III. 2 AZ ETNIKAI PROFILALKOTÁS EREDETE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBANÉSNÉHÁNYEMPIRIKUSADAT
alkotmányos jogai elleni harcként írható le, amelynek során a közutakon az összes fekete és hispán származású személlyel szemben rutinszerően, minden ok nélkül intézkednek. Ennek a jelenségnek a megjelölésére született meg a „Driving while black” kifejezés, amely az ittas jármővezetés analógiájára (Driving while intoxicated) nagyon találóan arra utal, hogy a fekete bırszín önmagában szabálysértés és egyben intézkedési ok a rendırség számára a jármővezetıkkel szemben.141
Ugyan a droghasználat és a drogkereskedelem nem kizárólag a fekete és a hispán kisebbség problémája, hiszen például az összes droghasználó mindössze 15%-a fekete,142 a droghasználat elleni küzdelem mégis kisebbségi csoportokat céloz meg. A történet azzal kezdıdött, hogy Ronald Reagan elnök 1982-ben hivatalosan is bejelentette a kábítószerek elleni háború kezdetét és létrehozott egy külön rendıri egységet (Task Force) Dél-Floridában Bush alelnök irányításával.143 Az egység elsıdleges feladata a kábítószer csempészet elleni légi és vízi mőveletek kidolgozása és végrehajtása volt, de nem sokkal késıbb a Floridai Autópálya Rendırség (Florida Department of Highway Safety and Motor Vehicles) is szerepet kapott a küzdelemben, amikor 1985-ben kiadta a „Kábítószerfutárok közös ismertetıjegyeirıl” (The Common Characteristics of Drug Couriers") szóló iránymutatást. Eszerint különösen gyanúsak a bérelt autók, azok, akik fokozott figyelemmel tartják be a szabályokat,144 akik nem illenek a kocsihoz, és azok az etnikai csoportok, akiket drogkereskedelemmel szokás azonosítani. Ezt követıen az állami rendırség alkalmazottai nyíltan faji alapú profil alapján kezdtek el a közutakon szelektálni az ellenırzés céljából kiválasztandó jármővek ill. jármővezetık között. A crack (a kokain egy fajtája, melyet tipikusan a feketék használtak) 1986 ıszén történt megjelenése és az azzal kapcsolatos nagy médiafelhajtás még inkább hozzájárult annak a képzetnek a kialakulásához, hogy a kábítószer fogyasztás elsısorban kisebbségeket érintı probléma. Ezt követıen számos város szegényebb, kisebbségek lakta részein indítottak kábítószer ellenes küzdelmet (New York, Memphis, Chicago, Los Angeles, Atlanta). A cél a lehetı legtöbb ırizetbe
141 A driving while black kifejezés annyira gyakori, hogy a google keresımotorja 9.860.000 találatot ad ki rá.
142 Riley, K. JACK: “Crack, Powder Cocaine, and Heroin: Drug Purchase and Use Patterns in Six U.S. Cities,”
National Institute of Justice, December 1997, p. 1.
143 Bush szerepe különösen visszás, hiszen mint láttuk, 20 évvel késıbb pedig az etnikai profilalkotás ellen jelentett be zéró toleranicát. Az ellen a gyakorlat ellen, amelyet az irányítása alatt mőködı speciális egység hozott létre.
144 Vagyis ”az a gyanús, aki nem gyanús”, ismerıs gondolat.
vétel elérése volt, amely szempontból igencsak sikeresnek bizonyultak az akciók:
országosan az állami és a helyi rendırök által a kábítószer birtoklása miatt ırizetbe vett személyek száma közel megduplázódott: az 1981-es 400.000-rıl 762.718-ra emelkedett 1988-ban,145 drogkereskedelem kapcsán hasonló számokat látunk:
150.000-rıl 287.858-ra nıtt a nevezett intézkedések száma.
Ami a profil alkalmazásának elızményeit illeti, a drogkereskedelemben elıször a hetvenes évek elején került rá sor, amelyet a kábítószer elleni küzdelem csoportjának (Drog Enforcement Administration – DEA) különleges ügynöke, Paul Markoni dolgozott ki, amikor a Detroiti Repülıtérre nevezték ki. 1979-re az általa megalkotott profilt több mint húsz repülıtéren használták. Ez a profil tipikusan magatartási jellemzıket tartalmazott: Idegesnek tőnik valaki? Készpénzzel és nagy címlető bankjeggyel fizetett a repülıjegyért? Kábítószer termelésérıl ismert helyrıl érkezett, vagy oda utazik?
Az 1980-as évekre – a crack piacának kialakulásával egyidıben – a bırszín meghatározó elemmé vált a profilban, és a feketéket egyre gyakrabban ellenırizték és motozták meg a repülıtereken gyanú nélkül is. Ez a gyakorlat hamar átterjedt a vasútállomásokra és a buszpályaudvarokra is.
Az intézkedések diszkriminatív természete néha annyira nyilvánvaló volt, hogy azt a bíró nem is hagyta szó nélkül. Az 1990-es évek elején egy New York-i büntetıbíró - egy buszpályaudvaron igazoltatott fekete nıvel szemben hozott felmentı ítélet indokolásában - a következıt említette: "A New York-i büntetıügyek körülbelül egyharmadában én járok el, de nem emlékszem egy olyan terheltre sem, akit a Port Authority Police Department kábítószerrel kapcsolatos cselekmény miatt fogott volna el, és nem fekete vagy hispán lett volna."
145 1995-re az érték 1.476.000-re emelkedett. Lásd: Mauer, MARC: The Crisis of the Young African American Male and the Criminal Justice System, prepared for U. S. Commission on Civil Rights, 1999, 9. o.
elérhetı: http://www.sentencingproject.org/doc/publications/rd_crisisoftheyoung.pdf
1986-ban egy faji elıítéleten alapuló drogfutár profilt vezettek be a DEA szakemberei az autópálya ellenırzések elısegítése céljából, s ugyanabban az évben indított az egység egy drogfelderítési programot "Operation Pipeline" néven, amelynek keretében 1999-ig 48 tagállamból érkezı körülbelül 27.000 rendırt képeztek ki arra, hogy hogyan kell végrehajtani az ürügyként szolgáló igazoltatásokat146 a kábítószerek gépjármőben történı felkutatása érdekében. Az egész etnikai profilalkotás széles körben való elterjedésért nagy részben felelıs ez a program, az annak során használt oktatási anyagok legalábbis impliciten arra ösztönözték a rendıröket, hogy a kisebbségeket célozzák intézkedéseik során.147
Ennek a rendészeti és azzal szoros kapcsolatban álló igazságszolgáltatási politikának a következményei szembetőnıek voltak már 1999-ben. A börtönpopulációról szóló 1999-ben publikált tanulmány szerint az akkori az egymillió fogvatartott közül 400.000-rel szemben droggal kapcsolatos cselekmény miatt szabtak ki szabadságvesztés büntetést. 148 A droggal kapcsolatos bőncselekmények felderítésére koncentráló igazságszolgáltatás és a szigorodó és diszkriminatív149 büntetıpolitika következtében jelentısen megemelkedett a kisebbségi csoportokhoz tartózó, szabadságvesztésre ítéltek száma. Annak ellenére, hogy a droghasználóknak csak 13-15%-a fekete, a droggal kapcsolatban letartóztatottak között ez az arány 37%, az elítéltek között 55%. Az összes kábítószerrel kapcsolatos bőncselekmény miatt elítéltek 74%-a fekete volt.
Kijelenthetı, hogy az etnikai profilalkotással kapcsolatos kutatások atyja, Dr. John Lamberth, a Temple University tanszékvezetıje, akit a Marylandi Rendırséggel szembeni perében az Amerikai Társaság a Szabadságjogokért szervezet kért fel szakértınek az I-95 autópálya szakaszon folytatott rendıri gyakorlat vizsgálatára.
Lamberth professzor több mint 6.000 autó megfigyelését követıen a jármővezetık
146 Az ürügyként szolgáló igazoltatásokról lásd részletesen a Whren ügy elemzését a ... oldalon.
147 Lásd: Harris: Profiles in Injustice. 48-51. o.
148 Mauer, MARC: The Crisis of the Young African American Male and the Criminal Justice System, prepared for U. S.
Commission on Civil Rights, 1999, A tanulmány külön elmíti a Driving while black jelenséget 5. o. elérhetı:
http://www.sentencingproject.org/doc/publications/rd_crisisoftheyoung.pdf
149 A diszkriminatív vonás ott érhetı tetten, hogy a crack használatot 100-szorosan büntetik, pedig hatóanyag megegyezika por alapú okainéval. Elıbbit a feketék, az utóbbit a fehérek használják. Lásd: uo. 9. o.
95%-ának sikeresen rögzítette az etnikai hovatartozását, akik közül 17% volt fekete és 75.6% fehér. Azt is megfigyelte, hogy a vezetık 93%-a sértett valamilyen közlekedési szabályt, amiért meg lehetett volna állítani, azonban amikor összehasonlította ezeket a számokat azzal, hogy a rendıri adatbázis alapján 1995 januárja és 1996 szeptembere között a 823 megállította jármővezetık 80%-a volt színes bırő és kevesebb mint húsz százaléka fehér, akkor egyértelmő bizonyítékot talált az etnikai profilalkotásra.150
1999-ben a New Jersey-i Fıügyész által készített jelentés151 szerint a rendırség alkalmazta az etnikai profilalkotás módszerét. A jelentés alpaján az igazoltatások 40.6%-a esetében az érintett színes bırő volt152, ugyanakkor a ruházat átvizsgálások 77.2 %-a érintette ıket.153 A kutatás azt is megállapította, hogy a vizsgált idıszakban (1996-1998) az összes, igazoltatást követıen ırizetbe vett személy 68%-a volt színes bırő.154 Az adatok alapján a kutatás készítıi kétségbevonhatatlannak tartották azt az állítást, hogy az intézkedı rendırök szelekciós kritériuma között jelentıs szerepet játszott a gépjármőben utazók bırszíne.
Még számos kutatást végeztek a témában, amelyeknek eredményeit Withrow foglalta össze.155 Eszerint 16 kutatásból 15 azt állapította meg, hogy valamely kisebbséghez tartozó személyt nagyobb valószínőséggel állítanak meg a rendırök vagy vizsgálják át a ruházatát. A bánásmód tekintetében 13 kutatás tett fel kérdést, mindegyikük hátrányos bánásmódot állapított meg a kisebbség oldalán. 156
Egy néhány éve állami megbízásból végzett kutatás eredményei hasonló eredményeket mutatnak a jármővezetık igazoltatása terén:
150 HARRIS, David A.: The Stories, the Statistics, and the Law: Why "Driving While Black" Matters, 84 Minn. L. Rev. 265, 281
151 VERNIERO, P., & ZOUBEK, P. (1999). New Jersey attorney general’s interim report of the state police review team regarding allegations of racial profiling. Trenton: Office of the New Jersey Attorney General. Elérhetı:
http://www.state.nj.us/lps/intm_419.pdf
152 Uo. 30. o.
153 Uo. 31. o.
154 Uo. 29. o.
155 Lásd: WITHROW, B. L. (2006). Racial profiling: From rhetoric to reason. Upper Saddle River, NJ: Prentice Hall.
156 Uo., 59. oldal, idézi: Shaun L. GABBIDON, Lakiesha N. MARZETTE and Steven A. PETERSON, Racial Profiling and the Courts
Ugyan annak valószínősége, hogy valakit megállítanak, többé-kevésbé azonos, fehérek esetén 8.7%, feketék esetén 9.1%, és hispánok esetén 8.6%, a jármő vagy a ruházat átvizsgálására már sokkal nagyobb arányban kerül sor akkor, ha az igazoltatott személy valamelyik kisebbséghez tartozik. A számok rendre:
fekete sofır 10.2%, latin sofır 11.4% és fehér sofır 3.5%.157
Az összes fiatal 11%-a esetében kerül sor ruházat átvizsgálására, az etnikai megoszlás a következı: 22% fekete, 17% latin, 8% fehér.
A fehér sofıröket nagyobb valószínőséggel állítják meg gyorshajtásért, azonban a feketék (78%) és a latinok (85%) a fehéreknél (70%) gyakrabban kapnak büntetést.158
Hogy viszonyul mindehhez az amerikai közvélemény?
Az 1999 ıszén végzett közvéleménykutatások159 alapján kijelenthetı, hogy a feketék 80%-a és a fehérek 60%-a gondolta úgy, hogy az etnikai profilalkotás módszere jelen van a rendırség gyakorlatában. Ugyanakkor a feketék közül nyolcszor annyian gondolták, hogy ennek ık az áldozatai, ha a fiatal fekete amerikaiakat nézzük, akkor ez az arány tizennégyszeres. Ami a gyakorlat elfogadottságát/elutasítottságát illeti, a megkérdezettek 81%-a nem helyeselte azt. Két évvel késıbb, a szeptember 11-ei támadásokat követıen a megkérdezettek 58%-a viszont úgy nyilatkozott, hogy támogatja, hogy akár az amerikai állampolgársággal rendelkezı arabokat szigorúbb ellenırzés alatt tartsák.160
A kedélyek azóta sem csillapodnak. 2010 áprilisában Arizonában elfogadtak egy olyan törvényt, amely felhatalmazza a rendıröket arra, hogy a tartózkodási engedély vagy az állampolgárság igazolása céljából igazolványt kérjenek azoktól, akik a gyanújuk
157 Matthew R. Durose, Patrick A. Langan, Ph.D., Erica L. Schmitt, Contacts Between Police And Public: Findings From The 2002 National Survey, Bureau of Justice Statistics, 1 April 2005 (online:
http://bjs.ojp.usdoj.gov/index.cfm?ty=pbdetail&iid=656).
158 Matthew R. Durose, Erica L. Smith, Characteristics of Drivers Stopped By Police, 2002, Bureau of Justice Statistics, 1 June 2006 (online: http://bjs.ojp.usdoj.gov/index.cfm?ty=pbdetail&iid=547
159 Gallup Poll, 1999. szeptember 24 - november 16., Public Opinion Online
160 Gallup Poll, 2001. szeptember 14. A két közvéleménykutatási adatot hivatkozza: GROSS, R. Samuel, LIVINGTSON, Debra:
Racial Profiling Under Attack, 102. Colum. L. Rev. 1413., 2. és 3. lj.
szerint illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államok területén.161 A szabályozás kritikusai szerint ez csak arra jó, hogy az etnikai profilalkotást terjessze, mivel az etnikai hovatartozáson kívül semmi más alapján nem gondolhatja az intézkedı rendır, hogy valaki illegálisan tartózkodik egy ország területén. Obama elnök kijelentette, hogy a törvény azon alapvetı elvek aláásásával fenyeget, amelyek oly kedvesek az amerikai népnek, egyben kikezdheti a rendırség és a társadalom között fennálló bizalmat, ami pedig nélkülözhetetlen a biztonság megırzéséhez.162 A törvény még nem lépett hatályba, és 2010. július 7-én pedig az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma keresetet nyújtott be Arizona ellen, azt állítva, hogy olyan jogszabályt fogadott el, amelyre a tagállamnak nincs hatásköre.163 Ezzel párhuzamosan tíz másik tagállam, köztük Georgia és Missouri, az arizonaihoz hasonló szabályozás bevezetésén gondolkodik.
Annak érdekében, hogy a szövetségi szintő adatokon túl is kicsit részletesebb képet kapjunk az amerikai helyzetrıl, nézzük meg, néhány államban hogyan alakul a lakosság etnikai összetétele, az etnikai profilalkotással kapcsolatos szabályozás, illetve milyen adatok ismerhetık meg a tárgyalt rendıri intézkedések aránytalanságával kapcsolatosan. Az áttekintéssel le is zárjuk elemzésünknek ezt a részét, és áttérünk az esetjog tárgyalására.164