Előkészítő táblázat - Tulajdonosi jogokat nem adó tőkejuttatások

II.11.2. Tulajdonosi jogokat nem adó tőkejuttatások

2. Előkészítő táblázat

Ssz. Tőkeemelés főkönyvi könyvelésének előkészítése

Most már nincs ok, lehetőség, ürügy a főkönyvi könyvelés halogatására.

3/1a. Gazdasági esemény: Alaptőke emelés előírása

Vagyont közvetlenül növelő, tőkebevonás típusú gazdasági esemény, mely a közvetítő csomópont, és a külső sík alsó doboza között létrejött kapcsolatba tar-tozik. Az alaptőke emelés csak névértéken történhet. Az aláírt, cégbíróságnak benyújtott alapító okirat, kibocsátási terv alapján a befizetések, apport átadások megtörténtéig a társaságnak egy új követelése keletkezik (Tartozik) a tulajdono-sokkal szemben. A követelés azonosítására a 3DII Jegyzett, be nem fizetett tőke (3DII JBNFT) karakterlánc használható.

Ugyanakkor a tőkeemelés sorsa a cégbírósági döntéstől függ. Ha a cégbíróság részben, vagy egészben elutasíthatja a kibocsátási tervet, tőkeemelést, akkor a már teljesített befizetéseket vissza kell fizetni, vagyontárgyakat vissza kell adni.

Tehát a cégbírósági bejegyzésig ez nem törzstőke, hanem kötelezettség növeke-dése (Követel). Azonosítására kiválóan megfelelnek a 4FIII Alapítókkal szem-beni kötelezettségek (4FIII ASzKöt) karakterek:

Kontírozás: Alaptőke előírása

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DII JBNFT Nő Tartozik 32-33 JBNFT 100 000 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Nő Követel 479 KERLKöt. 100 000 000

3/1b. Gazdasági esemény: Ázsió előírása.

Ennek a gazdasági eseménynek soha nem volt esélye bekerülni a számviteli szakirodalom és gyakorlat látókörébe. Csak a ténylegesen teljesített tőkeemelés ázsióját veszi nyilvántartásba, mutatja be az éves beszámolóban¹⁵. Annak ellené-re, hogy a számviteli törvény 36. §. a. pontja egyértelműen a teljesítés elvének

15 Lásd Dr. Siklósi Ágnes Dr. Veress Attila (szerk.) (2016), és Róth József (szerk.) (2009).

érvényesítését írja elő ebben az esetben is¹⁶. Közgazdasági szempontból is ez az egyedül korrekt megoldás. A befektetők a jegyzéskor, a társasági szerződés aláí-rásakor nem csak az alaptőke, hanem a felár, az ázsió befizetésére is kötelezett-séget vállalnak. Megtehetik, hogy csak a törzstőkét fizetik be? Nem! Pontosan olyan joggal, biztonsággal számíthat a vállalkozás az ázsióra, mint a törzstőké-re? Igen! Akkor miért nem kell ezt is igényként, a befektetőkkel, tulajdonosok-kal szembeni követelésként feljegyezni a vagyonnyilvántartásban? Mellőzése a teljesség számviteli alapelvének semmibevételét is jelenti.

Az ázsió nyilvántartásánál is a törzstőkénél alkalmazott módszer követése a leg-célravezetőbb. A vagyonelem tartalmát (igény a tulajdonosokkal szemben) a fő-könyvi könyvelésben a követelések közti nyilvántartásba vétellel (Tartozik) kell jelezni. Hol jelenjen meg az éves beszámolóban? Egyik lehetőség, hogy a fő-könyvi nyilvántartással összhangban az erőforrások, eszközök, konkrétan a B.II.

Követelések között. Ez a bruttó elszámolás számviteli alapelvének megfelelő be-mutatás. Legnagyobb hibája, hogy saját tőkeként mutatna ki olyan vagyont, mely még nem áll a vállalkozás rendelkezésére. Eltér a jegyzett tőkénél alkalma-zott módszertől, mely érvényesíti, ha nem is másolja egy az egyben az IFRS-ek szerinti tőkenyilvántartás szemléletét, szabályait, gyakorlatát¹⁷. Ezért ezt a lehe-tőséget teljes joggal veti el a számviteli elmélet és gyakorlat. Másik lehetőség a jelenlegi gyakorlattal azonos eredményre vezet. Az éves beszámolóban a törzs-tőkéhez hasonlóan ez is a D. Saját tőkét, konkrétan D.III. Tőketartalékot csök-kentő vagyonelem. Tehát a megfelelő főkönyvi számlaszám a 3DIII Jegyzett, be nem fizetett ázsió (3DIII JBNFÁ) lesz. Azért van különbség is. A jegyzett be nem fizetett ázsió összege ennél a megoldásnál a mérlegből nem látható. Nem úgy, mint az alaptőkénél, ahol a mérleg két csoportot használ a jegyzett tőke bemutatására. Ennél a megoldásnál a mérlegben csak a ténylegesen átadott ázsió összege szerepel. A piaci érdekhordozók, felhasználók információ veszteségé-nek csökkentésére remekül felhasználható a kiegészítő melléklet. Egy magára valamit is adó vállalkozás ilyen tranzakció esetén nem tesz közzé olyan kiegé-szítő mellékletet, melyben nem ismerteti a járó, de még be nem fizetett ázsió összegét. De ha nem álomvilágban, hanem a magyar valóságban él, és tudomá-sul veszi a felhasználók, piaci érdekhordozók kiegészítő melléklettel szembeni általános, masszív, leküzdhetetlennek tűnő fóbiáját, akkor nem elégszik meg

16 A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátási, ideértve a tő-keemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet.

17 Lásd Lakatos László Péter (szerk. 2013)

zel a megoldással. Kihasználja a számvitel törvény 22. §. (2) bekezdése adta le-hetőséget, és egy külön sorban, már a mérleg forrásoldalán is megmutatja a be nem fizetett ázsió összegét.

A kötelmekre, kötelezettségre gyakorolt hatás nyilvántartása, és bemutatás meg-egyezik az alaptőke könyvelésénél megismerttel:

Kontírozás: Ázsió előírása

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DIII JBNFÁ Nő Tartozik 368 KEKöv. 20 000 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Nő Követel 479 KERLKöt. 20 000 000

A hálózati ábrán ezt a változtatást is át kell vezetni. Hasznos lehet, ha a 3DIII JBNFÁ számlával egy új közvetítő csomópontot létesítünk. Mert ugyanazt a funkciót látja el, és ugyanúgy működik, mint a 3DII JBFT, csak a tulajdonosi jogokat nem adó saját tőkét kezeli:

Külső síkok Közvetítő csomópont Belső síkok

Származási hely sík (Forrásoldalon bemutatott eszköz) Megjelenési forma sík Források:

D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke

Tőke, kényszer

3DII Jegyzett, be Eszközök:

Források: nem fizetett tőke A;B. Erőforrások, Készségek F. Kötelezettségek

Külső tőke, kötelem

3DIII Jegyzett, be nem

fizetett ázsió

Forrás: Saját szerkesztés

7. ábra

Ázsiót is tartalmazó tőkebevonás hálózata. Tőkeemelés előírása

3/2a. Gazdasági esemény: Készpénzes tőkeemelés befizetése alaptőkére.

A gazdasági esemény az erőforrások (eszközök) szerkezetét rendezi át, de a belső sík és a közvetítő csomópont közti kapcsolathoz tartozik. A vállalt kötele-zettségük készpénzes részét a tulajdonosok a vállalkozásnak az általa válaszott pénzintézetnél vezetett bankszámlájára (azonosító karakterek: 3BIV Elszámolási betétszámla, 3BIV Bankszla) történő befizetéssel teljesítik (Tartozik). Ugyanek-kora összeggel csökkenteni (Követel) kell a velük szemben a 3DII Jegyzett, be nem fizetett tőke (3DII JBNFT) karaktersorozattal azonosított számlán kimuta-tott követelést.

Kontírozás: Tulajdonosi befizetés, alaptőke

Erő-forrás

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Eszköz 3BIV Bankszla Nő Tartozik 384 Bankszámla 80 000 000 Csökken Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 80 000 000

3/2b. Gazdasági esemény: Készpénzes tőkeemelés befizetése, ázsió.

Az alaptőke befizetésétől (3/2a. Gazdasági esemény) viszonyítva a befizetés, pénzügyi teljesítés ázsió részénél csak a közvetítő elemet kell módosítani:

Kontírozás: Tulajdonosi befizetés, ázsió

Erőfor-rás

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Eszköz 3BIV Bankszámla Nő Tartozik 384 Bankszla 16 000 000 Csökken Forrás 3DIII JBNFÁ Csökken Követel 368 KEKöv 16 000 000

3/3a. Gazdasági esemény: Apport átvétele, alaptőke

A tulajdonosok a tőkét pénzen kívül más, forgalomképes erőforrással is teljesít-hetik. Ilyen esetben egyrészt az erőforrás jellegének megfelelő eszközcsoport ér-téke nő (Tartozik). A példa szerint ez most áru, melyet a 2BI Áruk karakterekkel célszerű azonosítani. A teljesítés miatt a tulajdonosokkal szembeni követelés, (azonosító karakterek: 3DII Jegyzett, be nem fizetett tőke, 3DII JBNFT) – ami szintén erőforrás – pedig csökken (Követel):

Kontírozás: Apport átvétele törzstőke

Erőforrás Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Eszköz 2BI Áruk Nő Tartozik 261 Ker. Áruk 20 000 000 Csökken Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 20 000 000

3/3b. Gazdasági esemény: Apport átvétele ázsió.

Az apport átvétel alaptőke részéhez hasonlóan (3/2a. és 3/3a gazdasági esemé-nyek) az ázsiónál (3/2b és 3/3b gazdasági eseméesemé-nyek) is csak az erőforrás for-mája más. Pénzeszköz helyett árut kap a vállalkozás.

Kontírozás: Apporthoz kapcsolódó ázsió nyilvántartásba vétele.

Erőforrás Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Eszköz 2BI Áruk Nő Tartozik 261 Ker. Áruk 4 000 000 Csökken Eszköz 3DIII JBNFÁ Csökken Követel 368 KEKöv 4 000 000

A tőkeemélés teljesítése miatt szükséges könyvelési tételek miatt a hálózati ábra is egy új kapcsolattal bővül. Most látszik, hogy a 3DII JBNFT mellett miért köz-vetítő csomópont a 3DIII JBNFÁ is. Egyik nem elhanyagolható előnye ennek a megoldásnak, szemléletnek, hogy ahogyan az előzőeknek, úgy ennek a köny-velési tételnek is lesz a gazdálkodás téridejéhez köthető közgazdasági tartalma.

Márpedig ez alapvető, megkerülhetetlen feltétele a számvitel

beilleszthetőségé-41

nek a közgazdászok, menedzserek tudáshálójába. A másik fontos, tagadhatatlan pozitívumnak tekinthető, hogy az így kialakított nyilvántartás lehetővé teszi a kettős könyvvitel alapfilozófiájának, a vagyon kettős bemutatásának alkalmazá-sát az alaptőkénél, és az ázsiónál is. A szándék igények (3/1. Gazdasági esemé-nyek) megjelenésénél a közvetítő csomópont a külső sík elemeihez kötődik. A vállalkozás készségeinek, képességének változásának (3/2. és 3/3. Gazdasági események) hatására pedig a közvetőítő csomópont a belső vagyoni sík dobozai-hoz köthető:

Külső síkok Közvetítő csomópont Belső síkok

Származási hely sík (Forrásoldalon bemutatott eszköz) Megjelenési forma sík Források:

D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke

Tőke, kényszer 3DII Jegyzett, be Eszközök:

nem fizetett tőke Erőforrások, készségek

Források: B. Forgóeszközök

F. Kötelezettségek B.I. Áruk

Külső tőke, kötelem B.IV. Pénzeszközök

3DIII Jegyzett, be

nem fizetett ázsió

Forrás: Saját szerkesztés

8. ábra

Ázsiót és vagyon átadást is tartalmazó tőkebevonás hálózata 2. Tőkeemelés teljesítése

3/4a. Gazdasági esemény: Cégbírósági bejegyzés.

A gazdasági esemény főkönyvi könyvelésének elméletét, és a hálózati csomó-pontjait, kapcsolatait már megismertük az 1/4. gazdasági eseménynél.

Kontírozás: Cégbírósági bejegyzés

Tőke, Kötelem

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Forrás 4DI JT Nő Követel 411 JT 98 000 000

Csökken Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 98 000 000

3/4b. Gazdasági esemény: Ázsió tőkésítése cégbírósági bejegyzés miatt.

Az ázsió tőkésítése miatt a vagyoni, tagsági jogokat nem adó tőke, forrás lesz több (Követel). Azonosítő karakterek 4DIII Tőketartalék. Ugyenezzel az összeg-gel csökken (Tartozik) az alapítókkal szembeni kötelezettség is. Azonosító:

4FIII ASzKöt. Mivel a cégbíróság a vállalkozás, a befektetők által tervezettnél kisebb összegű tőkeemelést fogadott el, ezért az ázsió összegének is kisebbnek kell lenni a tervezettnél.

Kontírozás: Ázsió tőkésítése

Tőke, Kötelem

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF)

Ázsiót és vagyon átadást is tartalmazó tőkebevonás hálózata 3. Tőkeemelés teljesítése

A folytatáshoz új információkra lesz szükség. Hibás, közgazdasági szempontból elfogadhatatlan megoldás, álláspont, ha a számviteli szabályok, szokások, szem-lélet alapján hozzák meg a döntést a nyitott kötelezettség sorsáról. Milyen infor-mációk szükségesek a tőkeemelés utóhatásainak kezeléséhez, ha a cégbíróság a tervezettnél kisebb összegű jegyzett tőkét fogadott el? Hogyan kezelhető az a helyzet, hogy a cégbírósági bejegyzés után a 4FIII Alapítókkal szembeni kötele-zettség karakterrel azonosított főkönyvi számlán is maradt egyenleg? Lássuk a négy alapesetet.

3/5a. Készpénzes tőkeemelés¹⁸. A cégbírósági bejegyzésig befizetett összeg keve-sebb, mint a jóváhagyott tőkeemelés értéke.

Ha a befektetők a vállalt értéknél kevesebbet adtak a cégbírósági bejegyzésig, akkor a vállalkozás velük szemben még fennálló, elismert igényét követelését a 3DII Jegyzett, be nem fizetett tőke, és a 3DIII Jegyzett, be nem fizetett ázsió ka-raktersorozattal azonosított főkönyvi számlák őrzik. Ez a legegyszerűbb helyzet.

Valójában nincs is szükség új döntésre. Közgazdasági szempontból ez csak

18 Meg kell jegyezni, hogy az általában készpénzesnek nevezett (pénzben teljesített) tőkeemeléseknél a cégbíró-ság elutasító határozat nagyon ritka. Valójában ez csak egy elméleti konstrukció. A számviteli megoldások elvei-nek, logikájának, lehetőségeinek megismeréséhez viszont fontos tanulságokkal szolgálhatnak.

annyit jelent, hogy még nincs mit visszafizetni az alapítóknak. Ugyanakkor tő-lük sem várhatunk a cégbírósági döntésben rögzítettnél magasabb alaptőke befi-zetést. A hálózati ábrán a gazdasági esemény a külső sík kötelezettség doboza, illetve a közvetítő csomópontok közti kapcsolathoz tartozik (9. ábra). A kontíro-zása pedig a 3/1. gazdasági események fordítottja lesz. Az összeg természetesen csak a tervezett és a cégbíróság által elfogadott különbséggel lehet egyenlő:

Kontírozás: Az előírt alaptőke csökkentése a cégbírósági döntés miatt

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 2 000 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 2 000 000

Kontírozás: Az előírt ázsió csökkentése a cégbírósági bejegyzés miatt

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DIII JBNFÁ Csökken Követel 368 KEKöv. 400 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 400 000

3/5b. Tőkeemelés apporttal. A cégbírósági bejegyzésig átadott apport értéke kisebb, mint a befektető által vállalt teljes tőkeemelés összege.

A vállalkozás befektetőkkel szembeni igénye, követelése most is a 3DII Jegy-zett, be nem fizetett tőke, és a 3DIII JegyJegy-zett, be nem fizetett ázsió karakterekkel azonosított főkönyvi számlákon látszikA főkönyvi könyvelés szintjén még most is teljesen irreleváns a befektető személye. Annak ellenére, hogy nem az appor-tált erőforrást adjuk vissza. A cégbíróság nem a használati értékről, nem az erő-forrásról mondott véleményt, hanem a tulajdoni hányadokról, a vállalkozás tőke-erejéről.

A forgatókönyv valójában azonos az előző, (a.) változattal. Most sincs szükség új döntésekre. Most sincs visszafizetési kötelezettségünk, és jogos igényt sem támaszthatunk a tőkeemelésnél a cégbírósági döntésnél nagyobb összegre. Így csökkenteni lehet a befektetőkkel szembeni követelést, és kötelezettséget is. Az apport átadásakor pedig már a cégbíróság által elfogadott értéken lehet a belső síkon, az erőforrásokat aktiválni, eszközként nyilvántartásba venni. Sem jogi, sem közgazdasági szempontból, és ezekkel összhangban számviteli szabályozás alapján sem elfogadható a cégbírósági döntés figyelmen kívül hagyása az apport aktiválásakor. Ezt az apportot adó tulajdonos sem teheti meg. Tudomásul kell vennie, hogy a hatóság döntése következtében az átadott vagyontárgyai fejében kisebb tulajdoni részesedéshez juthat a tervezettnél. A kontírozás most a 3/1.

gazdasági eseményeknél megismert fordítottja lesz. Az összeg természetesen csak a tervezett és a cégbíróság által elfogadott különbséggel lehet egyenlő.

Kontírozás: Az előírt alaptőke csökkentése a cégbírósági döntés miatt

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 2 000 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 2 000 000

Kontírozás: Az előírt ázsió csökkentése a cégbírósági bejegyzés miatt

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3DIII JBNFÁ Csökken Követel 368 KEKöv. 400 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 400 000

3/5c. Készpénzes tőkeemelés. A befektetők a teljes összeget befizették a cégbírósági bejegyzésig.

Ennél a forgatókönyvnél a cégbírósági bejegyzéskor már csak a 4FIII Alapítók-kal szembeni kötelezettség karakterlánccal azonosított főkönyvi számlának van (Követel) egyenlege. A befektetők már nem tartoznak a vállalatnak. A társaság pedig kötelezettségként tartjuk nyilván a cégbíróságon bejegyzett, és a befizetett összeg különbségét. Mit kezdhet vele? A legegyszerűbb válasz, hogy vissza kell fizetni. Természetesen csak akkor, ha a tulajdonosok így döntöttek (1. tulajdo-nosi döntés 1.TD). Megtehették ezt a tőkeemeléshez készített dokumentumok-ban, szerződésekben, de a cégbírósági határozat után is megállapodhattak az el nem fogadott tőkeemelés sorsáról. A hálózati ábrán ez egy új kapcsolat, a belső sík és a külső síkok kötelezettségek doboza, csomópontja között (10. ábra). Mi-vel már túl vagyunk a tőkenövekedés téridején hasznos lesz módosítani a háló-zati ábra jelöléseit. A tőkeemelés történései következtében keletkezett kapcsola-tokat vékonyabb nyilakkal jelöljük, hiszen ez már történelem. Az aktuális gaz-dasági események már a vállalkozás mindennapos pénzügyi tevékenységéhez tartoznak. Pénz átutalásával (Követel) kell megszüntetni (Tartozik) a cégbírósági döntés következményeként keletkezett kötelezettségünket. Ez közgazdasági szempontból, és számviteli technika felől nézve sem más, mint egy egyszerű át-utalás a hitelezőknek. Egy nem véglegesen kapott (visszterhes) pénzeszköz visszaadása. A főkönyvi könyvelésben ez a forgatókönyv így kezelhető:

Kontírozás: Elutasított tőkeemelés visszafizetése.

Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Erőforrás Eszköz 3BIV Bankszla. Csökken Követel 384 Bankszla. 2 400 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 2 400 000

A tulajdonosok úgy is dönthetnek, hogy a jegyzett tőkeemelés cégbíróság által elfogadottat meghaladó összegét nem kérik vissza. Minden körülmények között, visszteher nélküli juttatásként adják oda a vállalkozásnak (2. tulajdonosi döntés 2.TD). Ez akkor nem más, mint ázsió. A hálózati ábrán (10. ábra) ezt egy új,

kapcsolatként ábrázolhatjuk a külső síkok D. Saját tőke és F. Kötelezettségek csomópontjai között. Főkönyvi könyvelés módszere a példa felhasználásával:

Kontírozás: Elutasított tőkeemelés tőkesítése

Tőke, Kötelem

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Forrás 4FII TT Nő Követel 413 TT 2 400 000

Csökken Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 2 400 000

A tulajdonosok a kötelezettség visszafizetését eltolják egy másik, későbbi idődi-menzióba. F.III. Rövid lejáratú kötelezettség elhalasztásával (Tartozik) egy ké-sőbb, mindenképpen egy éven túl visszafizetendő adósságot F.II. Hosszú lejára-tú kötelezettséget csinálnak (Követel) (3. tulajdonosi döntés 3.TD)¹⁹. Ez a forga-tókönyv a hálózati ábrán (10. ábra) egy, a külső síkok közül a Kötelezettségek csomóponthoz tartozó hurokkal ábrázolható. Az azonosításra a 4FII Hosszú lejá-ratra kapott kölcsönök (4FII HLKölcs.), és a már többször használt 4FIII Alapí-tókkal szembeni kötelezettségek (4FIII ASzKöt) karakterláncok használhatók. A főkönyvi könyvelés módszere a példa adatait felhasználva:

Kontírozás: Elutasított tőkeemelés tőkésítése

Tőke, Kötelem

Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg

(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám

Nő Forrás 4FII HLKölcs. Nő Követel 441 HLKölcs 2 400 000 Csökken Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 2 400 000

3/5d. Tőkeemelés apporttal. A befektetők a teljes apportot átadták a cégbírósági bejegyzésig²⁰.

A forgatókönyv külső síkon futó része majdnem teljesen megegyezik az előző (c.) pontban megismerttel. Amiben a külső síkon eltér a két szcenárió, az a számvitel alrendszerei közül nem a főkönyvi könyvelést, hanem az analitikus nyilvántartást érinti. Az el nem ismert tőkeemelés miatti kötelezettség az apport-ban teljesítő tulajdonosokkal szemben áll fenn.

A belső sík csomópontját is bontanunk kell (10. ábra), mert a visszafizetés most is csak pénzeszközzel lehetséges. A cégbíróságnak nem az apport mennyiségé-vel, hanem értékével volt problémája. Továbbá az apportba kapott erőforrások, reálfolyamatokban használt eszközök nem is mindig oszthatók, tehát a nem pénzeszközben történő visszaszolgáltatásnak könnyen fizikai akadályai is lehet-nek. A téridőben is elkülönül egymástól az apport átadása, és a cégbírósági dön-tés miatt kötelező értékváltozás rendezése: az átadás használati értékben – ezért

19 Ugyan ezek tulajdonosi döntések, de közgazdászként, menedzserként érezzük, tudjuk, hogy ezeket a döntése-ket az ügyvezetésnek kell kérni, indokolni, előkészíteni. Ődöntése-ket segítheti a számviteli szolgáltató a lehetséges dön-tési változatok ismertetésével, részvételével az előkészítésben.

20 Példánk ezt a gazdasági helyzetet mutatja be.

apport –, és a cégbírósági döntés előtt, míg az alacsonyabb érték miatti kötelező visszafizetés csak pénzeszközben, a cégbírósági döntés után történhet. Így a négy tulajdonosi döntés hatását is tartalmazó, új hálózati ábránk:

Külső síkok Közvetítő csomópont Belső síkok Származási hely sík (Forrásoldalon bem. eszköz) Megjelenési forma sík Források:

D. Saját tőke 3DII JBNFT

D.I. Jegyzett tőke

Tőke, kényszer Eszközök: Eszközök:

Erőforrások Erőforrások, készségek készségek A.B. Eszközök B. Forgóeszközök

Pénzeszkö- B.IV. Pénzeszközök

zök nélkül Források: 3DIII JBNFÁ Külső tőke, kötelem

F. Kötelezettségek

Forrás: Saját szerkesztés

10. ábra

Tőkebevonás hálózatának kiegészítése a tőketöbblet kezelésével a külső síkon

Az apportba kapott erőforrás értékelése már kizárólag a belső síkot érinti. Most látszik igazán, hogy mennyire hasznos a hálózati gondolkodás. A külső és belső síkok (klaszterek) szétválasztásával megteremtett lehetőség! Mert miről is dön-tött a cégbíróság? A tulajdonosok vagyoni hozzájárulásának értékéről. Az áta-dott vagyontárgyakkal szerzett tulajdoni hányadról. A saját tőke arányáról a vál-lalkozás erőforrásainak (eszközeinek), gazdasági tevékenységének, teljesítmé-nyének finanszírozásában. Semmi esetre sem az erőforrások (eszközök) haszná-lati értékéről, jövedelemtermelő képességéről, tehát értékéről. Ez nem tartozik a hatáskörébe. Ahogy az adóbevételek védelme is egy másik szervezetre (adóható-ság) tartozik, melynek megvannak a feladat teljesítéséhez szükséges eszközei²¹. Az apporttárgyak értékét a belső síkon, mint a vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítő képességét, készségeit, meghatározó erőforrásokat kell kezelni. Ez már nem a tulajdonosok, hanem a vállalkozás ügyvezetésének kompetenciájába, ha-táskörébe tartozik. A döntéseknél fontos tényezők többé-kevésbé az eszközcso-port fizikai, piaci jellemzőihez rendelt, a sajátosságainak megfelelő, számviteli szabályrendszerben, gyakorlatban tükröződnek. A piaci érték változása²², vagy a

In document SZÁMVITEL A 4. IPARI FORRADALOM VIHARÁBAN ÉRTÉKELÉS AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK INFORMÁCIÓMENEDZSMENTJÉBEN (Pldal 37-51)