Mint korábban láthattuk, az 1950-es évek első felében a főiskola kul-turális élete igen jelentős volt, s messze túlsugárzott a főiskola falain.
Ez a pezsgés 1955—56-ra m á r lecsökkent, az ellenforradalmat követő években pedig részben a konszolidációért, részben a főiskola létéért folyó küzdelem a kulturális életet h á t t é r b e szorította. 1958—59-ben előbb az énekkar, m a j d a testnevelési tanszék visszaállítása u t á n a népitánccsoport m u n k á j a lendült fel ú j r a . A főiskolai kulturális bizottság segítségével 1960-ban fakultatív formában bevezettük a népművelési szakkollégiumot, melynek keretében megalakult az első irodalmi színpad. Az öntevékeny művészeti csoportok m u n k á j á n a k kibontakoztatását nagymértékben
elő-75
segítette, hogy a KISZ Központi Bizottság megszervezte az egyetemi-fő-iskolai művészeti csoportok rendszeres seregszemléjét, melyeken főegyetemi-fő-iskolai együtteseink is részt vesznek. Az 1962-ben megrendezett b e m u t a t ó n ének-karunk m á r ezüst-, irodalmi színpadunk pedig bronzérmet szerzett.
A főiskolai művészeti csoportok közül létrejöttétől kezdve sikeresen szerepel a női kórus, m e l y aranykoszorúval és diplomával, valamint Erkel Ferenc-plakettel, M S Z B T - és Fesztivál különdíjakkal büszkélkedhet. A kórus r a n g j á t jelzi az is, hogy h a z á n k legjobb énekkarai között t a r t j á k nyilván. Évenként szerepel a rádió ,,Kóruspódium" című műsorában, de fellépett m á r a Zeneakadémián, az 1970es Bartók Béla Nemzetközi K ó r u s -fesztiválon, a „Tiszán innen, Dunán t ú l " című rádiós, a „Versengő váro-sok" című televíziós vetélkedőben, s 1973 tavaszán az ELTE jubileumi hangversenyén, v a l a m i n t a Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozóján Szegeden. Az énekkar külföldön is sok sikert szerzett m á r a főiskolának.
Meghívásos alapon szerepelt E r f u r t b a n és Besztercebányán, egy k a m a r a -együttesünk pedig 1971 őszén Csebokszáriban.
Az énekkar mellett igen fontos szerepet tölt be kulturális életünkben az irodalmi színpad, m e l y a főiskola minden jelentősebb rendezvényén szerepel. Az irodalmi színpad élén n á l u n k végzett fiatal pedagógusok áll-nak, akik jól ismerik a főiskola igényeit, és műsorpolitikájukkal jelen-tősen hozzájárulnak a főiskolai hallgatóság politikai és esztétikai nevelé-séhez. A színpad t a g j a i t minden t a n é v elején tehetségkutató, vers- és
prózamondó verseny keretében v á l o g a t j á k ki. A színpad az elmúlt években a kétévenként megrendezett művészeti fesztiválokon számos a r a n y - és ezüstérmet nyert. Az irodalmi színpad több éve jelentős szerepet játszik a város és megye életében is. Irodalmi műsoraikkal és színpadi feldolgozásaikkal (Zárszámadás, Holdbéli csónakos) b e j á r t á k a megye számos t e -lepülését.
A népitánccsoport igazi f é n y k o r á t 1950—55 között élte. Utána zuha-násszerű visszaesés következett be, és 1960-tól működik ú j r a — váltakozó eredménnyel. A csoport színvonalának hullámzásához olyan tényezők j á r u l n a k hozzá, mint az alacsony f é r f i hallgatói létszám, a népizenekar és a jelmezek hiánya. A népitánccsoport az 1968. évi fesztiválon é r t e el csúcspontját, ahol ezüstérmet szerzett, „Görög Ilona" kompozíciójukat azonban külön dicséretben részesítették és meghívták a Gyulai Nemzetközi Fesztiválra. Ez évi e r e d m é n y ü k a l a p j á n 1969 tavaszán az együttes részt vett a katowicei egyetem folklórfesztiválján, de ebben az évben a t á n -cosok többsége végzett, s a tánccsoport vezetője is megvált a főiskolától.
1970-ben az ú j a b b fesztiválon csoportunk m á r gyengén szerepelt, s bár ú j a b b a n némi fejlődés tapasztalható, ezt még n e m t a r t j u k kielégítőnek.
A népitánccsoport változó szereplése azért is gond számunkra, mert 1964-től a KISZ K B 'kétévenként állandó jelleggel Egerben rendezi a folklórfesztivált, s feltétlenül kívánatos lenne, hogy ezen egy jó eredményt f e l m u t a t ó egri főiskolai együttes v e n n e részt.
Napjainkban válik egyre jelentősebbé a n é h á n y éve alakult szimfo-nikus vonószenekar. Ezt csak 1964 után, a kétszakos képzés bevezetésével t u d t u k folyamatosan kiépíteni. B á r nem nagy múltra tekinthet vissza, é p p e n hallgatóink magas fokú zenei kulturáltsága és hangszerismerete
következtében rendszeres szereplői a különböző főiskolai ünnepségeknek, az 1972. évi keszthelyi fesztiválon pedig ezüstérmet nyertek.
Bár nem messze sugárzó és tetszetős eredményeket felmutató munka, mégis szólnunk kell a rajz tanszék és r a j z szakos hallgatóink művészi tevékenységéről. A r a j z tanszék oktatóinak alapelve, hogy jó általános iskolai r a j z t a n á r o k a t képezzenek, de ezen túlmenően minden segítséget megadnak, hogy a r á t e r m e t t hallgatók tehetsége kibontakozhasson. A k é t -szakos képzés bevezetésétől ennek látható eredményeit is tapasztalhatjuk.
Egyrészt végzős hallgatóink minden m á j u s b a n kiállítást rendeznek a négy év legjobb terméséből, másrészt a tanszék zsűrizése a l a p j á n kiállítást r e n -deztek m á r Ózdon, Kazincbarcikán és az egri művelődési házban.
A főiskolai ifjúsági élet szerves tartozéka az 1971-ben megnyílt pinceklub. A klubélet teljes mértékben a főiskolai KISZ-bizottság irányítása alá tartozik az önálló klubvezetőségen keresztül. A pinceklubban h a -vonta megtervezett program alapján rendszeres műsort adnak az alap-szervezetek, itt t a r t j á k a szakesteket, vetélkedőket, időnként pedig neves, hivatásos művészeket is meghívnak egy-egy előadói estre.
A művészeti csoportok mellett a főiskola szakköreiben is elismerésre méltó m u n k a folyik. A filmesztétikai és fotószakkör célja a vizuális k u l túra fejlesztése, és nem utolsósorban az, hogy filmértő, filmélvező, a f i l met oktatónevelő m u n k á j á b a n alkalmazni tudó tanárokat neveljen. A n é p -művelési kollégiumhoz kapcsolódóan szerveződik évről évre a klubvezetői, a könyvtáros és a csillagászati szakkör azzal a céllal, hogy egyrészt a hall-gatók elsajátítsák a közművelődés t e r ü l e t é n végzendő m u n k a alapjait és e téren is felkészüljenek leendő hivatásukra, másrészt azzal, hogy segítsék a megye kisebb településeinek kulturális életét. Éppen ebből a célból a z utóbbi években rendszeressé vált, hogy a legkiválóbb IV. éves hallgatókat javasoljuk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagjai sorába.
Az i f j ú s á g oktatásával, nevelésével foglalkozó intézmények, így a t a -nárképző főiskolák életéhez is szervesen kapcsolódik és működik az intézmény testkultúráját, testnevelését, sportéletét irányító sportklub. N a p -jainkban m á r természetesnek vesszük az egyetemi és főiskolai sport a k t í v életét, így főiskolánkon is a sportklub eredményes és sokrétű m u n k á j á t . A főiskolai sporttevékenységnek fő feladata a hallgatók mozgásigényének kielégítése, az egészséges testű, magas szellemi k u l t ú r á j ú értelmiség kialakítása. Ezen túlmenően, m i n t tanárképző intézmény, feladata a t e s t nevelés és sport szervezésének olyan szintű elsajátítása a hallgatók r é -széről, mely lehetővé teszi később munkahelyeiken, iskolákban, vidéki, falusi egyesületekben a testkultúra továbbfejlesztését, magasabb szintre emelését.
A főiskolai sportklub történetét röviden főként a sportmunkának, a főiskola társadalmi és politikai életében betöltött szerepének, jelentősé-gének alakulásában m u t a t j u k be a t a r t a l m i és nevelési fejlődés kiemelé-sével. Egerben 1949-ben indult meg az általános iskolai szaktanárképzés a pedagógiai főiskolán. 1959-ig a főiskolai sportklub történetét írásos do-k u m e n t u m hiányában nem t u d j u do-k nyomon do-követni. Csupán az 1958. évben megtartott sportköri tisztújító közgyűlés a n y a g á b a n találunk a 10 év m u n k á j á r a vonatkozóan említést, mely szerint sportklubunk régen Egri H a -77
ladás SE néven működött. Az 1956os ellenforradalom zűrzavarában f e l -oszlott. 1957-ben Egri P F S C néven újjáalakult, de 'kellő szervezettség hiányában n e m tudott eredményesen működni. Az 1958-ban megtartott közgyűlésen alakult m e g a mai sportklub, mely megalkotta szervezeti szabályzatát, ú j h á r o m t a g ú vezetőséget választott, kialakította szakosz-tályait, megválasztotta a n n a k vezetőit, megállapította a tagok és pártoló tagok létszámát.
Fő f e l a d a t a sportélet ú j alapokra helyezése, szervezésének, i r á n y í t á -sának kialakítása. A hallgatói tagság igényének megfelelően 11 szakosz-tály alákult, 7 sportágban (torna, atlétika, úszás, labdarúgás, röplabda, kosárlabda, természetjárás). Eredményeik csak házi bajnokságok lebonyo-lításában jelentkeztek és a sportolás megszerettetésében. Az első években a fejlődés különösen a tömegsport kiszélesítésében mutatkozott.
A minőségi változást az adta, hogy 1959-ben ú j r a megindult a test-nevelő tanárképzés. Igaz, hogy három szakosztály (úszás, labdarúgás, atlétika) ismét megszűnt, m i v e l az Egyetemifőiskolai Sportközpont n e m t u -dott anyagi támogatást biztosítani, de a többi szakosztály eredményeseb-ben működött. Két szakosztály megyei, városi bajnokságban versenyzett rendszeresen, három szakosztály részt v e t t az egyetemi, főiskolai b a j n o k -ságon. A tömegsport is t o v á b b bővült, melyet segített a KISZ átszerve-zése és a sportklubbal való mélyebb kapcsolata. Az elnökség csaknem 60 százaléka az ifjúság k ö r é b ő l tevődött össze, lehetőséget adva az i f j ú s á g öntevékenységének a szervezésben, vezetésben. A többi vezetőségi tag a főiskola t a n á r a i közül k e r ü l t ki, akikre mint a p á r t és szakszervezet k é p -viselőire a tanácsadás, irányítás szerepe várt.
1960-ban 232 hallgató vett részt az „olimpiai jelvényszerző mozgalom-ban". Ezek 90 százaléka szerezte meg a jelvényt. A hallgatók létszámának emelkedésével megindultak a nagy tömegsport mozgalmak a sportklubnál is (Kilián testnevelési mozgalom, i f j ú s á g a szocializmusért mozgalom).
Házi versenyeinket meghívásokkal bővítettük ki. Fejlődött az agitációs és propaganda munka. Egyre nagyobb e r e d m é n y e k e t követelt a főiskolai s p a r -takiádok emelkedő színvonala. Ú j r a a l a k u l t az atlétika és turisztika szakosztály is. 1963tól a Művelődésügyi Minisztérium előírta, hogy a t e s t n e v e -lés szakos hallgatók szakmai képzésük érdekében működni kötelesek a sportklub egyik szakosztályában.
1963-tól kezdve főiskolai hallgatóink számára alapfokú edzői, játékvezetői tanfolyamokat szervezünk. Örvendetesen javult a sportklub k a p -csolata a városi és megyei szervekkel. A megyei TST külön feladatot adott a fősikolai sportklubnak. A javuló kapcsolat eredményeként a sportklub m u n k á j a komoly hatással van a város és járás sportéletére. Hallgatóink több alkalommal vesznek részt v e r s e n y e k szervezésében, rendezésében, a nyári sportnapköziben oktató-nevelő m u n k á t végeznek. A főiskolai sport-klub nevelési m u n k á j á n a k további javítása érdekében 1967-ben létrejött a
„Jó tanuló — jó sportoló" mozgalom.
1971-ben további javulás tapasztalható a tömegsportban. Hallgatóink a jubileumi jelvényszerző versenyen v e t t e k részt. A résztvevők létszáma 235 fő. Ú j vonásként jelentkezik a főiskolai dolgozók sportolási lehetősé-gének kialakítása, a kispályás labdarúgó bajnokság megszervezése, mintegy
15—20 t a n á r rendszeres, állandó sportfoglalkoztatása. Minőségi szakosztá-lyaink tovább t a r t j á k helyüket az NB I. B, NB II. osztályban.
A sportklub m u n k á j á n a k fejlődése lemérhető a főiskolai spartakiádok eredményein is. 1970 óta a nem hivatalos pontversenyben a III. helyről a II. helyre kerültünk, m a j d 1973-ban megszereztük az I. helyet. 1972-ben f é r f i kézilabda-csapatunk — először az SC t ö r t é n e t é b e n — elérte, hogy a megyei I. o. bajnokság megnyerése u t á n osztályozót játszott az NB II-be jutásért.
1973-ban az SC közgyűlésén b á t r a n kijelenthettük, hogy SC elnöksé-günk a közgyűlésen hozott határozatokat rendre betartotta. A 15 év folya-mán az eredmények alakulása töretlen fejlődést m u t a t . Hiábavaló lenne azonban az elnökség minden fáradozása, erőfeszítése, ha nem támogatná a főiskola állami és pártvezetése, a felsőbb sportszervek, a megyei és városi TS elnöksége. Sportklubunk ezen szervek támogatására mindig számít-hatott.
Nem kis büszkeséggel kell megemlékeznünk azoknak a sportolóknak a nevéről, akik főiskolánk hallgatóinként a sportágakban világszínvonalon versenyeztek.
Az 1964-es tokiói olimpián főiskolánk hallgatói közül h á r m a n vettek részt, és ott gyönyörű eredményt értek el. Vízilabdában Pócsik Dénes (levelező hallgató) olimpiai bajnok, 4x100 m gyorsváltóban Erdélyi Éva a IV. helyet szerzett csapat tagja, 400 m vegyesúszásban Ali Csaba a IX.
helyen végzett.
Az SC további fejlődésére biztosíték a KB és a magyar sportvezetés irányelvei, mely szerint a sport fejlesztésénél elsődleges szempont a.z i f j ú -ság sportjának fejlesztése.
9.