A fogyasztást terhelő közvetett adók

Alapmegoszlások. A munkabért terhelő közvetlen adókon és adójellegű járulékokon kívül a fo-gyasztásra kivetett adók és különböző díjakon keresztül is hozzájárulunk az állam bevételeihez.

E közvetett, az egyes termékek árában megjelenő elvonások legismertebb formája az árufor-galmi adó (ÁFA), de ezek közé sorolhatóak még a különféle címkézett adók, mint például a környezetvédelmi díj, hozzájárulások a központi költségvetés egyes elkülönítette alapjainak feltöltéséhez (útalap, kulturális alap, stb.).

Ahhoz , hogy megtudjuk, az állampolgárok mennyire vannak tisztában a fogyasztásra kirótt adók létével és mértékével, három gyakran vásárolt termék – a benzin, a kenyér és a villamos áram – árá-nak adótartalmára kérdeztünk rá. A kapott eredmények egyrészt az állampolgárok nagyfokú tájéko-zatlanságára utalnak, másrészt a tájékozatlanság ‘időtálló’ voltára. Az emberek egyharmada nem tudott válaszolni a kérdésre, akik pedig vállalkoztak a tippelésre, jelentősen alábecsülték a benzin és fölébecsülték a másik két termék adótartalmát. A benzin esetében magyarázatot jelenthet, hogy a termék az áruforgalmi adón kívül több más adófajtát is tartalmaz, melyek mértéke időről-időre vál-tozik. A kenyér és a villamos áram esetében azonban egyértelműen arról van szó, hogy a polgárok számára nem elég világos sem maga a háromkulcsos ÁFA-rendszer, sem a két termék alacsonyabb, 12%-os kulccsal való adózása. Ez a tény azért is elgondolkoztató, mivel az adatok 1996 óta csak csekély mértékben változtak.

II.23. táblázat. A benzin, a kenyér és a villamos áram árának adótartalma A megkérdezettek

Az 1996-os és az idei aktívak között az említések átlaga közötti eltérés a kenyér és a villamos áram esetében 1%-os szinten szignifikáns.

A II.23. táblázatból látható, hogy a benzin tekintetében semmilyen elmozdulás nincs az első hullám adataihoz viszonyítva. 1996-ban az állampolgárok átlagosan 50%-ra saccolták a benzin árának adótartalmát, 1999-ben pedig 52,3%-ra (az adat csak az aktív populációra értendő). A különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A másik két termék esetében történt egy kis mértékű elmozdulás a három évvel ezelőtti adatokhoz képest, és a villamos áram esetében az átlag megegyezik a 25%-os ÁFA-kulcs mértékével (25,7%, az aktívak esetében 24,8%), a kenyér esetében valamivel az alá csökkent (23,1%, illetve 21,5%). Ezt a képet árnyalja valamelyest a II.24. táblázatban megjelenő

in-II.24. táblázat. A benzin, a kenyér és a villamos áram árának adótartal-ma. Medián, módusz és szórás.

Benzin Kenyér Villamos áram

Medián 60 20 20

Módusz 70 20 12

Szórás 22,77 15,61 15,03

N= 458 481 474

A II.25. táblázat a három termék árának adótartalmára tett becslések pontosságát (pontatlanságát) egy másik szempontból mutatja. A minta helyes, illetve helytelen és ‘nem tudja’ választ adók sze-rinti összetétele bizonytalanságról árulkodik. A ‘nem tudja’ válaszok magas, mindhárom esetben nagyjából egyharmados arányát a helyes válaszok aránya csak a benzin esetében tudta elérni (34,4%), a kenyér (27%), de főleg a villamos áram (19,7%) esetében lényegesen alatta marad. A villamos áram esetében a helytelenül becslők megközelíti az 50%-ot.

II.25. táblázat. Becslések pontossága a benzin, a kenyér és a villamos áram árának adótartalmára (1999, teljes minta)

Benzin Kenyér Villamos áram

Becsült értékek 52,4% 23,1% 25,7%

Tényleges értékek 70% 12% 12%

Nem tudja 34,6% 32,5% 33,6%

Nagyjából helyesen becsüli 34,4% 27,0% 19,7%

Nem becsüli helyesen 31,0% 40,4% 46,7%

N= 699 710 713

A árak adótartalmára tippelni sem tudók (vagy nem merők) aránya az 1996-os adatokkal összeha-sonlítva egyrészt azt mutatja, hogy azóta megnőtt a bizonytalanok száma, másrészt, hogy aki vállal-kozott a tippelésre, az jóval pontosabban becsülte az árak adótartalmát, mint aki három évvel ezelőtt

II.26. táblázat. Becslések a benzin, a kenyér és a villamos áram árának adótartalmára.

Összehasonlítás

Benzin Kenyér Villamos áram

1996 1999,

aktí-vak 1996 1999,

aktí-vak 1996 1999, aktí-vak

Nem tudja 13,4% 23,6% 15,2% 22,9% 16,7% 22,2%

Nagyjából jól becsüli 39,1% 39,8% 17,0% 33,4% 7,8% 23,8%

Nem becsüli helyesen 47,4% 36,6% 67,8% 43,7% 75,5% 54,0%

Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

N= 917 375 910 381 914 382

A villamos áram esetében a nem tudja válaszok arányában az 1996-os és az idei aktívak kö-zött az említések átlaga kökö-zötti eltérés 5%-os szinten szignifikáns. A benzin esetében a nem tudja, nem becsüli helyesen válaszoknál, a kenyér esetében minden válasznál az 1996-os és az idei aktívak között az említések átlaga közötti eltérés 1%-os szinten szignifikáns. Az elté-rések szignifikanciáját t-próbával ellenőriztük.

A következő táblázat a helyes válaszok koncentráltságát mutatja meg.

II.27. táblázat. Hány termék árának adótartalmát becsülték helye-sen?

N= %

Nem vállalkoztak becslésre vagy egyet sem becsültek helyesen

330 46,2

Egyet helyesen becsültek 239 33,5

Legalább kettőt helyesen becsültek 146 20,4

Összesen 715 100,0

A válaszadók közel fele (46,2%) nem válaszolt, ‘nem tudom’ választ adott vagy mindhárom termék esetében a tényleges adótartalomtól valamelyik irányba több, mint 25%-kal eltért. Mindössze egy-ötödük volt képes arra, hogy legalább két termék esetében nagyjából helyesen becsüljön.

A válaszadók szocioökonómiai profilja. A három termék közül a benzin esetében volt a legmaga-sabb a helyesen becslők aránya (52,5%). Ők társadalmi jellemzőiket tekintve felsőfokú végzettségű, 50 év feletti férfiak. A legszorosabb kapcsolatot itt is az iskolai végzettség mutatja. Míg az általános iskolát végzettek csupán 39,3%-a tudta nagyjából helyesen megbecsülni a benzin adótartalmát, ad-dig a felsőfokú végzettségűek több, mint kétharmada (69%) került ebbe a kategóriába.

A kenyér esetében némileg más a helyzet. A nők kevésbé vállalkoztak számszerű becslésre, de ha igen, akkor pontosabban tették azt. Érdekes módon a fiatalabb korosztályokban magasabb volt a helyesen becslők aránya (45,0%), mint akár a középkorúak (40,7%), akár az idősek (27,1%) között.

Az idősek több, mint fele (53,6%) nem tudta megmondani, mennyi adót tartalmaz a kenyér fo-gyasztói ára, a középkorúak pedig jellemzően felülbecsülték azt. Az iskolai végzettség esetében is van egy jelentős különbség a benzinhez viszonyítva (II.28. táblázat). Mind a szakmunkásképzőt végzettek (44,2%), mind az érettségivel rendelkezők (43,5%) magasabb arányban becsülték helye-sen az adótartalmat, mint a felsőfokú végzettségűek (40,3%). Hasonló a helyzet a villamos áram adótartalmának becslése esetében is. Az életkor és az áram adótartalmának becslése közötti kap-csolat nagyjából U-alakú, csak a legfiatalabbak „rontanak a képen”. Ők becsültek ugyanis legke-vésbé helyesen. Az iskolai végzettség szerinti bontás azt mutatja, hogy a villamos áram árának adótartalmát az érettségizettek ismerik a legjobban, közülük minden harmadik (35,4%) helyesen tippelt.

II.28. táblázat. Becslések a benzin, a kenyér és a villamos áram adótartal-mára

Nagyjából helyesen becsüli

Benzin Kenyér Villamos áram

NEM 52,5 40,1 29,8

Férfi 60,9 34,3 27,9

Nő 43,0 45,8 31,7

ÉLETKOR (hármas bontás) 52,6 40,1 29,7

Fiatal (18-39) 42,4 45,0 30,3

Középkorú (40-59) 58,9 40,7 29,5

Idős (60 -) 64,1 27,1 28,8

ISKOLAI VÉGZETTSÉG 52,5 40,2 29,9

Legfeljebb általános iskola 39,3 32,0 28,2

Szakmunkásképző 53,4 44,2 26,7

Befejezett középfokú 52,7 43,5 35,4

Felsőfokú 69,9 40,3 29,4

A helyes becslések számának vonatkozásában az iskolai végzettség egyértelmű kapcsolatot mutat a

‘találati aránnyal’. Minél magasabb végzettségű valaki, annál több termék adótartalmát tudta helye-sen megbecsülni. A nők és a férfiak válaszai között is jelentős különbség mutatkozik: a nők több, mint fele (52%) egyetlen termék adótartalmát sem tudta helyesen megbecsülni. A férfiak között a nőkhöz viszonyítva magas volt (38,2%, nők: 29,7%) az egy helyes választ adók aránya. A 60 éven felüliek háromötöde egy helyes választ sem adott, a fiatalok és a középkorúak viszont szinte azonos arányban adtak helyes válaszokat.

A gazdasági-munkaerőpiaci jellemzők alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a vezetők és a vállalko-zók a teljes mintához képest jóval magasabb arányban becsülték helyesen legalább két termék adó-tartalmát. A jövedelmi helyzet csak nagyon gyenge kapcsolatot mutatott a helyes becslések számá-val.

Összegzés.Az állampolgárok csak nagyon csekély hányada érzékeli pontosan, hogy fogyasztása so-rán a termék előállítása és a kereskedő haszna mellett, milyen mértékben gyarapítja az államkasszát.

Nincsenek tisztában azzal, hogy a benzin árának közel háromnegyede valamilyen adó, annak mér-tékét jelentősen alábecsülik. A kenyér és a villamos áram adótartalmával éppen fordított a helyzet.

E két terméket vagy a magasabb ÁFA-kulcs alá tartozónak vélik, vagy esetleg másféle adónemre is gondolnak ezekkel kapcsolatban.

Az adatok, minden pontatlanságuk ellenére, valamelyest kedvező irányú elmozdulást mutatnak a három évvel ezelőtti állapothoz képest.