Mi Első FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyel méből Ausztriai Császár ; Magyar- és Csehország, Lom bardia és Velencze, Dalmát-, Horváth-, Tótország, Halics, Lodomér és Illyria s Jeruzsálem stb. királya ; Ausztria föherczege ; Toskana és Krakkó nagyher-czege; Lotharingia, Salzburg, Stajer, Karantán, Kraj-na és Bukovina herezege; Erdély nagyfejedelme;
Morvaország határgrófja; Felső- és Alsó-Slézia, Mo dena, Panna, Fiacenza és Gvastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára herezege;
Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska berczegi-tett grófja; Trient és Brixen fejedelme; Felső és Alsó-Lausitz , és Isztria határgrófja; Hohenembsz, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv határgrófság ura; a Szerbvajdaság nagyvajdája stb. adjuk tudtára ezennel mindenkinek:
Birodalmunk államjogi viszonyainak rendezése tekintetéből, a pragmatica Sanctio alapján s teljhatal munk erejénél fogva 1860 mindszenthó 20-án kibo csátott oklevelünkben ugy Min Magunk, valamint az uralkodásban Utódaink számára szolgálandó zsinór mértékül határozandónak és rendelendőnek találván, miszerint a jog, törvényeket alkotni, azokat megvál toztatni vagy megszüntetni egyedül az országgyülé sek, illetőleg a birodalmi tanács közremüködésével lészen gyakorlandó; minek folytán tekintetbe vévén, miként a végre, hogy ezen jog foganatosittathassék, gyakorlatbavételének bizonyos rendjét és alakját szük séges megállapitani, ministeri tanácsunk meghallgatása után nyilvánitjuk, rendeljük és tudatjuk a követke-zendöket :
I. A birodalom képviseletére hivatott birodalmi tanács alkotása s annak az 1860 mindszenthó 20-án
kelt oklevelünkben a törvényhozásban fentartott köz remüködési joga iránt kibocsátjnk a birodalmi képvi seletet tárgyazó, ide mellékelt törvényt s azt ezennel királyságaink s országaink egyetemére nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel.
II. Magyar-, Horvát- és Tótországainkat, vala mint erdélyi nagyfejedelemségünket illetőleg azok ko rábbi alkotmányainak, emlitett oklevelünkkel egybe-hangzólag s az abban megállapitott határok közötti visszaállitása végett, a megkivántató intézkedéseket 1860 mindszenthó 20-án kelt kézirataink által már megtettük.
III. Cseh, Dalmát, Halics és Lodomér királysá gaink, Osvieczin és Zátor herczegségünk s Krakkó nagy-herczegségünk ;
Enns alatti és Enns fölötti Ausztriai föherczeg-ségeink ;
Krajna, Bukovina herczegségeink ; Morvaországi határgrófságunk ; Alsó és Felső Slézia herczegségünk;
Isztriai határgrófságunk;
Görcz és Gradiska herczegitett grófsággal, Trieszt városával s annak területével együtt s
Voralbergre
nézve, oly végre, hogy ezen királyságaink s orszá gaink hü rendeinek jogai és szabadalmai a jelenkor viszonyaihoz s igényeihez képest kifejlesztessenek, átalakittassanak s az összbirodalam érdekeivel össz-hangzatba hozassanak, a mellékelt országos és válasz tási szabályzatokat jóváhagyandóknak találván, azok mindegyikét az illető országra nézve állami alaptör vény erejével ruházzuk fel.
Minthogy azonban Dalmátországunknak, Horvát és Tótországainkhoz való államjogi viszonya iránt, végérvényesen még nem határoztunk, az ezen Dal mátországunkra nézve kibocsátott országszabályzat ez uttal még teljesen életbe nem léptethetik.
18 61. 129 IV. A végre, hogy az 1860 mindszenthó 20-áa kelt nyiltparancscsal, Stajerország, Karantán és Salz
burg berczegségeinket, továbbá herczegitett Tyrol gróf ságunkat illető statutumok azon határozványokkal, me lyek a mai napon Általunk helybenhagyott ország szabályzatokba elvileg felvétettek, öszhangzatba ho zassanak, s hogy a most emlitett országok képvisele teit azon kiterjedtebb jogokban részeltessük, melyet ket Mi többi koronaországaink képviselőinek adan dóknak találtunk, s végre, hogy a választási jog irán-1861 évi boldogasszonyhava 5-én kibocsátott intéz kedéseink Stajerországban, Karantánban, Salzburg és Tyrolban is egyenlőképen életbe léptettessenek , a már kibocsátott országstatutumok kiterjesztésével s átalaki tásával Stajerországra, Karantánra, Salzburg és Tyrol-ra nézve is, az idecsatolt országszabályzatokat talál tuk jóváhagyandóknak.
V. Midőn lombard-velenczei királyságunkat ille tőleg államministerünknek egyetemben meghagyjuk, miszerint egy hasonló alapokra fektetett országalkot mányt alkalmas időpontban terjesszen Elérőkbe, egy előre a mondott királyság Congregatióit, mint annak ez idöszerinl: képviseletét, ruházzuk fel azon joggal, miszerint a részére megszabott számban tagokat küld hessen birodalmi tánácsunkba.
VI. Miután részint a már korábban kibocsátott, részint az ismét életbeléptetett, részint az uj alaptör vények által szerzett alkotmány által birodalmunk ál lamjogi viszonyainak alapja megvettetett, s különösen népeink képviselete tagoztatott s a törvényhozás és közigazgatásban való részvéte szabályoztatott volna, — Mi ezen alaptörvények egész foglalatját birodalmunk alkotmányának nyilvánitjuk, s a Mindenhatónak véd ve alatt az ezennel ünnepélyesen kihirdetett s Álta lunk fogadványozott szabályokat nem csak Min ma gunk akarjuk s fogjuk megszeghetlenül követni és megtartani, hanem uralkodásban Utódainkat is, azok
9
megszeghetlenül leendő követésére s megtartására kö telezzük, valamint arra is, hogy ezt trónraléptük al kalmával az ez iránt kiadandó kibocsátványukban fo-gadványozzák. <
Kinyilatkoztatjuk egyszersmind abbeli szilárd el határozásunkat, miszerint azokat minden megtámadás ellen Császári egész hatalmunkkal védendjük s ügye-lendünk, hogy azok mindenki által teljesittessenek és megtartassanak.
VII. Parancsoljuk, hogy ezen nyiltparancsunk az ezzel együtt kihirdetett birodalmi s országképviseleti államalaptörvényekkel egyetemben, diploma alakban kiadatván, Házi, Udvari s Allamlevéltárunkban, vala mint annak idején a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény az egyes országok számára hozott külön alaptörvényekkel együtt, Országaink s tartományaink levéltáraiba letétessék s megőriztessék.
Kelt birodalmi szék- és fővárosunkban Bécsben, ezer nyolczszáz hatvanegyedik évi böjtelöhó 26-ik napján, Uralkodásunk tizenharmadik évében.
FERENCZ JÓZSEF s. k.
Rainer s. k. főherczeg.
Rechberg s. k. Mecséii s. k. Degenfeld s. k. Schmer-Iing s. k. Lasser s. k. Wickenburg s. k. Sxécsen s.k.
Plener s. k. Pratobevera s. k.
Legfelsőbb rendeletre :
B. Bansonnet s. k.