Az anyagi helyzet hatása a véleményekre

A jövedelmek és az intézményi megoldásokkal kapcsolatos vélemények összefüggésének elemzésénél figyelembe vettük az egyéni kereseteket és a kérdezett családjának egy főre jutó jövedelmét is. Az egyéni jövedelemszintet kétféle megközelítésben mértük. Egyrészt az adóbevallást (saját kezűleg vagy munkahely által) készítők tavaly bevallott éves jövedelmére voltunk kíváncsiak. Másrészt az alkalma-zottaktól még megkérdeztük, mennyi most a havi bruttó és nettó munkabérük. Az adóbevallást készí-tők azok, akik leginkább érintettek a járulékok befizetésében, és érintettségük éppen bevallott jöve-delmük nagyságához kapcsolódik. Hátránya ennek az indikátornak, hogy csak az emberek egyharma-dától kaphattunk ilyen jellegű adatokat. Mind a dolgozók adózó jövedelmének, mind a családban egy főre jutó jövedelmeknek a mérése csak korlátozott bepillantást enged a kérdezett valódi anyagi hely-zetébe. A TÁRKI maga is végez olyan felméréseket, amelyek a teljes háztartás lekérdezésével és a ke-resetek és a kiadások körültekintő vizsgálatával árnyaltabb képet festenek a megkérdezettek anyagi lehetőségeiről. Egy ilyen vizsgálat azonban kevés helyet hagy a kérdőívben egyéb kérdések körüljárá-sára. A legszerencsésebb megoldás talán az, amelyet a kutatás első fázisában választottak a kutatók.

Egy nagyobb elemszámú, és alapos háztartás-felmérésből került kiválasztásra az Állam és polgárai kutatás mintája, így fel lehetett használni a korábbi kutatás anyagi háttérre vonatkozó adatait. A kuta-tás most feldolgozott második hullámában erre nem volt lehetőség. Ám a jövedelmek ezen korlátozott felmérése is sok fontos információt nyújt számunkra.

Biztosítók közötti verseny. Nem mutatható ki egyértelmű és általános tendencia a kérdezettek jöve-delmi helyzetének és a kötelező egészségbiztosítás piacán létrehozandó verseny megítélésének kap-csolatában. Leginkább a 40 év alatti korosztály körében figyelhető meg, hogy a magasabb jövedelmű-ek hajlamosabbak támogatni a verseny gondolatát. A kereset szerint a legfelső harmadba tartozó al-kalmazottak közül a 40 évnél fiatalabbak 70%-a preferálja a biztosítók közötti versenyt. Az alsó kere-seti tercilisbe sorolható dolgozók csoportjából a 40 alattiaknak csak 42%-a verseny-párti. A középső harmadba tartozók 54%-a helyeselte a több biztosítós rendszer bevezetését. A család egy főre jutó jö-vedelmét alapul véve hasonló mértékű eltéréseket regisztrálhatunk. Az alsó jövedelmi harmadba tarto-zóak közül a fiatalok 46%-a, a középső tercilisben 55%-a, a felső tercilisben pedig 65%-a verseny-párti. A 40 évnél idősebbek között nem olyan egyértelmű a magasabb keresetűek nagyobb támogatási aránya. Az egy főre eső jövedelem szerint pedig lehetetlen bármiféle tendenciát kirajzolni.

III.8. táblázat. Az egészségbiztosítók közötti versenyről alkotott vélemé-nyek megoszlása a dolgozók jövedelem szerint képzett három csoportjában (választ adók megoszlása)

Jövedelmi tercilis

Verseny támogatása Alsó Középső Felső Összesen

Magasabb járulékkal is 27,7 27,1 28,7 27,8

Csak, ha nincs emelés 45,8 41,6 45,0 44,1

Nem támogatja 26,6 31,4 26,3 28,1

Az Egészségbiztosítási Pénztár monopolhelyzetének fenntartása mellett voksoló adófizetők közül a közepes jövedelműek tartottak ki szilárdabban álláspontjuk mellett akkor is, amikor a feltételezett ver-seny járulékcsökkentéssel járt. Az alsó kereseti tercilis 49%-a, a felsőnek pedig 43%-a változtatta meg véleményét, amikor olcsóbbnak mutatkozott a több biztosítós rendszer. A középső tercilisbe tartozók-nak kétharmada az új módon felvázolt alternatívák esetén is kitartott eredeti álláspontja mellett. A korosztályos bontásban végzett elemzések arra utalnak, hogy esetleg valamilyen korösszetételből adó-dó hatás okozhatja a jövedelem és a vélemények ilyen kapcsolatát. Az egy főre jutó jövedelmek vizs-gálatánál a fiatalabbak körében tapasztalhattunk hasonló jellegű összefüggést. A felnőtt népesség kö-zépső jövedelmi ötödébe tartozó, eredetileg nem verseny-párti válaszolók 35%-a támogatná más biz-tosítók belépését, ha az kevesebb járulékkal járna. Az alsó illetve a felső jövedelmi ötödben 56, illetve 55% ez az arány.

A versenyt támogató dolgozók közül legkevésbé a magasabb jövedelműek tartanak ki álláspontjuk mellett, ha több biztosító jelenléte magasabb járulékkal járna.

A tendencia a fiatalabb és idősebb munkavállalók körében is megfigyelhető (bár a 40 év felettiek kö-zött statisztikailag nem tekinthető szignifikánsnak a különbség). Egy főre jutó jövedelmet alapul véve a közepes jövedelműek tartanak ki legkevésbé verseny-párti véleményük mellett. 41%-uk preferálná a változtatást magasabb járulék mellett, míg az alsó harmadba tartozók 60, a felsőbe tartozók 58%-a vélekedik ugyanígy. Korosztályos bontásban már nem mutatható ki ez a különbség.

Kiegészítő biztosítás lehetősége. Az 1500 forintos kiegészítő biztosítás megkötésének lehetőségét tá-mogató alkalmazottak átlagos bruttó bére 54 ezer forint, szemben az ellenzők átlagosan 65 ezer fo-rintos keresetével. Az alsó és középső jövedelmi harmad 57, illetve 58%-a engedélyezne ilyen bizto-sítást, a felső tercilis 47%-a tenné lehetővé a kiegészítő biztosítás megkötését. Korosztályos bontásban tekintve az adatokat már nem találhatunk szignifikáns eltéréseket az egyes jövedelmi csoportok vá-lasztása között. látni kell: a fiatalok jobban támogatják ezt a lehetőséget, és a fiataloknak átlagosan alacsonyabb a keresetük. A mintában szereplő dolgozók száma nem teszi lehetővé, hogy olyan rész-letes korosztályi illetve jövedelmi bontásban vizsgáljuk az adatokat, melyből a jövedelem és a kiegé-szítő biztosítás támogatásának feltételezett pozitív kapcsolata kimutatható volna. Az egy főre jutó jö-vedelem szerint képzett csoportok között nincsenek jelentős különbségek a vélemények megoszlásá-ban.

III.9. táblázat. Az 1500 Ft-os és 3000 Ft-os kiegészítő biztosítás engedélye-zéséről alkotott vélemények megoszlása a dolgozók jövedelem szerint kép-zett három csoportjában (választ adók megoszlása)

Jövedelmi tercilis

Engedély támogatása Alsó Középső Felső Összesen

A 3000 forintos biztosítás lehetőségéről alkotott véleményekben nem tapasztalható egységes tenden-cia. Általában nincsenek jelentős összefüggések a jövedelem-indikátorok és a javaslat támogatottsága között. Az adatok arra engednek következtetni, hogy ha van pozitív jövedelmi hatás, azt a mintanagy-ság által megengedhető kor- és jövedelmi csoportokban a kor hatása nagyjából kiegyenlíti.

Kötelező járulék emelése. A kötelező járulék emelését, és vele néhány új szolgáltatás bevezetését in-kább a magasabb jövedelműek támogatják, bár legtöbb jövedelemtípus és korosztály esetében nem találtunk szignifikáns összefüggéseket. A tavalyi adóbevallás bevallott összegén alapuló jövedelem-mutató szerint a 40 évnél fiatalabbak körében az alsó kereseti harmadba tartozók 39, a középsőbe so-roltak 47, a legfelsőbe kerültek 56%-a híve a járulékemelésnek. Az egy főre jutó jövedelmet alapul véve a 40-60 évesek között mutatható ki, hogy a felső harmadba tartozók némileg magasabb arányban támogatják az emelt szintű járulék ötletét. Az alsó jövedelem-tercilis tagjainak 46%-a, a középsőnek 40%-a, a legfelsőnek pedig 55%-a mondana igent egy ilyen javaslatra.

A kiegészítő biztosítás bevezetése és a kötelező járulék emelése — együttes megoszlások.Elemzésünk során megnéztük azt is, hogy kik azok, akik támogatják kiegészítő biztosítás bevezetését a hálapénz értékére, de ellenzik a kötelező járulék emelését ugyanezen kiadás fedezésére. Azt is megvizsgáltuk, kik gondolkodnak éppen ellentétesen, azaz preferálják a járulékemelést, de nem engednék meg a ki-egészítő biztosítást.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező dolgozók között nagyobb arányban találtunk olyanokat, akik kizárólag a kiegészítő biztosítás ötletét támogatják. A meglepő eredmény mögött a kor és a jöve-delem valamint a kor és a vélemények kapcsolatának jellege állhat. A fiatalok közül többen tartoznak a csak a kiegészítő biztosítást elfogadók táborába, ám épp a fiataloknak alacsonyabb a jövedelmük is.

A mintanagyság által megengedett durva korosztályi bontásban, nem tűnik el teljesen az összes dolgo-zó körében tapasztalt összefüggés.

A tavaly munkával rendelkező kérdezettek közül átlagosan 816 ezer forint éves jövedelemmel rendel-keztek 1998-ban azok, akik csak a kötelező járulék emelését tudják elfogadni, de a kiegészítő biztosí-tás bevezetését nem. A többi dolgozó éves átlagos keresete 613 ezer forint volt. Az egyes korosztály-okon belül a különbségek kevésbé jelentősek.

Összegzés.Az elemi statisztikai eszközökkel végzett elemzések nem tudtak erős kapcsolatot kimutatni általában a család és az egyén jövedelmi helyzete valamint egészségüggyel kapcsolatos véleménye között. A 40 évesnél fiatalabb dolgozók között megfigyelhető, hogy a magasabb jövedelműek hajla-mosabbak a verseny támogatására. A kiegészítő biztosítás engedélyezését ellenben a kisebb keresetű-ek támogatják magasabb arányban. Ennkeresetű-ek a meglepő eredménynkeresetű-ek a hátterében az áll, hogy a dolgozó fiatalok, akiknek átlagosan kisebb a jövedelmük, lényegesebb nagyobb arányban hívei a kiegészítő biztosításoknak, mint az idősebb aktívak. A minta adatai alapján úgy tűnik, hogy a hálapénz kiváltását szolgáló járulékemelést a magasabb jövedelműek támogatnák szívesebben. Azonban a különböző nagyságú keresettel rendelkezők véleménye közötti eltérés viszonylag csekély.