2. Az Európai Unió
2.5. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
2009-ben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)615 elindított egy három-éves projektet a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatosan. Mivel a FRA úgy találta, hogy a fogyatékossággal élő emberek között az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeknek kell leginkább szembe-nézniük a társadalom megbélyegzésével és kirekesztésével, ezért az ő alapvető jogaik vizsgálata került a középpontba.
609 Uo. 9. cikk (3) a) bekezdés.
610 Uo. 7. cikk (2) bekezdés.
611 Andrew Duff – Mairead McGuinness – Ádám Kósa: Írásbeli Nyilatkozat a fogyatékossággal élő polgárok választójogáról. 0044/2011. 14.11.2011.
612 Uo. 1. bekezdés.
613 Uo. 2. bekezdés.
614 Uo. 3. bekezdés.
615 European Union Agency for Fundamental Rights – FRA.
A FRA 2010 októberében egy, a jelen értekezés témája szempontjából rend-kívül fontos dokumentumot jelentetett meg, a pszichoszociális és intellektuális fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való jogával összefüg-gésben.616 A dokumentum az alábbi megállapításokra jut:
i) „Úgy tűnhet, hogy a fogyatékossággal élő személyek választójogának korlátozása csak olyan körülmények között engedhető meg, ahol a választásokon való részvételük lehetővé tételéhez szükséges speciális igényeik kielégítését biztosító intézkedések nem hajthatók végre.”617 ii) A részes államoknak módosítaniuk kell jogszabályaikat „oly módon,
hogy azok megfeleljenek a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben foglalt normáknak. E változtatásoknak figyelem-be kell venniük a fogyatékossággal élő személyek speciális igényeit.”618 Ad i)
A FRA-jelentés érdekes megállapításra jut azzal, hogy a választójog fogyatékos-ságon és ily módon cselekvőképességen alapuló korlátozását megengedhetőnek véli, azonban ennek oka nem kifejezetten maga a fogyatékosság vagy a cselek-vőképességi státusz, hanem azon támogatások és ésszerű alkalmazkodások hi-ánya, melyre a fogyatékossággal élő embereknek szükségük lehet ahhoz, hogy választójogukkal élhessenek. Ily módon a FRA-jelentés elfogadhatónak véli a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító ésszerű alkalmazkodás megtagadását, mely a CRPD 2. és 5. cikkének sérelméhez vezet, és a szükséges támogatás megtagadását, mely ellentétes a CRPD 12 cikk 2. és 3. bekezdésével, valamint a 9. cikkben foglalt, a hozzáférhetőségre vonatkozó rendelkezésekkel és végezetül magával a választójogot tartalmazó 29. cikkel.619 Ad ii)
A FRA-jelentés ezen felhívása arra az evidenciára irányul, hogy a részes álla-moknak implementálniuk kell a CRPD 29. cikkét. Míg az i) észrevétel alapján a részes államok kimenthetnék magukat a fogyatékossággal élő (és gondnokság alá helyezett) személyek választójogának korlátozása kapcsán azon az alapon, hogy a szükséges támogatások és ésszerű alkalmazkodások nem állnak a
fo-616 FRA (2010) i. m.
617 Uo. 15. Ilyen intézkedés például a könnyen érthető magyarázatok biztosítása a választási eljárás során a fogyatékossággal élő személy számára, vagy, hogy a szavazás során igénybe vehessék egy általuk választott személy segítségét.
618 Uo. 16.
619 A CRPD rendelkezéseire vonatkozó elemzést lásd az értekezés I. rész 3. fejezete alatt.
gyatékossággal élő állampolgárok rendelkezésére, addig ebben az ajánlásban hangsúlyozza a jelentés, hogy a fogyatékossággal élő személyek speciális igé-nyeit – így az imént említett támogatásokat és ésszerű alkalmazkodásokat – a CRPD implementációja során figyelembe kell venni.
A FRA-jelentés explicite nem foglal állást annak kapcsán, hogy a választójo-got egyedi bírói döntés alapján korlátozhatónak tartja-e vagy sem. Ez jut kifeje-zésre az i) megállapításban is, hiszen míg egyrészről a szöveg a kizárólagosság igényével határozza meg a korlátozás igen szűk körben megengedhető alkalma-zását, addig az ‘úgy tűnhet’ felvezetéssel bizonytalanná teszi, relativizálja ezt a megállapítást.
2014 májusában a FRA – az Európai Fogyatékosságügyi Szakértők Egyetemi Hálózatával (ANED)620 közös kutatás eredményeként – közzétette a ‘[f]ogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga: emberi jogi indikátorok’ című elemzését,621 melyben az Európai Unió tagállamaiból származó, a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételével kapcsolatos adatokat elemzik. A dokumentum 5 olyan területet nevez meg, amellyel össze-függésben a FRA és az ANED nemcsak véleményt formál, de konkrét lépések megtételét is javasolja az EU intézményei és tagállamai számára:
i) a politikai részvétellel kapcsolatos jogi és adminisztratív akadályok megszüntetése;
ii) a választási eljárások, létesítmények és a választási anyagok hozzáfér-hetőbbé tétele;
iii) a politikai és közéletben való részvételi lehetőségek kiterjesztése;
iv) a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való jogára vonatkozó tudatosság növelése;
v) a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételének mérését segítő adatok gyűjtése.622
Ad i)
Az elemzés hangsúlyozza, hogy a jogi akadályok elsősorban az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket érintik a fogyatékossággal
620 The Academic Network of European Disability experts (ANED).
621 European Union Agency for Fundamental Rights: The right to political participation of persons with disabilities: human rights indicators. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2014. [a továbbiakban: FRA (2014)]
622 Uo. 7.
élő személyek csoportján belül,623 és hogy számos EU-tagállamban a választó-jog összefonódik a cselekvőképességi státusszal.624 Ez azt eredményezi, hogy a cselekvőképességüktől megfosztott személyek nem vehetnek részt sem az európai parlamenti, sem a helyhatósági választásokon. A FRA-dokumentum arra a megállapításra jut, hogy az EU-tagállamok többségében a fogyatékos-sággal élő személyek cselekvőképességüktől való megfosztása automatikusan a választójog megvonását vonja maga után.625 Ezzel összefüggésben a jelen doktori munka megállapítja, hogy a 28 EU tagállam közül 13-ban,626 vonják meg automatikusan a gondnokság alá helyezett személyek választójogát, mely jelentős szám, azonban nem képezi az EU-tagállamok többségét.627
Ajánlásként a FRA azt fogalmazza meg, hogy az EU tagállamainak módosí-taniuk kell azon nemzeti jogi szabályozásaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy akár fogyatékosság, akár képességvizsgálat alapján, embereket megfosszanak a választójoguktól.628 Ezen pont alatt a FRA nem fogalmazott meg ajánlást az EU intézményei számára.
Ad ii)
Annak ellenére, hogy az ebben a pontban megfogalmazott elvárás a CRPD 29.
cikk a) (i) bekezdésének szövegét adja vissza, az elemzés ezen pont alatt ref-lektál a CRPD 29. cikk a) (iii) bekezdésére is, amikor a választás során történő segítségnyújtást elemzi. A dokumentum arra a megállapításra jut, hogy habár a választójogi szabályozások a legtöbb EU-tagállamban előírják a választá-soknál történő segítség igénybevételének lehetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára, ez bizonyos tagállamok esetében csak fizikai és érzékszervi károsodással élő személyek számára elérhető (15 tagállam) és az intellektuális, valamint pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek számára nem.629
623 Uo.
624 Uo. 39–41.
625 Uo. 8.
626 Bizonyos értelemben Németország is ebbe a körbe tartozik, azonban így is az EU-tagállamok felében beszélhetünk a cselekvőképességtől való megfosztáshoz kapcsolódó automatikus választójog-megvonásról. Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 4.3.2. fejezete alatt.
627 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 4.3.2. fejezete alatt.
628 FRA (2014) i. m. 8.
629 A FRA-elemzés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy több tagállam nem juttatott el erre vonat-kozó adatot a kutatás számára. Az elemzés mindössze 6 olyan tagállamot talált, ahol minden fogyatékossággal élő személy szabadon megválaszthatja a segítőjét. Az értekezés ezzel kapcsolatos megállapításait lásd az értekezés III. rész 4.5. fejezete alatt.
Továbbá, nem minden esetben választhatja meg szabadon az érintett fogya-tékossággal élő személy, hogy ki legyen a segítségére a választások során.630 Ezzel összefüggésben a jelen doktori munka hasonló megállapításokra jut azzal a különbséggel, hogy az Európai Unió tagállamai közül 20-nál találja úgy, hogy lehetővé teszi fizikai fogyatékossággal élő személyek, vakok és gyengénlátók, valamint intellektuális fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek számára is segítő személy igénybevételét.631 Mindemellett rá kell mutatni, hogy a gondnokság alá helyezett személyek – bármely fogyaté-kossággal is éljenek – nem vehetnek igénybe személyes segítséget/támogatást, amennyiben választójoguk gyakorlásától megfosztották őket.
Ajánlásként a FRA azt fogalmazza meg, hogy azon esetekben, ahol a fo-gyatékossággal élő személyeknek támogatásra/segítségre van szükségük a választások során, ott a jognak a fogyatékossággal élő személyek saját kérésére lehetővé kell tennie, hogy a szavazás során egy általuk választott személy le-gyen segítségükre.632
A FRA-dokumentum hangsúlyozza, hogy a pártok az EU-tagállamok felében tették közzé választási anyagaikat hozzáférhető formátumban. Ezzel összefüg-gésben a FRA arra hív fel, hogy a politikai pártoknak közzé kell tenniük a választási anyagaikat olyan alternatív formátumokban is, amelyek megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek. Ez magában foglalja például a könnyen érthető anyagok közzétételét is, mely az intellektuális fogyatékos-sággal élő személyek esetében rendkívüli fontosfogyatékos-sággal bír.633
Ad iii)
A FRA elemzés ezen pont alatt a CRPD 4(3) cikkére reflektálva megállapítja, hogy bár az Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidol-gozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államoknak szorosan egyeztetniük kell, amelybe aktívan be kell vonniuk képviseleti szer-vezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ez a követelmény nem jelenik meg minden EU-tagállam jogi eszközeiben és gyakorlatában. A FRA-dokumentum a CRPD 4(3) cikke alapján történő egyeztetéseket és
konzultá-630 FRA (2014) i. m. 50–51.
631 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 4.5. fejezete alatt.
632 FRA (2014) i. m. 9.
633 Uo. 9. és 80–81.
ciókat sürget nemcsak tagállami szinten, de az Európai Unió intézményeinek szintjén is.634
Ad iv)
A FRA- és az ANED-adatok a képzések hiányát mutatják a legfontosabb személyek és intézmények körében – így a választási tisztviselők, a politikai pártok, a hatóságok és a médiaszolgáltatók között – azzal kapcsolatosan, hogy miként valósítható meg ténylegesen a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga. Továbbá, maguknak a fogyatékossággal élő szemé-lyeknek – különösen is a súlyosabb fogyatékossággal élő szemészemé-lyeknek – is tudatában kell lenniük a választójog és gyakorlása fontosságának.635 A FRA felhívja az Európai Unió tagállamait, hogy biztosítsanak a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésről, a hozzáférhetőségről és az ésszerű al-kalmazkodásról szóló képzéseket a választási hatóságok és a választási tisztvi-selők számára, és helyezzenek hangsúlyt a választások során történő támogatás/
segítség fontosságára is. A FRA rámutat, hogy ezen képzések kialakításába és lebonyolításába be kell vonni a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit.636 Ad v.
A FRA a CRPD 31. cikkére637 hivatkozva mind az EU, mind pedig a tagállamok vonatkozásában arra hív fel, hogy gyűjtsenek megfelelő információkat – bele-értve statisztikai és kutatási adatokat –, amely révén a CRPD politikai részvé-telre vonatkozó előírásainak végrehajtásához szükséges politikákat alakíthat-nak ki és valósíthatalakíthat-nak meg. Mindemellett a FRA hangsúlyozza az Európai Bizottságnak a 2010–2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégiában és az EU 2020 Stratégiában lefektetett cselekvési területeken alapuló azon feladatát, hogy fogyatékossággal kapcsolatos információkat gyűjtsön az egész Európai Unió területéről és harmonizálja azokat.638
634 Uo. 10. és 56–57.
635 Uo. 10 és 51–52.
636 Uo. 11.
637 ‘Statisztika és adatgyűjtés’
638 FRA (2014) i. m. 11.