6.1. A cedaka, az igazságosság a zsidóság legbelsıbb lényege. Szimláj rabbi tanítása. Pidjon svujim, a foglyok kiváltása.
A cedaka elvének és fogalmának a zsidóságban elfoglalt központi helyét jól példázza az egyik jelentıs talmudi szakasz: A Talmud Makot traktátusában (23b/24a) Szimláj rabbi híres tanítását olvashatjuk, miszerint a 613 micvát Dávid 11-re csökkentette, Jesájá 6-ra, Micha 3-ra, Jezsajás utána 2-re, majd Habakuk 1-re, mely:
הֶיְחִי וֹתָנוּמֱאֶבּ קיִדַּצְו
Vecadik beemunato jichije.86 Mindegyikben szerepel a cedaka fogalomkörébe tartozó utalás, mint a poel cedek, holech cedakot, ahavat heszed. Jesájá ezt mondja: samru mispát veaszu cedaka.87 E talmudi részt több magyarországi, 20. századi szerzı is említi, mivel jelentısége meghatározó a zsidóság értelmére, alapvetı szemléletére nézve.88 Azon kívül, hogy a magyarországi neológ hagyomány is fontosnak tartja a Talmud idézett, szimbolikus jelentıségő részét, kitágítva annak értelmezését, Szimláj rabbi sokat idézett85 Id.mő fordította Csillag G. http://www.pilpul.net/komoly.shtml?x=43339 letöltve: 2010-01-10 86 Az igazságos ember a hőségében él.
87 İrizzétek meg a jogot és cselekedjetek igazságot.
88 Csak néhány példát említve, Dr. Molnár Ernı: A Talmud könyvei. 1921-1923. Korvin Testvérek Könyvnyomdája. Hasonmás kiadás: Ikva könyvkiadó. 1989. pp.:420-422. A könyv a korbeli neológia nagy tudósait sorakoztatja fel, a bevezetı tanulmányokat Blau Lajos, Hevesi Simon, Venetianer Lajos, Weisz Miksa és mások jegyzik, mintegy névjegyükkel támogatják a mő szellemiségét. Schıner Alfréd:
Égszínkék. Gabbiano Print. Budapest.2007. pp.:25-26. Itt Schıner megemlíti, hogy ezt a Talmudi részt Benoschofsky Imre fırabbi is tanította, megjelent a Javne sorozatban a negyvenes évek elején:
Zsidóságunk tanításai címő munkában. Ezen kívül fontos még Domán István: A Babilóniai Talmud.
Ulpus-Ház. Budapest, 2007. pp.: 37-43
tanítása tulajdonképpen a cedakának a zsidóságbeli esszenciális voltát tükrözi.
Amennyiben a 613 micva89 a zsidóság egyik legjelentısebb hitrendszere, és ennek a fundamentuma, legbelsıbb magva a cedaka micvája, így egyszerő formális logikával levezethetı, tézisként állítható, hogy a zsidóság egyik alapja a cedaka. Ennek további igazolását megtalálhatjuk abban is, hogy általában 9-10 olyan fı micvát említ a rabbinikus irodalom, melyek betartása az összes többi micvához képest nagy jelentıséggel bír, betartásuk a többi esetleg nem-betartása esetén is. Ilyen például a lason hara, cicit, brit mila, sabat, letelepedés Izraelben, bálványimádástól való elhatárolódás, Tóratanulás (talmud-tora).90 Ebbe a sorba tartozik a Talmud Jerusalmi Pea: ('א ,'א האפ 'ורי) "הרות לש היתווצמ לכ דגנכ תולוקש םידסח תולימגו הקדצ" A cedaka és a szeretet gyakorlása a tora összes parancsolatával felér.91 Valamint ez R. Asi tanítása is a Bava Batra 9a-ban: noha kevésbé ismert tény, de hasonlóan óriási jelentıséggel bíró micvaként szokás említeni a kamat nélküli kölcsön adását is. (Exodus Rabba 31:13). A Sulhan Aruch még hozzáteszi Rambam (Majmonidész) alapján, hogy a pidjon svujim92 is ilyen micva, vagyis a fogságba esettek kiváltása, mely a középkorban a kereskedelmi és hajózási útvonalak veszélyessége és bizonytalansága okán, kalózok, útonállók, rablók idejében nagy jelentıséggel bírt a maga korában.93
89 Többféle micva (parancs, kötelesség) létezik, például a kóserság-, a mezuza- , az imádkozás-, a tefilin és a cicit, a brit mila (körülmetélés), az áldás- a tanulás-, a Szentély-, a mezıgazdaság- és az oktatással kapcsolatos micvák. Még lehetne sorolni és fejtegetni bıven, hiszen bölcseink 613 micvát tartanak számon. A micvák meghatározzák az élet minden területét, nem csak parancsolatok, amelyeket muszáj végrehajtani, hanem értelmes, racionális megfontolások, amelyeket sok ezer éves tapasztalat alapján érdemes betartani, megcselekedni, melyek iránymutatóak a vallásos ember életében, megszabja magatartását, viselkedését az élet minden területén.
Az egyik ilyen fontos micva, a cedaka, vagyis a társadalmi igazságosság jegyében egy jó cél érdekében cselekedni, jót tenni, jótékonynak lenni, adakozni. A 613, vagyis a Tarjag, az egyének és a közösség egész életét szabályozza. A Tórában nincs ilyen lista. Rabbik határozták meg a Tórából következı szabályrendszert. A Gáonok korszakában, Babilóniában kezdtek jegyzéket, listát összeírni. Nagy jelentıségő Maimonidész a 12. században összállított Szefer Hamicvot c. mőve. A parancsolatok körül mindig is voltak viták, nem lett egyértelmően kanonizálva az összes parancsolat.
90 Joseph Telushkin: A Code of Jewish Ethics. Volume 1. Bell Tower. New York. 2006. pp.: 521-523.
91 Schıner Alfréd: A jótékonyság szerepe a zsidó hagyományban. In: Schıner Alfréd: Te érted.
Bookmaker. Budapest, 2004.
92 Yoreh Deah 252:1 idézi Telushkin id. mő
93 A pidjon svujim egyik középkori érdekessége a rothenbergi Meir rabbi (1215-1293) esete. I. Rudolf király raboltatta el és börtönöztette be még 1286-ban. A király 23,000 márkát követelt a fogoly rabbi elengedéséért. Meir rabbi azonban maga megtiltotta, hogy a váltságdíjat megfizessék, mivel bár fontos zsidó parancsolat a fogságba esettek kiváltása (pidjon svujim), még sem szabad fizetni amiatt, mert ez arra bátorítana, hogy más rabbit és zsidó vezetıt is fogságba vessenek és börtönbe zárjanak. Meir rabbi
A XXI. századi Izraelben a foglyok kiváltásának micvája visszatérı jelenség. Gilad Salit, Cahal katona94 kiváltására történı erıfeszítések a több ezer éves zsidóság alkotta törvények aktualitását is példázzák.95 Tehát a jótékonyság, vagyis a társadalmi igazságosság és a közjó elımozdítása mindig is a zsidó eszmerendszer központi szereplıje volt.
6.2. Rambam (Maimonidész) nyolc lépcsıs etika-koncepciója
Rambam (Maimonidész) írta a Tévelygık Útmutatójában III:27: „Az ember gondolkodása nem képes magas szintekre jutni, ha valaki éhes, szomjas, hajléktalan vagy fájdalmai vannak.” Maimonides híres, nyolc lépcsıs összegzése arról szól, hogyan jótékonykodjunk (Misne Tora, Matanot Aniim 10:7-14), és lényegében a megalázás nélküli, hatékony, mindenki számára méltóságteljes adakozást hangsúlyozza. Nem szabad függıséget kialakítani a segítı és a segített között. Ezek az elvek a XII.
századból a legmodernebb szociálpolitikai eszméknek felelnek meg. Rambam tökéletesen összegzi a segítségnyújtással kapcsolatos legfontosabb elveket. Azóta se tudta ezt senki felülmúlni. Megállapítása szerint az adakozásnak nyolc fokozata van:
A nyolcadik és legalacsonyabb fokozat az, ha kelletlenül adakozunk. A hetedik fokozat, ha a kelleténél kevesebbet adunk, de legalább jó szívvel. A hatodik, ha a szegény kifejezett kérésére adunk. Az ötödik, ha úgy adunk segítséget, hogy a szegény nem kérte. A negyedik fokozat a közvetett adományozás. Aki kap, az tudja, ki az adományozó, de az adományozó nem tudja, kinek adott. A harmadik fokozatban az adományozó tudja, kinek adott, de aki kapott, az nem tudja, kitıl kapta az adományt. A második legmagasabb fokozat, amikor sem a megajándékozott nem tudja, ki volt az adományozó, sem az adományozó nem tudja, kinek adott. A jótékonysági alapítványok ezt a célt szolgálják.
94 Ceva Hagana Lejiszrael, Az Izraeli Védelmi Hadsereg neve.
95 Gilád Salitot 2006. június 25-én hurcolták magukkal a Gázai-övezetbıl izraeli területre behatoló palesztin fegyveresek. Szabadon engedéséért Izraelben bebörtönzött több száz palesztin fogoly szabadon bocsátását követeli a Hamász iszlamista palesztin mozgalom, amely - két másik palesztin csoporttal együtt - vállalta a rajtaütés elkövetését. 2011-ben szabadult Salit, az óriási nemzetközi diplomáciai erıfeszítések hatására, 447 palesztin fogolyért cserébe.
A közösségi alapítványok, amelyeket tisztviselık kezelnek, szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Az adakozás legmagasabb foka, ha akkor segítünk valakin, amikor még nem szegényedett el; például ha nem sértı módon felajánlunk neki egy tekintélyes adományt vagy kölcsönt, vagy munkához, esetleg üzlethez segítjük, hogy ne kelljen mások segítségére szorulnia. Maimonidész odáig ment, hogy kijelentette: "...okkal gyanús a kegyetlen zsidó származása..." (Iszuré Biá 19:17).