25. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A büntetőeljárásban polgári jogi igényként a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett sérelemdíj fizetésére irányuló követelés kizárólag az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető.”
26. § A Be. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül költségkedvezmény illeti meg a) a polgári jogi igényt érvényesítő természetes személy sértettet,
b) a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jogszabály által meghatározott ügyben.”
27. § A Be. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A költségkedvezmény
a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére, b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére,
c) a sértett által előterjesztett polgári jogi igény esetében a bírósági eljárási illeték előzetes megfizetésére,
d) a magánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére,
e) a pótmagánvádló esetén az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó illetékfeljegyzésre, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére
terjed ki.
(2) Ha a bíróság a természetes személy sértett által előterjesztett polgári jogi igénynek helyt ad, a sértett költségkedvezménye költségfeljegyzési jogként kiterjed a végrehajtási eljárásra is.”
28. § A Be. 555. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során bizonyításnak az e törvényben meghatározottak szerint van helye. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjeszt elő, ezen követeléssel összefüggésben bizonyításnak nincs helye.”
29. § A Be. 556. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell
a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét, c) a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,
d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket, e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és
f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e.”
30. § A Be. 556. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy azt a személyt jelöli meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyként, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény elkövetőjeként megállapítja.
(2b) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelésként a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét kívánja érvényesíteni.
(2c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését kérte és a (2) bekezdés f) pontjára tekintettel olyan nyilatkozatot tett, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul, figyelmeztetni kell az 560. § (3c) bekezdésében meghatározottakra.”
31. § A Be. 556. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig nyilatkozhat úgy, hogy a polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően teljesíteni kívánja. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban bizonyítást nem folytat le.”
32. § A Be. 560. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés l) pontja csak akkor alkalmazható, ha a bíróság a terheltet nyilatkoztatta arról, hogy az 556. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot kíván-e tenni.
(3b) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú bíróság a magánfél lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének az ellenőrzését követően a polgári jogi igényt és az ügydöntő határozatot gyorsított per lefolytatása érdekében a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 3. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg, ha a) a polgári jogi igényt magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy terjesztette elő,
b) a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés l) vagy m) pontjában meghatározott ok miatt utasította egyéb törvényes útra,
c) a polgári jogi igény biztosítására nem rendeltek el zár alá vételt, és
d) a magánfél a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, e bekezdés szerinti megküldéséhez kifejezetten hozzájárult.
(3c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését kérte, a bíróság a polgári bíróságnak a magánfél személyes adatait az érintett személy hozzájárulása nélkül továbbítja és a polgári perben azokra a személyes adatok zárt kezelése nem terjed ki.”
33. § A Be. 571. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el.
(2b) Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor.”
34. § A Be.
a) 99. § (10) bekezdésében a „megszüntető határozat és az ügydöntő határozat kivételével” szövegrész helyébe a „megszüntető határozat, az ügydöntő határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével”
szöveg és
b) 355. § (1) bekezdésében a „szándékát a” szövegrész helyébe a „szándékát jogszabályban meghatározottak szerint a” szöveg
lép.
35. § Hatályát veszti a Be.
a) 21. § (5) bekezdés 10. pontjában a „(4) bekezdés a) pontja és” szövegrész, és b) 52. § (1) bekezdésében az „egy hónapon belül” szövegrész.
8. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
36. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felet – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg)
„f) a természetes személy által – a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve bűncselekménnyel összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése iránt – indított perben, és”
9. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
37. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 236. § (5) bekezdés b) pontjában az „és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő” szövegrész.
10. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény módosítása
38. § A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A természetes személy felperest a gyorsított perben – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg.”
39. § A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keresetlevélnek – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 560. § (3b) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény kivételével – tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát.”
40. § Hatályát veszti a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 7. § (3) bekezdése.