Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaság 2009. szeptember 28-án ratifikálta a CRPD-t. A Cseh Köztársaság Alkotmánya⁸⁴⁶ nem tartalmaz választójogi korlátozást sem fogyaté-kosságon, sem a cselekvőképességgel, illetve annak hiányával összefüggésben, azonban a 20. cikk értelmében az Alkotmány releváns rendelkezései mellett a választójog gyakorlására vonatkozóan további, törvényben meghatározott feltételek állíthatóak fel.

A cseh jogi szabályozás értelmében közel 26 000 cselekvőképességet érintő korlátozás alá helyezett személy automatikusan elveszíti aktív és passzív választójogát a helyi, a parlamenti és az Európai parlamenti választások tekin-tetében.⁸⁴⁷ A Cseh Köztársaság által az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2011.

október 17-én benyújtott Országjelentése értelmében a gondnokság alá

helye-846 A Cseh Köztársaság 1992. december 16-i Alkotmánya.

847 Ld. A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvényének 2(b), 25 és 57. cikkeit; A Cseh Köztársaság elnökválasztásról szóló 275/2012. sz. törvényének 4 (2)(b) és 5. cikkeit; A Cseh Köztársaság helyközi választásokról szóló 491/2001. sz. törvényének 4(2) (b) és 5 (1) cikkeit; A Cseh Köztársaság európai parlamenti választásokról szóló 62/2003. sz.

törvényének 5(2)(b) és 6. cikkeit és a Cseh Köztársaság Regionális önkormányzati válasz-tásokról szóló 130/2000. sz. törvényének 4(2)(b) és (5)(1) cikkeit. Idézi: Mental Disability Advocacy Center (MDAC): NGO information to the UN Human Rights Committee For consideration when compiling the List of Issues on the Third Periodic Report of the Czech Republic under the International Covenant on Civil and Political Rights. 28 December 2012.

zett személyeket érintő választójogi korlátozás lehetőségét a Cseh Köztársaság fenn kívánja tartani, mivel azt jogszerűnek véli.⁸⁴⁸

A Cseh Alkotmánybíróságnak az I.ÚS 557/09. sz. határozata értelmében egy gondnokság alá helyezett személy csak teljes cselekvőképtelenség esetén fosztható meg automatikusan a választójogától.⁸⁴⁹ Abban az esetben, ha egy személy cselekvőképessége csupán korlátozott – az Alkotmánybíróság állás-pontja értelmében –, az ügy minden körülményét mérlegelve kell meghatároz-nia a bíróságnak, hogy az adott személy rendelkezik-e választójoggal vagy más politikai jogokkal. Az Alkotmánybíróság a jelen ítéletben vizsgált esettel össze-függésben arra a megállapításra jutott, hogy egy ’enyhe mentális retardáltság’

nem foszthatja meg a kérdéses személyt a választójogától.⁸⁵⁰

Egy évvel későbbi határozatában a Cseh Alkotmánybíróság arra a következ-tetésre jutott, hogy a bíróságoknak még a cselekvőképesség teljes megvonására irányuló eljárásban is egyéni vizsgálatot követően kell meghatározniuk, hogy a teljes cselekvőképességgel nem bíró személy részt vehet-e a választási folya-matokban.⁸⁵¹

Ebben az ügyben az indítványozó cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt. Az indítványozó arról értesült, hogy annak ellenére, hogy a választói névjegyzékben szerepel a neve, egy – a cselekvőképtelensége miat-ti – megjegyzés következményeként azt nem gyakorolhatja. Az indítványozó bírósághoz fordult annak érdekében, hogy töröljék a megjegyzést a választói névjegyzékből, és hogy gyakorolhassa a választójogát, azonban kérelmét a bíróság elutasította arra való hivatkozással, hogy a cselekvőképtelensége kizáró ok a választójog gyakorlása vonatkozásában.

Az indítványozó a Cseh Alkotmánybíróságtól azt kérte, hogy semmisítse meg a támadott bírói ítéletet, és hogy a releváns jogi rendelkezésről mondja ki, hogy alkotmányellenes. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság eluta-sította az indítványnak mind a bírósági ítélet megsemmisítésére, mind pedig a releváns jogi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelmét, kimondta, hogy az indítványozónak lehetősége van arra, hogy a

848 Czech Republic: Third periodic report to the UN Human Rights Committee. Közzétéve: 28 November 2011. CCPR/C/CZE/3. 226. bekezdés.

849 A Cseh Alkotmánybíróság 2009.08.18-i I.ÚS 557/09. sz. határozata. Idézi: FRA (2010) i.

m. 13.

850 Uo.

851 A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának IV.ÚS 3102/08 sz. (2010. július 12-i) határozata.

bíróságtól cselekvőképessége helyreállítását kérelmezze, és ezzel választójogát visszanyerje.⁸⁵²

Mindezek mellett az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a bírósági gyakorlat, amely a cselekvőképesség megvonása és korlátozása során nem veszi figyelembe az ezen bírósági ítéletek közjogi következményeit, nem felel meg az arányosság alkotmányossági követelményének. Az Alkotmánybíróság a hatá-rozatában rámutatott, hogy „az általánosításra épülő és a minden egyes ügyet egyéni alapon vizsgáló megközelítést nélkülöző eljárás elfogadhatatlan egy jogállamban.⁸⁵³ Az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le a cselekvő-képesség teljes korlátozása/kizárása és a választójog vonatkozásában, hogy a cselekvőképesség kizárása/teljes korlátozása, amely az illető személy számos más jogát is korlátozza – ideértve a közjog területét érintő alanyi jogokat is – elfogadhatatlan, ha ezen korlátozás alá eső jogokat a bíróság nem vizsgálja meg és korlátozásukat, megvonásukat nem indokolja meg ítéletében.⁸⁵⁴

Az Alkotmánybíróság arra is rámutat ítéletében, hogy a bíróságoknak, ami-kor dönteniük kell arról, hogy megvonják-e az érintett személy választójogát, figyelembe kell venniük, hogy „az érintett személy képes-e megérteni a válasz-tások értelmét, célját és következményeit. Ha képes, akkor az illető személy cselekvőképességét nem lehet teljesen korlátozni/kizárni, azonban lehet a cse-lekvőképességét arányosan korlátozni.”⁸⁵⁵ Az Alkotmánybíróság tovább megy és hangsúlyozza, hogy amennyiben a bíróság a választójog megvonásáról dönt, abban az esetben ezt a részét az ítéletnek külön és megfelelően meg kell indo-kolni oly módon, hogy az reflektáljon egy ilyen beatvakozás súlyosságára.⁸⁵⁶ Ez a kötelezettség az Alapvető Jogok és Szabadságok Kartájának 21(1) és (3) bekezdéséből, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűzött Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkéből és a Cseh Köztársaság Alkotmányának 89.

cikk 2. bekezdéséből is fakad.⁸⁵⁷

Ítéletében a Cseh Alkotmánybíróság hivatkozott⁸⁵⁸ a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának az U-I-346/02 – 13. sz. határozatára, és követte a

852 Uo. 7. bekezdés.

853 Uo. 28. bekezdés.

854 Uo.

855 Uo. 30. bekezdés.

856 Uo.

857 Uo. A határozat rendelkező részének III. pontja.

858 Uo. 32. bekezdés.

2003-ban felállított szlovén példát.⁸⁵⁹ Továbbá, a Cseh Alkotmánybíróság hivatkozott az Amerikai Egyesült Államok Maine állam bíróságának a Doe kontra Rowe⁸⁶⁰ ügyben hozott ítéletére, melyben alkotmányellenesnek mondták ki azt a szabályozást, amely automatikusan kizárta az intellektuális és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő és ezért gondnokság alá helyezett szemé-lyeket a választójogból.⁸⁶¹

Határozatában a Cseh Alkotmánybíróság arra hívta fel a bíróságokat, külö-nösen is a Legfelsőbb Bíróságot, hogy

„mozduljanak el attól a helytelen felfogástól, melynek gyökerei a kommunista érába nyúlnak vissza – és amely mind a mai napig meghatározó szerepet játszik – annak érdekében, hogy biztosítsák az egyének alapvető jogainak és szabadságainak bíróság általi tiszteletben tartását.”⁸⁶²

Összegzésében az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az a megközelítés, amely a cselekvőképesség megvonását és korlátozását, mint a választójogból való kizárás feltételét határozza meg, önmagában alkotmányellenes. Mindemellett, amennyiben a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnoksági eljárás során, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő eljárás keretében – különös tekintettel a személy közjogi területet érintő alanyi jogaira gyakorolt hatásának figyelembevételével – dönthet a választójog megvonásáról.⁸⁶³ Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat azonban arra, hogy amennyiben nincs jogszerű társadalmi érdek a választójog megvonásáról való döntés meghoza-talához, akkor annak elrendelése ellentétes az arányosság követelményével, és nem felel meg annak a követelménynek, hogy az alapvető jogokat érintő beavatkozásoknak mindig az egyéni esetekre kell reflektálniuk.⁸⁶⁴

Az alkotmánybírósági döntések mellett, a cselekvőképességi rendelkezések újragondolása hosszú ideje napirenden volt a Cseh Köztársaságban, és 2012.

február 20-án a cseh köztársasági elnök aláírta az új Polgári Törvénykönyvet,

859 A Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának U-I-346/02 – 13. sz. határozata (2003. július 10.). Ezzel kapcsolatosan lásd az értekezés III. részének 2.5.3.6. fejezetét.

860 Doe v. Rowe, 156 F.Supp. 2d 35 (2001). United States District Court, D. Maine. August 9, 2001.

861 A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága: IV.ÚS 3102/08 sz. határozat. i. m. 32. bekezdés.

862 Uo. 33. bekezdés.

863 Uo. 35. bekezdés.

864 Uo. 36. bekezdés.

mely 2014. január 1-jével bevezette a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat jogintézményét, és eltörölte a cselekvőképességet kizáró gond-nokságot. Az új cseh Ptk. a cselekvőképesség korlátozását, mint végső eszközt engedi használni a visszaélések hatékony megelőzését segítő rendelkezések alkalmazása mellett.⁸⁶⁵

Az új Polgári Törvénykönyv elfogadását és elnöki aláírását követően, 2012 novemberében a Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma kidolgozott egy új Választójogi törvénytervezetet. Ez a tervezet még megtagadta volna mind a cselekvőképességet kizáró, mind pedig a korlátozó gondnokság alá helyezett személyektől az aktív és a passzív választójogot.⁸⁶⁶

Nils Muižnieks, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a Cseh Köztársaságban 2012. november 12 és 15 között lefolytatott látogatásról készült Jelentésében⁸⁶⁷ két – az értekezés szempontjából fontos – megállapítást tett:⁸⁶⁸

i) A cselekvőképesség megvonása vagy korlátozása annak vélelméhez vezet, hogy az érintett személy nem kompetens alapvető jogok sokasá-gát illetően, ideértve az aktív és a passzív választójogot is.⁸⁶⁹

ii) A fogyatékossággal élő személyeket, ideértve az intellektuális fo-gyatékossággal élő személyeket is, nem lehet megfosztani választási és választhatósági joguktól sem a cselekvőképességét korlátozó bár-mely törvény által, sem bírói vagy egyéb döntés vagy bárbár-mely más intézkedés által, amely az érintett személy fogyatékosságán, értelmi működésén vagy vélt képességén alapul.⁸⁷⁰

Az új Választójogi törvény átdolgozott tervezetét 2013. május 14-én tette közzé konzultáció céljával a Cseh Belügyminisztérium a honlapján.⁸⁷¹ A

ter-865 Bővebben: Gurbai Sándor: Cselekvőképességi Jogreform Magyarországon és a Cseh Köztársaságban. In: A gondnoksági rendszer újragondolása. Tokyo, Hosei University Press.

2013. A cseh jogreformmal összefüggésben: 353–362.; MDAC (2013) i. m. 48–49.

866 Sándor Gurbai – Gábor Halmai – Lycette Nelson – Maroš Matiaško: Voting Rights and Guardianship: Hungary, Czech Republic and Slovakia. In: International Disability Alliance:

Human Rights Publication Series - The Right to Vote and to Stand for Election. 2013. 70–71.

[a továbbiakban: Gurbai–Halmai–Nelson–Matiaško (2013)]

867 Muižnieks (2013) i. m.

868 Ezzel kapcsolatosan lásd az értekezés II. részének 1.5.2. fejezetét.

869 Muižnieks (2013) i. m. 102. bekezdés.

870 Uo. 109. bekezdés.

871 Mental Disability Advocacy Center (MDAC), European Disability Forum (EDF), and League of Human Rights (LIGA): NGO information to the UN Human Rights Committee For consid-eration of the Third Periodic Review of the Czech Republic under the International Covenant on Civil and Political Rights. 14 June 2013. 6. bekezdés.

vezett szabályozás az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának a cseh hatóságok felé tett megállapításait figyelmen kívül hagyva, lehetőséget nyújtana arra, hogy a gondnoksági ügyben eljáró bíróság megvizsgálja az érintett személy képességét arra vonatkozóan, hogy képes-e gyakorolni a választójogát. Mindez azt jelenti, hogy a bíróság dönt arról, hogy elveszi-e, vagy megtartja az érintett személy aktív és passzív választójogát az európai parlamenti választásokkal, az elnök-, valamint a képviselőválasztásokkal és a helyi képviselőválasztásokkal összefüggésben.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2013. július 24-én elfogadott, és a Cseh Köztársaság 2013. májusi Választójogi törvénytervezetére vonatkozó Záró észrevételeiben nem tartotta aggályosnak azt a lehetőséget, hogy a fogyaté-kossággal élő személyek választójoga egyéni bírói döntés alapján megvonható lehessen, ellenben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bíróságok túlzott mér-tékben korlátozzák az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességét annak ellenére, hogy de facto képesek bizonyos cselekmények véghezvitelére, ideértve a választásokban való részvételt.⁸⁷²

A CRPD Bizottság számos alkalommal rámutatott, hogy az ésszerű alkal-mazkodás követelménye az egész CRPD-n átívelő jelentőséggel bír, így azt a választójog területén is figyelembe kell venni, és az implementáció során azt biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek számára.⁸⁷³ Ennek ellenére a cseh jogi környezet – a 2000/78/EK Irányelv⁸⁷⁴ – átültetéséből fakadóan – csak és kizárólag a munkához való joggal összefüggésben ismeri az ésszerű alkalmazkodás követelményét.⁸⁷⁵

A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvénye értelmében, ha a választópolgár nem képes egyedül a szavazólap kitöltésére testi fogyatékossága miatt, vagy mert nem tud írni vagy olvasni, megkérhet egy másik választópolgárt, hogy a segítségére legyen a szavazat leadásakor. A választási bizottság tagja ilyen jellegű támogatást nem nyújthat.⁸⁷⁶

872 UN Human Rights Committee: Concluding observations on the third periodic report of the Czech Republic. Közzétéve: 2013. augusztus 22. CCPR/C/CZE/CO/3.

873 Ld. pl. CRPD Bizottság (2011a) i. m. 13. bekezdés.

874 A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.

875 Ld. Az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről szóló 198/2009. sz. törvény 3(2) cikke.

876 A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvénye 19. cikkének (6) bekezdése.