A gyérítések hatásainak összesítő értékelése, faállományjellemzőkkel való

A fentiekben leírt széles spektrumban mozgó eredmények áttekinthetőségének érdekében összeállítottam egy kiértékelő mátrixot. A táblázatban faállomány típusonként feltüntettem három kategóriába sorolva (kedvező +, kedvezőtlen -, semleges 0), hogy egy adatelemzési módok szerint milyen irányú a gyérítések hatása a termőtest produktumra. Ezek faállományonkénti és adatelemzési módszerenkénti értékelése megkönnyíti a gyérítések hatásainak kiértékelését. Az adatelemzési módszerek adta eredmények kiértékelése mellett egy összefoglaló táblázatban bemutatom, hogy milyen taxonómiai eredmények figyelhetőek meg.

Az eredmények összefoglaló táblázatából látható, hogy azokat összesítve is jelentős különbségek figyelhetőek meg a kvadrátok között. A pirossal megjelölt számok mutatják a legjelentősebb kedvezőtlen irányú hatásokat. Ebből látható, hogy a záródás és bontás hatása is itt volt a legnagyobb, vagyis itt volt a legnagyobb erélyű belenyúlás. A bükkös esetében egy 10%-os megbontásnak is jelentős hatása van. Ennek az oka a bükkös állományok sajátos fény- és mikroklíma viszonyai, melyek alacsony erélyű megbontásnál is jelentősen változnak. A beavatkozás erélyével természetesen növekszik a talajbolygatás hatása is, illetve a faállomány biztosította mikroklimatikus állapotok is itt változtak meg a legjobban. Hasonló eredményekről Luoma és mtsai 2004 is beszámolnak, a gyérítések erélye kapcsán. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nagyobb (20%>) erélyű gyérítések egyértelműen kedvezőtlen hatásaikat fejtik ki a gombák termőtest produktumára. A mérsékelt, átlagosnak mondható 10-15%-os záródáscsökkenést eredményező termelések esetében három állománynál tapasztalható összességében kedvező eredmény. Egy esetben semlegesítik egymást a hatások eredményei, és szintén 3 állománynál negatív hatásra utaló eredményeket kaptam. Az eredményekből látható az is, hogy az erősen árnyaló bükk és lucfenyő állományokban a már kisebb erélyű belenyúlások is eredményezhetnek kedvezőtlen hatásokat. Ennek egyértelmű oka, hogy a jól árnyaló fafajoknál a kisebb beavatkozások is jelentős mikrotermőhelyi változásokat eredményezhetnek. Amennyiben a gombaközösségek szempontjából nézzük az eredményeket, látható, hogy a tárgyalt fakitermelések egyértelműen negatív hatással vannak az ektomikorrhizás gombaközösségek termőtest megjelenésére. A szaprotróf közösségeknél nem állapítható meg teljes bizonyossággal sem kedvező, sem kedvezőtlen hatás. Figyelembe véve a taxonómiai változásokat is, arra lehet következetetni, hogy e két funkcionális csoportnál főként csak változásokat okoznak a gyérítések, melyek bármilyen irányú megítélése nagyon szubjektív lenne. A mintaterületek fakitermelései között eltelt időszakok nem mutatnak összefügést az eredmények alakulásával ezért, ahhoz, hogy az időbeni változások szerepe kimutatható legyen további vizsgálatok szükségesek. Ugyanez igaz a domborzati és kistáji viszonyok hatásaira. A táblázaból látható, hogy mindhárom domborzati viszonyú mintaterület csoportoknál látható negatív és pozitív irányú eredmények. Megítélésem szerint a kistájak közelsége miatt nincs akkora makroklimatikus különbség a területek között, ami befolyásolná az eredményeket. Ha netán a fenyőállományokat valahol az Alpokban, a síkvidéki tölgyeseket pedig a Nagyalföldön vizsgáltam volna, talán tapasztalható lett volna némi hatáskülönbésg, de inkább, csak a hatások erélyét és nem az irányukat befolyásolhatják ezek a tényezők. Saját eredményeimhez hasonlóan alakult egy arizónai tanulmány, mely szerint a termelések kedvezőtlenül hatottak az ektomikorrhizás gombákra, de a változásuk nem volt szignifikáns (Korb és mtsai 2001). A

68

szaprotróf gombáknál inkább semleges eredményt tapasztalhatunk, mely azonban nagyon sok tényezőtől függ. Az általam kapott negatív-pozitív eredményeket ezeknél a funkcionális csoportoknál más kutatások is megerősítik (Lin és mtsai 2011). Verschuy és mtsai 2011-ben egy széleskörű észak-amerikai kutatás kapcsán megállapították, hogy a gyérítések globálisan nézve semleges vagy kedvező hatással vannak az összbiodiverzitást nézve. Fontos kihangsúlyozni, hogy a tanulmány alapvetően zoológiai jellegű volt. Ezt támasztja alá egy másik svájci tanulmány, amely a jól elvégzett gyérítések hatásait vizsgálta, és azt állapította meg, hogy a nevelővágás hatására bekövetkező intenzívebb évgyűrű növekedés a mikorrhizás gombák növekedésére is kedvező hatással volt (Egli és mtsai 2010). Amennyiben mindenképp dönteni kellene, akkor saját eredményeim és a fellelhető szakirodalmak alapján, összességében inkább vegyes, semleges hatásról célszerű beszélni, mintsem kedvező, kedvezőtlen hatásról. Ez természetesen a szakmai szempontból átlagos kivitelű és erélyű gyérítésekre vonatkozik.

69

6. táblázat: A gyérítések hatáasvizsgálati eredményeit összefoglaló táblázat. (A táblázatban látható a mintaterület párok közti különbség faállomány típusonként kimutatva. Ezekk függvényében került kimutatásra a teljes gombataxonokra (fungára) végzett vizsgálatok eredményének iránya, valamint a teljes gombaállományon belül az egyes gombaközösségekre számított diverzitási jellemzők változásnak iránya. A jelölések jelentése -=kedvezőtlen hatás, 0=semleges hatás, +=kedvező hatás. A funkicionális gombaközösségeknél megjelölt rövidítések EM(ektomikorrhiza), SL(szaprotróf-lignikol), ST(szaprotróf-terrikol) gombaközösségek termőtest számon mért eredményeire vonatkoznak, melyek a fellehető irodalmak alapján különbözhetnek vagy a teljes gombaközösségek csak egy látható részét adják, termőtest nélkül jelenlévő fajokét nem. A színesen megjelölt számok a kiemelkedően egyirányba mutató eredményeket jelölik pirosan a kedvezőtlen, sárgával a kedvező irány esetén.)

mintaterület párok főfajok szerint

faállomány vált. teljes funga funkcionális gombaközösségek

Értékelés évek

közti különb ség

zár.% LSZ% taxon

db denz. Rank Abu.

T-próba tax.

akum.

taxon db denzitás Shannon-I Rényi Div.

EM SL ST EM SL ST EM SL ST EM SL ST Ʃ Ʃ- Ʃ+

1.2.-Picea abies 5 15 50 - - 0 0 - - 0 + - + + - - + - - + - 9 5

2.2.-Fagus sylvatica 12 10 20 - + - 0 - - - + 0 - + - - 0 - - 0 - 10 3

3.2.-Quercus petraea 12 10 -40 + + 0 0 + + + + + + 0 + + - + - 0 + 2 11

4.2.-F. sylvatica-Q. petraea 9 15 30 0 + - 0 0 - + + + + - - + + - + 0 + 5 8

5.2.-Pinus sylvestris 6 10 30 + - - 0 + + - 0 - - - + - 0 0 - 0 - 8 4

6.2.-Q.petraea-C. betulus 10 15 20 + + 0 0 + + + - + + - + - - + - - + 6 9

7.2.-Q.cerris-Q.petraea 5 10 30 + - - 0 - 0 + + - 0 - - + + - 0 + 0 7 6

8.2.-Quercus cerris 11 45 10 - - 0 0 - - - + - - - 0 - + 0 - + - 10 3

9.2.-Q.robur-C. betulus 7 30 0 - + - 0 - - - - + - - - - - - - - - 14 2

10.2.-Q.cerris-F.sylvatica 4 25 40 - - 0 0 - - + - - + - - + - - + - - 11 4

összesen - 0 - 0 - - + + - + - - - 0 - - 0 - 10 3

70