• Nem Talált Eredményt

III. A státus quo-hoz ragaszkodó és a jóléti rendszer reformját támogató csoportok szocioökonómiai és

V.4. Az adó- és költségtudatosság hatása az egészségügyi ellátórendszer reformjával kapcsolatos preferenciákra

V.4.1. Az állam bevételeire vonatkozó ismeretek és az intézményi választások összefüggései

V.4.1.1. Az állam bevételi forrásaival kapcsolatos ismeretek általában

Vegyük először szemügyre azt a kérdést, amely azt tudakolta, honnan van bevétele az államnak. A megkérdezettek három bevételi forrást említhettek. Ezt a lehetőséget azonban csak mindössze 7,5%-uk használta ki maximálisan, 24,4%-7,5%-uk két, 57,9%-7,5%-uk pedig egy forrást tudott megnevezni. Figyelem-re méltó, hogy a megkérdezett állampolgárok egytizedének fogalma sincs arról, honnan teFigyelem-remti elő az állam a működéséhez szükséges bevételeket. Míg a megkérdezettek 83,3%-a adóbevételekre asszoci-ált, valamilyen járulékfajtát mindössze 8,7%-uk említett.

Úgy találtuk, az állami bevételforrások ismerete hatással van az egészségügy reformjával kapcsolatos attitűdökre. Erre az eredményre úgy jutottunk, hogy megvizsgáltuk a biztosítók versenyére, illetve a hálapénz intézményére vonatkozó megítéléseket annak függvényében, hogy a megkérdezett hány be-vételi forrás megnevezésére volt képes.

V.11. táblázat A biztosítók versenyének támogatottsága az állam bevételi forrásai-nak ismerete függvényében

Támogatná-e a biztosítók közötti versenyt, ha a járulék nem változna? (%)

Bevételi források említése Igen Nem Nem tudja* Együtt

Nem említ egyet sem 33,9 28,0 38,1 100,0

Egyet említ 43,1 48,6 8,3 100,0

Kettőt, vagy hármat említ** 48,6 46,1 5,3 100,0

Összesen (N=718) 43,9 45,7 10,4 100,0

*A versennyel kapcsolatban állásfoglalásra képtelen megkérdezetteket elhagyva, nem szignifikáns a kapcsolat az elvonásokat illető ismeretek és versennyel szembeni attitűdök között. **A három tételt említők alacsony száma miatt a további elemzésekhez jobbnak láttuk egy kategóriába összevonni őket a két tételt említőkkel.

a fiatalabb, mind a középkorú, mind pedig a legidősebb korosztályok esetében kimutatható az állam-háztartási ügyekben tanúsított jártasság hatása a versennyel szembeni attitűdökre, ám nem minden esetben jól értelmezhető a kapcsolat iránya. Iskolai végzettség szerint – pusztán alacsony és magasabb iskolai végzettségű kategóriákat használva – ugyanakkor ilyen hatásról csak az alacsony végzettségű-ek esetében beszélhetünk, akik közé a legfeljebb alapfokú iskolát, vagy szakmunkásképzőt végzette-ket soroltuk be.

V. 12. táblázat A biztosítók versenyével kapcsolatos állásfoglalások az állam bevételi forrásainak ismerete függvényében

Támogatná-e a biztosítók közötti versenyt? (%)

Bevételi források említése

Nem említ egyet sem 18,9 35,5 8,3 37,3 100,0

Egyet említ 33,6 34,4 21,3 10,6 100,0

Kettőt, vagy hármat említ 28,8 35,9 25,9 9,5 100,0

Összesen (N=691) 30,5 35,0 21,4 13,0 100,0

A versennyel kapcsolatban állásfoglalásra képtelen megkérdezetteket elhagyva, 0,07-es szinten szignifikáns a kapcsolat az elvonásokat illető ismeretek és versennyel szembeni atti-tűdök között.

Kapcsolatot mutat az V.13. táblázat az állam bevételeinek ismerete és az önkéntes kiegészítő biztosí-tás támogatottsága között: az informáltság növekvő szintjével nő az 1500 forintos biztosíbiztosí-tási csomag engedélyezésére szavazók aránya. Hasonló képet kaphatunk az V.13. táblázatból a 3000 forintos biz-tosítás vonatkozásában.2 Számottevő különbség mindkét esetben az egyetlen tételt sem említők és a többiek között van.

V. 13. táblázat A hálapénzt fedező kiegészítő biztosítás megítélése az állam be-vételi forrásainak ismerete függvényében

Legyen-e havi 1500 Ft-os kiegészítő biztosítás? (%) Bevételi források említése Igen Ne Nem tudja Együtt

Nem említ egyet sem 29,3 47,8 22,9 100,0

Egyet említ 44,3 48,8 6,8 100,0

Kettőt, vagy hármat említ 50,1 44,2 5,7 100,0

Összesen (N=717) 44,6 47,2 8,1 100,0

V.14. táblázat A tágabb körű, egyéb szolgáltatásokat is nyújtó kiegészítő biztosítás megítélése az állam bevételi forrásainak ismerete függvényében

Legyen-e havi 3000 Ft-os kiegészítő biztosítás? (%)

Bevételi források említése Igen Ne Nem tudja Együtt

Nem említ egyet sem 20,2 53,6 26,2 100,0

Egyet említ 36,5 55,1 8,4 100,0

Kettőt, vagy hármat említ 41,2 54,3 4,4 100,0

Összesen (N=689) 36,3 54,7 9,0 100,0

Ahogyan az jól látható az V.15. táblázat adataiból, az iménti tendencia nem csak akkor áll fenn, ha a biztosítási csomagok elfogadottságát külön-külön vizsgáljuk, hanem akkor is, ha együtt. Míg az egy bevételi forrást sem említők 18,4%-a hagyná jóvá mindkét konstrukciót, addig az egyet említők 31,2%-a és a leginformáltabb csoport 34,4%-a tenne ugyanígy.

V.15. táblázat A havi 1500 Ft-os és 3000 Ft-os kiegészítő biztosítás megítélése az állam bevételi forrásainak ismerete tükrében

Melyik kiegészítő biztosítást engedélyezné? (%) Bevételi források említése

Egyi-ket sem

Csak a havi 1500 Ft-osat

Csak a havi

3000Ft-osat

Mind-kettőt

Nem tudja

Együtt

Nem említ egyet sem 41,5 9,1 1,8 18,4 29,2 100,0

Egyet említ 40,8 13,2 4,6 31,2 10,2 100,0

Kettőt, vagy hármat említ 35,2 16,9 6,8 34,4 6,7 100,0

Összesen (N=688) 39,1 14,0 5,0 31,0 11,0 100,0

Az eredmények interpretálásához ugyanakkor tekintetbe kell vennünk, hogy amennyiben elemzésünk-ből elhagyjuk a ‘nem tudja’ választ adókat, nem szignifikáns a kapcsolat az állam bevételeit illető

tá-egy bevételi forrást ismerők között 42,4%, míg a legtájékozottabbak közel fele ért tá-egyet a kórházi já-rulék emelésével. Azonban rögtön hozzá kell tennünk, hogy ha a kórházi jájá-rulék emelését illetően szilárd állásponttal nem rendelkezőket elhagyjuk az elemzésből, az iménti kapcsolat már nem szigni-fikáns. Tehát ugyanazt a feltételezést valószínűsíthetjük, amit az előzőekben: az állam bevételeit illető jártasság nem annyira a preferenciák irányára van hatással, hanem inkább arra, hogy rendelkezik-e egyáltalán az egyén ilyen preferenciákkal. E szerint, az aki jobban tájékozott az államháztartást illető-en, inkább rendelkezik szilárd meggyőződéssel az egészségügy reformjának kérdésébillető-en, mint az, aki kevésbé.

V.16. táblázat A kórházi járulék emelésének támogatottsága az állam bevételi forrá-sainak ismerete függvényében

Emelkedjék-e a kórházi járulék 2%-kal? (%)

Bevételi források említése Igen Ne Nem tudja Együtt

Nem említ egyet sem 24,2 43,7 32,1 100,0

Egyet említ 42,4 48,8 8,8 100,0

Kettőt, vagy hármat említ 48,7 48,5 2,7 100,0

Összesen (N=718) 42,6 48,2 9,2 100,0

Az ebben az alfejezetben ismertetett állításainkat röviden összegezve, azt mondhatjuk, hogy az összes általunk felvázolt reformjavaslat közül egyedül a több biztosítós modell elfogadása, illetőleg elutasítá-sa függ az állampolgároknak a bevételi forrásokat illető tájékozottságától, míg a többi javaslat eseté-ben az alaposabb ismeretek csupán a stabil preferenciákkal való rendelkezést valószínűsítik.