E TIKA ÉS TEOLÓGIA

A filozófia és a teológia nem élesen elválasztható diszciplínák. Közös metszéspontjukban a filozófia és a hit kérdéseit érintettem az elızı fejezetben. Az emberi lét gyakorlatias, mindennapos megélésében nem foglakozunk az erkölcsi, morális, etikai értékeink megkérdıjelezésével. Ez általában valamilyen belsı egyensúlyi állapottól, homeosztázistól eltérı élethelyzetben történhet meg, ilyen esetben kérdezhetünk rá etikai alaptételekre. Ez a helyzet lehet egy tragédia, vagy közeli rokonunk, embertársunk halála, amely a végsı értelemnek, az emberi lét

30 Tatár György: A nagyon távoli város. Atlantisz, 2003.

alapkérdéseinek keresésére ösztönzi gondolatainkat, és itt érhetıek tetten az etika transzcendens magyarázó elvei. Kant jellemzı példa arra, hogy az etikai kérdésektıl (a legfıbb jó, az erkölcsi törvények) eljut Isten létezéséhez. (A gyakorlati ész antinomiájától, mely összefügg az erkölcsi törvényekkel, Isten létezésének posztulátumáig).³¹ Egy másik fontos közös aspektusa a teológiának és a filozófiának a bőn kérdése, mely sokat foglalkoztatta a keresztény teológusokat is, valamint a megbocsátás, feloldozás kérdései. A zsidó vallásban ez fıleg az engesztelés napjával, a jom kippur-ral kapcsolatban merül fel, amikor a zsidó hit szerint megnyílik a lehetıség bőneink ıszinte megbánására, ugyanis ekkor pecsételıdik meg a sorsunk.

Ha valóban beismerjük bőneinket, az befolyásolja életünket, s ez az etikai szembenézés önmagunkkal.³² Már említett néhány példát az etika és a hit viszonyára az elızı fejezetben, hiszen rengeteg átfedés van a társadalometika teológiája és a filozófiája között. Az etika általánosan az a tudomány, amely az ember magatartását a természetes ésszel felismert erkölcsi normák szempontjából vizsgálja. Teológiailag pedig az a tudomány, amely az ember magatartását a kinyilatkoztatott törvények szempontjából vizsgálja. Az egyes tudományágak között az a különbség, hogy az egyiknél a fókuszpontban az ész áll, a másik a kinyilatkoztatott isteni törvények szempontjából vizsgálja az emberi viselkedést: a normák, egy adott közösség és/vagy társadalom írott, íratlan szabályrendszerén keresztül. Társadalometikai szempontból mindig valamilyen szociológiai értelemben vett társadalomról, sociétasról beszélünk, melyben az emberek közötti interakciók sőrősége intézményes jelleget ölt.

Az emberi cselekvés, hogy jó vagy rossz, csak valamilyen összefüggésben érvényes, ilyen értelemben változhatnak az erkölcsök. Az ókori filozófiában is a közösség, a politika és az egyén összefüggésében vizsgálták az etikát. Teológiai etika, az Istenrıl szóló tudomány. A teljes Szentírás bizonyosságtétele alapján vizsgálja, amit Isten cselekszik értünk, amit Isten végez el bennünk, Isten cselekszik általunk³³ A Szentírást nem foghatjuk fel egy erkölcsi tétel-kódexként, a Tanach nem idealizálja az embert, hanem olyan történeteket beszél el, amelyek lényegében bőnök és tévedések történetei.

31 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Budapest, 1913. Hasonmás kiadás: Akadémiai Kiadó. Budapest, 1981.

32 Tisri hónap elsı tíz napját a Bőnbánat Tíz Napjának nevezi a zsidó hagyomány. Ezt a tíz napot Ros Hasana és Jom Kipur foglalja keretbe. Ros Hasana-kor Isten megnyitja az "élet könyvét" és Jom Kipurkor pecsétet tesz rá. A közbülsı napokon alkalom nyílik bőneink, a megbántottak kiengesztelésére, hogy

"tiszta lappal" induljon életünk következı ciklusa. Ez a zsidóság legszentebb ünnepe. A szombatok szombatja.

A bibliai tudományok fontos hangsúlya, hogyan értették az adott korban az emberek az adott etikai törvényeket. Ez kevésbé a jelen dolgozat fókusza. Kérdésünk inkább az, mi mit értünk társadalometika alatt, vagy mi hogyan gondolkozunk a régebbi korok emberérıl, ı hogyan értelmezhette korát, társadalmát, istenét. A társadalomra vonatkozó keresztény tanítás is (az említett keresztény-szocialista mozgalmak), a klasszikus természetjogra visszanyúlva, olyan társadalom-etikai elméletet dolgozott ki, amely egyezik az emberi jogok rendszerével. Nem kompetenciám mélyebben elemezni a katolikus teológiát, inkább egy érintıleges példaként említem, hangsúlyozva a zsidó vallási aspektusokat. A katolikus teológiában erre példa XVI. Benedek pápa Deus Caritas Est kezdető enciklikája.^34,35

Az enciklika is kitér bevezetıjében arra, hogy a szeretet központi jellegét a keresztény hit átvette a zsidóságtól, ez volt Izrael hitének belsı magva. „A hívı Izraelita ugyanis minden áldott nap elimádkozza a Második Törvénykönyvbıl azokat a szavakat, melyekrıl tudja, hogy létének középpontját fogalmazzák meg: /Halljad, Izrael!...teljes szívvel,, teljes lélekkel és minden erıvel/(6,4-5).”³⁶ XIV. Benedek kifejti, hogy a zsidó bibliai hit újdonsága, hogy merıben más istenképet mutat, és ez az elsı a történelemben a többi teremtés-elképzelésekkel szemben. A pápa hangsúlyozza, hogy a Sema - ima mutat rá erre az újdonságra, ez pedig az a monoteista elv, hogy ha csak egy Isten van, mindennek a teremtıje, akkor így minden ember Istene. Az egyik legfontosabb következtetés pedig az, hogy ez az Isten szereti az embert. Ez ellentmond Arisztotelész filozófiájának, aki szerint Isten nem szeret, csak szeretik. „Az egy Isten azonban, akiben Izrael hisz, İ maga szeretet.” – írja Ratzinger, azaz XVI. Benedek. Hozzáteszi, hogy Isten odaadja népének a Tórát, ami azt jelenti, hogy felnyitja a szemét az ember igazi lényegének látására, hogy Isten szereti és megtalálja az igazságban és az igazságosságban az örömet. Ezeket a példákat azért hozta fel, hogy lássuk, mára a katolikus teológia is elismeri a zsidóság társadalom-etikai jelentıségét. Kikerülhetetlen és alapvetı a zsidó vallás, valamint visszaszorulónak tőnik az a nézet, hogy a kereszténység meghaladta azt. Ehelyett inkább azt emelik ki, hogy a katolikus teológia

34 XVI. Benedek pápa Deus Caritas Est kezdető enciklikája. Szent István Társulat. Budapest, 2006.

35 Több szociális enciklika született az elsı leghíresebb a Rerum Novarum (XIII. Leo)1891-ben, majd Quadragesimo anno (XI. Pius) 1931-ben, Mater et magistra (XXIII. János) 1961-ben, késıbb 1961-1967-1971-ben enciklikák, majd II. János Pál pápa szociális enciklikák trilógiáját adja ki.

36 XVI. Benedek U.o.

szerint a zsidóságból kiindulva „Új mélységet és tágasságot” ad a kereszténység.³⁷ A katolikus teológia egy átfogó szociális teológiát dolgozott ki, összefoglalva a szociális enciklikákat (lásd enciklikákról szóló lábjegyzet).³⁸ Ez az alaposan átgondolt, részletesen kidolgozott és kiterjedt társadalom-etikai teológiai összefoglaló mő kiterjed az emberi jogokra, a munkára, családra, gazdasági életre, a politikai közösségekre, környezetvédelemre, és még sorolhatnánk. 2004-re a katolikus egyház olyan társadalometikai teológiai szintre jutott, mely megfelel az emberi jogok ethoszának és minden demokratikusan mőködı, nyugati jogállam elvárásainak. A zsidó vallás, mivel nem központi autoritásként mőködik, nincs „Vatikánja”, így bár nem ilyen összefogottan, de részletesen kitér és alaposan elemzi világunk társadalometikai kihívásait.

Remélem, hogy ez bizonyítást nyer a következı fejezetekben. Korszakokon át példát mutatva, a zsidóság mindig próbált alkalmazkodni a történelmi kor és hely kihívásaihoz, az etika, a szeretet és a közjó értékei alapján való cselekvésben, viselkedésben. Érdekes, kevésbé ismert a zsidó teológiának egy magyarországi példája. 1920-ban Budapesten, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) kiadja az „Etika a Talmudban” címő mővet. A szerzık: Dr. Hevesi Simon, Dr. Blau Lajos és Dr. Weisz Miksa. A három szerzı, túlzás nélkül a kor zsidóságának legnagyobb, vezetı, meghatározó alakjai voltak nemzetközi enciklopédiák, magyarországi és európai vallástudományi folyóiratok, könyvek szerzıiként is. (Az IMIT adta ki az elsı teljes magyar nyelvő bibliafordítást.) Társadalom-etikai teológiájuk nem más, mint összefoglalása, szintézise a zsidó bölcseletnek. A kor szelleme természetesen visszatükrözıdik a mőben, például abban, hogy lojalitásukat, nyitottságukat a magyarsághoz és a nem-zsidó (keresztény) környezethez feltétlenül hangsúlyozták, maradéktalanul megtartva az ısi zsidó értékeket és tanításokat. E kettıs kötıdést, a zsidó és nem-zsidó világban való egyenrangú jártasságot nevezhetjük neológ hagyománynak is. A korban ez kongresszusi zsidóságként volt ismertebb. A szerzık közreadnak egy zsidó etikai katekizmust, melyet imakönyvekbe is beszerkesztettek.³⁹ Tizenöt részre bontják a zsidó etika alapelveit. Az emberiség egysége, a felebaráti szeretet, felebarátunk személyének és jogainak védelme, becsületének tiszteletben tartása, hitének tiszteletben tartása, szenvedéseinek enyhítése,

37 u.o.

38 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Szent István Társulat. Budapest, 2007.

a munka tisztelete, igazságszeretet, szerénység, emberek közötti összeférés, erkölcsi tisztaság, állami törvények tisztelete, közjó elımozdítása, a hazaszeretet, az emberiség testvéri szövetsége.

Összefoglalva, véleményem szerint az alapvetıen meghatározó zsidó Szentírástól kezdve a zsidóság szellemi alkotásai azt bizonyítják, hogy a zsidóság racionális, tudományos és hit-alapú társadalom-etikai rendszere, mind teológiai-vallási, mind filozófiai szempontokból is értelmezhetı, létjogosult, történelmileg az emberiségre gyakorolt hatásában is jelentıs.