A
z impozáns barokk palota a Fæteret szegélyezæ keleti házsorba illeszkedik, jelenlegi címe a Fætér (Piaôa Unirii) 30. szám.258 A palota eredetileg egy nyúj-toĴ , majdnem téglalap alaprajzú szalagtelekre épült, amely a Tivoli (jelenlegi Bolyai) utca frontjáig húzódoĴ . E telek körülbelül kétharmadát a téglalap alaprajzú, egy belsæ udvar köré épült palota foglalta el, a Tivoli utca felæli részen pedig a gazdasági udvar állt kocsiszínekkel, istállókkal és más szükséges épületekkel. E nagy méretÿ telek északi és déli szomszédjai kisebb polgárházak voltak, amelyeket a 19. század elsæ felében – a 20. század elején építeĴ ek át. Egy 1886-ban készült helyszínrajz szerint a palotától északra hat kisebb telek állt a Bel-Magyar (jelenleg 21 Decembrie 1989) utca vonalában, közülük a Báně y-palotával szomszédos sarokházat a 19. század közepén a Központi Szálloda számára építeĴ ék át, napjainkban a Melody hotel mÿködik benne. A 19. század végén a palotától délre egy keskeny szalagtelek húzódoĴ , erre több szomszédos telekkel és házzal összevonva, a századfordulón felépíteĴ ék a Szentegyház (Iuliu Maniu) teljes tömbjét átfogó Státus-házakat.A palota épüleĴ ömbje téglalap alaprajzú, két hosszanti oldalszárnya, valamint a nyu-gati és keleti rövidebb fæ szárnyai egy négyzetes belsæ udvart ölelnek körül. Az északi és déli oldalszárny tÿzfala összeépült a szomszédos házakéval, így a palotának két külsæ homlokzata van. A reprezentatív fæhomlokzat a Fætérre, a hátsó, egyszerÿbb kiképzésÿ homlokzat pedig az egykori gazdasági udvarra néz. Utóbbi helyén ma a Bolyai utca 7.
szám alaĴ i, 1904-ben építeĴ négyszintes bérház emelkedik.
A F^HOMLOKZAT
A
plasztikus hatású, kétszintes fæhomlokzat a földszinten tizenöt (tizenkét ablak és három kapunyílás), míg az emeleten tizenhat (tizennégy ablak és két ajtó) tengelyt foglal magában. A klasszicizáló késæ barokk hatású homlokzat egy ívelt alaprajzú, körülbelül két és fél métert elæreugró középrizalit köré szervezædik, amely a földszinten három kapunyílást, az emeleten pedig egy fedeĴ , oszlopok által ha-tárolt erkélyt foglal magában, utóbbira két ablak és két ajtó nyílik. A középrizaliĴ ól balra és jobbra szimmetrikusan elrendezeĴ , hat-hat ablaktengelyes falszakaszok húzódnak.A homlokzat eræteljes vízszintes tagolását a kæbæl faragoĴ lábazati párkány, az övpár-kány és a fölöĴ e lévæ pilaszterek golyvázoĴ posztamense közé ékelt bábos mellvédek
által alkotoĴ hangsúlyos tengely, valamint a koronázópárkány és a fölé emelkedæ szalag-fonatos aĴ ika biztosítják. A homlokzatot függælegesen a tengelyeket határoló lizénák (földszint), illetve pilaszterek (emelet), valamint a középrizalit emeleti erkélyének kecses oszlopai tagolják.
A fæhomlokzat földszintjén jelenleg hat-hat azonos formájú és keretezésÿ ablak, illetve a középrizalit alsó szintjét képezæ három kapunyílás található. A homlokzaton egy
ma-37. A Fætér körüli épületek helyszínrajza (1886)
gasítoĴ lábazati rész szalad körül, amely az ablakok közöĴ lévæ lizénák tengelyében golyvázoĴ . A földszinti falfelület vakolata vízszintesen sávozoĴ , ez folytatódik a
lizéna-kötegek felületén is, míg a nyílások fölöĴ i fe-lületeket sugaras sávozás emeli ki. A tizenkét földszinti ablak szegmensíves záródású, alul-felül füles mÿkækereteiket középen fent egy-egy zárókæ ékesíti. Az ablaktengelyeket lép-csæzöĴ lizénák határolják, az ablakok alaĴ egy-egy kis méretÿ, fekvæ téglalap alakú szel-læzænyílás formájú vakablak is nyílik. A nap-jainkban látható földszinti ablakokat és a kis szellæzænyílásokat az 1960-as évek elsæ felé-ben végzeĴ felújítási munkálatok során készí-teĴ ék, a mÿkæ ablakkeretek a belsæ udvaron lévæ eredeti ablakokét utánozzák. Ezzel szem-ben a középrizalit alsó szintjén lévæ kapunyí-lások formája nem változoĴ az évszázadok 38. A palota a Szent Mihály-templom tornyából nézve
39. Az épíĴ etæ monogramja a fækapu fölöĴ
során: a széles, kosáríves záródású fækaput egy-egy keskenyebb, félköríves záródású ol-dalkapu fogja közre, a körülöĴ ük lévæ falfelület vakolata sávozoĴ .
A középsæ kapu, amelyen egykor a hintók és kocsik haladtak át, díszesebb kialakítást nyert, a nyílás zárókövén az épíĴ etære utaló „GB” monogram és fölöĴ e egy korona sze-repel. A régi felvételek alapján elmondható, hogy a két oldalsó kapu mögöĴ üzletek vol-tak, így e nyílásokat boltajtóként használták, és csupán a középsæ kapun áthaladva lehe-teĴ bejutni a kapualjba és a lépcsæházba. Nem tudjuk, hogyan nézheĴ ek ki a palota ere-deti kapuszárnyai, de helyeĴ ük az 1970-es évek elején zajloĴ felújítás során új kovácsoltvas kapuzatokat állítoĴ ak, ezek láthatóak napjainkban is. A középsæ nyílásban egy kétszárnyú, csavaros indadíszekkel ékesíteĴ kovácsoltvas szerkezet áll, amely a bonchidai és válaszúti Báně y-kastélyok elegáns kapuinak formáját idézi meg. A kapu orommezejében látható, körbe foglalt „MA” monogram a Muzeul de Art© (Mÿvészeti Múzeum) névre és funkcióra utal. A kapu kilincse körül lévæ veretdíszben olvasható
„PL” monogram viszont a lakatosmester, Papp László nevét fedi, az 1970-es dátum pedig a kapu készítésére utal. A két oldalsó kapunyílásba egy-egy nem nyitható szárnyat he-lyeztek a fækapuéhoz hasonló ornamentikával, az orommezækben viszont egy-egy eltéræ formájú, stilizált madárÞ gura látható.
A három kapunyílás fölöĴ , a középrizalit emeletén egy erkély található, amelyet kilenc kompozit fejezetes, kannelúrás törzsÿ, karcsú oszlop határol.259 A baluszteres mellvéd posztamenseire támaszkodó oszlopok tartják az erkély széles golyvázoĴ
koronázó-40. A palota fækapuja (1970-es évek) 41. A déli oldalkapu (1970-es évek)
42. Dísz az északi mellékkapu luneĴ ájában 43. Papp László monogramja a fækapun
44. Dísz a déli mellékkapu luneĴ ájában párkányát, amely fölé szalagfonatos díszÿ aĴ ikát emeltek. Az erkély különálló, ívelt tete-jét (amelyet eredetileg rézlemezzel fedtek be) a Báně y család két nagy méretÿ griě által tartoĴ impozáns címere koronázza meg. Az oszlopok mögöĴ i homlokzatszakasz igen elegáns díszítést nyert, amely teljes szépségében csak az erkélyre kijutva élvezhetæ. Az erkélyre nézæ négy félköríves záródású nyílás közül a két középsæ ajtó, igényes asztalos-munkával. Az ajtók közé utólag egy gazdag szobrászati dísszel ellátoĴ márványtáblát
46. A fæhomlokzati erkély részlete 47. Emeleti ablak a fæhomlokzaton 45. Báně y-címer a fæhomlokzaton
állítoĴ ak, amely I. Ferenc kolozsvári látogatásának állít emléket – ezt a palota szobrásza-ti díszítéséræl szóló alfejezetben mutatjuk be. A két szélsæ ablak kötényét bábos mellvéd alkotja, az ablakokat magas posztamensre állítoĴ , kompozit pilaszterek határolják. A négy nyílás szemöldökét egy-egy allegorikus dombormÿ ékesíti, amelyeket a palota szobrászati díszítéséræl szóló fejezetben ismertetünk.
Az emeleten a középrizaliĴ ól jobbra és balra hat-hat azonos kialakítású ablak sorako-zik. Az egyenes záródású, füles keretes ablakok szemöldökét szalagokkal összefont gyü-mölcsöket mintázó fesztondísz ékesíti, a köténydíszt pedig bábos mellvéd alkotja. A nyí-lástengelyeket egy-egy lépcsæzöĴ , sima törzsÿ pilaszter határolja. A pilaszterek kompo-zit stílusú fejezeteit és egyszerÿ lábazatait kæbæl faragták. A homlokzatot széles, gazdagon proÞ lált, a pilaszterfejezetek tengelyében golyvázoĴ koronázópárkány zárja le, fölöĴ e barokkos fonatdíszÿ, eræteljes aĴ ika húzódik. Az aĴ ika fölöĴ , a homlokzatot tagoló pilaszterek és oszlopok tengelyében egy-egy egész alakos szobor vagy urnadísz áll. Az épület magas, keĴ æs törésÿ manzárdtetején az utca felæli oldalon négy nagy méretÿ, igé-nyesen faragoĴ kereĴ el ellátoĴ padlásablak nyílik. Ezek félköríves záródású kækereteit növényi motívumok díszítik, s a záradék feleĴ egy-egy kæbæl faragoĴ tobozdísz nyert elhelyezést. Az utcai szárny tetæzetét eredetileg négy masszív kémény törte át, ezeket mára lebontoĴ ák.
48. Franz Jaschke: A kolozsvári fætéri templom (1836)
A fæhomlokzatot többször is átalakítoĴ ák az évszázadok folyamán, a mai képe a föld-szinti részt eræsen érintæ többszörös beavatkozások következtében alakult ki. Régi ábrá-zolások, festmények és fényképek segítségével azonban nyomon követhetjük a homlok-zat fontosabb változásait, és képet nyerhetünk az eredeti formájáról.
A palota elsæ képi ábrázolása vélhetæen Franz Jaschke (1775–1842) osztrák tájképfestæ Kolozsvár fætéri templomát és a körülöĴ e lévæ piacot megörökítæ, 1836-ból datált olaj-festményén fedezhetæ fel.260 Tudjuk, hogy Jaschke 1810-ben Rainer fæherceggel hosszú utazást teĴ Magyarországon, Erdélyben és Bukovinában,261 és valószínÿleg akkor rajzol-ta le a kolozsvári fæteret is, amelyræl 1812-ben egy vízfestményt készíteĴ . Feltehetæen e munka alapján festeĴ e meg az olajfestményt,262 amely elsæsorban a népi viseletek iránti érdeklædéséræl tanúskodik. A kép bal sarkában a Báně y-palota fæhomlokzatának déli sarka is látható, melleĴ e a szomszédos kis házak jelennek meg. Bizonyára e festménybæl inspirálódoĴ az a Josef Hofreitnek tulajdonítoĴ olajkép, amely azonos perspektívából és nagyon hasonló kompozícióval ábrázolja a fætéri templomot. A festæ szélesebb látószöget választoĴ , és megfesteĴ e a Báně y-palota teljes homlokzatát, a tæle északra lévæ két kis régi házzal együĴ .263 A palota homlokzata elæĴ három lépcsæfokos terasz húzódik, amely-nek északi sarkában egy (a festæ által valószínÿleg eltúlzoĴ méretÿ) magas gádor, azaz pincelejárat található. A földszinti ajtók és ablakok elrendezése vélhetæen az eredeti épí-49. Josef Hofreit: A 18. századi Kolozsvár
50. Veress Ferenc 1870 körül készíteĴ fényképe
51. A palota fæhomlokzata 1900 körül
52. A fæhomlokzat az 1930-as évek második felében
53. Pillanatfelvétel az 1940-es évek elejéræl
tési állapotot tükrözi. Érdekes, hogy a festmény alapján a palota emeleti ablakait zöld zsalugáterek árnyalták, s a bejárat elæĴ két piros-sárga színÿ ærbódé is állt.
A 19. század második felében készült fényképek és képeslapok alapján nemcsak a földszinti nyílások formáját és elrendezését ismerhetjük meg, hanem az egykori üzletek elnevezését, tulajdonosait is. Veress Ferenc egyik 1870 elæĴ i fényképén264 jól látszik, hogy a földszinten üzlethelyiségek bejáratai és ablakok köveĴ ék egymást felváltva, a közép-rizaliĴ ól a szélek felé haladva egy-egy ajtóval indítva, míg a homlokzat két szélsæ tenge-lyében egy-egy ablak nyílt. E nyílások szegmensíves záródása azonos magasságban volt, az ajtók és ablakok keretét levelet mintázó zárókæ díszíteĴ e. A homlokzat bal oldalán lévæ ablakokon megÞ gyelhetæek a feltehetæen eredeti, barokk kori fÿzöĴ ablakrácsok.
Mivel az üzletek bejárata az utcaszintnél magasabban volt, a palota homlokzata elé egy lépcsæs teraszt építeĴ ek, amely a középrizalit két sarkától indulva, végighúzódoĴ majd-nem az épület teljes szélességében. A terasz járószintje faragoĴ kövekkel volt burkolva, a két szélére pedig egy-egy pincelejáratot (gádort) építeĴ ek. A fényképen látható, hogy a talaj egyenetlenségei miaĴ a lépcsæs járószint az északi oldalon sokkal magasabb volt.
A boltok diszkrét cégtábláit szemlélve kiderült, hogy az északi sarkon Dietrich Sámuel vaskereskedæ üzlete volt berendezve; a fækaput határoló két félköríves, kisebb nyílást igényes faszerkezeĴ el építeĴ ék be, szintén bolthelyiségek számára (a bal oldali ajtó fölöĴ a „Böckel” felirat szerepel). A középsæ nagy kapu fölöĴ a „Könyvnyomda” felirat állt, a középrizaliĴ ól jobbra lévæ helyiségekben pedig az 1790-ben alapítoĴ sólyomkæi üveg-gyár árulta termékeit.
A legendás kolozsvári fæpincér, Nagy Gábor 1883-ban bérelte ki az egykori Dietrich-féle vaskereskedés Fætérre nézæ helyiségeit, és egy nagy látogatoĴ ságnak örvendæ kávé-házat nyitoĴ , amelyhez a palota udvarán kerthelyiség tartozoĴ . A kávéház és vendéglæ a palota bal oldali részében volt, amely elæĴ a korabeli felvételek szerint egy utcai teraszt alakítoĴ ak ki. A teraszt vasmellvéd zárta el az utca forgalmától, s az egész szabadtéri részt egy széles napellenzæ tetæ árnyékolta. Miután Nagy Gábor az 1880-as évek végén másnak engedte át a bérleti jogot, és æ szállodát nyitoĴ ,265 a Báně y-palota földszintjén továbbra is vendéglátás folyt, például 1906-ban a „3 tekeasztallal, elækelæ közönség számára”
fenntartoĴ kávéház Gárdonyi Imre tulajdonában volt, s ezt özvegye az elsæ világháború végéig mÿködteĴ e.266 Egy 1915-ben postázoĴ képeslapról ismerjük, hogy a teraszos ká-véház még akkortájt is hasonlóan nézeĴ ki, mint a 19. század végén, a palota bejáratától jobbra lévæ ablakok egy részét viszont már faburkolatos, nagy méretÿ kirakatablakokra cserélték.
Valószínÿleg az elsæ világháború után került sor a földszinti ajtók és ablakok újabb átalakítására, amikor mind a tizenkét nyílást azonos méretÿre vágták, így hatalmas, tég-lalap alakú kirakatablakok jöĴ ek létre.267 Az 1960-as évek elsæ felében lezajloĴ nagymér-vÿ restaurálás során a homlokzat földszintjén egyforma méretÿ, szegmensíves záródású ablakokat létesíteĴ ek, az eredeti ablakokhoz némileg hasonló (levéldíszes zárókæ helyeĴ sima záróköves) kækereĴ el. A nyílások körüli falfelületet sávozoĴ vakolaĴ al díszíteĴ ék, az ablakok alá pedig egy sor pinceszellæzænek álcázoĴ vaknyílás került. Ez a kialakítás
közel állt ugyan a 19. századi ábrázolásról ismert, és eredetinek feltételezeĴ homlokzati képhez, de nem adta vissza az üzletajtók és ablakok ritmikus váltakozását. A felújítás során a fæhomlokzat földszintjét rikító sárga, az emelet falfelületét pedig sötétvörös szí-nÿre festeĴ ék át,268 de szerencsére a hetvenes években a homlokzatot egységesen egy semleges, halvány drapp árnyalatra színezték át.
A HÁTSÓ HOMLOKZAT ÉS A BELS^ UDVAR
A
kevésbé ismert, de szintén igényes szobrászati alkotásokkal díszíteĴ hátsó homlokzat kelet felé, az egykori gazdasági udvarra néz. A tizennégy tengelyes homlokzat a fæhomlokzatéhoz hasonló koncepción alapul, de részleteiben visszafogoĴ abb, hiányzik például az elegáns, oszlopok által határolt erkély vagy az aĴ i-ka fölöĴ i szobrok és urnák sora. A homlokzat iĴ is egy enyhén elæreugró középrizalit köré szervezædik, amely a földszinten három (egy széles kapu, amelyet két ablak vesz közre), az emeleten pedig négy tengelyt (három ablakot és egy erkélyajtót) foglal magá-ban. A rizaliĴ ól jobbra és balra egy-egy öĴ engelyes homlokzatszakasz húzódik, amelyet a földszinten szegmensíves, az emeleten egyenes záródású ablakok törnek át. A homlok-zat hangsúlyosan függæleges tagolású, amely a tengelyeket elválasztó lizénáknak (föld-szint), illetve pilasztereknek (emelet) köszönhetæ. Vízszintesen a szürke lábazati rész, egy proÞ lozoĴ övpárkány és egy golyvázoĴ koronázópárkány tagolják a homlokzatot.A középrizalit földszinti részének vakolata a fæhomlokzatéhoz hasonlóan vízszintesen sávozoĴ , a nyílások fölöĴ i felületeket sugaras sávozás emeli ki. Középen egy széles, fél-köríves záródású kapunyílás található, amelyben az 1970-es években készíteĴ fa kapu-szárnyak állnak. A kapu feleĴ három remekül kifaragoĴ griě madár szobra tornyosul, e szobrok fölöĴ pedig egy ívelt vonalú kis erkély található kovácsolt vasból készült ala-csony korláĴ al.269 A Biró József szerint „nagy plaszticitással és mÿvészeĴ el faragoĴ ” griě ek már az æ idejében (az 1930-as évek elején) sajnálatos állapotban voltak.270 Ez azóta sajnos csak fokozódoĴ , a két szélsæ griě arca teljesen lepusztult, s a jobb oldali állatÞ gura alaĴ i maszk vonásai is szétporladtak. A kapu két oldalán vízszintesen sávozoĴ felületÿ lizénakötegek találhatóak, amelyek lehatárolják a középrizalit két ablakának tengelyét.
Ugyanilyen lizénakötegek húzódnak a földszinti füles ablakok közöĴ , amelyek szeg-mensíves záródásúak, kæbæl faragoĴ ablakkereteik zárókövét egy-egy akantuszlevél dí-szíti.
A középrizalit emeletén négy magas, félköríves záródású nyílás található, amelyek kö-zül balról a második erkélyajtó, a többi három pedig ablaknyílás. A nyílások kæbæl fara-goĴ kereteit gazdag plasztikai díszítéssel láĴ ák el, amely a záradék fölöĴ i, szalaggal kö-rülfont koszorúból és az ezt határoló virágos-bimbós füzérdíszbæl áll. A tengelyek közöt-ti falfelületet jón fejezetes, sima törzsÿ pilaszterek tagolják, lábazatuk és fejezetük kæbæl
54. A hátsó homlokzat
55. A hátsó kapu fölöĴ i griě ek
van kifaragva. A középrizalitot két szimmetrikusan kialakítoĴ , öt-öt egyenes záródású ablakot magá-ban foglaló homlokzatszakasz fogja közre. Az abla-kok füles kereteit koszorúba hajló füzérdísz emeli ki, a nyílások alaĴ pedig tükrös köténydísz találtó. A tengelyeket a középrizaliton láthatóakhoz ha-sonló pilaszterek határolják.
A homlokzatot a pilaszterek tengelyében golyvá-zoĴ koronázópárkány zárja le, fölöĴ e a középrizalit hosszában szalagfonatos aĴ ika húzódik. A magas manzárdtetæt a fæhomlokzathoz hasonlóan iĴ is négy félköríves záródású, kæbæl faragoĴ ablakkere-tekkel ellátoĴ padlásablak töri át. A manzárdtetæ hangsúlyos eleme a négy eredeti kémény. A hom-lokzat sárga, sötétvörös és fehér színÿ festése való-színÿleg a fæhomlokzat restaurálásával egy idæben, az 1960-as évek közepén készülheteĴ .
A palota udvari homlokzatát a négyzetes udvart körülölelæ, nagyjából azonos kialakítású, a föld-szinten pilléres-árkádos folyosót és az emeleten oszlopos loggiát magukba foglaló épületszárnyak szimmetrikus tagolása határozza meg. Az épület-szárnyak földszintjén kilenc-kilenc félköríves árkád húzódik, ezek magas lábazati részræl indulnak. A díszítetlen árkádokat vízszintesen sávozoĴ felületÿ lizénák határolják. Az utcai (nyugati) és a vele szemben lévæ, hátsó udvari épületszárny középsæ tengelyében egy-egy széles, kosáríves záródású ka-punyílás található, fölöĴ e faragoĴ zárókæ. Az észa-ki és a déli oldalszárnyak középsæ árkádjai elæĴ egy-egy alacsony lépcsæ áll, amely az árkádok mö-göĴ húzódó földszinti folyosó járószintjére vezet.
A folyosókat hevederes csehsüveg boltozat fedi, a járószintet faragoĴ kætáblákkal rakták ki. A föld-szinten lévæ szegmensíves ajtók és ablakok szárkö-ves keretei közül néhány eredeti, de többjüket az 1970-es évekbeli restaurálás során készíteĴ ék.
Az emeleten kellemes hatású loggia fut körbe, amelyet összesen harmincnyolc jón fejezetes, sima törzsÿ, karcsú oszlop tagol. A teljes egészében
kæ-bæl faragoĴ oszlopok négyzetes alakú posztamen- 57. Griě a hátsó kaputól jobbra 56. Félköríves záródású ablak a hátsó homlokzat emeletén
seken állnak, e talapzatok közöĴ szalagfonatos díszítésÿ, áĴ ört mellvédszakaszok hú-zódnak. Az oszlopokra széles, gazdagon proÞ lozoĴ koronázópárkány nehezedik. A nyu-gati és a keleti épületszárny loggiáján 11–11 oszlop áll, míg a mellékszárnyak loggiáját 8–8 oszlop határolja. A folyosóra nyíló ajtók és ablakok egyenes záródásúak, füles
kere-teik zárókövét egy-egy kæbæl faragoĴ Báně y-címer díszíti, amely egy koronából kiemelkedæ griě et ábrázol. Az utcai és a hátsó udvari épü-letszárny négy középsæ tengelyében a többi nyílásnál magasabban záródó, félköríves felül-világítóval kiegészíteĴ ablakok nyílnak. Kæbæl faragoĴ ablakkereteik megkülönbözteteĴ díszí-tést nyertek, ugyanis a záradékukat mészkæbæl faragoĴ allegorikus dombormÿvek ékesítik. A nyugati, utca felæli épületszárny dombormÿvei a négy földrészt, míg a keleti épületszárnyban lévæ alkotások a négy évszakot jelenítik meg, bemutatásukra visszatérünk a palota szobrá-szati díszítéséræl szóló következæ alfejezetben.
58. Az udvari homlokzat keletræl nézve
59. Jón oszlopfejezet az emeleti loggián
60. A déli szárny földszinti folyosója
62. Kækeretes ajtók az emeleten
61. Az északi szárny emeleti loggiája
63. A nyugati szárny emeleti loggiája
Az emeleti folyosók síkmennyezetesek, a járószintet faragoĴ kælapokkal burkolták. Az oszlopok által tartoĴ nehéz koronázópárkány fölöĴ meredek, hódfarkú cseréppel borí-toĴ tetæ emelkedik. A két mellékszárnyat félnyeregtetæ, az utcai és a hátsó udvar felæli szárnyat viszont tört vonalú manzárdtetæ fedi. Utóbbi két épületszárny tetæzetét négy-négy padlásablak töri át, míg a két mellékszárny padlását két-két ablak világítja be.
A padlásablakok kæbæl faragoĴ keretei egyszerÿbb kivitelezésÿek, mint a fæhomlokza-ton lévæk, csupán proÞ lozás és egy-egy zárókæ díszíti æket. A két oldalszárny tetæzetét két-két régi, eredeti kémény töri át, míg a hátsó szárnyon négy eredeti kémény áll még.
A PALOTA SZOBRÁSZATI DÍSZÍTÉSE
A
palota egységes program alapján készült szobrászati díszítése a késæ barokk erdélyi szobrászat egyik legkiválóbb példája. Hogy jelentæségét megértsük, röviden fel kell vázolnunk az erdélyi barokk épületszobrászat három fonto-sabb periódusának jellemzæit és néhány megvalósítását, amelyekhez viszonyítva értel-mezhetæek a Báně y-palota szobordíszei is.Erdélyben a barokk stílusú szobrászati díszítések elæször a gyulafehérvári vár 18. szá-zad eleji építkezésén jelentek meg, a vár kapuin látható ábrázolások különbözæ erénye-ket, a háborút és a békét megszemélyesítæ alakokat, valamint mitológiai hæsöket jelení-teĴ ek meg, egyes jelenetek pedig Savoyai Jenæ törökök feleĴ aratoĴ gyæzelmeit mutaĴ ák be. Az erdélyi barokk szobrászat második, a 18. század közepén jelentkezæ szakaszában a hivatalos, „állami” építkezésræl a nemesi megrendelések irányába tolódik el a
hang-64. Kækeretes padlásablakok
súly, utóbbi tekintetben a periódus legkiválóbb emléke a bonchidai gróÞ Báně y-kastély Þ gurális díszítése, a barokk díszudvar szoborgalériája, amelyet nagyrészt Ovidius Meta-morfózisok címÿ munkája ihleteĴ . Egy harmadik periódusban, a 18. század hatodik és hetedik évtizedében, a késæ barokk stílusú szobrászatban már megjelennek a rokokó és a klasszicizmus elsæ jelei is, ennek következtében az épületek homlokzatát egzotikus jelle-gÿ szobrászati elemek, török büsztök, kagylódíszek, griě ek, sólymok, agarak, groteszk alakok ékesítik. E harmadik periódus jellemzæ emlékei a marosvásárhelyi Toldalagi-palota, a szamosújvári Lászlóě y-ház vagy a kapjoni Haller-kastély épületszobrászati dí-szei.271 A kolozsvári Báně y-palota értékes szobordíszei szintén ebben a harmadik perió-dusban készültek, és egy komplex ikonográÞ ai programról árulkodnak.
A Báně y-palota szobrászati díszítésének legjellegzetesebb része a fæhomlokzaton lát-ható. IĴ az aĴ ika feleĴ hat egész alakos szobor, nyolc urna és egy nagy méretÿ
A Báně y-palota szobrászati díszítésének legjellegzetesebb része a fæhomlokzaton lát-ható. IĴ az aĴ ika feleĴ hat egész alakos szobor, nyolc urna és egy nagy méretÿ