4. ELMÉLETI HÁTTÉR, A KUTATÁS FOGALMI KERETEI
4.4.2. A fizikai segítség és azon túl: testi, kognitív, pszichés és szociális hatások
A négylábú segítőtárs rengeteget jelent a gazdájának (fizikai segítség, szomatikus hatások, kognitív hatások, pszichés hatások). Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – elsősorban a szakirodalmi források alapján bemutatok néhány tipikus példát. Ezek a feladatok természetesen egyénekként, segítőkutya-típusokként eltérhetnek, például egy hallássérült gazda nem feltétlenül szorul olyan támogatásra, amihez nagyobb fizikai erőnlétre, aktivitásra lenne szükség, viszont egy mozgás- vagy látássérült személy esetén megnő ezeknek a jelentősége is, mint például vezetés utcai akadályok között, kosárhurcolás, láda behozása.
Fizikai segítség
Egy jól képzett segítőkutya a nap 24 órájában készségesen áll a gazdája rendelkezésére – otthon, közterületeken és nyilvános helyeken, akár zavaró körülmények között is képes dolgozni. Tevékenységével a gazda életében fontos funkciókat tölthet be, például:
• biztonságérzet növelése
o fontos zajok és hangok jelzése (pl. ajtócsengő, vekker, telefoncsörgés, riasztó, babasírás, gazda nevének szólítása),
o hallássérült gazda felébresztése tűz esetén,
o segítséghívás (segítséget nyújtó személy keresése, telefon-hozzáférés biztosítása, vészhelyzet-jelző rendszer működtetése, pánikgomb kezelése), o váratlanul bekövetkező epilepsziás rohamok, vércukorszint változásának
előrejelzése,
• tárgymozgatás
o leesett tárgyak (pl. kulcs, pénzérme, póráz) feladása,
24További szemléltető fényképek az 1. sz. mellékletben találhatók.
37 o tárgy levétele és behozatala a gazda számára megközelíthetetlen helyről (pl.
polcról, emeletről),
o tárgyküldés (pl. kosár bevásárláshoz), o gyógyszer behozása rosszullétkor,
• segítség a mindennapi tevékenységekben
o öltözködés (pl. kabát, kesztyű, cipő lesegítése), o fürdés (pl. törölköző behozása),
o segítségnyújtás rosszullét alatt (pl. fizikai stimuláció, melegen tartás) és után (pl. támasz nyújtása, kijárathoz való elvezetés),
• közlekedés segítése
o ajtónyitás és -csukás (pl. áthaladáskor ajtók bezárása), o stabil pozíció biztosítása (pl. jeges útviszonyoknál), o látássérült gazda vezetése,
o útakadályok jelzése (pl. járda, küszöb) (Loványi & Piczkó, 2013).
A fentiekben felsorolt néhány feladat nem „csupán” a kívülállók számára is látványos segítőkutya-akció, hanem ennél sokkal többet jelentenek gazdájuknak.
Én is tapasztalom, hogy felbecsülhetetlen az a biztonságérzet, amit a speciálisan képzett kutyák tudnak nyújtani számunkra, a fizikai segítségen keresztül. Például nekem mindig nagy gond volt reggel az időre való kelés, hiszen hiába csörög az ébresztőóra, nem hallom. Ha alszom és becsukom a szemem, egyáltalán nem érzékelem, mi zajlik körülöttem. Családom is nagyon féltett engem, korábban sose mertek egyedül hagyni éjszaka. Tartottak attól, hogy esetleg nem veszem észre, ha baj történik, például megszólal a szénmonoxid-jelző vagy a tűzriasztó. Így huszonhárom éves koromig egyszer sem aludtam egyedül egy lakásban. Ez azonnal megváltozott, amikor Kuku belépett az életembe, és megtanulta jelezni a hangokat.
Családtagjaim is könnyebb szívvel utaznak el, én meg nyugodtan alszom, mert tudom, hogy a kutyám figyelmeztet, ha bármi történne. Az évek során előfordult olyan, hogy a távollévő családom az éjszaka közepén váratlanul üzent egy fontos dolgot, és a kutyám kitartásának köszönhetően olvastam el az SMS-t: addig ébresztgetett engem, amíg teljesen magamhoz nem tértem.
Az Új élet Keddtől! című könyv egy amerikai, többszörösen kitűntetett századosról és a segítőkutyájáról szól. A katona leszerelése után a poszttraumás stressz és sebesüléseinek tünetei egyre jobban erősödtek, azonban Keddnek, a golden retrievernek köszönhetően
38 gyökeresen megváltozott az élete, és sikerült kimásznia a „gödörből” (Montalván &
Witter, 2014). A veterán férfi így számolt be az élményeiről: „Innen látszik, hogy mekkora ereje van egy segítőkutyának. Ők a lélek testőrei. Már a puszta jelenlétük is elég, hogy biztonságban és kényelmesen érezd magad… A kishitűséget és a szorongást felváltja a magabiztosság.” (Montalván & Witter, 2014, p. 139).
A segítőkutyák által generált életmódváltoztatás a nyugalom, szorongáscsökkenés a szomatikus tünetek enyhülése terén is megjelenik.
Testi hatások
A témával kapcsolatos vizsgálatok (Sátori, 2007) kimutatták, hogy az állatok jelenléte és a velük való interakció önmagában olyan jótékony hatásokkal bír, mint például:
• a kutyát simogató személy fájdalmai enyhülnek,
• csökken a szívfrekvencia és a vérnyomás,
• a légzés erősebbé, szabályosabbá válik,
• ellazul az izomtónus, enyhülnek a kialakult görcsök, rohamok,
• jelentős feszültségcsökkentő hatás,
• az állattartók körében ritkábban fordulnak elő hétköznapi megbetegedések (pl.
megfázás, fejfájás, influenza), kevesebbet látogatják az orvost,
• egészségesebb életmód kialakítása, a fizikai aktivitás növekedése (pl.
kutyaiskola a friss levegőn, több mozgás), sportolás a segítőkutyával együtt,
• többek között a mozgáskoordináció, az egyensúly érzékelés fejlődése (Sátori, 2007).
Ezeket a tapasztalatokat én is meg tudom erősíteni, amióta Kuku és Mák belépett az életembe, kevesebbet vagyok beteg, még influenzás időszakban is, ritkábban fázom meg, pedig télen is több időt töltök el szabad levegőn a nagy hidegekben is (pl. kutyasétáltatás közben, képzéseken).
A segítőkutyák jól tudják ösztönözni a gazdájukat, hogy mozduljanak ki együtt. Több
„kutyás” sport elérhető hazánkban is, mint például: paragility, frizbi, labdaterelés (treibball), birkaterelés (Mányik, 2013).
Luis Montalván, az amerikai veterán segítőkutya-gazda is beszámol arról, hogy a négylábú társ puszta jelenléte, a fizikai segítségnyújtás, illetve a pszichés és testi
39 tünetek enyhülése szorosan kapcsolódnak egymáshoz: „Az összes tünetem előjött:
szorongás, túlzott éberség, magányosság, felháborodás, mindenekelőtt pedig a veszélyeztetettség és a fenyegetettség nyomasztó érzése… már éreztem is a nyomást a fejemben. Ekkor már tudtam, hogy nincs mese, ebből migrén lesz… mintha két kardot döftek volna az agyam fájdalomközpontjába.” (Montalván & Witter, 2014, p. 209). „A traumás agysérülés legrosszabb hozadéka a migrén volt…” (p. 208). „…több mint húszféle tablettát szedtem a szorongástól az irritábilis bél szindrómáig mindenre...” (p.
238). „…életem húsz százalékát a mentális és fizikai fájdalom szorításában töltöttem, már ez is hatalmas előrelépést jelentett az egy évvel korábbi állapotomhoz képest. Nem engedhettem, hogy a rossz napok… aláássák Kedd pozitív hatásait. Évek óta először kezdtem jól érezni magam... (p. 210).”
Kognitív hatások
A kutyákkal való foglalkozás során sokféle mentális funkciót használ az ember:
• tervez (pl. állatorvos meglátogatása),
• döntéseket hoz, memorizál (pl. oltási időpontok),
• megosztja a figyelmét (pl. sétáltatás közben),
• új ismereteket, képességeket és készségeket sajátít el (pl. kutyakiképzés,
„kutyás” sport, neveléssel kapcsolatos ismeretek),
• kommunikál más gazdákkal, érdeklődőkkel (pl. beszéd, gesztusok, mimika),
• tanul (pl. etológiai témájú könyvek, kutyákkal kapcsolatos tudományos cikkek olvasása, szakkifejezések elsajátítása) (Sátori, 2007).
Jó lehetőség a szellemi aktivitás szinten tartására például a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület rendszeresen szervezett, egyhetes nyári tábora is. Ezek alatt megfigyelhetjük, hogy az esetleg zárkózottabb, kevésbé aktív gazdák is évről-évre egyre jobban megnyílnak, örömmel vesznek részt a továbbképzéseken, előadásokon, logikai csapatjátékokon. Évközben is számos workshopon, klubon vehetnek részt, fejleszthetik önmagukat az érdeklődők.
A segítőkutya-gazdák élményismertetőin túl a következő, nagyobb létszámú mintán alapuló vizsgálat eredményei is tanúsítják a fentiekben említett hatásokat. Refson és munkatársai (1999) tanulságos kutatásukban 82 vakvezető kutya gazdáját kérdezték
40 meg, és egy szóban felvett kérdőív alapján hasonlították össze a visszajelzéseket a kutya nélkül élő, látássérült személyekből alkotott kontrollcsoporttal. Ami az egészségi állapotukat illeti, a vakvezető kutya tulajdonosok fittebbnek, fiatalabbnak és aktívabbnak érezték magukat, mint a többi, objektíve hasonló állapotban lévő válaszadó. A gazdák 84 százaléka gondolta úgy, hogy a segítőkutya jelentősen javította az életminőségüket, mobilabbá váltak, nőtt szellemi és fizikai teljesítményük.
Pszichés hatások25
Az állatasszisztált foglalkozások terápiás jelentősége vitathatatlan (Grigore & Rusu, 2014; Nemes & Pálfy, 2017). A kutya a klienscsoport tagjait elfogadja olyannak, amilyenek, korlátaik ellenére, előítéletek nélkül dolgozik velük. A segítőkutyák azonban ezen túlmenően nagymértékben javítják gazdájuk lelki egészségét is:
• önállóság (pl. egyedül élés esetén), a kiszolgáltatottság érzése csökken, nő az önbizalom és a biztonságérzet,
• a hosszú távú társ jelenléte folyamatos pozitív érzelmi hatást biztosít, hiszen a gazda sohasem magányos,
• a kutya teljesen elfogadja gazdáját, nincsenek teljesíthetetlen elvárásai vele szemben,
• kirekesztettség és kisebbrendűségi érzés feloldása, hiszen a kutya bárkivel játszik,
• feltétlen szeretetnyújtás,
• felelősségérzet kialakítása (pl. gondoskodni kell a kutyáról),
• „valakihez tartozás” tudata,
• segíti az élethelyzet, fogyatékosság elfogadását,
• esetleges szorongás, depresszió enyhülése, hangulat javulása,
• sikerélmény, „különlegesség” érzése: a fogyatékossággal élő személy kutyájával együtt immár nem „más” (negatív töltés), hanem inkább „egyedivé” (vagyis vonzóvá, érdekessé) válik,
• oldódnak a nehézkes kommunikációs helyzetek által okozott negatív érzelmi reakciók, mint például a frusztráció, a türelmetlenség a fogyatékos
25Meg kell jegyezni, hogy természetesen az alábbiakban felsorolt pozitív hatások nagyrésze érvényesül például a nem fogyatékossággal élő, de idősebb, magányos személyeknél is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy a fokozott kiszolgáltatottság, esetenként a szociális kapcsolatok hiányosságai erősebben jelentkezhetnek a fogyatékos emberek esetében.
41 személyekben, sőt a többségi társadalom tagjaiban is (Klimke, 2003; Wayner &
Abrahamson, 1998).
Az amerikai, Irakot kétszer is megjárt százados történetéhez visszatérve, az ő esetében is kitűnik a segítőkutyák hatása a pszichés állapot javulására. Így fogalmazott:
„…mielőtt megismertem Keddet, alkoholista voltam, ki se dugtam az orromat a lakásból, és majdnem öngyilkos lettem. De ez a kutya mellém állt. Segít legyőzni a szorongásomat meg a fóbiámat. Tartja bennem a lelket.” (Montalván & Witter, 2014, p.
231).
Szociális hatások
A segítőkutya csökkenti a fogyatékossággal élő gazdája társadalmi elszigeteltségét, észrevétlenül új ismerkedési lehetőségeket biztosít számára (csoporthoz tartozás érzése), például:
• „kutyás társaság” (pl. kutyaiskola, közös kirándulások),
• folyamatos kapcsolattartás más gazdákkal és kiképzőkkel (pl. levelezés, fórum),
• közös programok (pl. bemutató, tréning, tábor),
• interakciók növekedése,
• idegenekkel való beszélgetéskor nem a fogyatékosságokon és a kommunikációs nehézségeken van a hangsúly, hanem máris van egy közös téma: a kutya (tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy egy segítőkutyával közlekedő ember pozitív megkülönböztetésben részesül) (Loványi, 2018a),
• a fogyatékossággal élőkkel szemben támasztott stigmák, a tévhitek és előítéletek gyorsan megszűnhetnek,
• az állatnak köszönhetően olyan készségek és tulajdonságok sajátíthatók el, és fejlődhetnek, amelyek szükségesek az emberi interakciókhoz is (pl. pozitív életszemlélet, kommunikáció, nyitottság) (Loványi & Perlusz, 2016; Topál &
Hernádi, 2011).
Vagyis a segítőkutyák egyfajta hidat alkotnak a gazda és a többségi társadalom más szereplői illetve más sorstársak között, így elősegítve a közösségbe való beilleszkedést.
42 Saját személyes élményem, hogy a kutyám nélkül sokkal többször kerültem olyan szituációba, hogy halló személyeket annyira váratlanul érte a „furcsa” kiejtésem, hogy amikor megszólaltam (pl. eltévedtem az utcán és érdeklődtem a járókelőktől), csak elfordultak és otthagytak, a megválaszolatlan kérdésemmel. Valószínűleg azért, mert amikor hirtelen hallhatóvá vált az én láthatatlan fogyatékosságom, nem tudták, hogy lehetne kezelni ezt a helyzetet. Amikor segítőkutyával voltam, ilyen szinte sose fordult elő velem. Még ha zavarba is jöttek, leguggoltak és egy ideig simogatták a kutyámat, miután átgondolták az eseményeket, felálltak és újra kezdhettük a beszélgetést (Loványi, 2018a).
A szakirodalmi feldolgozás hátralévő fejezeteiben – kutatási eredményekkel együtt – részletesebben kifejtem a segítőkutyák pszichés-szociális hatásának mibenlétét és jelentőségét, hiszen doktori munkámban ezeket a területeket hangsúlyosabban vizsgálom.