A FRANCIA ÜGYÉSZSÉG BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI SZEREPE
I. Közjogi alapvetés 1.1. Az államforma
2. Az igazságszolgáltatás rendszere Franciaországban
A francia bírósági rendszer két pillérre épül: a hagyományos bírósági rend-szerre és a közigazgatási bírósági rendrend-szerre. „Franciaországban a ››rendes‹‹
bíróságok elé tartozó ügyek – droit commun – mellett bizonyos ügykategóriák-ban mind a polgári, mind a büntető jogalkalmazás területén speciális bíróságok – jurisdictions spécialisées – is működnek. Az utóbbiakhoz büntető ügyekben a fi atalkorúak bíróságai, polgári ügyekben ugyancsak a fi atalkorúak bírósá-gai, illetve kereskedelmi, valamint szociális jogviták bíróságai tartoznak.”14 Emellett különbíróságok is működnek, mely a hatásköri bíróság és a Különleges Felsőbíróság. Az alkotmány értelmében a köztársasági elnök biztosítja a bí-rói hatalom függetlenségét, melyben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács támogatja. E tanács elnöke a köztársasági elnök, alelnöke az igazságügy-mi-niszter. A tanácsnak két testülete van: az egyik a hatáskörébe a bírák, a másik hatáskörébe az ügyészek tartoznak.
2.1. A hagyományos bírósági rendszer
A hagyományos bírósági rendszer a polgári bíráskodást és a büntető igazság-szolgáltatást foglalja magában. A szervezetrendszer felépítése hierarchikus, melyen belül általános és szakosított bíróságok működnek. Az elsőfokú polgári bíróság általános hatáskörű bíróság vagy speciális hatáskörű különbíróság. Az elsőfokú bíróság megyei közigazgatási szintre került telepítésre, általános illeté-kességi szabályok alapján jár el, azonban elfordul, hogy egy megyében több
el-14 GYÖNGYI Gyula – SZEDER Gyula: Pillantás a francia igazságszolgáltatás rendszerére. Ügyészségi Értesítő, XXVII. évf. 2. sz. 23.
ELŐHÁZI Zsófi a 130
sőfokú bíróság is működik egy vagy több járásra15 kiterjedő illetékességgel. Az elsőfokú polgári bíróság szervezetéhez tartozó ún. kihelyezett tanácsok segítik az igazságszolgáltatási tevékenységet, melyek a nagyobb illetékességi területű bíróságokon a nem székhelyi városokban működnek. Mindegyik bíróság élén a bíróság elnöke áll, aki mint a többi bíró, részt vesz az ítélkezésben, ő az első ítélkező tanács elnöke. Első fokon polgári különbíróságként működik a keres-kedelmi bíróság, a munkaügyi bíróság, a földhaszonbérleti ügyek bírósága, va-lamint a társadalombiztosítási bíróság. Másodfokon a Fellebbviteli Bíróság jár el. A fellebbviteli bíróság kizárólag jogorvoslati fórum, hatáskörébe elsőfokú polgári ügyek elbírálása nem tartozik. A bíróság az ügyeket ténykérdésben és jogkérdésben egyaránt felülbírálja. A Fellebbviteli Bíróság illetékességi területe több megyére terjed ki, általában kettő-négy megye tartozik egy bíróság illeté-kességébe.
A büntető igazságszolgáltatás bírói szervezete „az általános hatáskörű bün-tető bíróságokat, a különbíróságként működő bünbün-tetőbíróságokat, valamint a vizsgálóbírói intézményt foglalja magába. […] A büntető ügyekben, a nyo-mozati szakban első fokon a vizsgálóbíró jár el, másodfokon pedig a fellebb-viteli bíróság egy speciális tanácsa, a vádtanács. A vádtanács a fellebbfellebb-viteli bíróság büntetőügyek elbírálására szakosodott három hivatásos bíróból álló tanácsa. […] A vádtanács legfontosabb feladata a vizsgálati eljárásban tett intézkedések, valamint a vizsgálóbíró határozatainak ellenőrzése, továbbá el-bírálja a vizsgálóbíró határozata ellen benyújtott fellebbezést.”16 Az általános hatáskörű büntető bíróságok keretén belül működik a kihágási ügyek bírósága, valamint a vétségi ügyek bírósága. Kihágási és vétségi ügyekben másodfokon a Fellebbviteli Bíróság jár el. Bűncselekmények esetében az esküdtszék ítél-kezik, mely megyei szinten működik. A polgári peres bíróságokkal ellentét-ben az esküdtszék nem állandóan működő, folyamatos tevékenységet végző bíróság, hanem csak időszakonként ülésezik. A büntető bírósági rendszerben is megtalálhatóak a különbíróságok, melyek a fi atalkorúak ügyében eljáró bí-róságok. A bírósági rendszer csúcsán a Semmítőszék áll, mely biztosítja az ítélkezési gyakorlat egységét, valamint konkrét ügyekben ítélkezik. A bíróság kizárólag a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatokat vizsgál-ja felül. „A Semmitőszéken hat kamarában szerveződve intézik az ügyeket.
A hat kamarából három polgári jogi jellegű, közülük egyik eljárásjogi, a másik
15 A járás a települési és a megyei közigazgatási szint között helyezkedik el.
16 LICHTENSTEIN József: Az igazságszolgáltatás rendszere Franciaországban. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 1998. 20-21.
A francia ügyészség büntetőjogon kívüli szerepe 131
pedig az ingatlan ügyekkel foglalkozik. Egy kamara intézi a kereskedelmi és pénzügyi természetű ügyeket, míg egy a szociális (többnyire munkaügyi) jelle-gű ügyekkel foglalkozik, végül egy kamarának a feladata a büntetőjogi termé-szetű ügyek intézése.”17
2.2. Közigazgatási bírósági rendszer
Franciaországban a közigazgatás törvényes működésének ellenőrzését a rendes bírósági szervezettől elkülönített és önálló közigazgatási bírósági szervezet lát-ja el. Az elsőfokú közigazgatási bíróság a megyei és regionális közigazgatási szint között helyezkedik el, nevét a székhelyeként szolgáló város nevéről kapja.
A másodfokon eljáró fellebbviteli közigazgatási bíróság regionális közigazgatá-si szint felett működik, székhelyei a következő városokban találhatók: Párizs, Bordeaux, Lyon, Nancy és Nantes. A fellebbviteli közigazgatási bíróságok ha-táskörébe tartozik az elsőfokú közigazgatási bíróságok határozatai ellen be-nyújtott fellebbezések elbírálása. „A közigazgatási bírósági szervezet csúcsán az Államtanács áll, amelynek a közigazgatási bírósági szervezetben elfoglalt helye és a közigazgatási ügyekben ellátott ítélkező tevékenysége – fontosságát és súlyát tekintve a Semmítőszékével mérhető össze.”18 „Az Államtanácsnak két fő funkciója van: egyrészt közigazgatási bíróság, másrészt pedig a kormány tanácsadó szerve. E két fő funkció mellett feladata az államigazgatási eljárás-ban okozott károk megtérítése iránti perekben való eljárás.”19
2.3. A Különleges Felsőbíróság
Az alkotmány IX. címe alatt található meg a Különleges Felsőbíróság. Tagjait a Nemzetgyűlés és a Szenátus egyenlő arányban, saját tagjai közül választja. A Különleges Felsőbíróság a köztársasági elnök hazaárulása esetén jár el.
17 GYÖNGYI–SZEDER i. m. 25.
18 LICHTENSTEIN i. m. 30.
19 GYÖNGYI és SZEDER i. m. 25.
ELŐHÁZI Zsófi a 132
2.4. A hatásköri bíróság
A hatásköri bíróság feladata az igazságszolgáltatási és a közigazgatási hatósá-gok hatásköri összeütközése alkalmával a hatásköri vita eldöntése.