IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
10. Fogyatékossággal élő fogyasztókkal kapcsolatos rendelkezések
41. § (1) Az Elnök a 15. § szerinti kijelölési határozatban az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozóan meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül megvizsgálja, hogy a 4. melléklet 2. pontjában meghatározott különleges szociális helyzetű fogyasztók számára elérhetők és megfizethetők-e a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások, beleértve szükség esetén a teljes körű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is. A vizsgálat keretében az Elnök vizsgálja a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések, illetve szolgáltatások
a) körét;
b) elérhetőségét az egyetemes szolgáltatók kínálatában; valamint c) megfizethetőségét.
(2) Az Elnök az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban a különleges szociális helyzetű fogyasztóknál felmerülő kiadásokat, különös tekintettel az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat eredményeként azonosított berendezésekkel, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos többletkiadásokra;
b) a különleges szociális helyzetű fogyasztók által igénybe vett hírközlési szolgáltatásokat, azok volumenét, az ezekkel kapcsolatos kiadásokat;
c) a különleges szociális helyzetű fogyasztók jövedelmi helyzetét, fogyasztási jellegű kiadásait és
d) a 4. melléklet 2. pont a) alpontja és 2. pont b) alpontja szerinti támogatás, járadék mértékét, annak az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat eredményeként azonosított berendezésekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokhoz viszonyított arányát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az Elnök felhasználhatja különösen:
a) a szolgáltatók általános szerződési feltételeit;
b) a Hatóság piackutatásaiból származó adatait;
c) a Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatait és
d) a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból származó adatokat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez az egyetemes szolgáltatóként kijelölt szolgáltatók az Elnök határozatában foglaltak szerint adatszolgáltatásra kötelesek.
42. § (1) Az Elnök a 41. § szerinti vizsgálatok során alkalmazott módszereket és a vizsgálatok eredményét közzéteszi a Hatóság honlapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közzétételt követően 30 napon belül bárki megküldheti a vizsgálattal kapcsolatos észrevételeit. A beérkezett észrevételeket az Elnök megvizsgálja, és a megalapozott észrevételek alapján módosíthatja a vizsgálat eredményeit.
43. § Ha az Elnök a 41. § szerinti vizsgálatok eredményeként megállapítja, hogy a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások – beleértve szükség esetén a teljes körű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is – elérhetősége vagy megfizethetősége a 15. § szerint kijelölt valamely egyetemes szolgáltató esetében nem biztosított, akkor a fogyatékossággal élő fogyasztókkal kapcsolatos támogatási rendszer kidolgozása érdekében tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.
11. Záró rendelkezések
44. § Ez a rendelet 2020. december 21-én lép hatályba.
45. § (1) A 3. § és 4. § szerinti vizsgálatokat az Elnök első alkalommal 2021. augusztus 31-ig végzi el.
(2) A 14. § (1) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az egyetemes szolgáltató első alkalommal a kijelölési határozat véglegessé válását követő évben köteles teljesíteni.
(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően kijelölt egyetemes szolgáltató köteles a 31. § szerinti hatósági szerződés hatálybalépéséig vagy ennek hiányában a 30. § (1) bekezdésében foglalt kijelölési határozatban meghatározott időpontig, továbbá ha az Elnök valamely szolgáltatáselem tekintetében az egyetemes szolgáltató kijelölését megszünteti, akkor a 23. § (3) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásáig az egyetemes szolgáltatáselemet a kijelölési határozatban vagy – ha az Elnök és az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tartalmáról hatósági szerződésben állapodtak meg – hatósági szerződésben foglalt változatlan feltételekkel nyújtani.
46. § Hatályát veszti az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 6/2015. (X. 26.) NMHH rendelet.
47. § Ez a rendelet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 84–92. cikkének és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.
Dr. Karas Monika s. k.,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
GYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 282. szám9889 Az egyetemes szolgáltató által kötelezően benyújtandó adatok
Számozási körzet 1. Számozási körzet 2. …
Alacsony jövedelmű fogyasztó vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó
Többi végfelhasználó
Alacsony jövedelmű fogyasztó vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó
Többi végfelhasználó …
A beérkezett igénybejelentések száma (db) Elfogadott igénybejelentések száma (db) Elutasított igénybejelentések száma (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés a) pontja / 20. § a) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés b) pontja / 20. § b) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (2) bekezdés alapján elutasított (db) Az igénybejelentés 11. § (7) bekezdése / 19. § (7) bekezdése szerinti értesítés végfelhasználónak történő megküldéséig eltelt átlagos időtartama (nap) Elfogadott igénybejelentések teljesítésének
átlagos időtartama a 11. § (9) bekezdésében / 19. § (8) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjától számítva (nap)
Esetek száma, ahol az egyetemes szolgáltatás létesítéséhez további hálózati elemek kiépítésére volt szükség (db)
Esetek száma, ahol a hozzáférés létesítéséért külön díjat számított fel (db)
Hozzáférés létesítéséért külön felszámított díjakból származó nettó árbevétel (Ft)
MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 282. szám
Ebből: azon esetekhez kapcsolódó díjakból származó nettó árbevétel, ahol az egyetemes szolgáltatás létesítéséhez további hálózati elemek kiépítésére volt szükség (Ft)
Egyetemes szolgáltatás előfizetőinek időszak végi száma (db)
Egyetemes szolgáltatás előfizetési hónapjainak száma az időszakban (db)
Egyetemes szolgáltatás havi díjából származó nettó árbevétel (Ft)
Egyetemes szolgáltatás (havi díjon felüli) forgalmi díjából származó nettó árbevétel (Ft)
2. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez
A méltánytalan teher jóváhagyására irányuló kérelemhez kötelezően mellékelt adatok, dokumentumok
1. Az egyetemes szolgáltató a kérelméhez mellékeli
a) – ha az egyetemes szolgáltató az Eht. 105. §-a szerinti számviteli szétválasztási kimutatás benyújtására nem kötelezett – az egyetemes szolgáltató éves beszámolóját;
b) hatályos számviteli politikáját;
c) a kérelmet alátámasztó, a nettó költség mértékére vonatkozóan az egyetemes szolgáltató által előzetesen elvégzett vizsgálatok eredményét;
d) tárgyi eszköz nyilvántartását legalább olyan részletezettséggel, amiből az előzetesen kalkulált nettó költség számítás alapjául szolgáló valamennyi adat egyértelműen és pontosan beazonosítható;
e) az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint az eszközeit és forrásait tartalmazó, az Eht. 87. § (2) bekezdése szerinti számviteli kimutatásait, a kimutatásban megjelenő tételek tartalmi leírását, több egyetemes szolgáltatás, illetve egyetemes szolgáltatáselem nyújtása esetén az egyes tételek, szolgáltatások, szolgáltatáselemek közötti megosztásának értékét és módszertanát, továbbá a nettó költség számításhoz szükséges, 2. pontban meghatározott további egyedi információt, dokumentumot és
f) az előzetesen kalkulált nettó költség és a méltánytalan teher számításának részletes ismertetését annak megjelölésével, hogy a számítás alapjául szolgáló adat a saját számviteli nyilvántartásaiban, az Eht. 87. § (2) bekezdésében előírt számviteli kimutatásaiban pontosan hol található.
2. Az egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes szolgáltatáselemek nettó költségének meghatározásához a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok:
2.1. Megfizethető egyetemes szolgáltatás nyújtása esetén az analitikus nyilvántartások olyan részletezettséggel, amelyből az alacsony jövedelmű fogyasztók és a különleges szociális helyzetű fogyasztók előfizetői hozzáférési vonalai egyenként egyértelműen azonosíthatók:
a) az adott szerződéshez kapcsolódó tárgyévi beruházási számlák másolata vagy a saját teljesítésről készült számviteli bizonylatok másolata;
b) a beruházás eredményeként kiépített kapacitások volumene hálózati elemenként, amely alatt az elektronikus hírközlő hálózat olyan, költségfelosztás céljára kialakított részegysége értendő, amit a hálózat egy vagy több rétegében a szolgáltatás biztosításához igénybe vett eszközök csoportja határoz meg;
c) az eszköz aktiválási bizonylatának másolata, az eszköz hasznos élettartamával;
d) az adott analitikákhoz rendelt számviteli értékcsökkenési leírás módszertana és mértéke, pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;
e) az internet sávszélesség és a hangszolgáltatás költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások;
f) a bevételek részletes kimutatása, hozzáférési vonalanként;
g) a tárgyidőszakban megkötött, valamint a megszüntetett, megfizethető egyetemes szolgáltatási szerződések másolata, vagy azoknak a szerződésben foglalt teljesítési időpontjára vonatkozó kivonatának benyújtása és
h) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.
2.2. Nyilvános telefonállomás üzemeltetése esetén a nyilvános telefonállomások 3. melléklet 3.2. pontja szerinti kiválasztásához szükséges, benyújtandó adatok köre:
a) a nyilvános állomások teljes listája, megjelölve az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján működtetett nyilvános állomásokat;
b) a tárgyévben üzembe helyezett új nyilvános állomások esetén a tárgyévi beruházási számlák másolata vagy a saját teljesítésről készült számviteli bizonylatok másolata;
c) a beruházás eredményeként kiépített kapacitások volumene hálózati elemenként;
d) az eszköz aktiválási bizonylatának másolata, az eszköz hasznos élettartamával;
e) az adott analitikákhoz rendelt számviteli értékcsökkenési leírás módszertana és mértéke, pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;
f) az év közben megszüntetett állomások listája, azok leszerelésének időpontjával, valamint ezek selejtezési bizonylatainak másolata, pontos hivatkozással a tárgyi eszköz nyilvántartásra;
g) a nyilvános telefonállomásokon nyújtott hangszolgáltatás költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások, különösen pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;
h) a bevételek részletes kimutatása, nyilvános telefonállomásonként és
i) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.
2.3. Országos belföldi tudakozó szolgáltatás esetén:
a) az országos belföldi tudakozó üzemeltetésével kapcsolatos költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások;
b) a névjegyzék összeállításához kapcsolódó költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;
c) a bevételek részletes kimutatása és
d) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.
2.4. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele szolgáltatáselem esetén:
a) névjegyzék előállításával kapcsolatos költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;
b) névjegyzék előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatos költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;
c) a bevételek részletes kimutatása és
d) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.
3. Az egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes szolgáltatáselemek nettó költségének meghatározáshoz a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok:
a) az általános szerződési feltételek kialakításával kapcsolatos költségeket alátámasztó részletes dokumentumok és számítások és
b) az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályozói jellegű költségeket részletes alátámasztó dokumentumok és számítások.
3. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez
A nettó költség meghatározásának számítása
1. Az Elnök a tárgyévi nettó költséget az Eht. 117. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatás és a 23. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatáselemek (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együttesen:
egyetemes szolgáltatások) nyújtásához kapcsolódó, az egyetemes szolgáltatások nyújtásának hiányában fel nem merülő költségek és az egyetemes szolgáltatások nyújtásából származó bevételek és közvetett előnyök értékének különbségeként határozza meg.
2. Az Elnök az egyetemes szolgáltató nettó költségét az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozóan együttesen határozza meg.
3. Az Elnök a következő költségeket veszi figyelembe a számítás során:
3.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén
a) az egyetemes szolgáltatás nyújtása érdekében telepített és aktivált hozzáférési hálózati eszközöknek az egy évre jutó értékcsökkenését és tőkeköltségét;
b) az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó éves üzemeltetési költségét;
c) az internet szolgáltatás nyújtásához szükséges sávszélesség biztosításának éves költségét és
d) az egyetemes szolgáltatás előfizetői által bonyolított hangforgalomhoz kapcsolódó alaphálózati és összekapcsolási költségek éves értékét.
3.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében üzemeltetett nyilvános telefonállomások
a) egy évre jutó értékcsökkenését és tőkeköltségét;
b) üzemeltetésének éves költségét és
c) a nyilvános telefonállomásokon bonyolított hangforgalomhoz kapcsolódó hálózati és összekapcsolási költségek éves értékét.
3.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén
a) a belföldi tudakozó üzemeltetésével kapcsolatos éves hálózati költségeket és
b) a névjegyzék összeállításához kapcsolódóan a tárgyévben felmerült költségeket, a fogyasztói, fogyasztási adatbázisok kialakításának költségét.
3.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén
a) a névjegyzék összeállításához kapcsolódó éves adminisztratív költségeket;
b) a névjegyzék előállításával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket és
c) a névjegyzék előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket.
3.5. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan:
a) az általános szerződési feltételek kialakításával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket és b) az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan a tárgyévben felmerült szabályozói
jellegű költségeket.
4. Az Elnök a következő, a tárgyévre jutó bevételeket veszi figyelembe a számítás során:
4.1. a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén
a) az egyetemes szolgáltatás előfizetői által a hozzáférés létesítéséért fizetett díjakból, az egyetemes szolgáltatás igénybevételéért fizetett havi díjból, a havi díjon felül fizetett forgalmi díjakból és az egyetemes szolgáltatással összefüggésben bármilyen jogcímen az előfizetőktől származó bevételeket és
b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó nagykereskedelmi bevételeket.
4.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében telepített és aktivált nyilvános telefonállomások
a) forgalmi bevételeit;
b) az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásából származó nagykereskedelmi bevételeket és c) reklámcélú hasznosításából származó bevételeket.
4.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a szolgáltatáselem által generált forgalomból származó, az egyetemes szolgáltatónál jelentkező bevételeket.
4.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az előfizetői névjegyzék marketing bevételeit.
5. Az Elnök a következő közvetett előnyöket veszi figyelembe a számítás során:
5.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén az előfizetőkkel fennálló folyamatos kapcsolattartásból származó előnyöket, így különösen a rendszeres hírlevelek, értékesítési és marketingcélú megkeresési lehetőség piaci ráfordításait, az üzletfejlesztést és akciókat megalapozó forgalmi adatbázis értékét.
5.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében telepített és működtetett nyilvános telefonállomások készülékei körül és a telefonfülkéken elhelyezhető hirdetési felület, valamint a szintén elhelyezhető szolgáltatói védjegy vagy logó összesített reklámértékét, kivéve a bevételek között már számításba vett reklámcélú hasznosítás értékét.
5.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a fogyasztói és fogyasztási adatbázisok értékét.
5.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a névjegyzék reklámhordozó felületként – így különösen kiemelt előfizetői megjelenés, előfizetői reklámok – céljából történő értékesítéséből származó potenciális bevétel és a bevételek között már számításba vett marketingbevétel különbségét.
6. Az Elnök a 3–5. pont szerinti számítás során az alábbi részletszabályokat veszi figyelembe:
6.1. A költségeket az „elkerülhető költségek” módszertana szerint veszi figyelembe. Az egyetemes szolgáltatások elkerülhető költségei az egyetemes szolgáltató azon költségei, költség elemei, amelyek nem merülnének fel, ha az egyetemes szolgáltatásokat nem nyújtaná. Az elkerülhető költségek között az általános költségeket nem veszi figyelembe. Ezek különösen a vezetés és irányítás költségei, a termékfejlesztési költségek, a marketingköltségek, a kis- és nagykereskedelmi ügyfélkezelési és értékesítési költségek, a számlázási költségek, a támogató jellegű tevékenységek költségei, különösen az emberierőforrás-menedzsment költségei, a pénzügy, számvitel és kontrolling költségei, az informatikai szakmai támogatás költségei, de ide nem értve a 3. pont 3.3. alpont b) pontja, 3. pont 3.4. alpont a) pontja, 3. pont 3.5. alpont a)–b) pontja szerinti költségeket.
6.2. Az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei tekintetében a hatékonysági követelményeket folyamatosan vizsgálja, és a nem hatékony működés költségeit nem veszi figyelembe az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei tekintetében. A hatékonysági követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez és az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei megállapításához az Elnök figyelembe veheti más hazai egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó költségeit, költségelemeit és – ha az egyetemes szolgáltató az Eht. 105. §-a szerinti számviteli szétválasztási kimutatás benyújtására kötelezett – a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő információkat, adatokat.
6.3. Az Elnök az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei között az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásához közvetlenül szükséges tevékenységek költségeit és a kizárólag az egyetemes szolgáltatások nyújtása érdekében létesített vagy beszerzett eszközök vállalati számviteli politika szerinti értékcsökkenését és tőkeköltségét számítja be. A tőkeköltséget az eszköz teljes élettartamára számított átlagos nettó eszközértékből kiindulva, a Hatóság honlapján legutoljára közzétett tőkeköltség-szorzó felhasználásával számítja ki.
6.4. A megfelelő szélessávú internet-hozzáférést, illetve a hangszolgáltatást támogató hozzáférés tárgyévi költségének kiszámításakor a közvetlen költségeket, valamint a számításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékeit annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.
6.5. A nyilvános telefonállomások tárgyévi költségének kiszámításakor a közvetlen költségeket, valamint a kiszámításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékeit annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.
6.6. A nyilvános telefonállomások tekintetében, ha az egyetemes szolgáltató egy adott településen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségénél több nyilvános telefonállomást üzemeltet, abban az esetben a legnagyobb bevétellel rendelkező nyilvános telefonállomást vagy telefonállomásokat tekinti az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltetendőnek.
6.7. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele költségének kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségeket veszi számításba.
6.8. Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtása tárgyévi költségének kiszámításakor a tudakozó szolgálat működtetésének közvetlen költségeit veszi figyelembe. Az eszköz jellegű költségek meghatározásakor a szolgáltatáshoz rendelt tárgyi eszközök és immateriális javak értékét annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.
4. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez
Az alacsony jövedelmű fogyasztó és a különleges szociális helyzetű fogyasztó meghatározása
1. Alacsony jövedelmű fogyasztónak azt a szociálisan rászoruló természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül;
b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult;
c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül;
d) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül;
e) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül;
f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult;
g) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül; vagy
h) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.
2. Különleges szociális helyzetű fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy
b) a vakok személyi járadékában részesülő személy.
b) a vakok személyi járadékában részesülő személy.