Általános elõírások
1. A táblákban és a jelen kitöltési elõírásokban használt fogalmak, rövidítések magyarázatát e melléklet I. H.6. pontja tartalmazza.
2. A külföldön fióktelepet mûködtetõ magyarországi hitelintézeteknek tárgyidõszakonként kétféle Felügyeleti mérleg jelentést kell beküldeniük: egyik jelentésüket (F77, F78, F79, F80, F81) a külföldön mûködtetett fióktelepeik adatait is tartalmazó mérlegadatok alapján, amely megegyezik a PSZÁF-fal közös jelentéssel, másikat (F01, F03, F09, F14) a külföldi fióktelepeik adataival nem konszolidált adataik alapján, amely csak az MNB számára készítendõ.
(A külföldön fióktelepet nem mûködtetõ hitelintézetek jelentéseinek jelzése változatlanul F01, F03, F08, F09, F14.) 3. Intézményi változás esetén a változás idõpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás elõtti és utáni állapotot tükrözõ) mérleget kell beküldeni.
4. Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan – egyéb elõírások hiányában – a mindenkor hatályos Szmt. és Hitkr. az irányadó.
5. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt fõkönyv állományaival.
A Hitkr. 12. §. (2) bekezdése elõírja, hogy a pénzügyi intézmény a PSZÁF és az MNB részére készítendõ évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles fõkönyvét lezárni. A fõkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.
6. A fõkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:
– az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
– az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintõ, teljesített tételeket.
7. A fõkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.
8. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. §. (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.
9. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelõ deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelõ devizaoszlopokban kell jelenteni.
10. A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 01. táblában) közölt állománya, valamint a nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, a 3. melléklet 5. pontja szerinti technikai segédletben közölteket. Amennyiben az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 jelentésekben beküldött adatokban a késõbbi ellenõrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a Felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelõ módosításokat a Felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 jelentések adatai is, amennyiben a Felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik.
11. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és a Hitkr. elõírásai alapján negatív összegként szerepeltetendõ állományokat – eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytõke – negatív elõjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történõ értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelõen kell eljárni és – egyéb elõírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.
12. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban elõírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni.
Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelõen a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.
13. A hitelintézeteknél különbözõ néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérõ tartalmú
„átvezetési”, elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelõen az egyéb aktív, illetve
29740 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y• 2011. évi 118. szám
passzív elszámolások között (a megfelelõ szektorban, illetve ha nem eldönthetõ, akkor az “Egyéb” sorokban) kell kimutatni.
14. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-tõl eltérõen a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.
15. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésûeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyezõ összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végsõ adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítõ (szervezõ, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végsõ adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részérõl neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektõl lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervezõ bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végsõ adós (hitelfelvevõ) által átutalt törlesztõ részletek lebonyolító (szervezõ) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.
16. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebbõl eredõ kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.
17. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végsõ adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettõl. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredõ követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelõ szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendõk, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelõ helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerzõdést.)
18. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelõ szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekbõl származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.
19. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történõ átadását/átvételét a számviteli elõírásoknak megfelelõen tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegébõl és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repóügyletnek nem minõsülõ szállításos repóügylet is.) 20. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredõ értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételébõl eredõ értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.
21. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérõen kezelendõk a mérlegben:
– A cash pool esetén összevonódnak a részt vevõ számlák egyenlegei, és a fõszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezetõ szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelõen jelentendõ.
– A kamat pool esetén a poolban résztvevõ számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelõ szektoroknál kell kimutatni.
22. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:
A különbözõ elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendõ nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végzõ intézmény tartozik:
1. Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedõ ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-bõl, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintõ mûveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendõ nettó pozíció nem keletkezik.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y •2011. évi 118. szám 29741
2. A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendõ.
3. A III. szint (magyarországi kibocsátású /Visa, illetve MasterCard/ bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele), valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolásként jelentendõ a fennálló nettó összeg.
4. A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegû követelés illetve tartozás a VISA-val illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.
23. A Felügyeleti mérlegben szereplõ eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökõév eltérõ hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követõ munkanapon történik meg.
Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata£1 év
Hosszú lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 1 év
Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat: 1 év < az instrumentum eredeti lejárata£2 év Hosszú, 2 éven túli lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 2 év Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat: 1 év < az instrumentum eredeti lejárata£5 év Hosszú, 5 éven túli lejárat: Az instrumentum eredeti lejárata > 5 év A forrás oldalon szereplõ felmondott hitelek lejárati besorolása:
Legfeljebb 3 hónapos lejárat: a hitel felmondási ideje£3 hónap 3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat: 3 hónap < a hitel felmondási ideje£2 év Hosszú, 2 éven túli lejárat: A hitel felmondási ideje > 2 év
Az átsorolások miatti kiigazítás adatok jelentése (F82, F83, F84, F85, F86, F87) 24. Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:
1. változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában – ideértve az MPI-k körében bekövetkezõ változásokat is (például egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkezõ, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja mûködési engedélyét, stb.).
2. változás történik az egyes állományok instrumentum-, lejárat-, vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az elõírások változásának következtében is).
25. A fent említett kiigazítások nagyságát az F01, F03, F09, F14-es jelentés 01., és 11. táblájára vonatkozóan havonta F82, F83, F84, F85-ös, az F19, F33-as jelentés 01. táblájára vonatkozóan negyedévente F86 és F87-es jelentésként kell beküldeni, a csökkenéseket negatív elõjellel ellátva, a növekedéseket elõjel nélkül, az állományokra elõírt táblaszerkezetben és formátumban. A jelentéseknek csak azokat az átsorolásokat kell tartalmazniuk, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében eléri az 1 milliárd forintot, de az MNB elfogadja az 1 milliárd forint alatti átsorolások jelentését is. Ha a hónap, illetve a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni. Az átsorolás-adatok helyes számítását segíti a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett Példatárak alatt található Átsorolás segédlet.
26. A táblák kitöltését segítõ módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
29742 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y• 2011. évi 118. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y •2011. évi 118. szám 29743
MNB azonosító: F02
01
tábla millió FtSor-
kód M E G N E V E Z É S Forint Deviza Összesen
a b c
E S Z K Ö Z Ö K
001 I. Rezidensekkel szembeni követelés (a+...+k)
002 a. Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelés (1+…+6) 003 1/ Hitel könyv szerinti bruttó értéken
004 2/ Hitel értékvesztése és értékelési különbözete 005 3/ Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír 006 4/ Részvény
007 5/ Egyéb tĘkebefektetés, vagyoni érdekeltség 008 6/ Egyéb követelés
009 b. Központi bankkal szembeni követelés (1+…+3) 010 1/ Készpénz
011 2/ Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír 012 3/ Egyéb követelés könyv szerinti nettó értéken
013 c. Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelés (1+…+8) 014 1/ Betét könyv szerinti bruttó értéken
015 2/ Betét értékvesztése
016 3/ Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír 017 4/ Hitel könyv szerinti bruttó értéken
018 5/ Hitel értékvesztése és értékelési különbözete 019 6/ Befektetési jegy
020 7/ Részvény 021 8/ Egyéb követelés
022 d. Egyéb pénzügyi közvetítĘkkel szembeni követelés (1+…+4) 023 1/ Befektetési jegy
024 2/ Részvény
025 3/ Egyéb tĘkebefektetés, vagyoni érdekeltség 026 4/ Egyéb követelés
027 e. Pénzügyi kiegészítĘ tevékenységet végzĘkkel szembeni követelés (1+…+3)
028 1/ Részvény
029 2/ Egyéb tĘkebefektetés, vagyoni érdekeltség 030 3/ Egyéb követelés
031 f. Biztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal szembeni követelés (1+…+5) 032 1/ Hitel könyv szerinti bruttó értéken
033 2/ Hitel értékvesztése és értékelési különbözete 034 3/ Részvény
035 4/ Egyéb tĘkebefektetés, vagyoni érdekeltség 036 5/ Egyéb követelés
037 g. Központi kormányzattal szembeni követelés (1+…+3) 038 1/ Kincstárjegy
039 2/ Államkötvény 040 3/ Egyéb követelés
041 h. Helyi önkormányzatokkal szembeni követelés 042 i. Társadalombiztosítási alapokkal szembeni követelés