3. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
3.3. Bujdosó Zsolt és öt társa kontra Magyarország ügy
A CRPD lehetőséget biztosít arra, hogy azon részes államokból, amelyek ratifi-kálták a CRPD-hez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyvet (OP-CRPD),185 személyek vagy személyek csoportja a CRPD Bizottsághoz forduljon abban az esetben, ha úgy vélik, hogy sérelmet szenvedtek amiatt, hogy az adott részes állam a CRPD rendelkezéseit megsértette.186 Habár a CRPD Bizottság döntései jogi kötőerővel nem bírnak, ezek mégis a CRPD autoritatív interpretációját adják, és az érintett részes állam irányában relevanciával bírnak. Mindemellett, ezek a döntések a többi részes állam számára is hasznosak annak tekintetében, hogy miként implementálják a CRPD előírásait.187
A CRPD Bizottságnak a panaszmechanizmus keretében hozott döntései188 közül a doktori munka témáját illetően a Bujdosó Zsolt és öt társa kontra
181 Vö. CRPD Committee (2013) i. m. 49. bekezdés; CRPD Committee (2014a) i. m. 52. bekezdés.
182 CRPD Committee (2014a) i. m. 52. bekezdés.
183 Uo.
184 Uo.
185 Optional Protocol to the Convention on the Rights of Persons with Disabilities (OP-CRPD).
186 Vö. OP-CRPD 1(1) cikk.
187 Vö. IDA: Factsheet on the Optional Protocol to the CRPD. 2013. 2.
188 A CRPD Bizottság döntéseit lásd: http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/
Jurisprudence.aspx
Magyarország ügy189 bír relevanciával, amelyben a CRPD Bizottság 2013.
szeptember 9-én fogadta el döntését. Mind a 6 panaszos intellektuális fogyaté-kossággal él, és cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állt a beadvány benyújtásakor. Ennek következtében a panaszosok nem vehettek részt sem a 2010. áprilisi országgyűlési, sem pedig a 2010. októberi önkormány-zati választásokon, Magyarországon.190
A Bizottság megállapította, hogy
i) az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése, mely lehetővé teszi az intellektuális fogyatékossággal, pszichoszociális fogyaté-kossággal és autizmussal élő személyek aktív és passzív válasz-tójogának megvonását, valamint
ii) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 24. (2) bekezdé-se,191 amely alapján „aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja”192
az Egyezmény 29. cikkének sérelmét jelenti.193
A magyar kormány az ügy folyamán – többek között – az alábbi érveket sorakoztatta fel a korlátozás jogszerűsége mellett:
i) az új alaptörvényi szabályozás és az arra épülő törvényi rendelkezések összhangban vannak az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első ki-egészítő jegyzőkönyvének a szabad választásokhoz való jogról szóló 3.
189 CRPD Committee: Views under article 5 of the Optional Protocol to the Convention on the Rights of Persons with Disabilities (Tenth session) concerning Communication No. 4/2011.
CRPD/C/10/D/4/2011. [a továbbiakban: CRPD Bizottság (2011c)]
190 Uo. 2. bekezdés.
191 A CRPD Bizottság tévesen a 26. (2) bekezdést jelöli itt meg. CRPD Bizottság (2011c) 9.4.
bekezdés.
192 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Záró és vegyes rendelkezések 24. (2) pont.
Beiktatta: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 20. cikk. Hatályos: 2013.
IV. 1-től.
193 CRPD Bizottság (2011c) 9.4. bekezdés.
cikkével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletével;194
ii) az Európai Unió több tagállama hasonló korlátozó rendelkezéseket állított fel a választójog tekintetében;195
iii) a bíróság pszichiátriai szakértői véleményre támaszkodik a választó-jogból való kizárásról rendelkező döntés során;196
iv) minden választójogból való kizárást felülvizsgálnak a kötelező gondnoksági felülvizsgálati eljárás során, melyre a gondnokság alá helyezésről szóló ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül sor kerül.197
A Harvard Law School Project on Disability engedélyt kapott arra, hogy beavatkozzon az eljárásba a panaszosok támogatójaként,198 és beadványában többek között amellett érvelt, hogy a választójogtól való megfosztás soha nem valósíthat meg arányos beavatkozást három ok miatt:199
i) önmagában a képességvizsgálat is fogyatékosságon alapuló diszkri-minációt valósít meg;200
ii) elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy olyan egyéneket is megfoszt a választójogtól, akik képesek azt gyakorolni;201
iii) a gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a fogyatékossággal élő sze-mélyek sokaságától vonják meg a választójogot.202
A CRPD Bizottság – ezen érvekre való tekintettel – arra a következtetésre jutott, hogy a választójog gyakorlásának feltételeként végzett, az egyén képes-ségeinek vizsgálatára irányuló eljárás természeténél fogva diszkriminatív, és nem lehet sem jogszerű, sem arányos a részes állam politikai rendszere integri-tásának megőrzése érdekében.203
194 Uo. 4.3. bekezdés. Ezzel összefüggésben lásd az értekezés II. rész 1.1.2. fejezetét.
195 Uo. Az Európai Unió és a az Európa Tanács tagállamaiban fellállított korlátokkal összefüg-gésben lásd az értekezés III. rész 4.3. fejezetét és alfejezeteit.
196 CRPD Bizottság (2011c) 4.4. bekezdés.
197 Uo. 4.6. bekezdés.
198 Uo. 5.1. bekezdés.
199 Uo. 5.6. bekezdés.
200 Uo. 5.7. bekezdés.
201 Uo. 5.8 és 5.9. bekezdés.
202 Uo. 5.10 és 5.11. bekezdés.
203 Uo. 9.6. bekezdés.
A Bizottság az ügy érdemének vizsgálata során hivatkozott a Tunézia és Spanyolország kormányaihoz intézett Záró észrevételeire204 és megállapította, hogy Magyarország elmulasztotta teljesíteni az Egyezmény 12. és 29. cikkéből fakadó kötelezettségeknek való megfelelést.205 A Bizottság végül a következő ajánlásokat fogalmazta meg Magyarország számára:
• orvosolni kell a panaszosok nevének törlését a választói névjegyzék-ből, ideértve a panaszosok megfelelő mértékű kárpótlását az őket ért azon erkölcsi kár miatt, amely abból fakadt, hogy választójoguk megvonása miatt nem vehettek részt a 2010. évi országgyűlési választásokon. Továbbá, a panaszosok megfelelő mértékű kárpót-lásának ki kell terjednie azon jogi költségekre, mely a beadvány benyújtásával kapcsolatosan keletkezett;206
• meg kell fontolni az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdésének és a Záró és vegyes rendelkezések 24. (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését;207
• olyan törvényeket kell hozni, melyek képességvizsgálat nélkül elis-merik minden fogyatékossággal élő személy választójogát, ideértve azon személyeket is, akik több támogatást igényelnek; megfelelő se-gítséget, valamint ésszerű alkalmazkodást kell nyújtani számukra, hogy politikai jogaikat gyakorolhassák;208
• a fogyatékossággal élő személyek választójogának másokkal azonos alapon történő gyakorlását meg kell erősíteni, és biztosítani kell, amint azt az Egyezmény 29. cikke előírja, annak biztosítása révén, hogy a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok megfelelőek, hozzáférhetők és könnyen érthetők és használhatók, és szükség esetén – saját kérésükre – lehetővé téve, hogy a szavazás során egy általuk választott személy legyen segítségükre.209
204 Uo. 9.4. bekezdés. Ezzel összefüggésben lásd az értekezés I. részének 3.2. fejezetét.
205 Uo. 9.5. és 9.7. bekezdés.
206 Uo. 10.1. bekezdés.
207 Uo. 10.2.(a) bekezdés.
208 Uo. 10.2.(b) bekezdés.
209 Uo. 10.2.(c) bekezdés.