FERENC CSÁSZÁR ÉS KAROLINA CSÁSZÁRNÉ LÁTOGATÁSA (1817)

A

palotát épíĴ etæ Báně y György kormányzó 1817-ben azon magas kegyben ré-szesült, hogy néhány napig vendégül láthaĴ a a királyi párt, I. Ferenc császárt (1768–1835) és feleségét, Karolina Augusztát (1792–1873). I. Ferenc többek kö-zöĴ az Ausztria császára, Magyarország és Csehország királya és az Erdélyország feje-delme címeket viselte, æ volt az utolsó német-római császár. Az 1817-ben teĴ nagy erdé-lyi utazásra azzal a céllal vállalkozoĴ , hogy személyesen megszemlélje a rossz termések, pusztító hózivatarok és árvizek által sújtoĴ tartomány állapotát, és megvigasztalja népét az 1816–17. évi reĴ enetes ínség közepeĴ e.³⁴⁰

1817 júniusában már elterjedt a hír, hogy a császári pár augusztus elején, a Besztercéræl Temesvárra vezetæ útja során, néhány nap erejéig Kolozsváron fog megszállni ötvenegy fæs kíséretével.³⁴¹ Az alkalomra megjavítoĴ ák Kolozsvár utcáinak kövezetét és a városba vezetæ utakat és hidakat, a munkálatok augusztus 16-ára már elkészültek. Az elækelæ látogatásra 1817. augusztus 18-án került sor, az uralkodót a Szamosfalva felæli határnál egy tizenkét tagú, gróf Haller Gábor erdélyi kincstárnok által vezeteĴ küldöĴ ség üdvö-zölte, amely meghívta az uralkodót a város falai közé. Erdély fæurainak kocsisora kísérte be a díszes menetet az uralkodó szállásául kinevezeĴ fætéri Báně y-palotáig, míg a külvá-rosban az út két felén földmÿvelæk és városi polgárok álltak sorfalat. A palota elæĴ felso-rakozoĴ a város elækelæ polgársága, a fæbíróval és a királybíróval az élen, kivonultak a felekezeti iskolák diákjai és tanárai, s a magas rangú vendégeket a gubernátor, gróf Bán-ě y György üdvözölte és kísérte fel a palotába. Az uralkodópár összesen tíz napot töltöĴ Kolozsváron, amely idæ alaĴ a következæ fontosabb események történtek: augusztus 19-én a kolozsvári úrnæket mutaĴ ák be a császári párnak, augusztus 20-án a felséges vendé-gek magyar nemzeti díszruhában hallgaĴ ák a szentmisét a fætéri Szent

Mihály-templom-ban, augusztus 22-én pedig a király látogatá-sának a Báně y-palota fæhomlokzati erkélyén található márványtábla ál-lít emléket. Az emléktábla az erkély-re nyíló két ajtó közöĴ i falmezæben került elhelyezésre, szerkezete az empire stílusú fali síremlékekéhez hasonlít. A feltehetæen mészkæbæl faragoĴ , nyújtoĴ téglalap alakú ke-ret egy magas talapzaton áll, amely-nek széleit meanderdísz ékesíti. A keret alsó részén két, szalaggal átkö-tözöĴ égæ fáklya látható dombor-mÿves megfogalmazásban, a felsæ részét pedig egy hangsúlyos, tojáslécsoros, illetve akantuszleveles díszítésÿ párkány zárja le. A pár-kány fölé egy plasztikus, a háĴ érbæl élesen kiemelkedæ szobrot helyez-tek el: antik ruházatú szárnyas næi alak, egyik kezével pálmaágakkal díszíteĴ babérkoszorúra támaszko-dik, másik kezében harsonát tart. A

hangszer szára idæközben letöröĴ , így mai megjelenésében a næalak mozdulata nagyon furcsán hat.³⁴²

A keretbe mélyíteĴ emléktáblát körbe gyöngysor- és akantuszleveles dísz szegélyezi.

A tábla latin nyelvÿ felirata a következæ: „PERENNI MEMORIAE / [F]ELICIS IN HAC CIVITATE ADVENTUS / ET IN HIS AEDIBUS / DIEBUS MENSIS AUGUSTI / ANNO MDCCCXVII / COMMORATIONIS / FRANCISCI PRIMI / IMPERATORIS / PATRIS PATRIAE / et / CAROLINAE AUGUSTAE / IMPERATRICIS / CHARAM HANC PATRIAM / VISENTIUM / posuit / C[omes]. GEORGIUS BANFFY / L[iber]. B[aro]. DE LOSONTZ / TRANSILVANIAE GUBERNAT[OR] / ANNO AETATIS SUAE LXX.” A ma-gyar nyelvÿ fordítás így hangzana: „Elsæ Ferenc császárnak, a haza atyjának és Karolina Au-guszta császárnénak e drága haza meglátogatására e városba történt megérkezése és az 1817. esz-tendæ augusztus havának napjaiban e szobákban tartózkodása örök áldoĴ emlékezetére állítoĴ a gróf Báně y György losonci liber báró, Erdély kormányzója, életének 70. esztendejében.”³⁴³

119. Barabás Miklós: I. Ferenc császár portréja (1831)

Biró József szerint az emléktáblát a klasszicizmus idején Erdélyben sÿrÿn foglalkozta-toĴ Csÿrös szobrászcsalád valamelyik tagja készíteĴ e. Csÿrös Mihályhoz empire stílusú kolozsvári síremlékek és a kolozsvári Toldalagi–Korda-palota homlokzatán elhelyezeĴ címeres és feliratos márványtáblák (1809) köthetæek.³⁴⁴ Csÿrös Antal Hoě mayer Simon szobrász tanítványa volt, többek közöĴ a szamosújvári örmény nagytemplom mellékol-tárait (1800-tól) és homlokzati szobrait, valamint a kolozsvári Karolina-emlékoszlopot díszítæ sasokat (utóbbiakat nem fogadták el) készíteĴ e el.³⁴⁵ Valószínÿ, hogy valamelyi-kük készíteĴ e el a Báně y-palotán elhelyezeĴ emléktáblát is.

A császári pár kolozsvári látogatását egy köztéri emlék is megörökíti, az úgynevezeĴ Karolina-emlékoszlop (Státua), amelyet eredetileg a Fætér délkeleti sarkában állítoĴ ak fel. Az emlékmÿ leleplezésére 1831. október 4-én, I. Ferenc névnapján került sor.³⁴⁶ A majd tíz méter magas, obeliszkszerÿ alkotás oldallapjait két nagy méretÿ dombormÿ, a császári pár proÞ lból ábrázolt keĴ æs portréja, a város dombormÿves címere, illetve egy

120. Haske Ferenc: I. Ferenc és Karolina látogatásának emléktáblája (1888)

121. A császári pár látogatásának emléké-re emelt tábla

123. A næi alak részlete

122. Az emléktáblát koronázó næi alak oldalnézetbæl

latin nyelvÿ, öntöĴ vasból készült feliratos tábla díszítik. Pusztai László méltatlanul elfeledeĴ kuta-tása alapján tudjuk, hogy az emlék-mÿ elæzetes terveit a helyi Georg Winkler építæmester és Nagy Sá-muel rajztanár dolgozták ki, elkép-zelésüket pedig Friedrich Hirsch-feld kæfaragó mester valósítoĴ a meg, a két elsærangú dombormÿ-vet és a királyi pár keĴ æs portréját viszont Josef Klieber bécsi szob-rászmÿvész készíteĴ e el.³⁴⁷ Az egyik kompozíció azt a jelenetet áb-rázolja, amikor a császári pár er-nyæs hintaján beérkezeĴ a városba a Közép-kapun át haladva, míg a másik az óvári kórház kapujában alamizsnát osztogató császárnét és kíséretét örökíti meg. Az emlékmÿ-vet a 19. század legvégén, a Fætér rendezése során viĴ ék át jelenlegi helyére, az Óvárba, az úgynevezeĴ Karolina térre.

124. Kolozsvár fætere a 19. század közepén

125. Az uralkodópár bevonulása Kolozsvárra (Státua)

FERENC JÓZSEF ELS^ LÁTOGATÁSA (1852)

F

erenc József (1830–1916) osztrák császár és magyar király összesen háromszor járt a Báně y-palotában, mégpedig 1852-ben, 1887-ben és 1895-ben. Az 1852. au-gusztus 3–5. közöĴ i elsæ látogatásáról a korabeli újságcikkek hiányában nagyon keveset tudunk, az eseményeket Gaal György foglalta össze egy nemrégiben megjelent cikkben.³⁴⁸ Leírása szerint a király augusztus 3-án érkezeĴ meg kocsival Dés irányából. A Szamosfalva határában felállítoĴ díszkapunál lóhátra ült át, és a belvárosi Közép-kapu elæĴ felállítoĴ diadalkapuhoz vágtatoĴ . Innen kíséretével a fætéri templomhoz lovagolt, ahol hálaadó ünnepségen (Te Deum) veĴ részt, majd utána elfoglalta a fætéri Báně y-pa-lotában berendezeĴ szállását.³⁴⁹ Aznap este udvari vacsorát adoĴ a meghívoĴ ainak, amelynek ideje alaĴ katonazenekar játszoĴ a palota elæĴ . Este 9-kor a császár megszem-lélte az ünnepi alkalomra kivilágítoĴ várost. Másnap Szamosfalva határába lovagolt ki, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot, valamint meglátogaĴ a a kolozsvári laktanyákat, a törvényszéket és a kórházat. Kora délután audenciát tartoĴ a Báně y-palotában, amely után este 8-tól színházba ment. Másnap, 1852. augusztus 5-én kora reggel ágyúdörgés közepeĴ e távozoĴ Kolozsvárról. A felsorolt programpontokon kívül a látogatás egyéb részleteit és a palotabeli lakosztály berendezésére vonatkozó információkat a múlt ho-málya fedi.

FERENC JÓZSEF MÁSODIK LÁTOGATÁSA (1887)

A

z 1852-es látogatás még a szabadságharc szomorú emlékének jegyében telt, az 1887-es királyi vizitációt viszont lelkes várakozás elæzte meg, a helyi és az or-szágos sajtó élénken foglalkozoĴ a témával. A látogatás mind a kolozsváriak életében, mind a palota történetében is kiemelkedæ fontosságúnak bizonyult, hiszen ez alkalomra az ódon barokk épület termeit felújítoĴ ák és kidíszíteĴ ék, erræl a korabeli új-ságcikkek alaposan tájékoztatnak. A látogatás elæĴ két hónappal, 1887. július közepén Branko udvari szállásmester Kolozsvárra érkezeĴ , és megállapítoĴ a, hogy a Báně y-palo-ta utcai fæszárnyában és az egyik mellékszárnyban fogják a király lakosztályait kialakíy-palo-ta- kialakíta-ni, a kísérete számára pedig gr. Teleki Domokosné és br. Jósika Lajos fætéri palotáiban rendeznek be lakásokat.³⁵⁰ Nemsokára már hozzá is láĴ ak a Báně y-palota lépcsæinek ki-javításához, a folyosó falait márványszínÿre festeĴ ék, újrafesteĴ ék a homlokzatot, és ki-javítoĴ ák a Fætérre nézæ erkélyt.³⁵¹ Szeptember elején már a király szobáit bútorozták több kárpitos segítségével.³⁵² A király 1887. szeptember 22–24. közöĴ lakoĴ a palotában, melleĴ e szállásolták el gróf Paar hadsegédet, Fliesser szárnysegédet, Skibniwsky udvari

hivatalnokot, Loebenstein szertartásmestert, Kállay fæudvarmesteri hivatalnokot, Dole-zalek udvari úti pénztárnokot és Singer kormánytanácsost is.³⁵³

A látogatás hivatalos programja aprólékosan rekonstruálható a helyi Kolozsvár, vala-mint a fævárosi Budapesti Hírlap és Fævárosi Lapok cikkei alapján.³⁵⁴ Ezekbæl kiderül, hogy az uralkodót szállító vonat 1887. szeptember 22-én 17 órakor érkezeĴ be a kincses városba. A pályaudvar elæcsarnokában br. Jósika Sámuel fæispán és Albach Géza polgár-mester köszöntöĴ ék a magas rangú látogatót, az elöljárók mögöĴ Kolozsvár városi taná-csának és törvényhatósági bizoĴ ságának, valamint Kolozs vármegye tisztikarának tagjai álltak. A jeles eseményre a pályaudvar egyik részét nagy pompával királyi váróteremmé alakítoĴ ák át: a helyiség falait sötétvörös posztóval vonták be, a mennyezeten fehér sza-ténszövet futoĴ össze kupola alakban, a falakon két nagy tükör, valamint a király és a királyné életnagyságú olajportréi függtek. A váróteremben elhelyezeĴ , zöld selyemszö-veĴ el bevont ébenfa bútorokat Rudolf trónörökös marosvásárhelyi várótermébæl³⁵⁵ hoz-ták át, alájuk egy perzsaszænyeget, valamint egy fehér alapon színes virághímzésekkel díszíteĴ erdélyi szænyeget fekteĴ ek.

A pályaudvar elæĴ i téren a fæurak és az ünnepélyes bevonuláson részt vevæ kocsik sorakoztak. A király Tisza Kálmán miniszterelnökkel kocsiba szállt, mögöĴ e haladt a kísérete. Az egyik legszebb aĴ rakció a báró Báně y György által alapítoĴ fæúri bandérium felvonulása volt: az erdélyi nemesség elækelæ képviselæi régi díszmagyarban, gyönyörÿ öltözetekben és pompásan kivert fegyverekben, lóháton kísérték be a királyt a Fætérre.

A Kolozsvár 1887. szeptember 23-i cikke szerint elæl lovagolt az idæs báró Jósika Lajos, mögöĴ e páronként következeĴ még negyven fæúr.

A díszes menet az indóház elæĴ i téren felállítoĴ elsæ diadalkapun keresztül indult el a Fætér irányába, végig a Nagy (jelenlegi Horea) utcán a Szamoson átívelæ vashídig és a Széchenyi tér (Piaôa Mihai Viteazul) utáni második diadalkapuig, valamint ennek folyta-tásában a Belsæ-Híd (ma Regele Ferdinand) utcán a Báně y-palotáig. Az útvonal mentén hivatalos testületek, társulatok, egyletek tagjai, valamint a tanintézetek felsæbb osztályai-nak növendékei képeztek élæ sorfalat, azon belæl tÿzoltók és az atlétikai klub tagjai vontak kordont. Az utcákat árbócokra állítoĴ nemzeti lobogók és fenyæágakból font girlandok díszíteĴ ék. Az útvonalon körülbelül tíz lelátó volt felépítve, amelyeken többezres ember-tömeg foglalt helyet a zord, esæs idæjárás dacára. Az utcák és a híd díszítését, valamint a diadalkapuk felállítását Maeĵ Frigyes (1847–1896) helyi építkezési vállalkozóra bízták.

Maeĵ asztalosmÿhelyében több mint 150 ember dolgozoĴ lázasan a díszítéseken, és a két diadalív elnyerte a közvélemény rajongó elismerését. A pályaudvartól százlépésnyire állt az elsæ diadalkapu, amely a korabeli leírások szerint Kolozsvár háromtornyos címe-rének alaprajza után készült. A „Þ legran, könnyed, elegáns” kapu közepén fekete alapon arany betÿkkel az „Isten hozoĴ !” felirat szerepelt, a kaput fenyælombok, valamint az ural-kodói dinasztia, Magyarország és Ausztria lobogói díszíteĴ ék. A második, hatalmas mé-retÿ diadalkaput a régi Híd-kapu helyén állítoĴ ák fel. A kortársak csodálatát kiváltó pompás építmény egy római diadalív formáját köveĴ e: egy nagy félköríves nyílást két oldalról két-két korinthoszi oszlop keretezeĴ , utóbbiak széles párkányzatot tartoĴ ak. E

párkányzat fölöĴ , középen álloĴ a Pannóniát jelképezæ szobor, egy három és fél méteres næalak, kezében babérkoszorúval és pallossal. A hatalmas méretÿ, de mégis „könnyed és gyöngéd” alak Andreyco(!) József³⁵⁶ szobrász alkotása volt. Az egyéb szobrászati munká-kat és ornamentális díszeket helybeli szobrászok, Bertha Kristóf és Klösz József készítet-ték. A kapura felkerült még két öntvény angyalalak is. A diadalív egyik oldalán a „Ma-gyar király ma„Ma-gyar fogad: fejet hajt meg, de szívet ad! Hódolat fogad, szeretet vár!”, másik olda-lán pedig az „Országokat hódíthat, ki vágyik: a világok szélsæ határáig! Legnagyobbnak mégis te maradsz meg, népeidnek szívét hódítád meg!”feliratok szerepeltek.

A diadalkapukon áthaladó díszes felvonulás a Báně y-palota elæĴ állt meg, ahol a házi-gazda, báró Báně y György (1853–1889) hódolaĴ al üdvözölte az uralkodót, és felkísérte a szállására. A palota elæĴ mintegy háromezer ember gyÿlt össze, és éljenezte a királyt, aki az épület erkélyéræl köszöntöĴ e népét. Este 19 órakor az uralkodó pompás udvari ebédet adoĴ mintegy félszáz vendégnek, az asztal körül a miniszterelnök, miniszterek, arisztok-raták, egyházi elöljárók, Kolozsvár polgármestere, fæispánok, képviselæk és magasabb rangú tisztviselæk foglaltak helyet. Aznap nagy szerenád volt a palota elæĴ , három dalkör (a „kolozsvári”, a „polgári” és a „kereskedelmi”) közös rendezésében nagyjából százan énekelték a király tiszteletére Huber Károly Nemzeti dalát, majd a „Vékony héja van a piros almának” kezdetÿ népdalt és végül Szotyori Nagy Károly Király-himnuszát.

126. F. Schlegel: Ferenc József Kolozsváron (1887)

Szeptember 23-én reggel 8-kor a király magántanácskozásra fogadta Tisza Kálmán mi-niszterelnököt, majd 10 órától megindult a küldöĴ ségek felvonulása. Összesen tizenki-lenc küldöĴ ség (zászlósurak, titkos tanácsosok és kamarások, majd az egyházak és a törvényhatóságok küldöĴ ei) hódolatát fogadta az uralkodó. 13 órakor Tisza miniszterel-nök, Paar gróf fæhadsegéd, Fliesser báró szárnysegéd, Jósika báró fæispán és Albach Géza polgármester kíséretében a császár meglátogaĴ a Mátyás király szülæházát, amelyet ak-kor kisegítæ laktanyának használtak. Ezután a város jelesebb közintézményei következ-tek: a Karolina-kórház, az ideiglenes katonakórház, a kereskedelmi akadémia, a kolozs-monostori gazdasági tanintézet, a tudományegyetem néhány új intézete, a felsæbb næ-ipariskola, felekezeti iskolák. Délután 6-kor több mint ötvenszemélyes udvari ebédet szolgáltak fel a Báně y-palotában. 20 órakor az uralkodó a nemzeti színházban tekinteĴ meg egy díszelæadást, majd este újra kivilágítoĴ ák a tiszteletére a belvárost.

A király szeptember 24-én délelæĴ 10 órától általános kihallgatást tartoĴ a szállásán, majd ebéd után folytaĴ a a közintézmények meglátogatását. Többek közöĴ a Mária Valé-ria-árvaházban és az unitárius kollégiumban járt. Valószínÿleg ekkor szemlélte meg a tu-dományegyetem udvarán felállítoĴ , róla mintázoĴ gyönyörÿ mellszobrot, amelyet MoreĴ i olasz szobrász faragoĴ ki gyergyószárhegyi fehér márványból. ^felsége délután 3 vagy 4 órakor ért oda a sétatéri Polgári Lövészkertben szervezeĴ népünnepélyre, ahol tÿzijáték is volt. Az uralkodó tetszését különösen elnyerte az az impozáns látvány, amelyet a 12-12 emberpár által képviselt öt különbözæ népviselet (kalotaszegi, torockói, székely, hátszeg-vidéki román és helybeli földésznépviselet) bemutatása nyújtoĴ . Nemsokára a király visz-szament a palotába az utolsó udvari ebédre, majd 21 órakor továbbrobogoĴ a vonaĴ al.

Kikísérése során ugyanazt a sorrendet tartoĴ ák be, mint a fogadásakor, és kivilágítoĴ ák tiszteletére a Fæteret, a Belsæ-Híd, Magyar és Nagy utcákat, valamint a Széchenyi teret.

Ferenc József magyar király 1887-es kolozsvári látogatását egy kis rézplakeĴ örökíteĴ e meg, amelyet eredetileg a Báně y-palota fæhomlokzati erkélyének két ajtaja közé elhelye-zeĴ , I. Ferenc császár-féle emléktábla alá rögzíteĴ ek. A kis plakeĴ szövegét 1933-ban Biró József jegyezte le: „I. FERENCZ JÓZSEF ^ FELSÉGE A KIRÁLY / EZEN HÁZBAN LA-KOTT 1887 SZEPTEMBER 23–25 / MELY ID^BEN ENNEK TULAJDONOSA / LOSON-CZI BÁRÓ BÁNFFY GYÖRGY FOGADTA.”³⁵⁷ A táblácska az 1960-as években még oĴ volt a palota falán, feltehetæen az akkori renoválások során tÿnt el.³⁵⁸

FERENC JÓZSEF UTOLSÓ KOLOZSVÁRI ÚTJA (1895)

A

két korábbi látogatás után az idæs Ferenc József 1895-ben egy újabb látogatást teĴ Kolozsváron és a Báně y-palotában. Az uralkodó szeptember 22-én reggel érkezeĴ , és egy fél napot töltöĴ a kincses városban, ahonnan Báně yhunyadra utazoĴ . A kalotaszegi város melleĴ zajloĴ ak a nagy æszi hadgyakorlatok, amelyeken

1895. szeptember 22–26. közöĴ a király is részt veĴ . Báně yhunyadon való tartózkodása alaĴ Barcsay Domokos udvarházában szállt meg.

Ferenc József kolozsvári látogatását újra nagy készülædés elæzte meg. A városi tanács eldöntöĴ e, hogy a bevonulási útvonal mentén zászlókkal és árbócokkal díszíti fel a vá-rost, diadalkaput emeltet, kijavíĴ atja a Fætér kövezetét, és gondoskodik az érkezæ vendé-gek elszállásolásáról.³⁵⁹ A diadalkaput a Széchenyi tér (Piaôa Mihai Viteazul) és a Nagy (ma Horea) utca találkozásában lévæ vashídhoz tervezték felállítani, s ennek, valamint az egész város díszítésének megtervezésére Pákei Lajos (1853–1921) helyi építészt kérték fel.³⁶⁰ Diadalkapu végül nem készült, ugyanis Pákei olyan „gyönyörÿ tervet dolgozoĴ ki, a mely szerint a diadalkapu mellæzésével a vashidat fogják olyan díszesen, mind elsæ és hátulsó ré-szén hatalmas ívekkel átalakítani, hogy az az egész bevonulási vonal legszebb objektuma lesz”.³⁶¹ A Kolozsvár cikke érzékletesen írta le a nagy vashíd díszítését: négy sarkára az óegyipto-mi templomokét utánzó „pilonokat” állítoĴ ak, melléjük jobbról-balról dór oszlopok ke-rültek, amelyekre triposzokat (háromlábú bronzállványokat) helyeztek.³⁶² A király és ki-rályné monogramjaival, valamint az uralkodópár családi színeiben pompázó lobogókkal díszíteĴ oszlopokat girlandok kötöĴ ék össze, a pilonokat pedig más címerek, nemzeti zászlók és a város zászlói ékesíteĴ ék. A pilonokat fenyæfüzérek és gazdag díszítés kötöt-te össze, egy nagy kaput formálva, amelyen alkalmi feliratok („Iskötöt-ten hozoĴ ”, „Éljen a ki-rály”, „Hódolat a királynak”, „Királyért és hazáért”) álltak. A pilonok elé a Híd utca felæl két hatalmas, Louvre-beli minta alapján elkészíteĴ egyiptomi szÞ nxet helyeztek el, a Nagy utca felæl pedig két oroszlán feküdt (a római Capitolium-beli oroszlánok másolatai). Az életnagyságú szobrokat Greizfelder és Rothmund bécsi akadémiai szobrászok készítet-ték el. A nagy vashíd, valamint a vasútállomástól a Híd utca fætéri torkolatáig tartó bevo-nulási útvonal díszítéseit Pákei Lajos tervei alapján a budapesti Rumbold cég végezte el, a kertészeti munkát Zobáĵ Ferenc mÿkertészete, az ácsmunkát pedig a Kaukál testvérek.

A Nagy (mai Horea) utcát magas, karcsú árbócok díszíteĴ ék, amelyek tetején aranyozoĴ címerek és csillagok ragyogtak. Tudjuk, hogy a városháza igényes díszítését ugyancsak Pákei tervezte. Az építész szétszóródoĴ tervhagyatékában azonban csupán egyetlen olyan tervlap maradt meg, amely a királylátogatás díszítményeihez készült, s ezen a vá-rosháza, a Nagy utca árbócai, illetve a kis vashíd (tehát nem a fent leírt híd) tervezeĴ dí-szítései szerepelnek.³⁶³

A rövid látogatás mozzanatait elsæsorban a helyi Kolozsvár címÿ napilap beszámolói alapján rekonstruálhatjuk,³⁶⁴ a Vasárnapi Ujság pedig egy rövid beszámolót, valamint több, a Dunky Þ vérek által készíteĴ fényképet is közölt az eseményræl.³⁶⁵ A huszártábor-noki egyenruhába öltözöĴ királyt és kíséretét szállító különvonat 1895. szeptember 22-én, vasárnap reggel 7:35-kor érkezeĴ be a kolozsvári állomásra. A peronon a hódoló kül-döĴ ségek tagjai várták, akik csak külön belépæjeggyel meheĴ ek be. Az uralkodót Kolozs vármegye és a város nevében gr. Béldi Ákos fæispán fogadta. A peronon fæurak, br. Bán-ě y Dezsæ miniszterelnök, Jósika Samu és Perczel Dezsæ miniszterek, Albach Géza pol-gármester, a városi tanács tagjai, a különbözæ egyházak képviselæi, a katonai, honvéd- és csendærségi tisztikar tagjai, a törvényhatóságok küldöĴ ei, a tudományegyetem tanárai

Martin Lajos rektor vezetése melleĴ , tantestületek, az ügyvédi és a közjegyzæi kamara képviselæi sorakoztak,³⁶⁶ valamennyien egyházi, katonai vagy magyar díszruhában. A pályaudvar elæĴ népes, éljenzæ tömeg gyÿlt össze, s oĴ sorakozoĴ fel a Nagyszebenbæl érkezeĴ díszszázad (élén Kisling Károly kapitánnyal), valamint a 31. közös gyalogezred zenekara is.³⁶⁷ A pályaudvar elæĴ i téren az uralkodó Báně y Dezsæ miniszterelnökkel szállt lovas kocsiba, majd a felvonulás elindult a Báně y-palota fele. Elöl lépteteĴ négy lovas rendær, utánuk következeĴ Deák Pál rendærfækapitány kocsija, majd Béldi Ákos fæispán és Albach Géza polgármester fogata, a harmadik kocsin Jósika és Perczel minisz-terek ültek, a negyediken a király és Báně y Dezsæ, majd æket beláthatatlan sorban követ-ték a fæpapok és díszruhás urak kocsijai.

A bevonulás az 1887-ben követeĴ útvonalon történt, tehát a díszmenet végighaladt a Nagy (ma Horea) utcán a Szamoson átívelæ vashídig, majd onnan a Híd (ma Regele Fer-dinand) utcán keresztül a Fætéren lévæ Báně y-palotáig. Az útvonal zászlókkal, szænye-gekkel, gallyakkal feldíszíteĴ házak közöĴ vezeteĴ , a nézæsereg sorfalat képezeĴ , illetve egy részük a nagy híd körüli tribünökön tömörült. A bevonulás legérdekesebb állomása a Báně y-palota elæĴ volt, ahol egy tágas teret keríteĴ ek el a küldöĴ ségek, a díszszázad és

A bevonulás az 1887-ben követeĴ útvonalon történt, tehát a díszmenet végighaladt a Nagy (ma Horea) utcán a Szamoson átívelæ vashídig, majd onnan a Híd (ma Regele Fer-dinand) utcán keresztül a Fætéren lévæ Báně y-palotáig. Az útvonal zászlókkal, szænye-gekkel, gallyakkal feldíszíteĴ házak közöĴ vezeteĴ , a nézæsereg sorfalat képezeĴ , illetve egy részük a nagy híd körüli tribünökön tömörült. A bevonulás legérdekesebb állomása a Báně y-palota elæĴ volt, ahol egy tágas teret keríteĴ ek el a küldöĴ ségek, a díszszázad és

In document BORDÁS BEÁTA (Pldal 115-184)