Az igazságszolgáltatás Ausztriában

Az osztrák igazságszolgáltatási rendszer meglehetősen összetett képet alkot.¹³ Ausztriában a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett a jogállam harmadik hatalmi ágának az igazságszolgáltatás számít. A szövetségi alkotmánytörvény

1890–1990. Wien, Ueberreuter, 1991. 313.

8 HARKÁCSI Péter: Az osztrák hivatásrendi alkotmány (1934). In: HARKÁCSI Péter: Doktori érte-kezés. Debreceni Egyetem, 2007. 88.

9 1934-es osztrák Alkotmány (44.§)

10 H^ARKÁCSI i. m. 102.

11 1934-es osztrák Alkotmány (65.§)

12 Othmar SPANN: Der wahre Staat, Leipzig. Quelle und Mayer, 1923. 100–106.

13 Osztrák Igazságügyi Minisztérium. honlapja, www.justiz.gv.at [letöltve: 2011. 10. 29.]

JAKAB Hajnalka 114

a szövetség kizárólagos hatáskörébe utalja az igazságszolgáltatást. A szövetségi tartományok tehát nem állíthatnak fel bíróságokat. Az igazságszolgáltatás min-den szinten elválik a közigazgatástól. ¹⁴

Ausztria igazságszolgáltatási rendszere¹⁵ a rendes bíróságokat, az ügyész-séget, a büntetés-végrehajtási intézeteket (az úgynevezett bírósági fogházakat [Gefangenenhäuser] is), valamint a próbára bocsátási rendszer létesítményeit foglalja magában:

– A bíróságok állami intézmények, amelyek formális eljárás keretében polgári jogi igényekről és büntetőjogi vádakról döntenek. A bíróságokat törvény hozza létre, a bírák függetlenek, pártatlanok és elmozdíthatatla-nok, továbbá csak a jogrendszernek vannak alárendelve.

– Az ügyészség különleges, a bíróságoktól különálló szervezet. Feladata különösen a közérdek védelme a büntető igazságszolgáltatás terén az előzetes eljárások vezetése, a vádemelés, valamint büntetőeljárásokban a vád képviselete.

– A büntetés-végrehajtási intézetek az ítéletek végrehajtásáért felelnek.

– A próbára bocsátással foglalkozó szolgálatok létesítményei szintén ré-szei az igazságszolgáltatás rendszerének. Felügyelik a feltételesen elítélt és a feltételesen szabadságra bocsátott személyeket. Ezeket a feladato-kat nagyrészt magánszervezetekre ruházták, ezek azonban a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak.

Az igazságszolgáltatás igazgatásának csúcsán a szövetségi igazságügyi mi-niszter áll, és mellérendelten működik a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium.

Az igazságügyi miniszter a szövetségi állam egyik legmagasabb rangú igazga-tási tisztségviselője, tagja a szövetségi kormánynak. Feladata a tárca és az ah-hoz kapcsolódó szervezetek politikai irányítása, koordinálása és legfelső szintű felügyelete.

A rendes bírósági rendszer négyszintű. Jelenleg a következő bíróságok ítél-keznek jogi ügyekben:

• 141 körzeti bíróság (Bezirksgerichte),

• 20 tartományi bíróság (Landesgerichte),

• 4 tartományi felsőbíróság (Oberlandesgerichte) és

• a Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof).

14 Peter J.P. TAK: Tasks and Powers of the Prosecution Services in the EU Member States.

Nijmegen, Wolf Legal Publishers, 2004. 3–15.

15 Igazságügyi szervezet – Ausztria: http://ec.europa.eu/civiljustice/org_justice/org_justice_

aus_hu.htm. [letöltve: 2011. 11 .05.]

Az osztrák ügyészség büntetőjogon kívüli tevékenysége 115

Az egyes bíróságok alapvetően minden ügytípussal foglalkoznak. A legna-gyobb ausztriai városokban bizonyos bíróságok különös hatáskörű bíróságként működnek.¹⁶

– öt Bécsben; polgári jogi, büntető-, kereskedelmi (2), munkaügyi és szo-ciális jóléti ügyekben,

– kettő Grazban; büntetőügyekben és a fennmaradó ügyekben.

Ausztriában a közigazgatási jog terén nem bíróságok, hanem különös ha-táskörrel rendelkező független testületek (bizottságok, döntőbíróságok) járnak el. Más szakosított bíróságok különleges jogállást élveznek, ilyenek például az úgynevezett közjogi bíróságok, azaz az Alkotmánybíróság és a Közigazgatási Bíróság. Ausztria bírósági rendszerében különleges jogállással rendelkeznek.

Jóllehet ezek is független bíróságok, mégsem épülnek be az igazságszolgálta-tás szervezetébe, hanem attól szervezetileg elkülönülnek. Mindkettő székhelye Bécs, illetékességi területük pedig az egész szövetségi állam területére kiterjed.

Feladatukat tekintve is eltérnek a rendes bíróságoktól, mivel nem polgári és büntetőjogi ügyekben járnak el (még fellebbviteli fórumként sem), hanem a közjog terén rendelkeznek hatáskörrel.

A rendes bíróságok határozatait ezért a közjogi bíróságok nem ellenőrzik.

Sokkal inkább a Legfelsőbb Bíróság az az igazságszolgáltatási szerv, amely a polgári és büntetőjogi ügyek legfőbb fórumaként a bírósági határozatok alkot-mányosságát is felügyeli.

Az Alkotmánybíróság¹⁷ (Verfassungsgerichtshof) elsődleges feladata, hogy őrködjön az alkotmány és az alapvető jogok betartása fölött. Különösen a kö-vetkezőket vizsgálja:

– a szövetségi és tartományi törvények alkotmányossága;

– a közigazgatási hatóságok által kibocsátott rendeletek törvényessége;

– a közigazgatási hatóságok által legmagasabb szintű fórumként kibocsá-tott határozatok alkotmányossága.

Az Alkotmánybíróság az említett jogszabályokat adott esetben hatályon kí-vül is helyezheti.

Más bíróságoktól eltérően az Alkotmánybíróság bírái nem hivatásos bírák-ként, nem főállásban gyakorolják tisztségüket. E bíróság tagjai olyan kiemel-kedő személyiségek lehetnek, akik valamilyen más beosztásban már sikeres jogi pályafutást tudhatnak maguk mögött. Az Alkotmánybíróság legtöbb bírája

16 Jogi hivatások – Ausztria: http://ec.europa.eu/civiljustice/legal_prof/legal_prof_aus_hu.htm [letöltve: 2011. 11. 19.]

17 Jogi hivatások – Ausztria: http://ec.europa.eu/civiljustice/legal_prof/legal_prof_aus_hu.htm [letöltve: 2011. 11. 19.]

JAKAB Hajnalka 116

mellékállásban gyakorolja bírói tisztségét, és folytatja előző hivatását (pl. bí-róként vagy egyetemi tanárként; köztisztviselők azonban nem lehetnek, a köz-szolgálati jogviszonyt fel kell függeszteni). Az Alkotmánybíróság rendszerint évi négy ülésszakot tart.

A Közigazgatási Bíróság¹⁸ (Verwaltungsgerichtshof) feladata a közigazgatás egésze törvényességének felügyelete. Ez a felügyelet nem terjed ki ugyanakkor a rendeletekre, amelyeket csak az Alkotmánybíróság jogosult ellenőrizni, illet-ve hatályon kívül helyezni. A Közigazgatási Bíróság mindenekelőtt a közigaz-gatási hatóságok által legmagasabb szintű fórumként kibocsátott határozatok elleni panaszokról dönt, felülvizsgálja az érintett határozatok jogszerűségét, a jogellenes határozatokat pedig hatályon kívül helyezi.

A közérdeket a következő ügyészi szervek védik:¹⁹ – 17 ügyészség (Staatsanwaltschaften),

– 4 főügyészség (Oberstaatsanwaltschaften) és – a Legfőbb Ügyészség (Generalprokuratur).

A bírósági ítéletek végrehajtása 28 büntetés-végrehajtási intézet feladata.

A bírósági hierarchiában első fokon a Körzeti bíróságok, majd a Tartományi bíróságok, e fölötti szinten a Tartományi felsőbíróságok és végül. Legfelül a Legfelsőbb Bíróság ítélkezik.