• Nem Talált Eredményt

VII. A FALCO KFT. ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVI MEGKÖZELÍTÉSE

VII.1. A MÚLTBELI TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE

VII.1.3. A CASH-FLOW KISZÁMÍTÁSA

A szabad cash-flow nem más, mint a vállalat tényleges mĦködési pénzáramlása, amely rendelkezésre áll az adófizetési kötelezettség után a tulajdonosoknak és hitelezĘknek. A szabad, vagy másképpen mĦködési cash-flow, a vállalat termelési tevékenységével van összefüggésben, nem tartoznak hozzá a kereskedés által realizált pénzáramok. Nagysága

közvetlenül független a finanszírozás struktúrájától, bár rejtetten a tĘkeköltség számítása esetében a saját és az idegen tĘke révén mégis ható tényezĘa finanszírozás módja.

A szabad cash-flow számításának két útja ismert. Ismert direkt és indirekt számítási eljárás.

A direkt számítás a vállalat ténylegesen befolyó és kimenĘ pénzösszegeit veszi figyelembe.

Nehézkes módszer, mivel köztudott, hogy a számvitelben a reál folyamatok elválnak a pénzügyi folyamatoktól. A gyakrabban alkalmazott, az indirekt módszer a mérlegbĘl kiindulva, az eszköz és a forrás oldal elemeinek változásaival számítja a pénzáramlást, természetesen figyelembe véve, melyik jelent pénz be- kimenetelt. Az eljárás technikai kivitelezéséhez szükségeltetik egy bázis és egy tény év meghatározása, s a különbség képzése után a pénz bemenetelt pozitívan, a pénz csökkenést negatív értékkel kell a számítás menetébe beiktatni.

Egy vállalat pénzügyi döntéseinek eredménye, hogy változást idéznek elĘ az egyes eszközökben, forrásokban vagy mindkettĘben. A pénzügyi döntések eredményét a mérleg tükrözi, amely tekinthetĘ a vállalkozás múltbeli befektetési és finanszírozási tevékenységérĘl készült pillanatfelvételnek. A pénzügyi döntések két alaptípusát különböztetjük meg, a befektetési és finanszírozási döntéseket. A pénzügyi döntéseknek természetesen pénzáramlás következménye is van, ennek megfelelĘen megkülönböztethetĘ a befektetĘk rendelkezésére álló cash flow és finanszírozási cash flow.

A cash flow kimutatás ennek megfelelĘen három részre tagolódik: a mĦködési, a befektetĘi és a finanszírozási cash flow-ból.

A cash flow kimutatás tagolása az adózott eredmény figyelembevételével a következĘ:

CASH FLOW- kimutatás

Szokásos tevékenységbĘl származó pénzeszköz-változás – mĦködési cash flow, 1+13. Sorok

1. Adózás elĘtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. Szállítói kötelezettségek változása

7. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 8. Szállítói kötelezettség változása

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 10. Passzív idĘbeli elhatárolások változása 11. VevĘkövetelés változása

12. Forgóeszközök változása

13. Aktív idĘbeli elhatárolások változása 14. Fizetett, fizetendĘadó

15. Fizetett, fizetendĘosztalék

II. Befektetési tevékenységbĘl származó pénzeszköz változás Befektetési cash flow, 14-16. Sorok

14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék, részesedés

III. Pénzügyi mĦveletekbĘl származó pénzeszköz változása Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok

17. Részvénykibocsátás, tĘkebevonás bevétele

18. Kötvény hitelviszonyt megtestesítĘértékpapír kibocsátásának bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele

20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása

21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, tĘkekivonás

23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítĘértékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése

25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz

27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek változása

IV. Pénzeszközök változása I+II+III. sorok

A beszámoló adataiból meglehetĘsen nehéz egyértelmĦen számítani a cash flow-t, több korrekciós tétel létezik, melyekkel a mérleg és az eredmény-kimutatás sorait módosítani kell.

A korrekciós tételek alkalmazásának szükségszerĦsége abból a ténybĘl fakad, hogy halmozódás ne torzítsa a végeredményt.

A korrekciós tételek, melyeket figyelembe kell venni, a következĘk:

1. Az osztalék nagyságának az adózás elĘtti eredményt csökkenteni kell, az osztalék a befektetĘi cash flowba tartozik.

2. Az amortizáció számolásánál a terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív elĘjellel, azok visszaírását negatív elĘjellel kell figyelembe venni.

3. Az adott idĘszakban jegyzett tĘke emelésébĘl befolyt pénzösszeget a részvénykimutatás, tĘkebevonás bevétele sorban kell kimutatni. A céltartalék-képzés többletét pozitív elĘjellel, felhasználás többletét negatív elĘjellel kell figyelembe venni

4. A befektetett eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív, a veszteséget pozitív elĘjellel kell értékelni.

5. Az „ egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a vevĘktĘl kapott elĘlegek, a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állomány növekedését pozitív elĘjellel, állomány csökkenését negatív elĘjellel kell figyelembe venni.

6. A befektetett eszközök eladása sorban a befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg rendezett értékét kell kimutatni. A hitelviszonyt megtestesítĘértékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt összeget is itt kell kimutatni.

7. Az adott idĘszakban jegyzett tĘke emelésébĘl befolyt pénzösszeget a részvénykimutatás, tĘkebevonás bevétele sorban kell kimutatni.

8. A kötvény és hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír kibocsátásának bevétele sorban az adott idĘszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

9. A tĘke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból befolyt pénzeszközt kell kimutatni.

10. A jegyzett tĘke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget és a bevont saját részvényt, üzletrész névértékét kell a részvénybevonás, tĘkekivonás sorban számításba venni.

A korrekciós tételek részleges felsorolása után a szabad cash flow számítás többi módozatát mutatják a következĘképletek.

Szabad cash flow= NOPLAT – nettó befektetések

Szabad cash flow= / NOPLAT+ amortizáció / - / nettó befektetések + amortizáció / Szabad cash flow = bruttó cash flow – bruttó befektetések

A NOPLAT mutató felhasználásával a cash flow kimutatás számítása a következĘ: NOPLAT

+ amortizáció

bruttó cash flow

+ mĦködĘtĘke növekménye

+ a befektetett eszközökbe eszközölt tĘkekiadások

+ egyéb eszközök egyéb forrásokkal csökkentett állományának növekménye

bruttó befektetés

szabad cash flow értéke a goodwill elĘtt goodwillbe eszközölt befektetés

szabad cash flow

a mĦködéshez nem kapcsolódó pénzáramlások más valutáról történt átszámítás hatása

befektetĘk rendelkezésére álló cash flow

adózott kamatbevétel

a mĦködéshez nem szükséges piacképes értékpapírok növekménye/ csökkenése adózott kamakkiadás

az adósságállomány növekedése / csökkenése osztalékfizetés részvényvisszavásárlás/ kibocsátás

finanszírozási cash flow

A mĦködéshez nem kapcsolódó pénzáramlások, a nem normál üzleti tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásokat jelentik. Ha feltesszük a kérdést, melyik az a pénzáramlás, amely nem kapcsolódik a mĦködéshez, nehéz erre választ adni. A szokásos tevékenység meghatározása adhat alapot a fenti pénzáramlás elkülönítéséhez. Általában a megszüntetett tevékenységbĘl származó pénzáramlásokat, a rendkívüli tételeket és a más területen tevékenykedĘ leányvállalatoktól származó pénzáramlásokat soroljuk a nem a mĦködéshez tartozó pénzmozgásokhoz.

A cash-flow számítás kétféle megközelítése eltérĘen értelmezendĘ. Amennyiben a beszámolóból kapott eredménybĘl történik a kiindulás, akkor a pénzáramlás a saját tĘke és a hitelezĘk rendelkezésére álló pénzösszeg. A NOPLAT mutatóból számított cash-flow ezzel szemben csak a tulajdonost megilletĘpénzáramlást jelenti. Ezzel válik a vállalatértékelés folyamata konzisztensé a tulajdonosi érték meghatározásában.