Az eredmények gyakorlati hasznosítása

A megismert problémák és az empirikus vizsgálatok során ismertté vált, hogy a magyarországi irodabútor-piac versenyképességének helyzete javításra szorul.

Az Európai Unió bĘvülĘ piacokat, fejlesztési forrásokat, fejlĘdési, növekedési esélyt hoz azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tudatosan kihasználják az Unió és a hazai gazdaságpolitikai környezet adta lehetĘségeket. Az esélyek azonban nem automatikusan vezetnek sikerre. Az Európai Unió piaca, ha nem is minden esetben, de sokszor- miként általában a piaci versenyben való helytállás- megköveteli az alkalmazkodást is a változó környezethez. Azok a vállalkozások lehetnek eredményesek, amelyek az alkalmazkodás erĘfeszítéseit elĘzetes befektetésnek tekintik, már most kezdik felkészülésüket az EU piacán való szereplésre.

A disszertáció alapján az alábbiakban foglalom össze a gyakorlati életben végrehajtható javaslataimat:

1. Az információs rendszer bázisát a vállalton belül hagyományosan a számviteli rendszer képezi. Az alkalmazott számvitel nem tükrözi egyértelmĦen a valóságot, mivel a pillanatnyi érdekek illetve igények szerint történik az összeállítása. A tulajdonosi értékképzés, mint a vállalat alapvetĘ célja vezetés orientált, döntéstámogató és a jövĘ kilátásait figyelembe vevĘ, az eddigiekhez képest eltérĘ vezetĘi számvitel megalkotását követeli. A „hagyományos” és a vezetĘi számvitel nem azt jelenti, hogy a vállalatoknak két elkülönített számviteli rendszerre van szükségük, hanem azt, hogy a számviteli törvény elĘírásain túlmenĘen nagy szerephez jusson az objektív, a valóságnak megfelelĘ elemzés mely a stratégiai és az operatív döntéseket egyaránt támogatni tudja.

2. A termelésirányításban megvalósítható versenyelĘny a rugalmas gyártórendszer létrehozásával használható ki. A vállalat céljai között kell szerepelnie olyan technológia kialakítása, melynek gyártóberendezései gyorsan és könnyen átállíthatók különbözĘ termékek gyártására, s így a vállalat viszonylag kis ráfordítással követheti a piac változó igényeit. A hazai és globális környezetben a követelményeknek megfelelĘen jóval szélesebb körben érvényesíthetĘk a rugalmas gyártórendszer elĘnyei. Ennek a technológiának azonban két alapvetĘés nem a technológiához kapcsolódó feltétele van, a

termelés irányítás ismerje a lokális igényeket, a beszerzés pedig rugalmasan kövesse ezeket.

3. Az elmúlt évek során számtalan iparágban nagyfokú átalakulás ment végbe a versenykörnyezetben. Ezen belül talán a legfontosabb a termékpiaci verseny élesebbé válása. KövetendĘ új út a moduláris termék- és gyártásfejlesztési stratégiák alkalmazása, ami a nagyobb termékválasztékot, a legújabb technológiával készült termékek gyors piacra kerülését, a terméktervezés és a megvalósulás alacsonyabb költségszintjét biztosítja a cégek számára. A modularitás legszembetĦnĘbb elĘnyeinek egyike az új termékváltozatok gyors konfigurálásának képessége és egy adott moduláris termékarchitektúrán belül az elemek " elegyítése és összeillesztése " révén elérhetĘ kis költség. A moduláris megközelítés a vállalat technológiai tudásának tartalmára és szerkezetére is fényt derít. Segítségével felfedezhetĘk lennének azok a rejtett szĦk keresztmetszetek, amelyek csökkentik az új termék tervezésének és megvalósításának lehetĘségeit.

4. A sikeres vállalatokat mindig a vezetĘk hozzák létre, de a sikerhez erĘsen hozzájárulnak az alkalmazottak munkavégzése. A stratégiai üzleti egységek szervezeti felépítése helyett elĘtérbe kell kerülni a projektekben való gondolkodási módnak. A projektekben megvalósuló termelés felértékeli az idĘtényezĘt és célra irányított, összehangolt ütĘképes végrehajtást biztosít a beruházásoknak, a kutatás-fejlesztésnek, a gyártmány- és gyártástervezésnek vagy az új termékek piaci bevezetésének. Ezek mind olyan feladatok, amelyeket az erre szervezett projektek hatékonyabban végezhetnek el, mint a vállalat hagyományos, nehézkes és sok esetben igen bürokratikusan együttmĦködĘ funkcionális szervezetei.

5. A projektekben lezajló termelési folyamat következtében az innoválás több új sajátossággaival is kell számolni. Gyorsul az innoválás üteme, ezért egyre kevesebb idĘ áll rendelkezésre eredményeinek piaci realizálására. Az igazán sikeres megújulás az innovációs láncok eredményeképpen jön létre: egy valóban innovatív gyártmányhoz egyre többször új anyagra, gyártástechnikára van szükség, értékesítése új marketing megoldásokat is igényel, mindez pedig megkövetelheti a beszállítók, a gyártók, az értékesítĘk és a felhasználók eddig jól bevált tevékenységének akár gyökeres megváltoztatását.

6. A globalizáció korában ugrásszerĦen megnĘtt az üzleti vállalakozások kockázata: a piacokon gyorsan jelenik meg a nemegyszer globális innovációs kínálat, megváltozhat a kereslet, alapjaiban boríthatják fel a kialakult egyensúlyokat a piacra lépĘ vállalatok.

Növeli a kockázatot, hogy egyre rövidebb idĘalatt és egyre intenzívebben kell válaszolni a vállalatoknak, hogy kivédhessék a fenyegetéseket. A kockázatkezelésre a vállalatoknak ún. hatáslánc elemzést kell felállítaniuk. A kockázati lánc felépítésében meg kell határozni a külföldi mĦködĘtĘke és pénztĘke beáramlás kritikus értékét, a gazdasági növekedés túlfĦtöttségének a kritikus értékét, a nemzeti valuta le és felértékelésének kritikus értékét, melyek elvezetnek az inputpiac összeomlásáig, az export visszaesésig, melynek következtében az egész régió gazdasági visszaesésével számolhatunk.

7. Az akut tĘkehiány leküzdésére szükséges a különbözĘ likvid források bevonása. A rászoruló vállalkozások igen nagy hányadának a megoldást a kockázati tĘke bevonása jelenti. A kockázati tĘkével való finanszírozás sajátossága, hogy nem kötĘdik hozzá olyan visszafizetési kötelezettség, mint a hitelhez. Az irodabútor szakágazatban a kockázati tĘketársaságok befektetései nemcsak pénzügyi erĘforrásokat biztosítanak a vállalat számára, hanem egyéb támogatásokat is nyújtanak, mint pl. a marketing, emberi erĘforrás menedzselése, pénzügyi stratégiai koncepció kialakítása és megvalósítása.

8. A projektben történĘ vállalati termelés megköveteli az alkalmazottak szakmai tudásának feltárását. Hatékony lehet és idĘt megtakarító a „tudás tĘke térképek” felállítása, amelyben a munkaerĘ esetlegesen meglévĘ több szakmai felkészültségét is jelzik. Így a vállalatnál felhalmozott tudás pontosan nyomon követhetĘ, a keresett tudás hol található, kinek a fejében, melyik részlegnél, mely polcon, az adatbázis melyik szakaszában.

9. A projektben történĘ munkavégzést növelheti a „munkakör gazdagítás”. Ha a vállalat alkalmazottja több szakmával rendelkezĘ munkaerĘ, a teljesítmény intenzitása növelhetĘ, különösen akkor, ha a meglévĘ termelĘ berendezések lehetĘséget biztosítanak tudásuk kihasználására. Amennyiben a vállalat rövid távban gondolkodik, olyan szakmák elsajátítását kell támogatni, amelyek beilleszkednek a cég profiljába, hosszabb távú tervezés esetében a vállalati profil vertikális vagy horizontális diverzifikációjának lehetĘségei a mérvadók. A több szakma elsajátításának támogatása munkaidĘ kedvezménnyel és a költségek egészének vagy részének átvállalásával történhetne.

10. A vállalatoknál folytatott marketing munkának a megreformálása szükségeltetik. A kiszámíthatatlan recessziós folyamatok közepette, a rossz döntések elkerülése érdekében, a cégvezetĘk Magyarországon és világszerte szeretnének még célzottabb iránymutatást kapni. Több információt, tanácsot igényelnek. Marketing felfogásuknak át kell alakulnia.

A piackutatásnak át kell formálódnia olyan korszerĦ piackutató- tanácsadó és média konglomerátummá, amely az ügyfélnek az alapkutatástól a döntéselĘkészítĘ tanácsadásig valóban teljes kiszolgálást nyújt. A jövĘ az ilyen komplex marketing és adatszolgáltató információs birodalmaké.

11. A pénzügyi folyamatok és a marketing kapcsolata új képzési módokat kíván. A felsĘoktatásban a posztgraduális képzés keretében képzelem el olyan szakemberek képzését, akik otthonosan mozognak mindkettĘ területen. Ismertnek kell lenniük a számvitel, a pénzügyi elemzés, vállalatgazdaság és természetesen a marketing minden területével. Ezen két tudományág összekapcsolásával és oktatásával olyan szakemberek képzĘdnek, akik „matematizálják” a marketing területét, s ezzel a vállalatok pénzügyi döntéseinek alapját adják a marketingkutatás eredményeinek összekapcsolásával.

12. A globalizáció és az EU-ba való belépésünk, a technikai fejlĘdés a vállalatgazdaságtanban paradigma váltást kényszerít ki. A korábbi paradigmák megcsontosodása a vállalat versenyképességének csökkenésével járhat, sĘt akár bukásához is vezethet.

A paradigmaváltás következtében meg kell hogy történjen a munka és minĘségi fegyelem, a folyamatos munkaintenzitás, a magas szakmai színvonal és az idĘ értékrendjének az átalakulása. A változásra, döntésre való készség fejlesztése, a kommunkációs készség fejlesztése, a munkacsoportban való részvétel hatékonyabbá tétele, az alapvetĘ erkölcsi normák betartása, melyek a vállalat egészének értékrendjét, önazonosságát, kultúráját befolyásolják.

13. A vállalti érték meghatározását ki kell terjeszteni a vevĘi szegmens oldaláról történĘ megközelítésre. A vevĘ jobb minĘséget, alacsonyabb költségeket, gyorsabb szállítást, nagyobb rugalmasságot, magasabb színvonalú szolgáltatást vár el, mert elégedettsége nĘ, ha nagyobb értéket tud realizálni, mint a ráfordítása, költségei. A vevĘ értékítéletén alapuló piaci oldalról való vállalatértékelés kiegészíti a jövedelemtermelĘ képessége általi értékelést, s a kettĘátfogóbb képet nyújt a vállalat valódi értékérĘl.

Az EU-ba való belépésünkkel azonban nem gondolhatjuk azt, hogy automatikus ígéret és garancia lesz. Igaz, hogy az üzleti környezet bizonyos elemei már nem változnak, más változások pedig a belépés után csak hosszabb távon jelentkezek. Az UNIÓ belsĘ piacán a szereplés új, jóval kiélezettebb versenyhelyzetet teremt Az új helyzet a vállalkozástól tudatos alkalmazkodást kíván, újfajta fegyelemnek kell érvényesülnie, s bizonyos értelemben a jelenlegiektĘl eltérĘjátékszabályokat kell alkalmazni.

A disszertáció erre próbál utat mutatni, hogy alkalmazkodni és nyerni tudjunk.

Publikációk az értekezés témakörében

VALUTION OF COMPANIES

3 International Conference of PhD studets.

University of Miskolc, 13-19 august 2001.

p. 381-384. Miskolc

THE HUNANRESOURCE AS A COMPANY VALUE AND COMPETITIVE BASE IN THE 21 ST.

MicroCAD International Scientific Conference 2002 University of Miskolc 7-8 Marc 2002.

p. 67-71. Miskolc

VÁLLALATI ÉRTÉKELEM A MUNKAERė?

In: Humánpolitikai Szemle Személyügyi menedzserfolyóirat 2002/1. sz. p. 42-46.

Budapest, Mont Humán Menedzser Iroda Kft.

A TÁRSADALMI TėKE MINT VERSENYTÉNYEZė

In: Gazdaság és Társadalom (Társadalomtudományi Folyóirat) 2002/2. sz. p. 208-220.

Budapest, Prognozis 2000 Alapítvány

VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉRE HATÓ TÉNYEZėK In: Totális marketing avagy a marketing kiteljesedése. p. 184-204.

Miskolc, Miskolci Egyetem Marketing Intézet 2003.

1.sz.melléklet eFt 19971998199920002001 ANYAGKTG.IGÉNYBEVETT ANYAGJELL.SZOLG.43539862965355033767756910091 TÜZELėANYAG7505110991012812491 SZERSZÁMOK4713403953745691 ÜZEMANYAG70587977103749494 TGKALKATRÉSZEK10111381644 TISZTÍTÓSZEREK43565613464378 IRODASZEREK2365220833003208 SZÁMÍTÓGÉPESNYOMTATVÁNY1385190724092287 POSTAKTG1006115114592122 TELEFON,FAX781184511048413242 SZÁMÍTÓGÉPESFELD.KTG.8619401336251 ALKALMAZOTTAKUTIKTG.2359841392 ÉRTÉKESÍTėKUTIKTG261577390 SZÁLL.KTG.SAJÁT65272507 SZÁLL.KTG.BE502828233 GARANCIÁLISJAV.KTG.3312965 VÁSÁROKKTG.359553855351 EGYÉBIGAZG.KTG.44571695176217063 SZÁLL.KTG.206011025219 SAJÁTTERMÉKKISZÁLL.KTG.43813456814001 GÁZ17202981 ÁRAM1970321440 VÍZ13712567 STÚDIÓK1013+529+2356=3898EGYÉBANYAGOK16482+489 CSOMAGOLÓANYAGOK38885 ÖSSZESEN:55856 JAVÍTÁSIKTG.+KARBANTARTÁSI KTG.6065+4383+631+1235+6318+741=19373 KÖZVETETT74888 17,2%108299 17,2%105412 19,15%60509+46065=106574 15,75%153136 15,17% KÖZVETLEN36510 82,8%521354 82,8%444925 80,85%570995 84,27%856024 84,83%

2/a.sz.melléklet BÉR+JÁRULÉKOKeFt 19971998199920002001 BÉRKTG.88755126959128273157152173494 SZEMÉLYIJELL.KIFIZET.1116113260175061593315612 TÁRSADALOMBIZT.JÁRULÉK BÉRJÁRULÉKOK3543450138434855277669883 ÖSSZESEN:135350190357189264225861258989 IDėBÉR691866810478900 TÚLÓRA237612962715 ALKALMAZOTTAKBÉRE505065279263008163498 ALKALMAZOTTAKJUTALÉKA358243006558KERESKEDėK JUTALÉKA 8112 ÁLLOMÁNYONKÍVÜLIBÉR1309527859 STÚDIÓNYÍREGYHÁZA8532175 STÚDIÓDEBRECEN4022165 STÚDIÓMISKOLC772 BÉRKÖLTSÉGKÖZVETETT37099,59 41,8%54088 42,60%58347 45,49%74678 47,53%83502,66 48,13% KÖZVETLEN51655,41 58,2%72871 57,40%69926 54,51%82474 52,47%89991,34 51,87% SZEMÉLYI+JÁR.KÖZVETETT19476,7127007,5527744,832657,3941148,74 KÖZVETLEN27118,2936390,4533246,236051,6144346,26 ÖSSZESEN:KÖZVETETT56576,3 41,8%81095,55 42,6%86091,8 45,49%107335,39 47,53%124651,41 48,13% KÖZVETLEN78773,7109261,51031742118525,61134337,6

2/b.sz.melléklet ÉCS(Értékcsökkenés) eFt 19971998199920002001 ÖSSZESEN1587916489197072463837368 KÖZVETETT9895 62,31%10091 61,2%12775 64,82%14824 60,17%20075 53,72% KÖZVETLEN5984 37,69%6398 38,8%6932 35,18%9814 39,83%17293 46,28%

3. sz. melléklet

1997 1998 1999 2000 2001

ÁRBEVÉTEL 925813 1430121 1287169 1612162 1707357 AKTIVÁLT SAJÁT

TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKE

5117 1219 7589 6497 15002

I. 930930 1428902 1294758 1605665 1722359

ANYAGKÖLTSÉG 360510 521354 444925 570995 856024 BÉRKÖLTSÉG 78774 109261 103172 118526 134338

ÉCS 5984 6398 6932 9814 17293

ELÁBÉ 86297 237055 152041 227322 204096 ALVÁLLALKOZÓI

TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKE

47727 75751 82289 116480

-EGYÉB KÖLTSÉG 85674 115912 174302 189241 -KÖZVETLEN KÖLTSÉG 664966 1065731 963661 1232378 1211751 III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ

EREDMÉNYE

ANYAGKÖLTSÉG 74888 108299 105412 106574 153136 BÉRKÖLTSÉG 56576 81096 86092 107335 124651

ÉCS 9895 10091 12775 14824 20075

IV. KÖZVETETT KÖLTSÉG

141359 199486 204279 228733 297862

EGYÉB BEVÉTEL 15568 26731 36644 27566 26863 EGYÉB RÁFORDÍTÁS 38053 49839 40484 50019 36345 ÜZEMI TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYE:

I-II-IV

+ EGYÉB BEVÉTEL - EGYÉB RÁFORDÍTÁS

102120 140577 122978 122101 203264

EGYÉB BEVÉTEL 15568 26731 36644 27566 26863 EGYÉB RÁFORDÍTÁS 38053 49839 40484 50019 36345 KORRIGÁLT ÜZEMI

EREDMÉNY

124605 163685 126818 144554 212746

4. sz. melléklet

NEM A MĥKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES TÉTELEK

e Ft 1997 1998 1999 2000 2001

IMMATERIÁLIS JAVAK 6102 4853 11799 10716 18793

SZOFTVERTERMÉKEK - - - -

-TÁRGYI ESZKÖZÖK 98299 133492 184872 195370 219068

IRODAÉPÜLET 22853*0,8

JÁRMĥVEK TGK.

4776700-2751238

JÁRMĥVEK SZGK.

7673600-5234604

3811 3957 3547 4928 7847

NEM A MĥKÖDÉSHEZ

SZÜKSÉGES BRUTTÓ TÁRGYI ESZKÖZ

27403 35749 35836 44039 54439

5.sz.melléklet NOPLAT ROIC=BEFEKTETETT TėKE eFt 19971998199920002001 101391 310323=0,3267125939 386556=0,326105944 354562=0,299115210 510516=0,226176132 445730=0,395 ROIC 101391 288124=0,3519125939 354764=0,355105944 322273=0,329115210 471405=0,244176132 399138=0,441

RO I C

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5 19971998199920002001 ÉVEK

ROIC

6. sz. melléklet

ROIC SZÁMÍTÁS

e Ft

EBIT / ÁRBEVÉTEL

1997 1998 1999 2000 2001

124605

1997 1998 1999 2000 2001

13,39*

43,25 46,18 39,36 30,6 53,35

ADÓZÁS UTÁNI ROIC

1997 1998 1999 2000 2001 43,25*

35,19 35,98 32,9 24,4 44,2

ÁRBEVÉTEL / BEFEKTETETT

TėKE

1997 1998 1999 2000 2001

930930

3,23 4,03 0,04 0,03 0,04

KÉSZPÉNZES ADÓFIZETÉSI RÁTA

AZ EBIT UTÁN

1997 1998 1999 2000 2001

18,63 23,06 16,46 20,3 17,21

81,37 76,94 83,54 79,7 82,79

7. sz. melléklet

ROIC SZÁMÍTÁS e Ft

ÉRTÉKESÍTETT TERMÉKEK KÖZVETLEN KTG / ÁRBEVÉTEL

1997 1998 1999 2000 2001 664966

1997 1998 1999 2000 2001 5984

1997 1998 1999 2000 2001 141359

1997 1998 1999 2000 2001 206944

1997 1998 1999 2000 2001 45690

1997 1998 1999 2000 2001 1022

8.sz.melléklet TėKESZERKEZET SAJÁTTėKE SAJÁTTėKE+IDEGENTėKE KÖTELEZETTSÉGEK CÉLTARTALÉK PASSZÍVIDėBELIELHATÁROLÓDÁS eFt 19971998199920002001 200292=0,40253450=0,38253450=0,33344332=0,46344319=0,31 20292+285316 +12991+3545253450+375709 +21734+8470253450+488675 +16097+7003344332+372016 +21032+12056344319+731399 +794+18534 HITELFELVÉTELIKAMATLÁBeFt 19971998199920002001 83017704493761582800 235316-118286=0,49 375-159270=0,035 488675-134262=0,0139 372016-117299=0,024 731399-103933=0,00466 ÉVEKTėKEKÖLTSÉG 19970,4*0,4+0,6*0,49=0,1 89 19980,38*0,41+0,62*0,35 =0,177 19990,33*0,37+0,67*0,01 39=0,133 20000,46*0,26+0,54*0,02 4=0,123 20010,31*0,49+0,33*0,04 66=0,196

9.sz.melléklet JÖVEDELMEZėSÉGIMUTATÓKeFt 19971998199920002001 ESZKÖZARÁNYOS NYERESÉGROA80 [387+502]:2=0,18103 [502+659]:2=0,1895 [659+765]:2=0,1391 [763+749]:2=0,12168 [749+1035]:2=0,18 SAJÁTTėKEARÁNYOS ROE80 [171+200]:2=0,43103 [200+253]:2=0,4595 [253+253]:2=0,3891 [253+344]:2=0,30168 [344+344]:2=0,49 ÁRBEVÉTELARÁNYOS NYERESÉG80 931=0,086103 1429=0,07295 1295=0,07391 1606=0.057168 1722=0,096 BRUTTÓNYERESÉGRÉS (FEDEZETIMUT.)266 931=0,29363 1129=0,25331 1295=0,26373 1606=0,33551 1722=0,30 ÜZEMINYERESÉGRÉS102 931=0,11141 1429=0,099132 1295=0,095122 1606=0,076203 1722=0,12 ROA=ADÓZOTTEREDMÉNY ÁTLAGOSESZKÖZÁLLOMÁNY ROE=ADÓZOTTEREDMÉNY ÁTLAGOSSAJÁTTėKE ÁRBEVÉTELARÁNYOSNYERESÉG=ADÓZOTTEREDMÉNY NETTÓÁRBEVÉTEL BRUTTÓNYERESÉGRÉS=BRUTTÓNYERESÉG NETTÓÁRBEVÉTEL ÜZEMINYERESÉGRÉS=ÜZEMINYERESÉG NETTÓÁRBEVÉTEL

=ROS

10/a.sz.melléklet ÉRTÉKESÍTÉSIÁRBEVÉTEL

*

ADÓZOTTNYERESÉG ROA= ÖSSZESESZKÖZÉRTÉKESÍTÉSÁRBEVÉTELE eFt 19971998199920002001 ROA1,85*0,086=0,162,17*0,072=0,161,69*0,073=0,122,14*0,057=0,121,57*0,096=0,15 ÖSSZESESZKÖZ ROE=ROA

*

ÖSSZESIDEGENTėKE eFt ROE19971998199920002001 0,16*2,41=0,390,16*2,56=0,410,12*2,85=0,340,12*2,53=0,300,15*5,19=0,78

10/bsz.melléklet ESZKÖZARÁNYOSNY.ROA 0

0,05

0,1

0,15

0,2 19971998199920002001 ÉVEK SAJÁTTėKEARÁNYOSNY.ROE 00,10,20,30,40,50,6 19971998199920002001 ÉVEK

ÁRBEVÉTELARÁNYOSNYERESÉG 00,020,040,060,080,10,12 19971998199920002001 ÉVEK ÜZEMINYERESÉGRÉS 00,020,040,060,080,10,120,14 19971998199920002001 ÉVEK

11/a.sz.melléklet HATÉKONYSÁGIMUTATÓK(FORGÁSI)eFt 19971998199920002001 ÖSSZESESZKÖZ FORGÁSA931 502=1,851429 659=2,171295 765=1,691606 749=2,141722 1095=1,57 KÉSZLETEKFORGÁSI SEBESSÉGE579 [117+120]:2=4,89950 [120+130]:2=7,6789 [130+140]:2=5,841043 [140+149]:2=7,221212 [149+179]:2=7,39 ÁTLAGOSBESZEDÉSI IDė[165+176]:2 931:365=66,86[176+323]:2 1429:365=63,65[323+256]:2 1295:365=81,55[256+257]:2 16061:365=58,29[257+189]:2 1722:365=47,25 SZÁLLÍTÓKFORGÁSI SEBESSÉGE931 [72+118]:2=9,81429 [118+159]:2=10,321295 [159+134]:2=8,841606 [134+117]:2=12,801722 [117+131]:2=13,89 FORGÓTėKEFORGÁSI SEBESSÉGE931 [(386-175)+ (290-122)]:2

=4,911429 [(503-243)+ (386-175):2

=16,071295 [(522-388)+ (386-175)]:2

=7,501606 [(499-206)+ (522-388)]:2

=7,521722 [(812-630)+ (499-206)]:2

=7,25 FORGÓTėKEFORGÁSISEBESSÉGE=NETTÓÁRBEVÉTEL NETTÓFORGÓTėKEÁTLAGOSÁLLOMÁNYA ÖSSZESESZKÖZFORGÁSA=NETTÓÁRBEVÉTEL ÖSSZESESZKÖZÉRTÉK KÉSZLETEKFORGÁSISEBESSÉGE=ÉRTÉKESÍTÉSKÖZVETLENÖNKÖLTSÉGE RÉSZLETEKÁTLAGOSÁLLOMÁNYA ÁTLAGOSBESZEDÉSIIDė=ÁTLAGOSVEVėÁLLOMÁNY ÁTLAGOSNAPIÁRBEVÉTEL SZÁLLÍTÓKFORGÁSISEBESSÉGE=NETTÓÁRBEVÉTEL SZÁLLÍTÓKÁTLAGOSÁLLOMÁNYA

11/bsz.melléklet ÖSSZESESZKÖZFORGÁSA 00,51

1,522,5 19971998199920002001 ÉVEK

TATO

KÉSZLETEKFORGÁSISEBESSÉGE 02468 19971998199920002001 ÉVEK ÁTLAGOSBESZEDÉSIIDė 020406080100 19971998199920002001 ÉVEK

SZÁLLÍTÓKFORGÁSISEBESSÉGE 05

10

15 19971998199920002001 ÉVEK

FORGÓTėKEFORGÁSISEBESSÉGE 02468 19971998199920002001 ÉVEK

12.sz.melléklet TėKEÁTTÉTELIMUTATÓK eFt 19971998199920002001 SAJÁTTėKEARÁNY200 502=0,40253 659=0,38253 765=0,33344 749=0,46344 1095=0,31 IDEGENTėKE- SAJÁTTėKEARÁNY110 200=0,55133 253=0,53101 253=0,40166 344=0,48101 344=0,30 KAMATFEDEZETTSÉGI MUTATÓ(98+8)+16 8=15,25(134+7)+16 7=22,43(114+5)+20 5=27,8(114+6)+25 6=24,16(203+3)+37 3=81,00

13/a.sz.melléklet LIKVIDITÁSIMUTATÓKeFt 19971998199920002001 LIKVIDITÁSIRÁTA386 175=2,21503 243=2,07522 388=1,35499 206=2,42812 630=1,29 LIKVDITÁSI GYORSRÁTA386-120 175=1,52503-120 243=1,58522-140 388=0,98499-149 206=1,70812-179 630=1,00 PÉNZESZKÖZ ARÁNY386-120-184 175=0,47503-120-349 243=0,14522-140-282 388=0,26499-149-303 206=0,23812-179-300 630=0,53 IDėTARTAM MUTATÓ386-120 [445+5796- 38]:365=99,25503-120 [637+9506- 50]:365=91,40522-140 [555+7897- 40]:365=107,60499-149 [699+104310 -50]:365=75,92812-179 [1007+1212 -17-36]:365=106,75 LIKVIDITÁSIRÁTA=FORGÓESZKÖZÖK RÖVIDLEJÁRATÚKÖTELEZETTSÉGEK LIKVIDITÁSIGYORSRÁTA=FORGÓESZKÖZKÉSZLETEK RÖVIDLEJÁRATÚKÖTELEZETTSÉGEK PÉNZESZKÖZARÁNY=FORGÓESZKÖZKÉSZLETEK-KÖVETELÉSEK RÖVIDLEJÁRATÚKÖTELEZETTSÉGEK IDėTARTAMMUTATÓ=FORGÓESZKÖZKÉSZLETEK NAPIÁTLAGOSMĥKÖDÉSIKIADÁSOK

13/b.sz.melléklet LIKVIDITÁSIRÁTA 00,511,522,53 19971998199920002001 ÉVEK

LIKVIDITÁSIGYORSRÁTA 0

0,51

1,52 19971998199920002001 ÉVEK PÉNZESZKÖZARÁNY 00,10,20,30,40,50,6 19971998199920002001 ÉVEK

IDėTARTAMMUTATÓ 020406080100120 19971998199920002001 ÉVEK

14.sz.melléklet NÖVEKEDÉSI ARÁNY ABSZOLÚTNÖVEKEDÉS=ÖSSZESTėKEZ-ÖSSZESTėKENY- KORREKCIÓSTÉNYEZė KORREKCIÓSFAKTOR=ÖSSZESTėKENY(INFLÁCIÓS INDEX2+NÖVEKEDÉSIINDEX2) Z:VIZSGÁLTÜZLETI ÉVVÉGE(ZÁRÓ) NY:VIZSGÁLTÜZLETIÉVELEJE(NYITÓ) eFt MEGNEVEZÉS19971998199920002001 ÖSSZESTėKENY387502659765749 ÖSSZESTėKEZ5026597657491095 INFLÁCIÓSINDEX20,111,35,111,65,2 NÖVEKEDÉSIINDEX4,64,94,25,23,8 KORREKCIÓS FAKTOR387(0,2044+0,046)=96,8502(0,113+0,049)=81,3659(0,051+0,042)=61,3765(0,116+0,052)=128,5749(0,052+0,038)=67,4 ABSZOLÚT NÖVEKEDÉS211,8238,3167,3112,5413,4 INFLÁCIÓSINDEX:IPARITERMELėI ÁRINDEX NÖVEKEDÉSIINDEX:AGDPALAKULÁSAAZ ELėZėÉV%-BAN

15. sz. melléklet

EREDMÉNYKIMUTATÁS

e Ft

MEGNEVEZÉS 2004 2005 2006 2007 2008

ÁRBEVÉTEL 1451253 1451253 1536621 1536621 1536621 AKTIVÁLT SAJÁT

TELJESÍTMÉNY ÉRT.

15002 15002 15002 15002 15002

I. 1466255 1466255 1551623 1551623 1551623

ANYAG KTG 770422 770422 787540 787540 787540

BÉR KTG 120900 120900 123000 123000 123000

ÉCS 17293 17293 17293 17293 17293

ELÁBÉ 173482 173482 183686 183686 183686

A VÁLALKOZÓI TELJESÍTMÉNY

- - - -

-EGYÉB KTG - - - -

-I. KÖZVETLEN KTG 1082097 1082097 1111520 1111520 1111520 I. ÉRTÉKESÍTÉS

BRUTTÓ EREDMÉNYE

384158 384158 440103 440103 440103

ANYAGKTG 147776 147776 149307 149307 149307

BÉRKTG 120288 120288 121535 121535 121535

ÉCS 20075 20075 20075 20075 20075

V. KÖZVETETT KTG 288139 288139 290917 290917 290917

EGYÉB BEVÉTEL 32236 32236 32236 32236 32236

EGYÉB RÁFORDÍTÁS 29076 29076 29076 29076 29076 ÜZEMI TEVÉKENYSÉG

EREDMÉNYE

99179 99179 99179 99179 99179

EGYÉB BEVÉTEL 32236 32236 32236 32236 32236

EGYÉB RÁFORDÍTÁS 29076 29076 29076 29076 29076 KORRIGÁLT ÜZEMI

EREDMÉNY

96019 96019 149186 149186 149186

16. sz. melléklet

In document a a me m ez z Ę Ę g g az a z d d a a sá s á gi g i t t ud u do om má á n n y y o o k k ka k an n d d i i dá d át t u u sa s a (Pldal 139-164)