III. Kormányrendeletek
5. Egyes jogszabályok alkalmazását kizáró és elrendelő rendelkezések
14. § (1) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra az Eszjtv.vhr. – e rendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazható.
(2) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra nem alkalmazható az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet.
(3) Amennyiben jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.
6. Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 16. § 2021. január 15-én lép hatályba.
16. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
17. § A 2021. január 1. napján fennálló és e kormányrendelet alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet 2021. március 1. napjáig kell az egészségügyi katonának és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva, a miniszter részére döntéshozatal céljából előterjesztenie. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.
18. § Ha az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona 2021. január 1-jén érvényes, 5. § (3) bekezdése szerinti illetménye kevesebb, mint a Hjt. szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére az 5. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.
19. § Ha a 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 2021. január 1-jén érvényes, 10. § (3) bekezdése szerinti illetménye kevesebb, mint a Haj.tv. szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a 10. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.
A 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény – ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is –, honvédelmi illetménykiegészítés, valamint a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez Illetménytábla
Fizetési fokozat Gyakorlati idő Illetmény
(Ft/hó, bruttó)
1. 0–2 év 481 486 Ft
2. 3–5 év 613 134 Ft
3. 6–10 év 861 848 Ft
4. 11–15 év 979 473 Ft
5. 16–20 év 1 044 175 Ft
6. 21–25 év 1 158 957 Ft
7. 26–30 év 1 256 300 Ft
8. 31–35 év 1 307 997 Ft
9. 36–40 év 1 417 967 Ft
10. 41– év 1 666 040 Ft
2. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez Az alapnyilvántartás adatköre
Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott
I.
1. neve (leánykori neve) 2. születési helye, ideje 3. anyja neve
4. TAJ száma, adóazonosító jele
5. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma 6. családi állapota
7. gyermekeinek születési ideje
8. egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) 2. szakképzettsége(i)
3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
4. tudományos fokozata 5. idegennyelv-ismerete III.
1. a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése 2. a munkahely megnevezése
3. a megszűnés módja, időpontja IV.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszony vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete 2. állampolgársága
3. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
4. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személyt foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
2. e szervnél a jogviszony kezdete
3. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
4. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
5. a teljesítményértékelés vagy minősítés időpontja és tartalma VI.
1. személyi juttatások VII.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésének időpontja, módja
2. amennyiben a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésével együtt jár a szolgálati viszonyának, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának a megszűnése, úgy ennek időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
A Kormány 602/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyra vonatkozó rendelkezéseknek a veszélyhelyzet idején történő alkalmazásáról és egyes igazolások érvényességének meghosszabbításáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) ideje alatt
a) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénytől (a továbbiakban: Hjt.),
b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvénytől,
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénytől, valamint d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénytől
eltérően − figyelemmel arra, hogy a koronavírus-világjárvány elleni védekezés mindenkitől aktív szerepvállalást követel – az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyra a (2)–(7) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyt létesíthet – a polgármester és az alpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke kivételével – a helyi önkormányzati képviselő, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának nem képviselő tagja.
(3) Önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyt létesíthet a nemzetiségi önkormányzati képviselő, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése bizottságának nem képviselő tagja.
(4) Az állományilletékes honvédelmi szervezet a (2) és (3) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: önkéntes tartalékos katona) kiképzésre vagy tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának időpontját és várható időtartamát – figyelemmel a közjogi tisztségéből adódó feladatainak ellátására – a behívás kezdeményezését megelőzően legalább 30 nappal korábban, az önkéntes tartalékos katonával történt előzetes egyeztetés eredménye szerint határozza meg, és erről tájékoztatja az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.
Az önkéntes tartalékos katona a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet, közgyűlést.
(5) Az önkéntes tartalékos katona a kiképzésre és a tényleges szolgálatteljesítés idejére a párttagságából fakadó jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatja, párttagságának felfüggesztésére nem köteles.
(6) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlés elnöki, alelnöki, a polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását.
(7) A (6) bekezdés szerinti jelöltként történt nyilvántartással egyidejűleg az önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonya felfüggesztésre kerül a jelöltségtől való visszalépésig, a tisztségbe történt megválasztásig, vagy annak elmaradásáig.
2. § Ha a Hjt. 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó harctéri életmentő katona egészségügyi szakkiképzés elvégzéséről szóló igazolásának érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, az igazolás érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a) a helyi önkormányzat,
b) a helyi önkormányzat által fenntartott ba) költségvetési szerv,
bb) nonprofit szervezet, bc) egyéb szervezet,
c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság,
e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet
által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet e rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethet be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthat meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki.
(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a felek az e rendelet hatálybalépése előtt – legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre – megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét az (1) bekezdés szerinti időszak vonatkozásában.
(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény egyes szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést 30 napos felmondási idővel rendes felmondással is megszüntetheti, az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződést azonban rendes felmondással nem szüntetheti meg.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 605/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 24. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési szervként működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem alkalmazottja
a) foglalkoztatására – az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével – az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt alkalmazni kell,
b) szakmai, oktatói, kutatói és tudományos tevékenységet – a tevékenységre irányadó képesítési és egyéb, jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a jogviszonyától és beosztásától függetlenül végezhet.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 606/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény rendelkezéseire, a következőket rendeli el:
1. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Érettségi r.) 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból
a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban
lehet jelentkezni.”
(2) Az Érettségi r. 12. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tanulói jogviszony megszűnése után
a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára,
b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára
bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
(5b) Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
2. § Az Érettségi r. „Átmeneti és vegyes rendelkezések” alcíme a következő 60/D. §-sal egészül ki:
„60/D. § (1) Az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október–novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és
a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy
b) aki számára a 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában a 24. § (4) bekezdése, a 20. § (7) bekezdése vagy a 31. § (5) bekezdése alapján engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2020/2021. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga – a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett – csak szóbeli vizsgarészből áll.”
3. § Az Érettségi r. 12. § (15) bekezdésében a „rendes, javító és pótló érettségi vizsgát” szövegrész helyébe a „rendes és javító érettségi vizsgát” szöveg lép.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 607/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/A. § (5) bekezdésében a „2020. december 31.”
szövegrész helyébe a „2021. június 30.” szöveg lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az új tisztségviselőt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint megválasztják.”
2. § Az R. 22. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi.”
3. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A Kjtv. 18. §-a szerinti pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell kiírni.”
4. § Az R. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a szakértő részére.”
5. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet, azzal, hogy az esküt, illetve a fogadalmat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni.”
6. § Az R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az arcképes igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az ügyvédi tevékenységet gyakorlására jogosult részére.”
7. § Az R. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 33/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
33/B. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő nyugszik.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt megindult, a Kvtv. 17. § (1) bekezdése szerinti rendszeres vagy eseti ellenőrzés során személyes meghallgatás helyett a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezető tisztségviselőjét írásbeli nyilatkozattételre kell felhívni.”
8. § Az R. a következő 37. §-sal egészül ki:
„37. § (1) A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 23. §-t
a) a veszélyhelyzet kihirdetésekor már megüresedett, valamint
b) a veszélyhelyzet kihirdetését követően megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állások esetében is alkalmazni kell.
(2) A Módr.-rel megállapított 33/B. § (1) bekezdését azon közvetítők esetében is alkalmazni kell, akik a közvetítői névjegyzékben már szerepelnek, de a közvetítői igazolványukat még nem vették át.
(3) A Módr.-rel megállapított 33/B. § (2) bekezdését a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt továbbképzési időszak esetében is alkalmazni kell.”
9. § Az R.
a) 5. § (1) bekezdésében a „hatáskörbe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe” szöveg,
b) 16. § (1) bekezdésében az „ülésezésre és a döntéshozatalra” szövegrész helyébe az „ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára” szöveg, c) 22. § (1) bekezdésében az „a szabályzatoktól” szövegrész helyébe az „az iránymutatásoktól” szöveg lép.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat
veszélyhelyzet) ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat