Fegyelmi eljárások

Az ügyésznek az egyes hivatások gyakorlóival szemben lefolytatott fegyel-mi eljárásokban (berufsgerichtliche Verfahren) való közreműködéséről, az adótanácsadókról (Steuerberatungsgesetz, 1961, StBerG), a gazdasági el-lenőrökre vonatkozó szakmai szabályokról szóló törvény (Gesetz über eine Berufsordnung der Wirtschaftsprüfer, 1961, WiPrO), a szövetségi ügyvédi rendtartás (Bundesrechtsanwaltsordnung, 1959, BRAO) és a szabadalmi ügyvi-vőkről szóló rendtartás (Patentanwaltsordnung, 1966, PAO) rendelkezik.

A StBerG meghatározza az adótanácsadók jogait és kötelességeit, melyet, ha megszegnek, fegyelmi intézkedés (berufsgerichtliche Maßnahme) alkalmazha-tó velük szemben [§ 89 (1)], ami lehet fi gyelmeztetés, megrovás, 50 000 Euróig terjedő pénzbüntetés, foglalkozástól való eltiltás, egy évtől öt évig terjedő idő-tartamra, vagy pedig a foglalkozás gyakorlásából való kizárás. Az egyes intéz-kedések közül a pénzbírság és a megrovás egymás mellett is alkalmazható (§ 90).

Eljárhat a körzeti bíróság adótanácsadói ügyekkel foglalkozó tanácsa (Kammer für Steuerberater- und Steuerbevollmächtigtensachen beim Landgericht), a tartományi bíróság adótanácsadói ügyekkel foglalkozó szenátusa (Senat für Steuerberater- und Steuerbevollmächtigtensachen beim Oberlandesgericht), továbbá van egy ugyanilyen szenátus a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság mel-lett is (Senat für Steuerberater- und Steuerbevollmächtigtensachen beim Bundesgerichtshof) (§§ 95–97).

A büntető-, illetve a szabálysértési eljárással való ütközés esetére a StBerG kimondja, hogy ha büntetőeljárás is indult ugyanazon cselekedet miatt, az nem zárja ki a fegyelmi felelősség megállapítását, azonban az eljárást a büntetőel-járás végéig fel kell függeszteni. Ha felmentő döntés születik, akár a bűncse-lekmény, akár a szabálysértés ügyében, a hivatásbeli kötelezettségszegés esete még fennállhat, és így a fegyelmi eljárás ekkor is lefolytatható (§ 110).

Az elsőfokú eljárás azzal indul meg, hogy az ügyész benyújtja az írásos vádat a körzeti bíróságnak (§ 113). Lehetősége van az adótanácsadónak magának is

BERKES Lilla 104

az ügyészséghez fordulnia, ha felmerül vele kapcsolatban a kötelezettségszegés gyanúja, hogy az ügyész indítsa meg a fegyelmi eljárást annak érdekében, hogy tisztázhassa magát. Ha az ügyész nem kezdeményez eljárást, döntését meg kell indokolnia. Ha az indokok alapján megállapítható, hogy kötelezettségszegés tör-tént és az ügyész mégsem fordul bírósághoz, vagy pedig nem állapítható meg, hogy történt-e kötelességszegés, az adótanácsadó a tartományi bírósághoz for-dulhat, amely adótanácsadói ügyekkel foglalkozó tanácsa a StPO § 173 (1)–(3) rendelkezéseit megfelelően alkalmazva indokolt határozatot hoz az ügyben.

Azt követően, hogy az ügyész a körzeti bírósághoz fordult, a bíróság adóta-nácsadói ügyekkel foglalkozó kamarája dönt a főeljárás megindíthatóságáról, a döntést indokolni kell, és ellene azonnali panasszal (sofortige Beschwerde) élhet az ügyész, az adótanácsadónak jogorvoslati lehetősége nincs (§ 118). A tárgyalás nem nyilvános, azonban az ügyész indítványára dönthetnek a tárgya-lás nyilvánossá tételéről (az adótanácsadó indítványa esetén kötelező) (§ 122).

A bíróság igénybe veheti a helyi bíróságot a tanú, vagy a szakértő meghall-gatására, de az ügyész indítványára őket a főeljárás során is meg kell hallgatni (§ 123). Az eljárás ítélettel zárul, ami tartalma szerint irányulhat felmentés-re (Ffelmentés-reispfelmentés-rechung), elítélésfelmentés-re (Verurteilung), vagy az eljárás megszüntetéséfelmentés-re (Einstellung der Verfahrens) (§ 125).

Az ügyésznek ezen kívül még a jogorvoslati eljárásban van feladata. A jogor-voslatot a tartományi bíróság adótanácsadói ügyekkel foglakozó szenátusa bí-rálja el, az eljárásban részt vesz a tartományi bíróság mellett működő ügyészség is (§ 126-128). A másodfokú ítélettel szemben lehetőség van felülvizsgálatra, amelyet a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság folytat le, például akkor, ha az ügyész kizárási indítványa ügyében a másodfokú bíróság nem hozott döntést [§ 129 (1)]. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtt a szövetségi legfőbb ügyész látja el az ügyészi feladatokat (§ 131).

Abban az esetben, ha az eljárás ideje alatt az adótanácsadó megbízatása szűnik, mert az lejárt vagy visszavonták, a fegyelmi eljárást a bíróság meg-szünteti, azonban ilyenkor is dönthet az ügyészség indítványára a bizonyítékok biztosításáról, ha várható volt, hogy megállapítják a foglalkozás gyakorlásából való kizárást (§ 132).

Az ügyész számára adott az a lehetőség is, hogy még az eljárás megindulása előtt indítványozza a foglalkozástól való eltiltás elrendelését, amennyiben olyan kényszerítő okok állnak fenn, amelyek valószínűsítik, hogy foglalkozás gyakor-lásából való kizárásról fog döntés születni. Az indítványban meg kell nevezni a kötelezettségszegést és csatolni kell az azt megalapozó bizonyítékokat (§ 134).

A német ügyészség büntetőjogon kívüli tevékenysége 105

A WiPrO is meghatározza a gazdasági ellenőrök jogait és kötelességeit, ha ezeket megszegik, fegyelmi intézkedés alkalmazható velük szemben [§ 67 (1)], ami lehet pénzbüntetés 50 000 Euróig terjedő mértékben, meghatározott tevé-kenység gyakorlásától való eltiltás egytől öt évig terjedő időtartamban, foglal-kozástól való eltiltás egy évtől öt évig terjedő időtartamban, illetve foglalkozás gyakorlásából való kizárás [§ 68 (1)]. A pénzbüntetés, illetve a foglalkozástól való eltiltás vagy a foglalkozás gyakorlásából való kizárás egymás mellett is alkalmazható [§ 68 (2)].

Amennyiben az ügyész olyan tényekről szerez tudomást, amelyek felvetik annak a gyanúját, hogy egy gazdasági ellenőr fegyelmi vétséget követett el, a kamarához fordul az eljárás megindítása előtt és lehetőséget ad arra, hogy állást foglaljanak az ügyben. Amennyiben a kamara szerez ilyen cselekedetről tudomást, az ügyészséghez kell fordulnia (§ 84a). Az elsőfokú eljárás azzal in-dul meg, hogy az ügyész benyújtja az írásos vádat a körzeti bíróságnak (§ 85).

Amennyiben a gazdasági ellenőr mentesülni kíván a gyanú alól, hasonlóan a StBerG-ben meghatározottakhoz, az ügyészséghez kell fordulnia, hogy kezde-ményezzen fegyelmi eljárást, és ha ez nem történik meg, jogorvoslati lehetősége van (§ 87).

Elsőfokon a helyi bíróság gazdasági ellenőri ügyekkel foglalkozó ta-nácsa (Kammer für Wirtschaftsprüfersachen), másodfokon a tartomá-nyi bíróság gazdasági ellenőri ügyekkel foglalkozó szenátusa (Senat für Wirtschaftsprüfersachen beim Oberlandesgericht), a felülvizsgálat pedig a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság gazdasági ellenőri ügyekkel foglalkozó szená-tusa (Senat für Wirtschaftsprüfersachen beim Bundesgerichtshof) előtt zajlik (§§ 72–74).

Az eljárás további része is megfelel a StBerG-ben foglaltaknak: a helyi bí-róság dönt arról, hogy meginduljon-e a főeljárás, ez ellen a döntés ellen az ügyész azonnali panasszal élhet (§ 95), az eljárás nem nyilvános, de az ügyész kezdeményezésére azzá nyilvánítható (§ 99), a bíróság igénybe veheti a helyi bíróságot a tanú, vagy a szakértő meghallgatására, de az ügyész indítványára őket a főeljárás során is meg kell hallgatni [§ 102 (2)]. A bíróság döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, az ügyész részt vesz a másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban is (§ 106, § 108). Azonos az eljárás a bizonyítékok biztosítása esetében (§§ 109–110), illetve itt is el lehet rendelni az ügyész in-dítványára a munkától, illetve a meghatározott tevékenység gyakorlásától való előzetes eltiltást (§§ 111–112). Hasonlóan a WiPrG-hez, a mögöttes eljárási sza-bályokat itt is a StPO szabályai adják.

BERKES Lilla 106

A BRAO szerint lefolytatott fegyelmi eljárás is nagy hasonlatosságot mutat az előzőekkel. A kötelességszegő ügyvéddel szemben az ügyész kezdeményez eljárást, a kötelességszegő magatartásról elsősorban az ügyvédi kamara révén szerez tudomást, amivel szemben kölcsönös tájékoztatási kötelezettség áll fenn ilyen ügyekben (§§ 119–121). Amennyiben nem fordul bírósághoz az ügyész, a döntésével szemben jogorvoslatnak van helye (§ 122). Maga az ügyvéd is kér-heti az eljárás megindítását, számára szintén rendelkezésre áll a bírósághoz for-dulás joga, ha azt az ügyész nem teszi meg (§ 123).

Az ügyvédi ügyekben eljáró bíróság (Anwaltsgericht) folytatja le az elsőfokú eljárást, amely nem nyilvános, de az ügyész indítványára azzá lehet tenni (§

135), a bíróság igénybe veheti a helyi bíróságot a tanú, vagy a szakértő meghall-gatására, de az ügyész indítványára őket a főeljárás során is meg kell hallgatni (§ 138). Másodfokon az Anwaltsgerichtshof jár el, a felülvizsgálati eljárást pedig a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság folytatja le (§§ 144–1 45).

Azonos az eljárás a bizonyítékok biztosítása esetében (§§ 148–149), illetve itt is el lehet rendelni az ügyész indítványára a munkától, illetve a képviseleti jogosultság gyakorlásától való előzetes eltiltást (§ 150).

Fegyelmi eljárás (jelen esetben anwaltsgerichtliche Verfahren) nemcsak a tevékenységével összefüggésben, hanem az ügyvéd munkáján kívül tanúsí-tott magatartása miatt is indulhat (§ 113), a kiszabható fegyelmi intézkedések a következők: fi gyelmeztetés, megrovás, 25 000 Euróig terjedő pénzbüntetés, meghatározott jogterületen jogi képviselőként és tanácsadóként való működés-től való eltiltás egy évműködés-től őt évig terjedő időtartamban, illetve az ügyvédi tevé-kenységből való kizárás (§ 114).

A PAO szerinti fegyelmi eljárás lefolytatásakor a szabadalmi ügyvivővel szem-ben fi gyelmeztetést, megrovást, 25 000 Euróig terjedő pénzbüntetést, illetve a szabadalmi ügyvivői tevékenységből való kizárást lehet intézkedésként alkal-mazni (§ 96). Az eljárás az ügyész kérelmével indul, amit a körzeti bírósághoz nyújt be (§ 105), amely dönt a főeljárás megindulásáról, a döntés ellen csak az ügyész élhet azonnali panasszal (§ 116). Az eljárás csak akkor nyilvános, ha a szabadalmi ügyvivő kéri, az ügyész kérelme esetén a nyilvánosságról a bíróság dönt itt is (§ 120). A bíróság igénybe veheti a helyi bíróságot a tanú, vagy a szak-értő meghallgatására, de az ügyész indítványára őket a főeljárás során is meg kell hallgatni (§ 121). Másodfokon a tartományi bíróság jár el (§ 124), a felülvizsgálati eljárást pedig a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság folytatja le (§§ 127). A bizonyíté-kok biztosítása (§§ 130-131) is megegyezik az előzőekben bemutatott szabályok-kal, továbbá itt is el lehet rendelni az ügyész indítványára a munkától, illetve a képviseleti jogosultság gyakorlásától való előzetes eltiltást (§ 132).

A német ügyészség büntetőjogon kívüli tevékenysége 107