III. A státus quo-hoz ragaszkodó és a jóléti rendszer reformját támogató csoportok szocioökonómiai és
III.2. Szocioökonómiai státus és intézményi választások
III.2.4. Kiegészítő biztosítás iránti kereslet és a vélemények
III.2.4.2. A biztosítás iránti kereslet és az intézményi alternatívákkal kapcsolatos vélemények
Az egyes korosztályok között a biztosítás iránti keresletben mutatkozó eltérések hatása meglátszik az intézményi választások és az egyéni biztosításkötési hajlandóság együttes megoszlásaiban. A III.11.
táblázat mutatja a fent vázolt kiegészítő biztosítással kapcsolatos preferenciák és az egészségbiztosí-tók közötti versenyről alkotott vélemények közötti összefüggést. Az egyéni biztosítási lehetőség iránt nem érdeklődők 42%-a támogatná a kötelező járulékokat kezelő biztosítók közötti versenyt. A kiegé-szítő biztosításért akár havi 3000 forintot is fizetni képes válaszadóknak viszont a 61%-a a verseny pártján állt.
III.11. táblázat. A biztosítók közötti verseny lehetőségéről alkotott vélemények a ki-egészítő biztosítás iránti egyéni kereslet szerint*
Hálapénzre kiegészítő Biztosítók közötti versenyt támogatná
biztosítást... Igen (%) Nem (%) Összesen N
Nem kötne, nem tudja 42,3 57,7 100,0 703
Kötne 200Ft-ért, de 2000 Ft-ért nem 53,7 46,3 100,0 318 Kötne 2000Ft-ért, de 3000 Ft-ért nem 56,7 43,3 100,0 146
Kötne akár 3000Ft-ért is 61,1 38,9 100,0 145
Összesen 48,8 51,2 100,0 1312
* Igenek és nemek összegének százalékában. A kiegészítő biztosítás iráni kereslet és a versenyről alkotott vélemények közötti asszociációs kapcsolat 0,1%-os szinten szignifi-káns.
Rendkívül tanulságos annak megvizsgálása, hogyan vélekedtek a kiegészítő biztosítás iránt egyénileg érdeklődők az ilyen biztosítások engedélyezéséről. A válaszok értelmezéséhez érdemes felidézni az egyéni biztosítással kapcsolatban elhangzott kérdést. Ebben feltételeztük, hogy már létezik ilyen biz-tosításkötési lehetőség. Tehát az arra adott válaszukban a kérdezettek nem nyilvánítottak véleményt arról, hogy helyesnek tartják-e ilyen lehetőség létezését.
Mindezzel együtt – ahogy az a III.12. táblázatban jól látható –, erős az összefüggés a biztosítás iránti egyéni kereslet és a bevezetésének engedélyezésével kapcsolatos vélemények között. Figyelemre méltó az a tény, hogy azok között, akik kötnének egyénileg biztosítást, ám nem adnának érte 1500 fo-rintot, kevesebben támogatnák az 1500 forintos biztosítás bevezetését, mint azok körében, akiknek megér legalább ennyit a kiegészítő biztosítás. Ugyanakkor nincs különbség az 1500 forintosnál kevés-bé illetve sokkal magasabb rezervációs árral rendelkező válaszadók engedélyezésről vallott véleménye között.
Az erős kapcsolat hangsúlyozása mellett érdemes kitérni azokra, akik egyénileg érdeklődnek a bizto-sítási lehetőség iránt, de nem engedélyeznék lehetővé tételét. Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy sok esetben kevéssé átgondolt válaszok állnak a jelenség mögött, nem pedig tudatos preferenciák. A teljes minta 6%-át kitevő, "ellentmondásos" csoportban az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen fiata-lok, képzettebbek és a felső jövedelmi harmadba tartozó válaszadók. Ezek az adatok nem erősítik meg az ad hoc válaszok nagy arányáról szóló feltételezést. Úgy tűnik, hogy az emberek egy kis, de nem el-hanyagolható része döntési dilemmába kerülve saját hasznánál fontosabbnak tartja az általa helyesnek tartott intézményi keretek létrehozását.
A korábban bemutatott eredmények alapján talán nem meglepő, hogy a hálapénz kiváltása céljából
III.12. táblázat. A hálapénzre köthető 1500Ft-os kiegészítő biztosítás engedélyezéséről alkotott vélemények a kiegészítő biztosítás iránti egyéni kereslet szerint*
Hálapénzre kiegészítő A hálapénzre köthető 1500Ft-os biztosítást...
biztosítást... Engedné Nem (%) Összesen N
Nem kötne, nem tudja 37,1 62,9 100,0 732
Kötne 200Ft-ért, de nem 2000 Ft-ért 53,4 46,6 100,0 316 Kötne 2000Ft-ért, de 3000 Ft-ért nem 68,9 31,1 100,0 150
Kötne akár 3000Ft-ért is 68,3 31,7 100,0 148
Összesen 48,2 51,8 100,0 1346
* Igenek és nemek összegének százalékában. A kiegészítő biztosítás iránti egyéni kereslet és az engedélyezésről alkotott vélemények közötti asszociációs kapcsolat 0,1%-os szinten szignifikáns.
Összegzés. A kiegészítő biztosítások megkötése iránti kereslet a fiatalabbak körében nagyobb. Lénye-gesen többen vásárolnának körükben kórházi költségeiket fedező biztosítást, mint az idősebbek közül.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobban érdeklődnek ilyen biztosítási lehetőség iránt, mint a kevésbé képzettek. Az anyagi helyzet várakozásoknak megfelelő hatása érezhető, ám nem je-lentős. Az intézményi választásokkal kapcsolatos véleményekben és az egyéni biztosítás iránti keres-letben megmutatkozó korosztályi különbségeknek is köszönhetően a biztosításkötésre hajlamosabbak körében többen támogatnák több egészségbiztosító létrehozását, és többen értenének egyet a járulékok meghatározott célú emelésével is. Értelemszerűen erős a kapcsolat a kiegészítő biztosítások engedé-lyezéséről alkotott vélemények és a biztosítás iránti kereslet között. A biztosításkötésre egyénileg hajlamosabb emberek nagyobb eséllyel támogatják ilyen kiegészítő biztosítások megkötésének enge-délyezését. Ugyanakkor a két kérdésre adott válaszok közötti kapcsolat korántsem determinisztikus.
Számosan vannak olyanok, akik egyénileg szívesen fizetnének ugyan kiegészítő biztosításért, ám nem tartanák helyesnek ha engedélyeznék ilyenek bevezetését. Természetesen olyanok is vannak szép számmal, akik bár maguk nem költenének kiegészítő biztosításra, nem támasztanának akadályt az elé, hogy mások megtegyék ezt.
III.2.5. Vélemények az újraelosztásról és az intézményi választások
III.2.5.1. Státus és vélemény
Kutatásunk során nem csupán az egészségbiztosítással kapcsolatban kértük ki a kérdezettek vélemé-nyét. Az adózásról és a költségvetési kiadásokról kialakult álláspontjukat is igyekeztünk megismerni.
Ennek során más korábbi felmérések során bevált, és részben már az 1996-os kutatásban is szerepel-tetett kérdéseket használtunk fel. Nem a válaszok megoszlásának részletes elemzése volt az elsődleges célunk ezt más vizsgálatok keretében elvégezték már. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan befolyásolja a kérdezettek jóléti rendszerről alkotott véleménye az egészségbiztosítással összefüggő
preferenciá-be.
A kérdezetteknek válaszolniuk kellett arra, hogy mit preferálnának: a szociális kiadások növelését az adók növelése árán, vagy az adócsökkentést a szociális kiadások visszafogása mellett? A választani tudók kétharmada mutatkozott az adó- és kiadáscsökkentés hívének. Az adatok arra utalnak, hogy az idősebbek döntenének nagyobb arányban az adóemelés mellett, míg a munkaképes korosztályokon belül nincs különbség a fiatalabbak és középkorúak véleménye között. Nem észlelhető lényeges elté-rés a különböző mértékben iskolázott emberek véleménye között. Az adók emelését legnagyobb arányban a közepes jövedelműek utasították el. A gyakrabban betegeskedők, úgy tűnik, nagyobb arányban hívei az emelésnek (mindkét utóbbi összefüggés a 40 és 60 év közötti korosztályban mutat-kozik meg statisztikailag szignifikáns szinten).
Az általánosan megfogalmazott kérdés mellett egy kiadási területeket tartalmazó tíztételes lista egyes elemeiről is nyilatkozniuk kellett a válaszadóknak. A kérdezés módja hasonló volt, azaz arra voltunk kíváncsiak, hogy támogatnák-e a kiadások növelését az egyes területeken, ha az adóemeléssel járna?
Hasonló módon kérdeztünk rá a kiadások csökkentésének támogatottságára ezen a tíz területen. El-lentétben az általános kérdéssel, a 40 évesnél fiatalabbak fogalmazták meg több területen igényüket a kiadások emelésére. Az is igaz, hogy a fiatalok között voltak többen azok is, akik az átlagosnál több területen igényelték a kiadások csökkentését. A közszolgáltatások szélesebb körében jelentkező igé-nyek a magasabb képzettségűeket jellemzik inkább. A felsorolt területek közül az egészségügyi kiadá-sok növelését támogatták a legtöbben. A kérdezetteknek több, mint kétharmada vállalná a magasabb adókat a kiadások növelése érdekében. A legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak, különösen a 40 éven aluliak mutattak az átlagosnál kisebb hajlandóságot az egészségügyi kiadások növelésére.
Az átlagosnál többet betegeskedők némileg magasabb arányban támogatják általában az egészségügyi kiadások növelését. (Az utóbbi két kérdést részletesebben elemzi a VI. fejezet.)
Arról is kikértük a kérdezettek véleményét, hogy öt különböző nagyságú (30 ezertől 320 ezerig terje-dő) kereset esetében mekkora adót kellene fizetni az állampolgároknak? Az egyes összegekhez tartozó adóhányadok különbségeiből következtethetünk arra, hogy milyen közteherviselési arányokat tartanak helyesnek a válaszadók. Leginkább a fiatalok hagynák „háborítatlanul” a bruttó keresetek alapján ki-alakult különbségeket, legkevésbé pedig a 40 és 60 év közöttiek fogadnák el. Az iskolai végzettség el-sősorban az idősek körében van kapcsolatban az adók progresszivitásával. Közöttük a magasabb vég-zettséggel rendelkezők a nagyobb egyenlőség hívei. A dolgozók közül a magasabb keresetűek na-gyobb különbségeket tartanak helyesnek a kisebb és nana-gyobb keresetűek adóhányada között.
III.13. táblázat. Az egyes bruttó fizetésekhez kapcsolt kívánatos adók átlagos mértéke Fizetés nagysága Adó nagysága (Ft) Adó aránya (%) Válaszolók száma
30 000 Ft 1069 3,6 1343
60 000 Ft 5698 9,5 1318
III.14. táblázat. Állami támogatások érdekében történő hamis adatközlés megítélése a kérdezettek körében
Arány (%) Esetszám (fő)
Nagyon helytelen 46,1 681
Helytelen 46,8 692
Kicsit Helytelen 4,3 63
Nem helytelen 1,1 17
Nem tudja 1,5 22
Nem válaszolt 0,2 3
Összesen 100,0 1478
Összegzés. Az állami kiadások jelenlegi szerkezetét az idősebbek bolygatnák kevésbé. Kevesebb te-rületen növelnék adóemelés árán a kiadásokat és kevesebb tete-rületen csökkentenék az állami költeke-zés mértékét, mint a fiatalabbak. Leginkább a középkorosztályok (40-60 évesek) képviselőire jellemző az adók progresszív emelésének pártolása. Az adócsalás különböző formáit viszont az idősebbek ítélik el erőteljesebben.
III.2.5.2. Vélemény és intézményi választás
Biztosítók közötti verseny. A felmérés adatai azt mutatják, hogy azok, akik általában a kiadások és az adók csökkentését preferálják a növeléssel szemben, némileg magasabb arányban támogatják a bizto-sítók közötti versenyt. A különbségek azonban nem szignifikánsak. Azok között azonban, akik erede-tileg nem támogatják a versenyt az adócsökkentés hívei nagyobb arányban választják a több biztosítós modellt, ha az járulékcsökkenéssel jár. Az alaphelyzetben versenypárti kérdezettek között azonban az adócsökkentést választók nem fordulnak el nagyobb arányban a verseny ötletétől, ha az magasabb já-rulékot hoz magával. A lehetséges fő kiadási tételek számbavételekor nem tapasztalható lényeges kü-lönbség a kiadásnövelést sok területen illetve kevés helyen igénylő polgárok között.
nya az adókat és szociális kiadásokat általában növelni illetve csökkenteni kívánók kü-lönböző korosztályiban, a versenyt eredetileg nem támogatók körében.*
A versenyt nem támogató járulékcsökkentés esetén a versenyt...
Korosztály Az adókat és szociális kiadásokat
Támogatná % Ellenezné % Esetszám**
18-39 éves Csökkentené 51,5 48,5 151
Növelné 37,7 62,3 80
40-59 éves Csökkentené 40,2 59,8 142
Növelné 23,5 76,5 65
60 éves és Csökkentené 27,7 72,3 88
Idősebb Növelné 23,8 76,2 52
Összesen Csökkentené 41,8 58,2 381
Növelné 29,3 70,7 197
Az adókat és kiadásokat növelni illetve csökkenteni kívánók versenyről alkotott véleménye közötti különbség 0,1%-os szinten szignifikáns. A 18-39 évesek között a különbség 5%-os szinten szignifikáns. A 40-59 évesek között a különbség 2%-os szinten szignifikáns. * Az igenek aránya az igenek és nemek összegének százalékában. ** Az egyes kategóriák esetszá-mainak összege a súlyozás miatt eltérhet az összesen rovatban szereplő értéktől.
A közteherviselés helyes arányaival kapcsolatos vélemények nem mutatnak szignifikáns összefüggést a biztosítási versenyről alkotott ítéletekkel. Az adócsalást szigorúbban és enyhébben megítélők ellen-ben egymástól eltérően állnak hozzá a verseny lehetőségéhez. A csalást jobban elítélők kisebb arány-ban hívei a versenynek. A III.16. táblából kiolvasható, hogy a fenti összefüggés elsősorarány-ban a kevésbé képzettek között jelentkezik.
III.16. táblázat. A biztosítók közötti versenyt támogatók aránya az adócsalást és jogtalan segélyigénylést erősen elítélők és el nem ítélők között iskolai végzettség szerint.*
Biztosítók közötti versenyt...
Képzettsége Adócsalás és jogtalan igénylés elítélése
Támogatná
%
Ellenezné % Esetszám***
Legfeljebb szakm. Nem erős 50,2 49,8 218
Erős** 40,5 59,5 616
Legalább érettségi Nem erős 58,5 41,5 161
Erős** 58,7 41,3 328
Kiegészítő biztosítás lehetősége. A 40 évesnél fiatalabbak között azok, akik a nagyobb adókat és szo-ciális kiadásokat preferálják, nagyobb arányban tennék lehetővé a kiegészítő biztosítások megkötését, mint azok akik az adócsökkentés hívei. A 60 évesnél idősebbek körében (az 1500 forintos biztosítás esetében) viszont éppen a nagyobb adókat preferálók mutatnak nagyobb ellenállást a kiegészítő bizto-sítással szemben.
III.17. táblázat. Az 1500 forintos kiegészítő biztosítás megkötésének lehetőségét támoga-tók aránya az adókat és szociális kiadásokat általában növelni illetve csökkenteni kívá-nók különböző korosztályaiban.*
A kiegészítő biztosítás lehetőségét...
Korosztály Az adókat és szociális kiadásokat
Támogatná % Ellenezné % Esetszám**
18-39 éves Csökkentené 59,3 40,7 348
Növelné 67,4 32,6 165
40-59 éves Csökkentené 43,1 56,9 294
Növelné 42,6 57,4 119
60 éves és Csökkentené 38,5 61,5 140
Idősebb Növelné 27,1 72,9 95
Összesen Csökkentené 49,4 50,6 783
Növelné 49,5 50,5 380
A 18-39 évesek körében a kiadásokat növelni illetve csökkenteni kívánók kiegészítő biztosításról al-kotott véleménye közötti különbség 92%-os szinten szignifikáns. A 60 évesek és idősebbek körében a különbség 93%-os szinten szignifikáns. * Az igenek és nemek összegének százalékában. ** Az egyes kategóriák esetszámainak összege a súlyozás miatt eltérhet az összesen rovatban szereplő értéktől.
A magasabb jövedelmű dolgozók körében is megfigyelhető, hogy a nagyobb adót és szociális kiadá-sokat preferálók inkább elfogadják a kiegészítő biztosítások lehetőségének engedélyezését.
A kiadási tételek felsorolásakor adott válaszokkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy azok, akik több területen kívánnák növelni a kiadásokat (főleg a képzetlenek körében), nagyobb arányban engednék a kiegészítő biztosítást is. Akik ellenben az átlagosnál több területen csökkentenék a kiadásokat, na-gyobb fenntartásokkal viseltetnek a kiegészítő biztosítással szemben. Ezt illusztrálja a III.18. táblázat is.
adásokat sok területen csökkenteni kívánók és a többiek különböző korosztályaiban.*
A 3000 forintos biztosítás lehetőségét...
Korosztály A közkiadásokat csök-kentené...
Támogatná Ellenezné Esetszám***
18-39 éves Nem sok területen 53,5 46,5 432
Sok területen** 31,7 69,3 107
40-59 éves Nem sok területen 33,7 66,3 392
Sok területen** 29,7 70,3 64
60 éves és Nem sok területen 24,6 75,4 239
Idősebb Sok területen** 21,7 78,3 48
Összesen Nem sok területen 39,6 60,4 1064
Sok területen** 28,9 71,1 219
Az adók és kiadások csökkentését sok illetve kevés területen kívánók kiegészítő biztosításról alkotott véleménye közötti különbség 1%-os szinten szignifikáns. A 18-39 évesek között a különbség 0,1%-os szinten szignifikáns. * Az igenek és nemek összegének százalékában. **
A 10 területből legalább három esetben támogatta a csökkentést *** Az egyes kategóriák esetszámainak összege a súlyozás miatt eltérhet az összesen rovatban szereplő értéktől.
Akik nagyobb különbségeket látnának helyesnek a különböző jövedelműek adóhányadában (azaz ki-sebb jövedelemegyenlőtlenségeket fogadnak el), kevésbé támogatnák a hálapénzt kiváltó, valamint a szélesebb körű kiegészítő biztosítások engedélyezését. Ez a várakozásoknak megfelelő eredmény.
Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a kor hatása áll az összefüggés mögött.
II.19. táblázat. Az 1500 forintos kiegészítő biztosítás lehetőségét támogatók aránya a 30 ezres és a 320 ezres jövedelem helyesnek tartott adóhányadai közötti különbség szerint képzett csoportokban.*
A kiegészítő biztosítás lehetőségét...
Végzettsége
A 30 és a 320 ezres kereset adóhányada
közötti különbség** Támogatná Ellenezné Esetszám***
Legfeljebb Alacsony 57,2 42,8 240
szakmunkás Közepes 49,8 50,2 259
Magas 41,9 58,1 239
Alacsony 53,3 46,7 148
Legalább Közepes 49,4 50,6 145
érettségi Magas 48,2 51,8 168
Alacsony 55,7 44,3 388
Összesen Közepes 49,6 50,4 404
Magas 44,5 55,5 407
A különböző mértékű adóhányad-különbségeket helyeslők kiegészítő biztosításról
alko-A fiatalok körében valamint általában a magasabb végzettségűeknél az adócsalást erőteljesebben el-ítélők némileg nagyobb arányban támogatnák a kiegészítő biztosítás lehetőségét. Az alacsonyabb iskolázottságú emberek körében ellenben a csalást enyhébben megítélők pártolják jobban a kiegészítő biztosítás lehetőségét.
A kötelező járulék emelése. Akik a magasabb adókat és szociális kiadásokat preferálják, nagyobb arányban támogatnák a kötelező járulék emelését a hálapénz kiváltásának céljából. Ám az összefüggés nem olyan erős, mint amit előzetesen várhatnánk, és elsősorban a fiatalok körében jelentkezik. A kü-lönböző területekre vonatkozó kiadásnövelési hajlandóság szintén pozitív kapcsolatban van a kötelező járulék emelésének támogatásával.
III.20. táblázat. A kötelező járulék emelését támogatók aránya az adókat és szociális ki-adásokat általában növelni illetve csökkenteni kívánók különböző korosztályiban.*
A kötelező járulék emelését...
Korosztály Az adókat és szociális
kiadásokat Támogatná % Ellenezné % Esetszám**
18-39 éves Csökkentené 38,2 61,8 351
Növelné 55,6 44,4 165
40-59 éves Csökkentené 45,5 54,5 292
Növelné 51,1 48,9 118
60 éves és Csökkentené 38,4 61,6 140
Idősebb Növelné 34,4 65,6 96
Összesen Csökkentené 41,1 59,9 784
Növelné 48,8 51,2 378
Az adókat és kiadásokat növelni illetve csökkenteni kívánók járulékemelésről alkotott véle-ménye közötti különbség 1%-os szinten szignifikáns. A 18-39 évesek körében a különbség 0,1%-os szinten szignifikáns. * Az igenek és nemek összegének százalékában. ** Az egyes kategóriák esetszámainak összege a súlyozás miatt eltérhet az összesen rovatban szereplő ér-téktől.
A kötelező járulék emelésének ötlete nem a legprogresszívebb adózást preferálók körében a legnép-szerűbb. Sőt, a legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkező kérdezettek körében az egyenlőtlen-ségeket jobban elfogadók támogatják jobban az ötletet.
Az adócsalást erőteljesebben elítélő legalább középfokú végzettséggel rendelkező válaszolók 51%-a támogatta a járulékemelést. A csalást kevésbé szigorúan minősítőknek csak 41%-a volt emeléspárti.
Összegzés. Azok, akik erőteljesebben ítélik el az adócsalást, kisebb arányban támogatják a biztosítok közötti verseny bevezetését. Az iskolázottabb emberek körében az adócsalást szigorúbban elítélők
gatják erőteljesebben. Érdekes összefüggést fedeztünk fel az állami kiadások különböző területeken történő növelésével illetve csökkentésével kapcsolatos vélemények valamint a kiegészítő biztosítások engedélyezésének megítélése között. Akik több területen növelnék az állami kiadásokat adónövelés árán is, azok nagyobb arányban támogatnák hálapénzt kiváltó és egyéb szolgáltatásokat nyújtó kiegé-szítő biztosítások megkötésének engedélyezését. Azok, akik az átlagosnál több területen csökkentenék a kiadásokat, kevésbé preferálnák kiegészítő biztosítások megkötésének a lehetőségét. Várakozása-inknak megfelelő ellenben az, hogy a progresszívebb adórendszerek hívei kevésbé pártolják a kiegé-szítő biztosítások megkötésének lehetőségét.