Az eljárás folyamata - Az európai polgári kezdeményezés jogi kerete az Európai Unióban

2. Az európai polgári kezdeményezés

2.3. Az európai polgári kezdeményezés jogi kerete az Európai Unióban

2.3.1. Az eljárás folyamata

1. lépés: A szervezői csoport felállítása

Az EPK-rendelet leszögezi: a polgári kezdeményezés sikerre vitele érdekében szükség van a szervezett struktúra minimális szintjére, ezért elrendeli egy szervezői csoport felállítását, amelynek – „az egész Uiniót érintő ügyek felvetésének ösztönzése és az ezekről való gondolkodás előmozdítása érdekében” – legalább hét tagállamból származó természetes személyekből kell felállnia.³³⁹ A szervezői csoport tehát legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik állandó lakóhelyük szerint legalább hét különböző tagállamot képviselnek,³⁴⁰ és elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort.³⁴¹

A szervezői csoporton belül kapcsolattartó személyeket kell kijelölni (egy képviselőt és egy helyettest), akik a teljes eljárás alatt kapcsolattartó szerepet töltenek be a szervezői csoport és az uniós intézmények között, és akiket felhatalmaznak a szervezők nevében történő felszólalásra és eljárásra.³⁴² A polgári bizottság intézményét az EPK-rendelet a nemzeti jogi hagyományokból vette át (a legtöbb állam, amelynek van tapasztalata népi kezdeményezésekkel, megköveteli a polgári bizottság felállítását³⁴³) azzal a céllal, hogy egyfajta szűrőként működjön, megakadályozva a „spammelést” és a magánszemélyek által benyújtott polgári kezdeményezések áradatát.³⁴⁴

A régi EPK-rendelet hatálya alatt a szervezők magánszemélyként viselték a felelősséget a kezdeményezésért, amely azonban komoly felelősségi kérdéseket vetett fel, különösen az aláírások gyűjtése vonatkozásában. A régi EPK-rendelet felülvizsgálata során felmerült a jogi személyiség biztosítása a szervezők részére, másrészt pedig a

339 EPK-rendelet (16) preambulumbekezdés

340 Ha a szervezők európai parlamenti képviselők, ők nem számítanak bele a szervezői csoport alakítása szempontjából szükséges legalacsonyabb számba. EPK-rendelet 5. cikk (1) bekezdés

341 EPK-rendelet 5. cikk (1)-(2) bekezdés

342 EPK-rendelet 5. cikk (3) bekezdés

343 Amíg Svájcban is hét személy szükséges a népi kezdeményezés szervező bizottságának felállításához, Spanyolországban pedig nincs ilyen mennyiségi követelmény, a szervező bizottság tagjainak területi eloszlására – vagyis hogy a bizottságba különböző területi egységekből érkező képviselők érkezzenek – nem találunk példát az összehasonlító alkotmányjogban. – Ld.: CUESTA-LÓPEZ (2012b) i.m.13.

344 Bruno DE WITTE, Alexander H. TRECHSEL, Dragana DAMJANOVIĆ, Elin HELLQUIST, Josef HIEN, Paolo PONZANO: Legislating after Lisbon. New Opportunities for the European Parliament. Technical Report, EUDO Report, 2010/01, EUDO Institutions, 2010. 9.; Dorota SZELIGOWSKA – Elitsa MINCHEVA: The European Citizens’ Initiative – Empowering European Citizens within the Institutional Triangle: A Political and Legal Analysis. Perspectives on European Politics and Society, Vol.13, no. 3, pp. 270-284.

276.

szervezői csoport egyetemleges felelősségvállalásának kérdése. Az új EPK-rendelet értelmében a szervezői csoport tagjai – az alkalmazandó nemzeti jog szerint – egyetemlegesen felelősek a kezdeményezés szervezése során szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett jogellenes cselekmények révén okozott minden kárért.³⁴⁵ Ezen felül a szervezőknek immár lehetőségük van valamely tagállam nemzeti jogával összhangban jogi személyt létrehozni kifejezetten egy adott kezdeményezés kezelése céljából.³⁴⁶

Az EPK-rendelet szerint más jogalanyok, különösen szervezetek számára lehetőséget kell biztosítani a polgári kezdeményezések előmozdítására, amennyiben azt teljes átláthatóság mellett végzik.³⁴⁷ Az európai polgári kezdeményezés ugyanis a polgárok személyhez fűződő joga, azonban a gyakorlatban különböző szervezetek segítik azok sikerre vitelét (erről bővebben később).

2. lépés: A javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele

Az EPK-rendelet (18) preambulumbekezdése szerint annak elkerülése érdekében, hogy a rendeletben foglalt feltételeket nem teljesítő polgári kezdeményezéshez gyűjtsenek aláírásokat, még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhez szükséges, hogy a szervezők a rendelet II. mellékletben meghatározott kötelezően szolgáltatandó információkat³⁴⁸ a Bizottság rendelkezésére bocsátsák. A kötelezően benyújtandó információk meghatározásán túl a II. melléklet hozzáteszi, hogy a szervezők mellékletet is nyújthatnak be a polgári kezdeményezés tárgyával, céljaival és hátterével kapcsolatban,szóközök nélkül legfeljebb 5 000 karakter terjedelemben, illetve a beadványhoz egy jogi aktusra irányuló tervezetet is mellékelhetnek. Ez utóbbi két melléklet csatolása tehát csupán fakultatív.

345 EPK-rendelet 5. cikk (5) bekezdés

346 EPK-rendelet 5. cikk (7) bekezdés

347 EPK-rendelet (29) preambulumbekezdés

348 A javasolt polgári kezdeményezés címe, legfeljebb 100 karakter terjedelemben; a Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó kezdeményezés célkitűzései, szóközök nélkül legfeljebb 1 100 karakter terjedelemben; a Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépéssel kapcsolatosak; a szervezői csoport tagjainak teljes neve, postacíme, állampolgársága és születési ideje, feltüntetve különösen a képviselő és a helyettes nevét, valamint e-mail-címét és telefonszámát;

kezdeményezés kezelése céljából a tagállami jogszabályoknak megfelelően létrehozott jogi személy létrehozását igazoló dokumentumok, valamint az azt igazoló dokumentumok, hogy a szervezői csoportnak a jogi személy képviselőjeként kijelölt tagját felhatalmazták arra, hogy a jogi személy nevében eljárjon; a kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásai a nyilvántartásba vétel időpontjában.

A kötelezően benyújtandó információk megküldése után a Bizottság elvégzi a javasolt polgári kezdeményezés előzetes (ex ante) befogadhatósági ellenőrzését, vagyis megvizsgálja, hogy a polgári kezdeményezés megfelel-e az EPK-rendelet 6. cikk (3) bekezdésében foglalt befogadhatósági feltételeknek (a régi EPK-rendelet 4. cikk (2) bekezdés):

a) a szervezői csoport megfelelő módon igazolta, hogy teljesíti a szervezői csoport felállításával kapcsolatos feltételeket;

b) jogi személy létrehozása esetén a jogi személyt kifejezetten a kezdeményezés kezelése céljából hozták létre, és a szervezői csoportnak a jogi személy képviselőjeként kijelölt tagját felhatalmazták arra, hogy a jogi személy nevében eljárjon;

c) a kezdeményezés egyetlen része sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő;

d) a kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű;

e) a kezdeményezés nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUMSZ 2. cikkében foglalt értékeivel, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal.

Amennyiben a Bizottság meglátása szerint a kezdeményezés megfelel a fenti feltételeknek, úgy két hónapon belül a javasolt polgári kezdeményezést egyedi nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba veszi, és a szervezők megkezdhetik az támogató nyilatkozatok összegyűjtését.

A régi EPK-rendelet értelmében ha a bejegyzési feltételek közül valamelyik nem teljesült, a Bizottság visszautasította a nyilvántartásba vételt.³⁴⁹ Az új EPK-rendelet a részleges nyilvántartásba vétel lehetőségének biztosításával egy többlépcsős eljárást ír elő arra az esetre, ha a Bizottság szerint c) pont nem teljesül, vagyis a kezdeményezés valamely része nyilvánvalóan uniós hatáskörön kívül esik.³⁵⁰ Ha a c) pont kivételével minden más követelménynek megfelel a beterjesztett javaslat, akkor erről a Bizottság egy hónapon belül indoklással ellátott értékelésében tájékoztatja a szervezőket. A szervezői csoport az értékelés alapján módosíthatja a kezdeményezést, de vissza is vonhatja vagy fenn is tarthatja azt. Ha a szervezők módosítják vagy fenntartják a kezdeményezést, a Bizottság: a) nyilvántartásba veszi a kezdeményezést (értelemszerűen erre az értékelésnek megfelelő módosítás esetén kerülhet sor); b) részlegesen veszi nyilvántartásba a kezdeményezést (ha a kezdeményezők fenntartják vagy a Bizottság

349 Régi EPK-rendelet 4. cikk (3) bekezdés

350 EPK-rendelet 6. cikk (4) bekezdés

szerint nem megfelelően módosítják a vitatott részeket). Minden más esetben visszautasítja a nyilvántartásba vételt (a részleges nyilvántartásba vétel lehetőségét később tárgyaljuk részletesen) – ebben az esetben az eljárás megakad, nem kezdődhet meg az aláírásgyűjtés. A Bizottság döntése ellen a szervezők semmissé nyilvánítási keresetet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékén.

3. lépés: Aláírásgyűjtés

A támogató aláírások gyűjtése megkezdésének előfeltétele, hogy a Bizottság nyilvántartásba vegye a javasolt polgári kezdeményezést. Ha ez megtörtént, megkezdődhet a támogató nyilatkozatok gyűjtése elektronikusan (online) és papír alapon (offline) is. A papíralapú és az online gyűjtött aláírások egyenértékűek.

Amíg a papíralapú gyűjtéshez használt támogató nyilatkozat formanyomtatványát az EPK-rendelethez csatolt III. számú melléklet tartalmazza, az online gyűjtési rendszerekre a Bizottság részletes technikai előírásokat határoz meg a megfelelő biztonsági tulajdonságokkal rendelkező online gyűjtési rendszerek biztosítása érdekében.

A szervezők már a régi EPK-rendelet hatálya alatt is használhatták a Bizottság által a szervezők részére ingyenesen rendelkezésére bocsátott, e rendelet előírásainak megfelelő műszaki és biztonsági jellemzőkkel rendelkező nyílt forráskódú szoftvert, vagy létrehozhattak saját online gyűjtési rendszert. Utóbbi esetben a szervezőknek olyan, a webhelyükön keresztül hozzáférhető online gyűjtési rendszert³⁵¹ kellett felállítaniuk, amely megfelelt az régi EPK-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt átfogó biztonsági és műszaki követelményeknek³⁵² és a külön rendeletben³⁵³ foglalt részletes technikai előírásoknak. Az online rendszerben gyűjtött adatokat valamely tagállam területén kellett tárolni (egy szerveren). Az online gyűjtési rendszerek EPK-rendeletben

351 http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/prepare-system

352 EPK-rendelet 6. cikk (4) bekezdés: „Az online gyűjtési rendszereknek megfelelő biztonsági és műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy: a) csak természetes személyek nyújthatnak be online támogató nyilatkozatot; b) az online megadott információkat biztonságosan gyűjtik és tárolják, többek között annak érdekében, hogy azokat ne lehessen módosítani vagy az adott polgári kezdeményezés megjelölt támogatásához képest más célra felhasználni, és hogy megvédjék a személyes adatokat a véletlen megsemmisüléstől vagy jogellenes megsemmisítéstől vagy véletlen elvesztéstől, megváltoztatástól, jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól vagy hozzáféréstől; c) a rendszer a III. mellékletben meghatározott mintáknak megfelelő formátumú támogató nyilatkozatokat képes előállítani a tagállamok által a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzendő ellenőrzés céljából.“

353 A Bizottság 1179/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 17.) az online gyűjtési rendszerekre vonatkozó technikai előírásoknak a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő megállapításáról

foglalt előírásoknak történő megfelelőségét annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatósága végezte (egy hónapos határidőn belül), ahol a szervezők az adatokat tárolták.³⁵⁴ Amennyiben a tagállami hatóság megfelelőnek találta a gyűjtési rendszert, a szervezők részére az EPK-rendelet IV. mellékletében meghatározott mintának megfelelő igazolást bocsátottak ki erről, amely egyben előfeltétele volt a támogató nyilatkozatok online gyűjtésének.³⁵⁵

Ezt a rendszert az új EPK-rendelet csak részben tartja fenn, ugyanis saját online gyűjtési rendszer létrehozására és az ezen keresztül történő aláírásgyűjtésre csupán 2022.

december 31-ig nyilvántartásba vett kezdeményezések esetében lesz lehetőség. Az ezen időpont után bejegyzett kezdeményezéseknek a Bizottság által létrehozott és működtetett központi online gyűjtési rendszert kell használniuk.³⁵⁶ E központi rendszer a polgárok számára ingyenes (költségeit az Unió általános költségvetése fedezi), illetve rendelkeznie kell tárhelyszolgáltatással és szoftverrel is. A központi online gyűjtési rendszeren begyűjtött adatokat a Bizottság által e célra rendelkezésre bocsátott szervereken kell tárolni.³⁵⁷ Szintén az új rendelet vívmánya, hogy a központi online gyűjtési rendszerben lehetővé kell tenni a nyomtatott formátumban gyűjtött támogató nyilatkozatok feltöltését.

Amennyiben a szervezői csoport élni kíván ezzel a lehetőséggel, valamennyi támogató nyilatkozatot legkésőbb a gyűjtési időszak végét követő két hónapon belül fel kell töltenie.³⁵⁸

A szervezők számára egyszerűbb megoldás, ha a Bizottság szoftverét használják az elektronikus gyűjtéshez. A 2012-2015 közti időszakban a 31 bejegyzett kezdeményezés közül 21 gyűjtött aláírásokat elektronikus úton is, amelyek közül csupán kettő Vízhez való jog [Right2Water] és 30 km/h – tegyük élhetővé az utcáinkat! [30km/h – making the streets liveable] kezdeményezések) használtak saját gyűjtőrendszert, a többi kezdeményezés a Bizottság ingyenes szoftverét használta,³⁵⁹ míg a 2015-2018 közti időszakban tizenkét kezdeményezés használta a Bizottság szoftverét.³⁶⁰

354 EPK-rendelet (15) preambulumbekezdés; http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/how-it-works/certification

355 Bár a gyűjtési rendszerekkel szemben támasztott követelmények EU-szerte egységesek, az igazolási eljárás tagállamonként eltérhet, a tagállamok szabadon dönthetnek arról, miképpen ellenőrzik a rendszerek megfelelőségét.

356 EPK-rendelet (23) preambulumbekezdés

357 EPK-rendelet (21) preambulumbekezdés, 10. cikk (1) bekezdés

358 EPK-rendelet 10. cikk (1) és (3) bekezdés

359 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2015. 9.

360 Európai Bizottság: Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról.

Brüsszel, 2018.03.28., COM(2018) 157 végleges. 9. [a továbbiakban: Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2018]

Az online gyűjtési rendszer nagy előnye a kizárólag papíralapú gyűjtéssel szemben a költséghatékonyság, viszont mindkét gyűjtési forma szükséges, hiszen a kizárólag online mód a társadalom egy széles rétegétől vonná meg a polgári kezdeményezések támogatásának lehetőségét.³⁶¹ Glogowski és Mauer szerint kizárólag online aláírásgyűjtéssel nem érhető el a szükséges egymillió aláírás, a szervezőknek személyes kampányt is kell folytatniuk, amely bár több munkát és szervezést igényel, a személyesség segíti a kampány sikerét.³⁶²

Az elektronikusan és papír alapon gyűjtött aláírások megoszlása tekintetében a sikeres kezdeményezések eltérő képet mutatnak. Amíg az alapvetően konzervatív célközönséggel indított Egy közülünk [One of Us]³⁶³ polgári kezdeményezés esetében az aláírások mintegy 70 százaléka papír alapon gyűlt össze, addig az állatkísérletekkel szemben megfogalmazott Tiltsák be az állatkísérleteket! [Stop Vivisection]³⁶⁴ esetében már az online gyűjtött aláírások voltak többségben (60 százalék), a vízvédelmi Vízhez való jog [Right2Water]³⁶⁵ kezdeményezéshez az aláírások 80 százaléka online formában érkezett.³⁶⁶ A negyedik sikeres kezdeményezés, a Tiltsák be a glifozátot! [Ban Glyphosate]³⁶⁷ európai polgári kezdeményezés esetében az aláírások 21 százaléka

361 Sylvia-Yvonne KAUFMANN – Julian PLOTTKA: Die Europäische Bürgerinitiative: Start in ein neues Zeitalter partizipativer Demokratie auf EU-Ebene, 2012, Letöltés helye: http://www.europa- kezdeményezésnek megfelelő jogalkotási aktusra irányuló javaslat benyújtásával végződik – sikeresnek értékeli például a Vízhez való jog polgári kezdeményezést, valójában inkább részsikernek tekinthető. Bakó Beáta szerint a Bizottság a sikeres aláírásgyűjtés után a jogalkotási aktus beterjesztése helyett a „hoztam is meg nem is” típusú megoldást választotta. Szerinte „az állásfoglalásnak egyáltalán nem az a baja, hogy a Bizottság gyakorlatilag elutasítja a kezdeményezést (ezt minden további nélkül megteheti, hiszen az elbírálás mérlegelési jogkörébe tartozik), hanem hogy úgy csinál, mintha nem utasítaná el.” [Ld.: BAKÓ Beáta: Kikerülhető jogalkotás - Az európai polgári kezdeményezés jelene és jövője, Jogi Fórum, 2014.04.17. Letöltés helye: http://www.jogiforum.hu/hirek/31635, letöltés ideje: 2017.05.15.]. Ezzel együtt sokan azzal érvelnek, hogy a kezdeményezés végső soron sikeres volt, hiszen előmozdította a vízzel kapcsolatos szolgáltatások kivételét a 2013-as „koncessziós irányelvből”. [Maximilian CONRAD – Annette KNAUT: Introduction: The ECI at Three – More Constraints than Opportunities? In:CONRAD, Maximilian – KNAUT, Annette – BÖTTGER, Katrin (eds.): Bridging the Gap? Opportunities and Constraints of the European Citizens’ Initiative. Nomos, 2016. 11.]

366 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2015, 7. Más adatok szerint a papír alapon gyűjtött aláírások száma az egyes kezdeményezésekben – Egy közülünk: 65 százalék, Right2Water: 18 százalék, Stop Vivisection: 44 százalék, a három kezdeményezésben a papír alapú aláírások átlaga 34 százalék. – Ld. Carsten BERG – Paweł GŁOGOWSKI: An overview of the first two years of the European Citizens' Initiative, In: Carsten BERG - Janice THOMSON (eds.): An ECI That Works!

Learning from the first two years of the European Citizens’ Initiative. The ECI Campaign, 2014. Letöltés helye: https://ecas.issuelab.org/resource/an-eci-that-works-learning-from-the-first-two-years-of-the-european-citizens-initiative-1.html, letöltés ideje: 2019. november 14.

367 https://europa.eu/citizens-initiative/initiatives/details/2017/000002_hu

papíron, 79 százaléka elektronikus úton érkezett be.³⁶⁸ A Minority SafePack esetében az online aláírások aránya összeurópai szinten mintegy 58 százalékra tehető (Magyarországon az aláírásoknak csupán 40 százaléka érkezett be elektronikusan). Így bár a támogató aláírások többsége online aláírások formájában érkezik be,³⁶⁹ többek szerint e téren nem várható digitális forradalom.³⁷⁰

4. lépés: A támogató nyilatkozatok tagállami ellenőrzése és igazolása

Miután a szervezők az összegyűjtötték a szükséges támogató nyilatkozatokat, a papíralapú és online gyűjtött aláírásokat egymástól elkülönítve ellenőrzés és igazolás céljából az EPK-rendelet az V. mellékletében meghatározott formanyomtatvány használatával a gyűjtési időszak végétől számított három hónapon belül³⁷¹ benyújtják a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságoknak. A szervezői csoport csak abban az esetben nyújtja be a támogató nyilatkozatokat a tagállami hatóságoknak, amennyiben az aláírók száma elérte az aláírók számára vonatkozó előírást.³⁷²

A hatóság a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban megfelelő ellenőrzéseknek veti alá a benyújtott támogató nyilatkozatokat, végül pedig a VI. mellékletben meghatározott mintának megfelelő igazolást állít ki a szervezők számára, amelyben igazolja az adott tagállamból származó érvényes támogató nyilatkozatok számát.³⁷³ Ezt a szervezők beszerzik minden olyan tagállam hatóságától, amelyhez ellenőrzés céljából aláírásokat nyújtottak be.

A támogató aláírások ellenőrzésének módja eltérhet az egyes tagállamokban, azok ellenőrzése elviekben bárhogy történhet, akár véletlenszerű mintavétellel is.³⁷⁴ Ami az ellenőrzés módját illeti, a kezdeti időszak (2012-2015) három sikeres kezdeményezése (Vízhez való jog, Egy közülünk, Tiltsák be az állatkísérleteket!) tekintetében 17 tagállam végezte az aláírások ellenőrzését véletlenszerű mintavétellel, míg a negyedik sikeres kezdeményezés, a Tiltsák be a glifozátot! esetében 12 tagállam végzett ilyen ellenőrzést.

Mind a négy kezdeményezés vonatkozásában kijelenthető, hogy nem volt fellelhető

368 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2018, 7.

369 BERG – GŁOGOWSKI (2014) i.m. 17.

370 BÖTTGER – PLOTTKA (2016) i.m. 25.; Stephane CARRARA: Towards e-ECIs? European Participation by Online Pan-European Mobilization. Perspectives on European Politics and Society, Vol. 13, No. 3, pp.

352-369, 2012. 366.

371 A régi EPK-rendelet nem határozott meg határidőt, ezt a joghézagot pótolta az új rendelet.

372 EPK-rendelet 12. cikk (2) bekezdés

373 EPK-rendelet EPK-rendelet 12. cikk (5) bekezdés

374 EPK-rendelet 12. cikk (4) bekezdés

semmilyen lényeges eltérés a véletlenszerű mintavétellel folytatott és a minden aláírásra kiterjedő részletes vizsgálat eredményei között.³⁷⁵ A véletlenszerű mintavételre nemzetközi összehasonlító viszonylatban is találunk példát, hiszen a véletlenszerű mintavétel közkedvelt ellenőrzési módszernek tekinthető az Amerikai Egyesült Államok néhány államában, így például Kaliforniában.³⁷⁶

Ami az érvénytelenített aláírások számát illeti, ugyanezen három sikeres kezdeményezés tekintetében az aláírások közel 90 százalékát érvényesnek ítélték a nemzeti hatóságok,³⁷⁷ míg a Tiltsák be a glifozátot! esetében 87 százalékos volt az érvényességi arány.³⁷⁸ Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy az érvénytelen aláírások arányát az is befolyásolhatja, hogy az aláírások mekkora hányada érkezett be elektronikus támogató nyilatkozatként. Amíg ugyanis az online aláírás során a rendszer figyelmeztet arra, ha az adatot hiányosan adja meg a támogató (pl. a személyazonosító szám esetében kevesebb karaktert ütött be a szükségesnél), a papír alapú aláíró íveknél az ilyen hiányosságok az adott támogató nyilatkozat érvénytelenségét vonhatja maga után.³⁷⁹

5. lépés: A kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz és a polgári kezdeményezések Bizottság általi vizsgálata

Amennyiben az aláírások ellenőrzését végző nemzeti hatóságok által kiállított igazolások beszerzését követően az EPK-rendeletben meghatározott minden előírt eljárás és feltétel teljesül, a szervezők az EPK-rendelet VII. mellékletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával benyújthatják a kezdeményezésüket a Bizottsághoz, amelyhez csatolniuk kell a kezdeményezéshez kapott támogatásra és finanszírozásra vonatkozó információkat.³⁸⁰

A régi EPK-rendelet e tekintetben egy joghézagot tartalmazott, ugyanis nem állapított meg arra vonatkozó határidőt, hogy a szervezőknek meddig kell benyújtaniuk

375 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2015, 9-10.; Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2018, 10.

376 CUESTA-LÓPEZ (2012b) i.m. 19.

377 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2015, 9.

378 Jelentés a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet alkalmazásáról, 2018, 10.

379 Amennyiben ugyanis a támogató személy a papír alapú ív kitöltése során hiányosan adja meg személyes adatait, és ez a támogató nyilatkozat kitöltése során nem derül ki, az az ellenőrzésnél a támogató nyilatkozatának érvénytelenségégét vonhatja maga után. Ekképpen az papír alapú ívek esetében jellemzően nagyobb a hibaarány, mint az európai polgári kezdeményezek támogatására online formában beérkezett nyilatkozatok esetében.

In document Az európai polgári kezdeményezés különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmére (Pldal 81-91)