A 18. SZÁZADI ÉPÍTKEZÉS

A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A

Kolozsvár fæterén (Piacz során) építendæ reprezentatív fæúri palota helyén egykor több kisebb polgárház állt. Ezek közül hármat az elsæ erdélyi guberná-tor, Báně y György (1660–1708) szerzeĴ meg. Az elsæt, amely a mai palota középsæ tengelyében állhatoĴ , 1691-ben nyerte el perben Rhédey Ferenc örököseitæl. Az eĴ æl északra lévæ Rázmány-ház 1694-ben már szintén a tulajdonában volt, a déli szom-szédot, a Linczeg-házat pedig 1701 végén vásárolta meg. A kormányzó unokája, gróf Báně y Dénes (1723–1780) 1754-ben vásárolt meg észak fele egy másik szomszédos házat, az Eperjesi családét. Így alakult ki a 18. század második felére egy nagy méretÿ, több házat magában foglaló egységes birtokrész, amelyet észak felæl a Központi Szálloda (je-lenleg Melody hotel) helyén egykor álló Mátéě y-ház, délræl egy ispotályház (kórház), nyugatról a piactér, keletræl meg egy sikátor (Tivoli utca, a késæbbi Bolyai utca) határol-ta.¹¹⁹ Ez a parcella már alkalmas volt egy hatalmas, impozáns palota megépítésére, amely-nek elækészítésére a föld színéig lebontoĴ ák a régi házakat, és köveiket az új épület alap-zatába helyezték.

Az 1930-as évek elején Biró József mÿvészeĴ örténész a Márgai Ferenc (†1787) jószág-igazgató által az épíĴ etænek, gr. Báně y Györgynek (1747–1822) küldöĴ levelek és beszá-molók alapján rekonstruálta pompás barokk palota építéstörténetét.¹²⁰ Biró az 1774–1785 közöĴ i évekre datálta a palota építési idejét, az általa részletezeĴ kronológiát a késæbbi szakirodalom egyöntetÿen átveĴ e.¹²¹ Azonban Biró vagy nem ismerte az összes levelet, vagy szelektált közülük, ugyanis a Báně y család levéltárában megærzædöĴ iratok közöĴ számos olyan is van – elsæsorban az építkezés elsæ éveire, 1774–1775-re vonatkozóan –, amelyet æ nem említeĴ .¹²² Ezekkel az új adatokkal kibævítve Biró leírását, részletesebb és pontosabb kép rajzolódik ki az építés mozzanatairól, amelyeket talán nem érdektelen aprólékosan bemutatni, ugyanis fontos forrást jelentenek a korabeli nemesi építkezések munkamenetére nézve.

A palota építésének elækészítése kapcsán Márgai jószágigazgató 1773 októberében a téglavetækkel való alkuról és a régi házak elbontásához szükséges szerszámokról tájé-koztaĴ a Báně y György grófot.¹²³ A „szebeni pallért” decemberben már igen várták, de nem érkezeĴ meg, és idæközben egy kolozsvári pallér érdeklædöĴ a munkálatok felæl, aki egy tervet is készíteĴ a palotához.¹²⁴ Ez utóbbi mesterræl vagy tervéræl azonban közeleb-bit nem sikerült kideríteni. A „szebeni pallér” viszont, akit Márgai leveleiben mindvégig

„Pláumán uram”-ként emlegeteĴ , nem volt más, mint Johann Eberhard Blaumann

(1732–1786) böblingeni (Baden-WürĴ emberg tarto-mány, Németország) származású kæfaragó és épí-tész, a kolozsvári palota tervezæje és építésvezetæ-je.¹²⁵

Blaumann valószínÿleg 1773 legvégén érkezeĴ meg Kolozsvárra, ahol Márgaival megvizsgálták a lebontandó romos házakat és az udvart, majd 1774 legelején az épíĴ etæ apjával, gróf Báně y Dénessel folytatoĴ tanácskozások hatására az „architector”

átdolgozta a palota terveit. Az építész a régi házak falait és a létezæ pincéket is le akarta bontatni, és olyan változtatásokat javasolt a „Grádicsfalhoz, Há-zakhoz s Sécretumokhoz”, amelyek Márgai szerint az elsæ tervnél kedvezæbbek voltak.¹²⁶ Az adminisztrá-tor szerint az „igen sok czifrán meĴ zendæ faragot kö-vekkel” felállítandó épület nagyon költséges lesz, s az emeleti termekhez például nem lenne szükséges faragoĴ ablakkereteket készíĴ etni, hanem újra le-hetne használni a régi házak kapu-, ablak- és ajtó-kereteit.¹²⁷ Blaumann tervezetéræl gr. Báně y Dénes is beszámolt Þ ának egy 1774. január 6-án keltezeĴ levélben, amelyben felháborodásának adoĴ hangot amiaĴ , hogy neki a hátsó udvarban terveztek külön helyet, és azzal fenyegetæzöĴ , hogy inkább nem is fogja koptatni az épületet. Továbbá utasítoĴ a az építészt, hogy ne költséges házat tervezzen, hanem

„állandó, rendes proportióju s kivülræl is szép simetriáju 21. „Római” pilaszterfejezet a fæhomlokzaton

22. Báně y György és J. E. Blaumann pecsét-jei a palota felépítéséræl szóló szerzædésen (1774)

épületet tegyen fel, e melleĴ pedig oeconomizáljon is a költségek körül”.¹²⁸ Levelébæl az is kide-rül, hogy az építész még nem készíteĴ e el a „plánumot”, és majd miután végez vele, jó-váhagyás céljából Szebenben fogja bemutatni Báně y Györgynek.

A tervezés körüli nézeteltérések tisztázása után Blaumann 1774. január végére készül-heteĴ el a tervrajzokkal, amelyek eddigi ismereteink szerint nem maradtak fenn.¹²⁹ Az építész és Báně y György 1774. január 28-án kötöĴ ék meg a német nyelven írt szerzædést a palota felépítésére, amely nyolc pontban foglalja össze Blaumann feladatait.¹³⁰ Az épí-tész elsæsorban kötelezte magát, hogy az elfogadoĴ terv szerint építi meg a palotát, azaz egy belsæ udvar körül húzódó négy épületszárnyat készít, amelyekben a földszinti terek boltozva, az emeletiek pedig síkmennyezetesek lesznek, a nagyterem mennyezetét stuk-kók fogják díszíteni. Az is szerepelt az elæírásban, hogy az utcai homlokzaton római, a hátsó homlokzaton pedig jón oszloprendet alkalmazzon. Blaumann vállalta, hogy fel-ügyeli a régi épületek bontását, és újrahasznosítja azok anyagát, biztosítja a kæmÿvesek és a cserepezæk munkadíját, gondoskodik az ablakok és ajtók falba helyezéséræl és festé-séræl, és felügyeli a kæfaragói munkákat. A munkálatokra garanciát adoĴ , vállalva azt, hogy ha 5–6 éven belül valami romlás esne az épületben, saját költségén kijavítja azt. Az épíĴ etæ, gróf Báně y György arra kötelezte magát, hogy 12000 rajnai aranyforintot, 200 veder bort és 50 köböl búzát Þ zet ki Blaumann-nak, az elsæ 300 forintos részletet a szer-zædés aláírásakor, az utolsót pedig a palota elkészülte után. Az épíĴ etæ biztosítoĴ a a szükséges építæanyagok (kæ, tégla, mész, homok, vas, fa, réz) beszerzését és helyszínre szállítását, valamint a napszámosokat.

A szerzædés megkötése után elkezdædheteĴ az építkezés. 1774 áprilisában Márgai már arról tudósítoĴ , hogy Blaumann Kolozsváron van, és megmutatkoztak vele az elsæ nézet-eltérések, amiért a jószágigazgató 40 napszámost adoĴ az építész keze alá, és javasolta, hogy Þ gyeljen rájuk, hogy ne töltsék az idæt hiába.¹³¹ Báně y Dénes a hónap végén arra utasítoĴ a a Þ át, hogy a pallér egy biliárdszobát is építsen a palotába.¹³² Május közepén Blaumann Szebenbe ment, talán kæmÿveseket hozatni, és Márgai kifogásolta a munka lassúságát. „Én ugyan azt látom ezen Emberben, jobb Delineátor, mint építæ mester” – fogalma-zoĴ , hiszen véleménye szerint Blaumann nem serénykedeĴ a falrakásban, pedig annyi építæanyag volt, hogy tizenkét kæmÿves is dolgozhatoĴ volna.¹³³ 1774 júniusában az épí-tæmunka már nagyban folyt, elkezdték a Fætér felé nézæ homlokzat falát, s az alapfalak-nak való sáncokat három öl (nagyjából öt és fél méter) mélységben kiásták. A régi épüle-tekbæl kitermelt kövek viszont csak arra voltak elegendæek, hogy a fundamentumok ne-gyedrészét kirakják velük. Bár a kæmÿvesmunkával Márgai véleménye szerint nem haladtak jól, Blaumann pénzt kért a szebeni utazására, ellenkezæ esetben az építkezés abbahagyását helyezte kilátásba.¹³⁴ Júliusban tizenegy kæmÿves dolgozoĴ a palotán,¹³⁵ és szeptember végén az épület két oldalszárnyának alapfalai már nagyjából elérték a fel-színt, a hátsó traktus falait pedig majdnem kétölnyire rakták fel.¹³⁶ Valószínÿ, hogy a kæmÿvesek csak október végéig dolgoztak, a munka a következæ évben folytatódoĴ .

1775. január 9-én kelt levelében Márgai azt javasolta az épíĴ etænek, hogy legsürgæseb-ben a lebontoĴ házak alaĴ i pincék és a föléjük emelkedæ helyiségek kæfalait, valamint a

„Frontispiciumot” (fæhomlokzatot) készítsék el, Blaumann pedig a fæhomlokzatra való részleteket kellene kifaragtassa a szüntelen dolgozó kæfaragókkal.¹³⁷ Valószínÿleg addig-ra már kiélezædtek a Márgai és Blaumann közöĴ i ellentétek, hiszen a jószágigazgató azt is megjegyezte, hogy szerinte nem lenne kárára a grófnak, ha Blaumann beváltaná fenye-getését, és abbahagyná a munkát, mert azt a „kolozsvári, vagy Sz.Páli [kerelæszentpáli], vagy is Maros Vásárhelyi Pallérok, nem alább való módon, s talán jobb rend[d]el is, véghez vin-nék”. Természetesen Blaumann maradt az építkezés vezetæje, de Márgai továbbra is sokat panaszkodoĴ rá.

1775 március végén a szebeni pallér már megérkezeĴ Kolozsvárra, és a kapukövek beszállítását sürgeĴ e, de a kæfaragók nem készíteĴ ék el azokat, mert Blaumann nem adoĴ róluk tervrajzot.¹³⁸ Áprilisban már felmerült a szomszédos Veniczei-ház mellé állí-tandó kæfal problémája, az illetæ ház ugyanis leomlással fenyegeteĴ .¹³⁹ 1775 júliusában Blaumann több alkalommal is ingázoĴ Szeben és Kolozsvár közöĴ , de a munka folyt, építæanyagban sem volt hiány.¹⁴⁰ Szeptember végére a megkezdeĴ „épület negyedrésze már annyira készült, legfeljebb egy hét múlva lehet a fedelet reá rakni”,¹⁴¹ amelyet az ácsmeste-rek Gyaluban készíteĴ ek elæ.¹⁴²

Az új építkezés tæszomszédai 1775 októberében feleszméltek, hogy a palota tetæzete az æ tÿzfalaik fölé fog emelkedni, ezért panaszt szándékoztak benyújtani a városi tanács-hoz. Márgai azzal nyugtaĴ a æket, hogy a palotára pléh- vagy rézcsatornát szerelnek, így a szomszédokat nem fogja kár érni, azt viszont elhallgaĴ a elælük, hogy az emeleten a szomszéd házakra nézæ oldalablakokat terveztek, s arra utasítoĴ a Blaumannt, hogy az épülæ falakon hagyja ki az ablakhelyeket, hátha majd „csendben” elsimul az ügy.¹⁴³ Ok-tóber végén a „hátulsó közép s két oldal Tractusok” már szarvazat alá meheĴ ek, Blaumann szorgalmasan dolgozoĴ Szebenbæl való megérkezése óta.¹⁴⁴ Decemberben már felállítot-ták az illetæ fedélszerkezet szarvazatát, de a cseréphordást különbözæ tényezæk gátolfelállítot-ták, így a tetæ egy részét deszkákkal takarták be télire.¹⁴⁵

A következæ év eleje egy kis szerencsétlenséggel indult, a „képmetszæ” által kifaragoĴ egyik griě (amely bizonyára a hátsó homlokzat erkélyét tartoĴ a volna) magában megre-pedt, és középen teljesen keĴ évált.¹⁴⁶ 1776 elsæ felébæl nem maradtak fenn az építkezésre vonatkozó Márgai-levelek, viszont egy májusi beszámolóból számos információ kiderül:

az épületen tíz kæmÿves dolgozoĴ , építæanyagokban nem volt hiány, a szomszédok vi-szont megtiltoĴ ák a feléjük nyitandó ablakok alkalmazását, és akadályozták a homlokzat elé tervezeĴ pinceajtók felállítását. A tervrajz szerint a konyhahelyiségekben két kút leĴ volna, ezek közül az egyiket kiásták. Továbbá fontos fejlemény volt, hogy a hátsó kapu fölé elhelyezték a harmadik griě madarat is (a kapu feleĴ i erkélyt tartó három Þ gurát), és rakták már az erkély köveit, a falakra való fedél viszont nem készült el.¹⁴⁷ Márgai június végén újra arról írt, hogy a szomszéd Veniczei-ház beomlással fenyeget – utalva arra, hogy az építész nem volt elég óvatos. Továbbá azt is megtudjuk e levelébæl, hogy a hátsó traktusban két szoba és egy kamra már boltozva volt, de a hátsó kapu felrakása még vá-ratoĴ magára az oda való faragoĴ kövek hiányában. Az utca felæli falakat már „alkalmas magasságra” kiemelték a földbæl, de várták a városi tanács jóváhagyását a kapunyílás

formáját illetæen, amely után össze tudják majd építeni a külsæ kæfalat.¹⁴⁸ Márgai 1776. augusztus 3-án értesítet-te a grófot arról, hogy megkapták az engedélyt a fækapu felállítására, de amíg Blau mann nem érkezik meg, ad-dig nem fognak dolgozni, és egyéb-ként is a legsürgæsebb a Veniczei-ház melleĴ i kæfalak helyes felállítása vol-na.¹⁴⁹ Augusztus végén az adminiszt-rátor már abban reménykedheteĴ , hogy az æsz folyamán az épület na-gyobbrészt fedél alá kerül, hiszen a kæmÿvesek nem szenvedtek hiányt anyagokban, csak a cserép beszerzése akadozoĴ .¹⁵⁰

Az 1776. szeptember 4-én keltezeĴ Márgai-levélbæl kiderül, hogy az tiszt-tartó számára fenntartoĴ két földszin-ti szoba megvasalt ajtóit és ablakait már beállítoĴ ák.¹⁵¹ Márgai szerint a következæ, 1777-es esztendæben csak a földszinti és talán a hátsó traktus emeleti részében lévæ helyiségek készülnek majd el, addigra kiszáradnak a kifaragoĴ ablakrámák, az ajtók deszkái és párkányai is. Ugyanakkor a homlokzati rész emeletén („elsæ rend felsæ Tractus”) csak három év múlva kerülhet majd sor a hasonló készületek behelyezésére.

1776 æszén befedték a felépült épületrészeket, november elején elkezdték felrakni a fedélszerkezetet.¹⁵² Tíz nap múlva már fel volt állítva a szarvazat, és a lécezeten dolgoz-tak,¹⁵³ majd november végén el kelleĴ kezdeni a cserepezést.¹⁵⁴ Márgai arra panaszko-doĴ , hogy a munkások szüntelenül Þ zetségért ostromolják, nem tud Þ zetni a „Pilthaurer”

(~Bildhauer, képfaragó), asztalos-, üveges-, lakatos- és ácspallér mestereknek, csupán Blaumann-nak adoĴ 500 forintot.¹⁵⁵ Az ácspallér és a „Pilthauer” (bizonyára Anton Schuchbauer szobrász) abba akarták hagyni a munkát a Þ zetség elmaradása miaĴ , a 300 forint értékben dolgozó rézmÿves az év végéig semmi pénzt sem kapoĴ .¹⁵⁶ A kæfaragók is zúgolódtak, és nem akartak dolgozni, mert Blaumann eleinte nekik ígérte az apróbb 23. Griě a hátsó kapu fölöĴ

munkákat, de végül más embereket hozatoĴ Szebenbæl, ugyanakkor kez-detben rossz rajzot adoĴ a faragandó kövekhez, és hibát találva munkájuk-ban, újrafaragtaĴ a azokat.¹⁵⁷ Az épít-kezés a mesterek elégedetlenkedése ellenére haladgatoĴ , karácsony után kis híján teljesen be volt cserepezve a megépült rész.¹⁵⁸ Az 1777-es évbæl csupán egyetlen olyan levelet isme-rünk, amely a kolozsvári építkezésre csupán 1778 szeptemberétæl folytat-hatjuk. A hónap közepéig Blaumann lakatosok az ajtók vasalásán dolgoz-tak. Idæközben Blaumann újra pénzt kért, ellenkezæ esetben a munkálatok

abbahagyásával fenyegetæzöĴ , Márgai pedig az „alsó házakba kelletæ” kályhákról folyta-toĴ tárgyalást a fazekasokkal.¹⁶⁰ Októberben Blaumann a boltokat (földszinti üzlethelyi-ségeket) vakoltaĴ a, és a folyosó gerendáinak végeit fÿrészelteĴ e el, az utcára nézæ kapu-aljban („elsæ kapu köze”) már hét pillért felállítoĴ , s készült a kapualj boltozására. Ebbæl az 1778. október 30-án írt levélbæl fontos információkat nyerünk a fæhomlokzatról, misze-rint Blaumann a fedél alá való faragoĴ köveket (bizonyára a koronázópárkány köveit) mind felrakaĴ a az erkély fölöĴ iek kivételével, és ideiglenesen be is fedeĴ e ezeket.¹⁶¹ No-vember végén a hátsó traktus kéményeit kezdték el építeni.¹⁶²

Az 1779-ben folyt munkálatokról már sokkal több információt szolgáltatnak Márgai levelei. Februárban az ácspallér Gyalun dolgozoĴ a tornác mennyezetét tartó gerendák faragásán.¹⁶³ Május elején Blaumann és az ácspallér jól haladtak a munkával, éppen a kéményeket rakták, és ezek végeztével a „duplás cserepezést” tervezték elkezdeni. Márga-it a lakatosok, az asztalos, az ácspallér, a rézmÿves és a téglavetæ folyamatosan pénzért

24. Földszinti folyosó a nyugati szárnyban

ostromolták.¹⁶⁴ A következæ napokban a kæmÿvesek egy része az alsó boltok vakolásán dolgozoĴ , a többiek a hátsó traktus négy kéményét rakták. Az ácspallér elkészíteĴ e a belsæ udvarra nézæ két épületszárny csatornáit, és készült az emeleti loggia mennyezeti gerendáinak felrakására, a gyalui asztalos pedig a földszinti szobák padlózatán dolgo-zoĴ .¹⁶⁵ Az építkezés ritmusát és hosszadalmas voltát jól szemlélteti, hogy a novemberben elkezdeĴ négy hátsó kémény közül a következæ év május végére csupán egyet, a Veniczei-ház felælit építeĴ ék fel teljesen, a többi hármat csak a fedél aljáig sikerült felvinni.¹⁶⁶ 1779.

május végére a „konyha melleĴ lévæ grádics” (a déli és keleti szárny találkozásában lévæ melléklépcsæ) felsæ részét kirakták faragoĴ kövekkel, s a „Pilthauernél volt Státuákat”

(azaz a Schuchbauer által elkészíteĴ szobrokat) beszállítoĴ ák az udvarba. A kæmÿvesek az elsæ kapu alaĴ lévæ pince boltozatának megeræsítésén dolgoztak, az árusboltok ki voltak már vakolva, az asztalos elkészíteĴ e ajtóikat, az ácspallér pedig bepárkányozta a hátsó traktus homlokzatát.¹⁶⁷

1779. június elejére készült el a hátsó szárny négy kéménye, a kæmÿvesek néhány nap múlva kezdheĴ ék az utcai szárny kéményeinek felrakását.¹⁶⁸ A gyalui udvarból 300 szál mennyezeti gerendát szállítoĴ ak be, Márgai szerint a tornácra még legalább ugyanennyi fog kelleni. Néhány nap múlva a kæmÿvesek az emeleti „Nagy Palota” kæfalának maga-sabbra emelésén és a mennyezeti gerendák felrakásán dolgoztak.¹⁶⁹ Márgai június 13-i beszámolója szerint az épület hátsó szárnyának „duplás fedelét” kezdték rakni, de utána – jegyzi meg a levélben – ideje lenne az utca felæli homlokzatot befejezni, mert „az állásfák is mindjárt megrohadnak, s az esæ veri a kæfalakat”.¹⁷⁰ Június végén az ácspallér a mennyezeti gerendák rakásán dolgozoĴ , s ezután álloĴ neki a tornác feleĴ való párkányozásnak, Márgai pedig a Fætérre nézæ bolthelyiségek kiadásáról tárgyalt a kereskedækkel.¹⁷¹ Az utcai szárny négy kéménye októberre épült meg, és elkezdték a traktus cserepezését, valamint az idæ tájt magasítoĴ ák meg a kis palota melleĴ lévæ lépcsæ boltozatát.¹⁷² 1779 25. Kémény és

padlásablak

végére befejezték a hátsó traktus emeletén lévæ szobák „stukatúráit” (síkmennyezeteit), a német asztalos a „Nagy Palotában” rendezte be a mÿhelyét, elkészítve benne az illetæ he-lyiség és a melleĴ e lévæ három másik terem padlóját. A szobákba való tÿzhelyeket ekkor még nem állítoĴ ák fel.¹⁷³

Az 1780. évi munkálatokról szórványos források állnak rendelkezésünkre. Februárban Márgai arról írt, hogy beszállítoĴ ák Kolozsvárra a mennyezeti gerendáknak majdnem felét.¹⁷⁴ Május elején Blaumann jelen volt az építkezésen, a „stukatúrázáson” dolgoztatoĴ , nagyobbra vágatoĴ néhány ablakot az utcai homlokzaton, és az oldalszárnyakban lévæ két-két kéményt felépíĴ eĴ e a cserepezés tetejéig, továbbá két „Sécrétum” (árnyékszék) is épült. A fæhomlokzatra való faragoĴ kövekben nagy hiány volt, ugyanis Hartmann kæfa-ragó lebetegedeĴ , de amúgy is keveset dolgozoĴ elæĴ e.¹⁷⁵ Július elején a kifaragoĴ pár-kánykövek fel voltak rakva a folyosóra, amelynek egyik szegletén elkészült a padló is.¹⁷⁶ Augusztus közepén Márgai arról számolt be, hogy szerencsésen bevontaĴ ák az udvarba az utcai homlokzatra kellæ „Figurákat” (szobrokat), és öt kályhához való csempét horda-toĴ be a fazekastól, amelyet hamarosan fel lehet rakni.¹⁷⁷

1780 szeptemberének végén „már kezd valamit mutatni az épület”, ugyanis elkészült a fæhomlokzati nagy erkély rézfedele, s a két oldalán lévæ kæfalakat már az alsó ablakok aljáig kivakolták, ennek érdekében az állásokat is leszedték¹⁷⁸ – ekkor sejleĴ fel a homlok-zat pompás kinézete. Márgai levelébæl az is kiderül, hogy Blaumann az erkély fölöĴ i különálló aĴ ikára négy vázát (a homlokzaton végigfutó aĴ ika vázáihoz hasonlóakat) és

„három Gyermek aprób Figurákat”, azaz vélhetæen három puĴ óalakot tervezeĴ felállítani a német fazekas által megmunkált „cserépbæl” (valószínÿleg terrakoĴ ából) készítve. A négy vagy négy és fél ölnyi magasságúra tervezeĴ Þ gurák fából vagy kæbæl való elkészítéséræl 26. Urnák és padlásablak a fæhomlokzati aĴ ika fölöĴ

a „Vén kæ-meĴ zævel” (minden bizonnyal az építkezésen dolgozó kiváló mesterrel, Anton Schuchbauer szobrásszal) is tárgyaltak, aki az idætállósága miaĴ a követ javasolta, és a súly csökkentésére üregesen hagyta volna a szobrok belsæ részeit.¹⁷⁹ Blaumann azonban még október közepére sem készült el e vázák és Þ gurák tervrajzaival,¹⁸⁰ és egy idæ után valószínÿleg ejteĴ ék a tervet, ugyanis az épület legrégebbi ábrázolásain sem láthatóak ezek a díszítæelemek.

Az illetæ év végén már a befejezéshez közeledeĴ az építkezés. A jószágigazgató és a titkár készíteĴ ék a mesteremberekkel való elszámolásokat („Computus”), de munkájukat nagyon hátráltaĴ a a Blaumann és Hartmann kæfaragó közti ellenségeskedés, melynek következtében nehezen tudták meghatározni a faragoĴ kövek mennyiségét és értékét.¹⁸¹ Október elején Márgai már abban reménykedeĴ , hogy egy héten belül elkészül a fæhom-lokzat és fedélszerkezete, s utána már csak a palota belsæ részein dolgozhatnak.¹⁸² No-vember elején készen volt a fæhomlokzati erkély („elsæ áltán”) mennyezete, dolgoztak a

„faragoĴ kæ lábacskák” felrakásán (az erkély mellvédjét díszítæ kæbábok) és az erkély padimentumán, illetve az emeleti helyiségek „stukatúráin” (valószínÿleg stukkókkal vagy gipszvakolaĴ al díszíteĴ síkmennyezetein).¹⁸³ December közepére „Blauman úr oly czifra faragot kövekkel rakaĴ a ki a Boltok eleit, melyhez hasonló Szebenben sincsen”, ami megnö-velte az építési költségeket. Márgai arról is beszámolt, hogy a palotába szánt „Archivum”

(levéltár) vasalt ablakrácsait felrakaĴ a és beszállíĴ aĴ a Bonchidáról az iratokat.¹⁸⁴

A tél eléggé megrongálta az épületet, ugyanis 1781. március elején a kæfalakba lenyúló csatornákba belefagyoĴ a hólé, az eresz alaĴ i csatornák is megteltek, s ezért a földszinti boltozoĴ szobák és néhány emeleti szoba mennyezete helyenként beázoĴ , egyes szobák-27. A fæhomlokzati

erkély kæbábos mellvédje

ban a „stukatúrázás” (valószínÿleg a síkmennyezetet díszítæ gipszvakolatok) is leomloĴ .¹⁸⁵ Áprilisban Blaumann az egyik oldalszárny stukatúráin dolgoztatoĴ , kijavítoĴ a a károso-dásokat, majd nekifogoĴ a Hartmann kæfaragó által megmunkált, folyosóra való párká-nyok felrakásához.¹⁸⁶ Május közepén Blaumann elutazoĴ , talán egy gyulafehérvári új megbízás után.¹⁸⁷ Május végére a kæmÿvesek elkészíteĴ ék a termek mennyezetét, és a nagy lépcsæház alját kezdték el boltozni, de a faragoĴ kövek hiánya miaĴ le kelleĴ állni-uk. Így a hátsó traktusban lévæ emeleti tornáchoz készíteĴ ek állást, hogy a párkányköve-ket fel tudják szerelni, az asztalos pedig a helyiségek padimentumozásán dolgozoĴ .¹⁸⁸

1781. június közepén Márgai arról írt, hogy Hartmann elkészült az udvari folyosó (log-gia) párkányköveinek tavaly æsz óta húzódó faragásával, hamarosan be fogja fejezni a folyosó padimentumtábláinak és a nagy lépcsæházhoz járó köveknek megmunkálását is.

Ezek melleĴ azon fog igyekezni, hogy tizenhárom faragoĴ kæoszlopot készítsen a hátsó traktus emeleti folyosójára, ahol Blaumann felrakaĴ a már a párkányköveket.¹⁸⁹ A hónap vége felé az udvari loggián már készíteĴ ék a kæpadimentumot, dolgoztak a fælépcsæház boltozatán, viszont a grófné hálóházában egy darab „stukatúrázás” (mennyezeti

In document BORDÁS BEÁTA (Pldal 35-57)