Az erdei rakodók mikológiai értékelése

A nagygomba közösségek diverzitását befolyásolják a klimatikus és erdőgazdálkodási folyamatok (erdőtörténet, holtfa mennyiség és minőség, élőhely fregmentáció stb.) (Nordén és mtsai 2004, Ódor és mtsai 2006, Crockatt 2012). Az erdei rakodók talaja, köszönhetően a nehézgépek mozgásának, erősen degradálódott lehet. Az ilyen helyekre jellemző a talajtömörödés, a szerves anyag és a tápanyag-felhalmozódás (Plotnikoff és mtsai 2002). A különböző méretű és minőségű faanyagtörmelék nagy jelentőséggel bír a gombaközösségek diverzitására (Nordén és mtsai 2004, Heilmann-Clausen és Christensen 2004, Abrego és Salcedo 2013). Ezekre vezethető vissza, hogy a rakodók kiürülése és megnyugvása után is jelentős mennyiségű lignikol gomba jelenik meg rajtuk. A mikorrhiza gombák igen fontos szereppel bírnak a bolygatott területeken, hiszen interakcióikkal nélkülözhetetlen szerepet játszanak a terület regenrálódásában (Rillig és Mummey 2006). Ökológiai sajátosságaiknak köszönhetően a gombák a legfontosabb elsődleges lebontó szervezetek (Christensen 1989;

Thorn 1997). Ebben az esetben ezeknek köszönhetően fontos szerepet játszanak a természetes rekultivációs folyamatokban és szukcesszióban, hiszen ezek a folyamatok segítenek a bolygatott talajok normalizálódásában. A speciális talajviszonyok mellett az erdei rakodóknak eltérő mikroklimatikus viszonyai vannak a faállományokban tapasztalhatókéhoz képest. Ezek mikroklímája a lékek, tisztások, nyiladékok mikroklimatikus viszonyainak felelnek meg. A klímaviszonyok fontosak a fajmegjelenés és a közösségi struktúra szempontjából (Bässler és mtsai 2010, Folcz és mtsai 2013). A felhagyott rakodók tovább tudnak fejlődni tisztásokká, rétekké, vagy erdőszegélyekké (58. ábra). Ebben az esteben mezei gombák (Clitocybe rivulosa (Pers.) P. Kumm., Marasmius oreades (Bolton) Fr.etc.) is meg tudnak jelenni hasonló körülmények között. Amennyiben az erdei rakodó kellően nyitott, és a rakodó felhagyása után megjelennek a lágyszárú növények, akkor az erdei rétté alakulhat. Ha a fák koronái félig vagy akár teljesen záródtak a rakodó felett, akkor a pionír jellegű fafajoknak és cserjéknek kedveznek a környezeti tényezők és erdőszegély alakulhat ki. Az erdőszegélyek speciális mikroklímájuk és nitrogén-körfogásuk, egyszóval szegélyhatásuk révén erősen befolyásolják a gombákat (Crockatt 2012).

96

58. ábra: Rakodó használat közben és néhány év nyugalmi állapot után.

(A baloldali képen egy használatban lévő rakodó látható, melyen jól látszanak a nehézgépek okozta keréknyomok (talajtömörödés), a jobb oldali képen pedig egy több éve felhagyott rakodó egy szakasza

látható, amely a használat felhagyása után befüvesedett)

A rakodók használata befolyásolhatja a gombák termőtest növekedési ciklusát. Több kutatás is igazolja, hogy az élőhelyi viszonyok, a tápanyagfeldúsulás, a mikroklíma növelik a termőtest növekedési intenzitást (Trudell és Edmonds 2004, Gange és mtsai 2007, Pinna és mtsai 2010). Ezt magam is tapasztaltam, főleg szárazabb periódusokban a rakodókon magasabb volt a termőtesproduktum, mint a környező faállományokban. Hasonló élőhelyek alakulhatnak természetszerű mesterséges élőhelyekben, mint a parkok, botanikus kertek, városi erdők, ahol megjelenhet a talajtömörödés és szerves anyag felhalmozódás (Gaston 2005, Kaposvári 2013, Folcz és Börcsök 2015).

6.2.2. A rakodók kalapos gombaközösségének szerkezete

A speciális élőhelyi körülményeknek köszönhetően a rakodók olyan élőhelyeket képeznek, ahol olyan különböző pionír jellegű, gyorsan kolonizáló fajok jelenhetnek meg, melyekkel máshol csak ritkán találkozhatunk. Erről tanúskodik a számos ritka és akár veszélyeztetett fajok nagyobb száma is. Ezeket a fajokat két csoportba lehet besorolni. A nagyobb részbe tartoznak a bolygatást jelző fajok, melyek kevésbé érzékenyek a mikroklímára, és sok helyen megjelennek pionír növényközösségek kíséretében. A mikorrhizás gombafajok is jelen vannak az erdei rakodókon, de diverzitásuk lényegesen alacsonyabb a lebontó fajokéihoz képest, köszönhetően a talajtömörödésnek és a faállománytól való távolságnak (Marshall 2000). A leggyakoribb EM fajok a Russula, Inocybe, Lactarius és Suillus nemzetségekből jelennek meg, melyek toleranciát mutatnak a magas nitrogén-szinttel szemben (Kranabetter és mtsai 2009). A rakódói mikorrhizás gombaközösségek vizsgálataim szerint hasonló képet mutatnak Dickie és Reich (2005) által erdőszegélyek mikológiai vizsgálata során kapott eredményekhez. Az azonosított EM taxonok hasonlóságot mutatnak az erdőszegélyek, tisztások és más pionír erdei szukcesszió során vizsgált gombaközösségek fajaihoz (Kranabetter és Wylie 1996; Dickie és Reich 2005, Twieg és mtsai 2007). Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a kevésbé gyakran használt hosszabb ideje, felhagyott rakodók szegélyein megjelenő pionír fafajok alkotta szegélytársulások nagyon hasonlóak ezekhez. Ennek kapcsán érezhető az EM fajok jelentősége, hiszen jelenlétükkel segítenek a magról terjedő faegyedek

97

csemetéinek megtelepedésében, ezáltal a szukcessziós folyamatoknak (Dickie és Reich 2005).

Ezek eltűnése jelentősen megnehezíti az esetleges erdősítést (Marshall 2000). A rakodókon megtalált mikorrhiza gombák termőtest megjelnését is kiértékeltem Hobbie és Agerer (2010) exploráció típusairól szóló munkája alapján. A táblázatot a 8. mellékletben látható. A gyérítések hatásaihoz hasonlóan itt sem lehet szignifikáns eredményekről beszélni az egyes típusok gyakorisága kapcsán, itt azonban ennek a kérdéskörnek a vizsgálata azonban még fontosabb lehet a továbbiakban, mint a faállományokban.

Az élőhelyi sajátosságok hatásai érezhetők a lebontó gombafajok összetételén is. A magas nyers fatörmelék mennyisége úgy növeli a N-tartalmat, mint a zöldtrágyázás, ami eredményezi a normálisnál lényegesen magasabb SA gomba diverzitást (Brzeski és mtsai 1993). Lucfenyő állományokban végzett kutatások azt mutatják, hogy a trágyázás nem kedvez az EM gombáknak, de nincs jelentős hatással a SA gombákra (Peter és mtsai 2001), aminek az eredménye a lecsökkent EM gombák aránya a lebontókhoz képest, ami hasonló jelen tanulmány eredményeihez. Más tanulmányok azt a következtetést vonták le, hogy a N-koncentrációnövekedés növeli a SA/EM gombák arányát (Arnolds 1991). A rakodókon sok olyan faj jelenik meg, melyek a faanyag és a talaj kolonizációra is képesek. Sokszor a gyakorlatban ezeknek a fajoknak a valódi életformáját nehéz megállapítani, mivel a feltalaj keveredett a különböző méretű és bomlási fázisú faanyaggal. Ez a jelenség szintén egy sajátossága ennek az élőhelynek, ami ilyen módón csak nagyon ritkán keletkezik természetes körülmények között. A szaprotróf fajok és nemzettségek képviselői hasonlóak más faanyagtörmeléket tanulmányozó kutatások eredményeihez (Shaw és mtsai 2004). A domináns taxonok előfordulnak különböző faállománytípusokban, jellemzően valamilyen természetes vagy antropogén bolygatás hatására, ahol azok következtében kialakulnak a szükséges faanyag és egyéb ökológiai paraméterek.

6.2.3. A rakodók kalaposgomba karakterei, indikátorai

A nagyszámú kutatások széles körben teszik lehetővé a gombák, mint indikátorok használatát. Az erdei rakodók speciális élőhelyük révén lehetőséget biztosítanak számos olyan pionír jellegű faj, melyek más esetben nem, vagy csak ritkán tudnának megjelenni természetes körülmények között (földcsuszamlások, sziklaomlások, árvizek, stb után). Az ilyen jellegű fajok megjelenése általában függ az adott terület mikroklimatikus viszonyaitól is. A megtalált fajok közül azok, amelyek vizsgálataim során csak ilyen helyeken fordultak elő: Macrocystidia cucumis (Pers.) Joss., Volvariella gloiocephala (DC.) Boek.&Enderle etc.), Stropharia rugosoannulata Farl. ex Murrill, Pholiota gummosa (Lasch) Singer. Véleményem szerint, ezek azok a fajok, melyek alkalmasak indikálni az erdei rakodókat vagy hasonló, akár természetes, akár mesterséges erdei környezetet. Ezek a fajok még évekkel a rakodók felhagyása után is rendszeresen megjelennek az adott térségben széles mikroklimatikus körülmények között. Akár már teljesen befüvesedett erdei tisztáson is megjelennek, vagy becserjésedett, beerdősült területeken is képesek termőtestet hozni, ezzel évekkel később is jelezve a terület korábbi rendeltetését.

98

59. ábra: Rakodók lehetséges indikátro fajai

(Az általam lehetséges karakter fajok, mind azt a képek is jól mutatják, még évekkel a rakodók felhagyása után is füves élőhelyeken is megjelentek, jelezve a korábbi területhasznosítást)