.
bekötőút bekötőut (Bakonya, Gör-csöny, N.harsány, N.váty, So.hatvan, Szaporca 11: 952) | bekötőút (Sárospa-tak 7: 256, Hegyköz 36: 303): a főút-vonallal (valamely települést) össze-kötő út.
belátó belátó (D.földvár, Kölesd, Ozo-ra, Tamási 63: 37): kimagasló pont, ahonnan messze ellátni.
belföld belföldnek (Rétköz 1: 423):
mocsárban levő száraz terület.
belhely belhelynek (Györgytarló 1:
423): telek. Er.vi-dék 1: 427, Sárospatak 7: 256) | b"lső-ség (Torda 1: 427) | bēlsőÝb"lső-ség, b$rsőÝsíg (Inaktelke, Nyárszó 18: 18) | b"sősíg (Komáromsztpéter 1: 427):
(települések belterületén fekvő) beépí-tett telek 2. belsőség (Sárospatak 7:
256, Hegyköz 36: 303, Sátoraljaújhely 37: 500) | bèlsőüs?g (Csengeri j. 13:
539, Fh.gyarmati j. 17: 495, Mátészal-kai j. 41: 593, Ny.bátori j. 44: 423) | b"sőség (Ve.galsa 69: 17) | bēsőség (Káptalantóti, Kapolcs, Lesenceist-vánd 67: 16) | bessőség (Karcfalva 14:
204): település belterülete.
belsőtelek bēső telek (Kapolcs, Lesen-ceistvánd 67: 16): a falu belterületén levő, a házakhoz tartozó szántó.
belszeg b#szög (Böhönye 60: 36): a település közepe, belső része.
beltelek 1. beltelek (Damak, Herceg-szántó 1: 427, Sárospatak 7: 256, és gyümölcsös 2. beltelek (Cibakháza, Csépa, Kunsztmárton 25: 11,
145): település központi része.
belterület belterület (ÉrtSz. 1: 539, ÉKsz. 116, Sárospatak 7: 256, Karc-falva 14: 204, Hegyköz 36: 303, J.apá-ti, J.berény 62: 12) | bèlterület (Csen-geri j. 13: 539, Fh.gyarmati j. 17: 495, Mátészalkai j. 41: 593, Ny.bátori j. 44:
423): település sűrűn beépített, belső,
benntelek benntelek (M.királyfalva 1:
434): (települések belterületén fekvő) beépített telek.
bennvaló 1. bemvaló (Bogártelke, N.kapus 18: 18) | bemvaló² (Jákótel-ke, Jegenye, Zsobok 18: 18) | bAmvaló (Kö.fő 18: 18): telek a. bemvaló (Bo-gártelke, N.kapus 18: 18) | bAmvaló (Kö.fő 18: 18) | bemvaló² (Jákótelke, Jegenye, Zsobok 18: 18) | bennvaló (Szé.föld 57: 12): (a települések belte-rületén fekvő) beépített telek.
bent l. bönt
bér ber, bér (Hegyköz 36: 303): mak-koltatásra kibérelt erdőrész.
bérc 1. bérc (ÉrtSz. 1: 561, ÉKsz.
121, B.falu, Csernátfalu, Hétfalu, Nyá.mente 1: 442, Sárospatak 7: 256, Hegyköz 36: 303) | bÇérc (Hétfalu 1:
442) | börc (Balaton-felvidék, Lovász-patona 1: 442): hegy 2. börc (Bny.-sztlászló 70: 22): hegycsúcs 3. bérc (ÉrtSz. 1: 561, ÉKsz. 121, Sárospatak 7: 256, Sátoraljaújhely 37: 501) | börc (Kemenesalja, Lovászpatona, N.simo-nyi, Szt.gál, Ve.varsány, Zala m., Zs.-kfalud 1: 442, Nyúl 6: 47, Koppány 61: 26, Gy.vár 65: 32, Bazsi 67: 16, Duka, Vanyola 68: 16) | börcön (Dtúl 1: 442): (kisebbfajta) domb, halom, emelkedés 4. bérc (Pilismarót 27: 23) | birc (Lóna, M.bikal, Vista 18: 19) | börc (Velem 65: 32, Kapolcs, Kápta-lantóti, Lesenceistvánd 67: 16, Nyárád 68: 16): dombtető, hegytető, hegyge-rinc 5. börc (Nyúl 6: 47): lejtő kidom-borodó része 6. börc (Tapolcafő 68:
16): terméketlen köves terület. Ö: ha-tár~, kő~.
bercel 1. bercel (Kk.halas 1: 442):
nagy fák alatt bokrokkal sűrűn benőtt,
alig járható terület az erdőben a. ber-cel (Kk.halas 1: 442) | berber-celek (Kkság 1: 442): bozótos, bokros hely a határ-ban b. bercel (Kkság 1: 442): irtásos vagy fiatal erdővel benőtt terület.
bércelő bírcelő (Jákótelke 1: 442):
bérc eleje.
bérctető bérctető (ÉKsz. 121, Sáros-patak 7: 256, Hegyköz 36: 303): hegy-nek, kisebb kiemelkedésnek a legma-gasabb része.
bereg l. berek
berek 1. bereg (Fogaras, K.vicsáp, Sá-rospatak, Se.sztgyörgy, Szt.gál 1: 444)
| berek (ÉrtSz. 1: 561, ÉKsz. 121) | 66: 27): vizenyős (terméketlen) terület b. berëk (Sármellék 1: 444, Borször-csök, Csögle 69: 18) | b$rküngbe (Sár-mellék 1: 444): lapos, mélyen fekvő terület 2. berek (ÉKsz. 121, Hahót, Keszthelyi j. 1: 444, Csengeri j. 13:
539, Fh.gyarmati j. 17: 495, Mátészal-kai j. 41: 593, Ny.bátori j. 44: 423) | berëk (Hahót 1: 444, Bakonya, Gör-csöny, N.harsány, N.váty, So.hatvan, Szaporca 11: 952, Hú.hetény 15: 35, Császár, Dad, Kocs, Neszmély 27: 23, K.kanizsa 39: 33, Ba.berény, Böhö-nye, Ka.szerdahely, Ordacsehi, Segesd, So.udvarhely, Vörs 60: 36, Decs, Döb-rököz, Kocsola, N.kónyi, Szakcs 63:
38) | berök (Patosfa 1: 444, Bakonya, Görcsöny, N.harsány, N.váty, So.hat-van, Szaporca 11: 952, Hú.hetény 15:
35, Császár, Dad, Kocs, Neszmély 27:
23, K.kanizsa 39: 33, Csököly, Őrti-los, Szenna 60: 36): vizenyős (bokros) rét vagy legelő a. berëk (Ve.galsa 69: Gencsapáti, Gy.vár, Nárai, R.gyarmat, Velem 65: 32, Hetyefő, Kapolcs, Káp-talantóti, Lesenceistvánd 67: 16, M.-gencs, Nyárád, Vanyola 68: 16, Aszó-fő, Szt.gál 70: 21): bokrokkal, fákkal
berekfás berëkfás (So.udvarhely, Vörs 60: 36, Hetyefő, Kapolcs, Káptalantó-ti, Lesenceistvánd 67: 16, Nyirád, Ve.-galsa 69: 18) | berökfás (Csököly, Szen-na, Őrtilos 60: 36): terület, ahol sok az égerfa.
berekhát berëkhát (Csopak 70: 21):
domboldal ligetes része.
berekszél berekszél (Sárospatak 7: 256, Ordacsehi 60: 36) | berëkszé (Ordacsehi 60: 36): vizenyős terület, berek széle.
berenás berenás (Hegyköz 36: 303, Sátoraljaújhely 37: 501): tövisbokros erdőrész.
béresház béresház (Hegyköz 36: 303)
| bírësház (Csögle 69: 18): cselédház.
berettyó berettyó² (Gáborján 1: 446, 72: 52): víz, folyó.
bérföld bérfőd (Szeged 73: 1/144) | bírfőÝd (H.nánás 1: 446): bérelt föld.
berkenyés berkënyés (Hetyefő, Ka-polcs, Káptalantóti, Lesenceistvánd 67: 16, M.gencs, Nyárád, Tapolcafő, Vanyola, Ve.varsány 68: 16, Aszófő 70: 21) | berkënyís (Csögle 69: 18): te-rület, ahol sok berkenyebokor van.
bérlet béllet (Sársztlőrinc 63: 38) | bérlet (ÉrtSz. 1: 564, J.apáti, J.árok-szállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12, Sársztlőrinc 63: 38) | b?rlet bë-sung (Ordacsehi 60: 36) | pëbë-sung (Hú.-hetény 15: 182): mély gödör, szurdok;
árok.
beszakadás beszakadás (Nyirád 69:
18): bányaművelés miatt beszakadt te-rület.
beszögellés beszögelés (Duka 65: 32) | beszögellés (Celldömölk–Alsóság 65:
32): valamely földterületnek a másik-ba való benyúlása.
beteglegelő beteglegelőkről (Kkság 1:
461): a beteg jószág legelője járvány idején.
betérő betérő (Büssü 66: 28): vala-honnan beágazó út.
beton beton, betony (B.topolya és k.
betonkút petonykut (N.kanizsa 1:
463): betongyűrűvel kibélelt ásott kút.
betonút betonút (ÉrtSz. 1: 595, ÉKsz.
129, Szt.tamás és k. 50: 69) | bëtonút (Cibakháza 25: 11): betonnal burkolt út.
betyár betyár (Sárospatak 7: 256):
rosszul termő föld.
betyárstrand betyárstrand (Becse 47:
196): tiltott fürdőhely. (Káp-talantóti 67: 16): a környezetétől eltérő művelési ágú terület.
bíbicjárás bíbicjárás (J.apáti, J.árok-szállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12): bíbicek rendszerint vizenyős területen levő lakhelye.
bíbickocogó 1. bíbickocogó (Szentes 1: 471): terméketlen, kemény föld a.
bíbockocogó (Csépa, Kunsztmárton 25: 11, Szeged 73: 1/153): terméket-len, vízállásos föld, amelyben nád is terem.
bigecs 1. bigecs (Makó 1: 476, Földe-ák 55: 37): gazos földterület, kert a.
bügecs (N.kőrös 71: 28): magasan fek-vő terméketlen homokterület. (Békés-csaba 1: 479): bikák tartására szolgáló épület.
bikaállás bikaállás (Földeák 55: 38, F.nyék 63: 38): bikák karámja, legelőn levő pihenőhelye.
bikaér bikaér (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12):
bikalegelőn levő keskeny vízfolyás.
bikaföld bikafőd (N.kanizsa 1: 479, K.kanizsa 39: 35): földterület, ame-lyen a községi bikák részére termeltek takarmányt.
bikaház 1. bikaház (Doroszló 81: 65):
bikaistálló a. bikaház (Csépa 25: 11):
a közbirtokosság apaállatainak épüle-te.
bikahodály bikahodáj (Kö.ladány 1:
479, 72: 55, Földeák 55: 38): bikák tartására szolgáló épület.
bikaistálló bikaistálló (Hegyköz 36:
303, Kanizsa és k. 45: 119, Becse 47:
196, B.topolya és k. 53: 231, Ada 78:
145) | bikaistáló (Császár 27: 23, Sza-badka 49: 296, Temerin és k. 51: 85, Iregszemcse 63: 38, Kúla és k. 79:
127): bikák tartására szolgáló épület.
bikakert 1. bikakert (Pincehely 63:
38): bikák számára való takarmány termesztésére elkerített hely 2. bika-kert (J.apáti, J.kisér 62: 12): apaállatok tartására szolgáló telek, lakó- és gaz-dasági épületekkel.
bikákol l. bikaakol
bikakút bikakút (J.árokszállás 62: 12):
apaállatok, bikák itatóhelye.
bikalegelő bikalegelő (J.árokszállás, J.berény 62: 12, Bő, Duka, Gy.vár, Nárai, Velem 65: 32): apaállatok tartá-sára hasznosított rét, legelő.
bikarét bikarét (N.kanizsa 1: 480, Sárospatak 7: 257, Bakonya 11: 952, Hú.hetény 15: 36, Hegyköz 36: 303, K.kanizsa 39: 35, Kalaznó, Sárszt-lőrinc 63: 38, Kelet-Ormánság 77: 69)
| bikarít (Bük 8: 36, Császár 27: 23, Bő, Gencsapáti, Gy.vár, Nárai, Velem 65: 32): (a község tulajdonában levő) rét, amelyen a bikák számára füvet ka-szálnak.
bikató bikató (Sárospatak 7: 257): a bikarét közelében levő tó.
bik(k)(-) l. bükk(-) bikkos l. bükkös birge- l. birka-
birgéj birgéj (Torockó 1: 486): temető.
birkaakol birgeakó (Galgamácsa 1:
487) | birge-akók (Rákospalota 1: 487)
| birkaakó (Gyulaj 63: 38, Aszófő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 21, Ormánság 74: 42) | birkaakol (Ormán-ság 74: 42): juhok számára elkerített hely vagy épületszerűen megépített szállás.
birkaállás birkaállás (Hortobágy 1:
487): juhnyáj pihenőhelye.
birkacsapás birkacsapás (Bő, Celldö-mölk–Alsóság, Gy.vár 65: 32, Bny.-sztlászló, Szt.gál 70: 21): széles, füves út, amelyen a birkákat a legelőre 1: 488): juhok szálláshelye.
birkagyep birkagyöpp (Gy.vár 65:
32): juhok legelője.
birkagyűjtő birkagyüjtő (Závod 63:
38): juhok gyülekező helye a legelőre hajtás előtt.
birkahálás birkahálás (Hetyefő, Ka-polcs, Lesenceistvánd 67: 16, Nyirád 69: 18): juhok legelőn vagy erdőben levő szálláshelye.
birkahodály birgehod" (Szt.lőrincká-ta 1: 488) | birgehodáj (J.apáti, J.árok-szállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12) | birkahodáj (Sárospatak 7:
257, N.harsány 11: 952, Császár 27:
23, Döbrököz, Medina 63: 38, Kápta-lantóti, Lesenceistvánd 67: 16, Bor-szörcsök, Nyirád, Ve.galsa 69: 18, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 21) | birkahodály (Hegyköz 36: 303, Püs-pökladány 72: 56): juhok tartására szolgáló épület.
birkajárás 1. birgejárás (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12) | birgejáráson (Bénye J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12)
| birkajárás (Szabadka 49: 296, B.to-polya és k. 53: 231, Bő, Velem 65:
32): széles út, amelyen a birkák a le-gelőre mennek 3. birkajárás (Gy.vár
65: 32): az akol előtt levő fedetlen, be-kerített terület, ahol napközben a ju-hok tartózkodnak.
birkakút birkakut (Fürged 63: 38): ju-hok itatására szolgáló kút.
birkalegelő birgelegelő (J.árokszállás 62: 12) | birkalegelő (ÉrtSz. 1: 627, ÉKsz. 137, Becse 47: 196, Pálfa 63:
38, Celldömölk–Alsóság, Duka 65:
32, Doroszló 81: 65) | bírka legelő (Me.peterd 72: 56): gyenge minőségű legelő, mely csak a juhok legeltetésére alkalmas.
birkás 1. birkás (D.szekcső 11: 952):
birkalegelő és a mellette levő terület 2.
birkás (Medina 63: 38): erdőrész, ahol juhokat legeltettek.
birkasopa birkasupa (Földeák 55:
39): birkaistálló.
birkaszállás birkaszállás (Ve.galsa 69: 18): bekerített hely, a birkák éjsza-kai szálláshelye.
birkaszín birkaszén (Szakmár 1: 488)
| birkaszin (Bh.keresztes 1: 488) | bír-kaszín (Kkság 1: 488): juhok szállás-helye.
birkatelek birkateleköket (Kkság 1:
489): juhlegelő.
birkatelep birkatelep (J.kisér 62: 12):
több hodály alkotta egység, ahol juho-kat tartanak, nevelnek.
birkatilos birkatilos (Toponár 1: 489):
birkalegelő.
birkaúsztató birgeúsztató (J.apáti, J.árokszállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12) | birkausztató (Hetyefő, Kapolcs, Lesenceistvánd 67: 16, Csik-vánd, M.gencs 68: 16, Nyirád 69: 18, Aszófő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70: 21, Doroszló 81: 65): természetes
vagy mesterséges vízállás, ahol a ju-hokat nyírás előtt megfürdetik.
birodalom birodalom (Bánfa, E.ara-csa 1: 490): nagyobb földesúri vagy papi birtok; uradalom.
birtok 1. birtok (Úny 27: 23, K.kani-zsa 39: 36, Ba.berény, Böhönye, Csö-köly, Ka.szerdahely, Ordacsehi, Őr-tilos, P.kovácsi, Segesd, So.udvarhely, Szenna, Vörs 60: 36, J.apáti, J.árok-szállás, J.berény, J.boldogháza, J.kisér 62: 12, Decs, D.földvár, Döbrököz, Györe, Kölesd, Medina, Ozora, Sár-sztlőrinc, Szakcs 63: 38, Bajánsenye, Bő, Celldömölk, Duka, Gencsapáti, Gy.vár, Nárai, R.gyarmat, Velem 65:
32, Hetyefő, Kapolcs, Káptalantóti, Lesenceistvánd 67: 16, Csikvánd, M.-gencs, Nyárád, Tapolcafő, Vanyola, Ve.varsány 68: 16, Borszörcsök, Csögle, Nyirád, Ve.galsa 69: 18, Aszó-fő, Bny.sztlászló, Csajág, Szt.gál 70:
22, Kúla és k. 79: 127, Bezdán 80:
117, Doroszló 81: 65) | bìrtok (Csen-geri j. 13: 539, Fh.gyarmati j. 17: 495 Mátészalkai j. 41: 593): valakinek a tulajdonában levő ingatlan, földterület a. birtok (Szulimán 11: 952) | bìrtok (Csengeri j. 13: 539, Fh.gyarmati j.
17: 495, Mátészalkai j. 41: 593): egy gazda tulajdonában levő (nagyobb) földterület; tag b. birtok (ÉrtSz. 1: (na-gyobb) földbirtok, gazdaság;
nagybir-tok 2. birtok (Bő, Gy.vár, Nárai, Ve-lem 65: 32): erdő, mező, rét, legelő.
Ö: föld~, kaszáló~.
bitangföld bitankfőd (Földeák 55:
39): elhanyagolt földterület.
bitangistálló bitangistáló (Földeák 55: 39): istálló, ahová az elkóborolt, gazdátlan állatokat bekötik.
bitykó bitykó (Cs.sztdomokos 1: 493):
nagyobb hegység apró kiálló csúcsai.
bivalyfürdő bivajfürdő (J.berény 62:
12, Dombóvár 63: 38): bivalyok für-detésére szolgáló állóvíz vagy patak-rész.
bivalyitató bihalitó (Döbrököz 63:
38): bivalyok itatására való kút.
bivalyúszó bihaluszó (Ordacsehi 60:
36) | bivajuszó (Ordacsehi 60: 36):
mocsaras hely, ahol a bivalyok szok-tak fürödni.
bivalyúsztató bivajusztató (Bő, Gy.-vár 65: 32) | bivajúsztató (J.berény 62:
12) | bivalusztató (Bő, Gy.vár 65: 32):
bivalyok fürdetésére szolgáló állóvíz vagy patakrész.
bláták 1. bláták (Szabadka 49: 317, B.topolya és k. 53: 239): mocsaras hely 2. bláták (Szabadka 49: 317, B.-topolya és k. 53: 239): nedves lapály.
bóbic bó²bic (Aklihegy 28: 199): fo-lyó- vagy állóvízben minden oldalról vízzel körülvett szárazföld, sziget.
bocfás bocfás (Sárospatak 7: 257):
bodzafával benőtt terület.
bocicsapás boci cs™p"son (Nó. m., Gr és Kh vm. 1: 501): a legelőre menő ál-latok által kitaposott út.
bocka l. bucka
578): fakéreggel vagy betongyűrűvel védett kút, forrás.
bodonkút 1. bodomkút (Bábony,