Az elbeszélés diszkurzív kompozíciója

Kiindulópontként az elbeszélés elsődleges figuráját, a fiút⁸⁶ veszem szem-ügyre. A z alakzat szilárd magja így adható meg: hímnemű gyermek. A szémé-mikus kibomlás (parcours sémémiquef1 a társadalmi viselkedés és az egyéni magatartás irányában történik. A fiú kapcsán megjelenő figurák erősen ellent-mondásosak. A lexematikus figurák virtuális aspektusait az aktualizált aspek-tusok egyrészt megerősítik, másrészt megkérdőjelezik és megcáfolják.

A fiú példájánál maradva, az aktualizált alakzat így bontható fel: fiatal (a szilárd mag megerősítése), viszont már nős (váratlan tény, hiszen gyerekről van szó). A házassága szemiotikai értelemben aligha nevezhető házasságnak, mivel a „házasság" szilárd magját „egy férfi és egy nő legitim együttélése"

képezi, szémémikus kibomlása pedig a „jogi", „társadalmi", „gazdasági" vagy

„érzelmi" kapcsolat irányába történhet. Igaz, mindegyik kibomlási lehetőség aktualizálódik a szövegben, azonban szokatlan és váratlan módon.

A fiú jogilag házas (ez megfelel a szilárd magnak), házassága azonban pusztán jogi tény marad, és semmilyen társadalmi, gazdasági és érzelmi (?) következményt sem von maga után. Társadalmi viselkedése szintén ellent-mond a szilárd magban levő lehetőségeknek: nem lakik együtt a feleségével, kapcsolatuk csupán a hétvégi látogatásokra korlátozódik. Noha a fiú állítása szerint minden a legnagyobb rendben van köztük, találkozásaik alkalmával pusztán közös ivászat, illetve a véletlenszerűen ottlévő emberek megvendég-lése zajlik (lásd szilveszter éjszaka).

A házastársi élet gazdasági dimenziója alig rajzolódik ki kapcsolatukban.

A fiú felesége, Mari, férjétől gazdaságilag teljesen független, önálló keresettel rendelkező prostituált. Érdekes módon azonban a fiú sem a „strici", sem a

„szerencsétlen f é r j " tematikus szerepében nem tűnik fel.

A házasság érzelmi vonatkozását a megfigyelő aktáns következő megálla-pítása reprezentálja: „[...] s úgy tetszett, a maga módján szerelmes volt a fiú-ba." (Hajnóczy 1982: 506)

A fiú gondolatai alapján úgy tűnik, teljesen elégedett házaséletével s há-zastársi kapcsolatával. Ettől függetlenül még más nőkkel is szeretne viszonyt kiépíteni, ún. „tartósabb kapcsolatot" kialakítani. Feleségének ugyanakkor leszbikus kapcsolatai vannak, amit férje jelenlétében sem titkol el.

86 A szó első jelentése: „kiskorú, hímnemű gyermek" (ÉrtSz. II, 826), második jelen-tése: „Fiatal férfi, ifjú, fiatalember" (uo.). A szöveg megőrzi a jelentésnek ezt a ket-tősségét.

87 Szémémikus kibomlásnak nevezem egy alakzat szilárd magjába „kódolt" jelentés megvalósulását.

A „fiú" lexematikus alakzat több figuratív kibomlásban^{8 8} és több tematikus szerepben is feltűnik, amit a következőképpen ábrázolhatnánk:

a fiúhoz kapcsolódó figuratív tematikus szerepek kibomlások

- Marival való házasság - férj - iskola - tanuló - szüleivel való viszony - gyerek

- más emberekkel való viszony - csábító, szerető

- a mindennapi élet - magyar férfi, vadásznak készülő, meghatározottságai alkoholista, trófea vagy zsákmány - detoxikáló intézet - alkoholista, beteg

- Csillával való kapcsolat — csábító, szerető, gyilkos

Jegyezzük meg, hogy az utolsó figuratív kibomláshoz tartozó tematikus szerepek nem összeférhetetlenek és nem is ellentmondásosak sem szociális, sem pedig irodalmi tekintetben. A „természetes igazság" és az irodalom is számtalan példát nyújt féltékeny szeretőre, aki képes meggyilkolni szeretett párját.

Összeférhetetlenség van viszont a bűntett motívumai között, ezek a motí-vumok a narratív elemzés során értéktárgynak bizonyultak. Az ellentmondás és az összeférhetetlenség fentebb jelzett elvét - amennyiben helyes volt a fel-tételezésem - a diszkurzív elemzésnek is meg kell m a j d erősítenie. A z elem-zés érvényességének bizonyításához a „házastárs" alakzatot választom, és vir-tuális aspektusait az aktualizált aspektusokéval vetem egybe.

a fiú mint „házastárs" tematikus szerepek

virtuális aspektus: boldog, boldogtalan, féltékeny, megcsalt, hűtlen, szeretett, gyűlölt, elégedett

aktualizált aspektus: elégedett és megcsalt (összeférhetetlenség), szeretett és hűtlen.

A fiú felesége által betöltött tematikus szerepek már kevésbé mutatnak összeférhetetlenséget, ha a nyugat-európai kulturális univerzumban helyezzük el őket. M a már a heteroszexuális kapcsolatban élő családanya és prostituált nő kombinációja nem hordoz magában ellentmondást. A társadalom elfogadja ezt az állapotot, erről tanúskodnak az újságban megjelenő erotikus hirdetések,

„[...] figuratív kibomláson egy adott témához kapcsolódó alakzatizotóp-láncolatot értünk. Ez az adott kulturális univerzumhoz kapcsolódó alakzatok asszociatív vi-szonyain alapuló láncolat részben szabadon, részben kötöttségektől meghatározot-tan bomlik ki, amennyiben az első realizált alakzat már csak bizonyos alakzatokat hívhat elő és más alakzatok megjelenését kizárja." (Greimas-Courtés 1979: 146)

valamint a tömegirodalom, ahol a fentebbi kombináció visszatérő motívum-ként jelentkezik.

„a fiú felesége" tematikus szerepek

virtuális aspektus: egy férfival házassági kapcsolatban lévő nő aktualizált aspektus: feleség, prostituált, leszbikus, alkoholista

Kelet-Európa, közelebbről Magyarország kulturális miliőjében a feleség és a prostituált egyidejű konstellációja (még) összeférhetetlenséget mutat.

A „Csilla nővére" alakzat egyik alapvető fontosságú tematikus szerepét,

„táplálékká válni" valaki számára, vezeti be. A z egész szöveg szempontjából ez a szerep tekinthető pertinensnek. Csilla fia, akit egy patkány öl meg, ugyanezt a szerepet tölti be.

„Csilla nővére" tematikus szerepek

virtuális aspektus: nőnemű személy (idősebb nőtestvér), egy család tagja aktualizált aspektus: Csilla védelmezője, zsákmány, macskák tápláléka

A „fiú mint házastárs" alakzat csak egyike a regényben m e g j e l e n ő alakza-toknak. Az alakzatok figuratív kibomlása a következő elvet követi: a lexema-tikus alakzatok virtuális aspektusát az aktualizált aspektus egyrészt megerősí-ti, másrészt megcáfolja: a trófeává lett emberek családjait pénzügyi elte-kintve semmi nem utal igazi ér-zelmeken alapuló családi életre kínozza és meglopja a

betegeket

egyáltalán nem törődik a betegekkel

olyan férfi, aki ugyanúgy szenved, mint bárki más

Észrevételek: az „anya" alakzat pontosan megfelel szilárd magjának: főz, a háztartást vezeti (mindkettőt nagyon rosszul), gondját viseli a fiának (ő hívja ki a mentőket), a főztje mégis a fiú barátjának halálát okozza.

Feltételezésem szerint az alakzatok ily módon történő szerepeltetése az úgynevezett abszurd irodalom specifikumának tekinthető. A következő elem-zés a többi olyan eljárást igyekszik napfényre hozni, amellyel az abszurdnak vagy groteszknek nevezett értelemeffektus megteremtődik.