A 15. ábra tartalmazza a vállalkozás működtetéséhez szükséges eszközök meg-szerzésének vásárláson kívüli formáit is. Tényleges vagyonnövekedést csak az apport, az ajándék, és a térítés nélküli eszközátvétel okoz. A másik három forma az eszközszerkezet változását jelenti. Az értékelési, elszámolási sajátosságok miatt azonban ebben a fejezetben célszerű ezeket is bemutatni.
Az apport fogalmát, szabályozását a II.11.1. Fejezet tartalmazza. Besorolása az erőforrás jellemzőitől függ. Az apportot is a beszámolónak abban a sorában kell bemutatni, amit vásárlásnál választottunk volna.
Az ajándékból, hagyatékból származó eszköznövekedés a ritkán előforduló gaz-dasági események közé tartozik a vállalkozások életében. Néha, üzletpolitikai célból előfordul, hogy egy vállalkozás ilyen módszerrel erősíti üzleti kapcsolata-it. Ha már megvalósul a vagyonnövekedésnek ez a formája, akkor ajándékként, hagyatékként bármilyen eszköz kerülhet egy vállalkozás birtokába.
A térítés nélküli átvétel, illetve a támogatásból finanszírozott erőforrás beszerzés annyiban különbözik az ajándéktól és a hagyatéktól, hogy átadója a költségvetés is lehet, illetve jogszabály írhatja elő.
A csere (barter) ügyletek célja a likviditási problémák megkerülése. Elsősorban a készleteknél alkalmazzák. Ha egy országban rossz a fizetési fegyelem, magas az infláció, vagy a fejletlen pénzügyi szektor miatt hosszú a pénzkezelési idő, vagy magas a pénzügyi költség. Ezek közül az anomáliák közül egy is elég ahhoz, hogy a vállalkozók számára gazdaságosabbnak tűnjön az erőforrás be-szerzéseknél nem pénzzel, hanem egy másik erőforrással fizetni.
Követelés ellenében eszközátvétel akkor történik, ha a vevő nem tudja kifizetni tartozását, de van olyan eszköze, melyet a vállalkozás elfogad. Vagy csődegyez-ségben a tartozás rendezésének ebben a formájában, módszerében állapodtak meg az érdekeltek. Esetleg a felszámolási eljárás végén a vagyonfelosztási ja-vaslat szerint kap valamilyen eszközt követelése fejében a vállalkozás.
A B.II. Követelések mérlegcsoporton belül ilyen módon leggyakrabban a B.II.1 Követelések áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból (vevők) sorba sorolt vagyon-elemeket lehet rendezni. De elméletileg nem kizárt, sőt az üzleti életben sem rit-ka a B.II.2. Követelések rit-kapcsolt vállalkozással szemben, B.II.3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, B.II.4.
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, és a B.II.6. Egyéb követelések sorokban kimutatott követelések rendezése valami-lyen vagyontárggyal. Például az utolsó B.II.6. Egyéb követelések sorban
találha-130
tók a befektetett eszközök értékesítése miatt keletkezett, a partner által elfoga-dott fizetési igények.
A tulajdoni hányad csökkentése, megszüntetése miatti eszközátvétel egy vállalatban birtokolt részesedés részleges, vagy teljes kivonása, továbbá a leány-vállalat végelszámolásának, felszámolásának befejezésekor történhet. A felszá-molás akkor csúszik át ebbe a tőkebevonási módszerbe, ha a felszámolt vállalko-zás vagyona teljesen fedezi a hitelezőkkel szembeni kötelezettséget, sőt még a tulajdonosok is visszakapnak valamennyit a befektetésükből.
Az erőforrások felett ellenőrzés megszerzésének vásárláson kívüli formáinál a bekerülési értéké számítás módszere követi a módszerek változatosságát csak sokszínűségét. Nem is lehet ezt, csak nagyfokú rugalmassággal kezelni.
Az apportba kapott eszköz bekerülési értéke a társasági okiratban (társasági szerződés, vagy annak módosítása, taggyűlési jegyzőkönyv) megállapított érté-ken alapul. Ha a minősített ellenőrzési, biztosítási feltételeknek megfelel, akkor az így kapott eszköz bekerülési értékének számításánál ez lesz a kiindulópont.
Nem számít az apportáló által vezetett nyilvántartás (könyv) szerinti, de a piaci érték sem. Természetesen a bekerülési érték járulékos elemeit is kezelni kell (B.4. Melléklet).
A tartós hitelviszonyt kifejező értékpapíroknál apport esetén is meg kell határoz-ni a bekerülési értékben elismert, az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kama-tot. Az A.III. Befektetett pénzügyi eszközök közé soroltaknál pedig lehetséges az árfolyam-különbözet időbeli elhatárolása is. A számítás módszere ugyanaz, mint a vásárlásnál41.
Ha az erőforrás, eszköz feletti ellenőrzést ajándék, hagyaték következtében sze-rezte meg a vállalkozás, akkor a bekerülési értéket az eszköz piaci értéke vezérli, függetlenül az ajándékozó nyilvántartásától, az ajándékozási, hagyatéki okirat tartalmától. Ezt kell kiegészíteni a járulékos elemekkel (B.5. Melléklet).
A le nem vonható általános forgalmi adó azért jelenik meg a bekerülési érték elemei között, mert az apporttal szemben az ajándékozás az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik. Ha alanyi, tárgyi mentesség miatt az eszközt terhelő előzetes forgalmi adó visszaigénylését az általános forgalmi adóról szóló tör-vény tiltja, akkor azt a bekerülési érték elemei között kell szerepeltetni. Ha-sonlóan az apporthoz, az ajándékba, hagyatékba kapott üzletrészek bekerülési értéke is tartalmazhat kiegészítő elemeket.
41Lásd az előző, II.21.4. fejezetet.
131
Az ajándékként kapott, örökölt, tartós hitelviszonyt kifejező értékpapírok beke-rülési értékének sem része a vételárban elismert, utolsó kamatfizetés óta felhal-mozott kamat. Az árfolyam-különbözet számításának szabályai megegyeznek a vásárlásnál megismertekkel.
Ha a térítés nélküli átvételt jogszabály írja elő, akkor a bekerülési érték számítá-sánál a jogszabályban meghatározott értéké az elsőbbség. Ennek hiányában kell a piaci értéket használni az eszköz bekerülési értékének kiszámításához (B.6.
Melléklet).
A teljes mértékben, vagy részben támogatásból finanszírozott erőforrás beszer-zés bekerülési értéke általában ugyanazokat az elemeket, módszereket tartalmaz-za, mint a vásárlásnál (II.21.2. Fejezet).
A csere (barter) ügyleteknél a beszerzési árat legtöbbször rögzítik a csereszerző-désben. Ha a szerződés nem tartalmazza az árat, akkor a nyilvántartásba vett eszköznél a piaci árból kell kiindulni (B.7. Melléklet).
Követelés ellenében átvett eszköz bekerülési értékének (B.8. Melléklet) számítá-sánál követendő alapszabályok:
• A vevő tartozása fejében átvett erőforrás, eszköz bekerülési értéke a kiváltott követelés értékét veszi át, mint a kezdő értéket. Nem számít a piaci, vagy áta-dónál kialakult nyilvántartási érték. Ezt az alapot módosítják a bekerülési ér-tékben elszámolható egyéb tételek.
• Csődegyezségben az átvett eszköz értékét a csődegyezségben rögzített árból kiindulva kell kiszámítani.
• Felszámolási eljárás alapján kapott erőforrás, eszköz értékét biztosan rögzítik a felszámolási javaslatban, záró dokumentumban. Ezt lehet, kell módosítani a különböző, eszközhöz köthető kiadásokkal, kötelezettségvállalásokkal. A há-rom közül ez az egy gazdasági esemény típus nem tartozik az általános for-galmi adó hatálya alá.
Ha a követelés rendezése hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral történik, akkor a bekerülési érték meghatározásának módszere megegyezik az értékpapír vásár-lásnál alkalmazottal (kamat, és árfolyam-különbözet elszámolás).
A tulajdoni hányad megszüntetése miatti eszközátvétel bekerülési értékének ki-számítását vagy az aktuális piaci érték (tőkeleszállítás, kiválás), vagy a vagyon-felosztási javaslatban meghatározott érték (végelszámolás, felszámolás), kell in-dítani. A bekerülési értékben a kiegészítő tételeket itt is figyelembe kell venni (B.9. Melléklet). Az eszköz átvétele az általános forgalmi adó szempontjából be-szerzésnek minősül.
132
A tartós hitelviszonyt kifejező értékpapírok bekerülési értékének a megszerzés-nek ennél a módszerénél sem része a vételárban elismert, utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamat. Az árfolyam-különbözet számításának szabályai és problé-mái megegyeznek a vásárlásnál megismertekkel.
12. táblázat
Erőforrás-állománynövelés egyéb formáinál használt alapértékek összefoglalása.
Állománynövelés módja Induló érték
Apport Társasági szerződésben meghatározott érték
Ajándék, hagyaték Piaci érték
Térítés nélküli átvétel Jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott érték Csere (barter) ügylet 1. Csereszerződésben meghatározott ár. 2. Piaci érték Követelés ellenében kapott erőforrás Követelés értéke
Csődegyezség Csődöt lezáró egyezségben meghatározott érték
Felszámolási eljárás Felszámolást lezáró dokumentációban meghatározott érték Tulajdoni hányad leszállítása Piaci érték
Végelszámolás Vagyonfelosztási javaslatban elfogadott érték Forrás: Saját szerkesztés
Az erőforrások, eszközök állománynövelésének egyéb formáinál is a vásárlásnál már vizsgált számviteli alapelveket kell használni. Az ismétléssel elérhető haszonért, meg új információk szerzése reményében vegyük át ismét a fonto-sabb alapelveket:
• Teljesség elve miatt egyrészt elfogadhatatlan az a szemléletet, hogy az ellen-szolgáltatás nélkül, ingyen kapott erőforrásokat nem kell bemutatni a vállal-kozás vagyonának részeként. Másrészt a bekerülési értéknek tartalmaznia kell minden, az eszközzel összefüggő kiadást, kötelezettségvállalást.
• Valódiság elve. Megköveteli a bekerülési érték minden elemének kiszámítá-sát. Mind a magasabban, mind az alacsonyabban megállapított bekerülési ér-ték hamis képet mutat be a vállalkozás gazdasági potenciáljáról.
• Óvatosság elve. Különösen a piaci érték meghatározásánál kell ezt az alapel-vet érvényesíteni.
• Lényegesség elve. A bekerülési érték meghatározásánál minden lényeges adatot fel kell használni. Az erőforrás bevonás egyéb formáiról minden lé-nyeges információt közzé kell tenni a kiegészítő mellékletben.
• Következetesség elve. Az egymást követő években csak nagyon indokolt e-setben szabad megváltoztatni az értékelés, elszámolás, bemutatás módszerét.
• Tartalom elsődlegessége a formával szemben. Az alapdokumentumok tartal-ma, és nem az esetleg ettől eltérően használt fogalmak határozzák meg a be-mutatás, nyilvántartás helyét, az indikátorok használatának módját.
133
A számviteli törvény csak egy általános követelményt fogalmaz meg a számvi-teli politikával szemben. A vállalkozás rögzítse ebben a dokumentációban a kü-lönleges ügyletek elszámolási szabályait. A gyakorlatban ez a kötelezettség azt jelenti, hogy a számviteli politikának mondani kell valamit:
• a bekerülési érték tartalmáról minden lehetséges állománynövelési formánál,
• az apport nyilvántartásának módszeréről,
• a térítés nélkül átvett eszközök nyilvántartásáról.
A számviteli nyilvántartás analitika részrendszerében is követni kell az állo-mánynövelés egyéb formáinak sokszínűségét.
Az apport számviteli nyilvántartásánál arra a PTK-ban rögzített szabályra kell tekintettel lenni, hogy a tulajdonosoknak, ügyvezetésnek, minősítésben részt ve-vő szakértőknek öt évig jót kell állniuk, felelősséget kell vállalniuk az apport-tárgy értékéért. Az A. Befektetett eszközök közé sorolt erőforrásoknál a hasznos élettartam végéig, de legalább öt évig emlékezni a beszerzés módjára, ha az esz-köz feletti ellenőrzést apportálás miatt gyakorolhatja a vállalkozás. Az egy évet meghaladó időtartam miatt ez a feladat jól, pontosan, kényelmesen az analitikus nyilvántartással oldható meg. Az A.1.-A.2. Mellékletekben az információk keze-lésének lehetőségét a „Beszerzés módja” adatblokk teremti meg.
A térítés nélkül átvett eszközöknél a partner miatt van szükség részletes számvi-teli nyilvántartásra. Az EU, vagy tagállami (költségvetési) támogatásból rész-ben, vagy egészben fedezett erőforrás-, eszköz-növekedéshez a támogató szerve-zetek általában szigorú, szintén a hasznos élettartam végéig követhető, világos, egyértelmű nyilvántartást írnak elő. Ennek szintén az analitikus nyilvántartással lehet legegyszerűbben, ésszerűbben megfelelni, de találkoztam már azzal is, hogy az folyósításban közreműködő szervek szerint a nyilvántartási kötelezett-ség csak főkönyvi nyilvántartással oldható meg. A legutolsó csavarról is egyedi főkönyvi számla vezetését követelték. Természetesen ehhez semmi joguk nem volt, de ez csak a kisebbik probléma. A nagyobb bűn a vállalkozás főkönyvi rendszerének szétzilálása volt.
A tulajdoni részesedés csökkenését, megszűnését a pénzügyi eszköz alrendszeré-be illesztve kell a nyilvántartásokban szerepeltetni. A vállalkozás döntésétől füg-gően az ilyen erőforrások lehetnek A.III. Befektetett pénzügyi eszközök, és B.III. Forgóeszközök is. A nyilvántartás szempontjából valójában a két besoro-lásnak nincs jelentősége, hiszen ez nem idődimenzió. A vállalkozási tevékeny-ség teréhez tartozik. A B. Forgóeszközök közé sorolás nem jelenti azt, hogy az
134
eszköz egy éven belül kikerül a vállalkozás ellenőrzése alól. Ha a piaci folyama-tok, árak alakulása kedvezőtlenek, akkor a forgatási céllal beszerzett értékpapí-rokat is több évig megtarthatja a vállalkozás. Ilyen képlékeny, bizonytalan, ru-galmasságot igénylő helyzetben egyértelműen az analitikus nyilvántartás a leg-jobb megoldás. Van már mintatáblázat. Az A.5. Mellékletben a befektetés meg-szűnésénél a 12. táblázatban felsorolt rovatokat kell kitölteni:
13. táblázat
Tulajdoni részesedés kivezetése az analitikus nyilvántartásból
Adatcsoport Rovat neve Tartalom
II. Időpontok Kivezetés Tulajdoni jogok megszűnésének idő-pontja
V. Gazdasági események nyilvántartása
Dátum
Megnevezés „Befektetés megszűnése”
Mennyiség Vált. Részesedésből eladott mennyiség Ellenőrzött Menny. Részesedésből megmaradt mennyiség Egységár Változás Eladott tulajdoni hányad egységára Egységár Aktuális Megmaradt tulajdoni hányad egységára Változás értéke Mennyiségi változás * Egységár vált.
Értékhelyesbítés Eladásra jutó értékhelyesbítés értéke Könyv szer. érték Megmaradt tulajdoni hányad * Egységár
Forrás: Saját szerkesztés
A főkönyvi nyilvántartás ábráit az F.8. Mellékletben találják. Fájó szívvel, de le kell mondanom a könyvelés minden szépségének bemutatásától. A terjedelmi önkorlátozás miatt csak két izgalmas területet emeltem ki. Ezeket is egy-egy példa segítségével szemléltetem.
17. Példa: Egy új tag vállalati kötvények apportálásával lépett be a ZRT-be. A kötvények paraméterei:
Megnevezés Rövidítés Me. Érték
Kibocsátás dátuma Kib.dát 201X.07.01.
Apport dátuma Vás.dát 201X.10.01.
Futamidő T∑ Hónap 48
Névérték NÉ HUF/db 100 000
Kötvények apport értéke V.ár HUF/db 98 000
Névleges kamatláb k % 15
Mennyiség Q db 1 000
A kötvényeket a társaság befektetési célúnak minősíti. A számviteli politika sze-rint az árfolyam-különbözetet a társaság elszámolja.
Megoldás:
A befektetési cél miatt a vételárban elismert kamat mellett a lehetőség van a pia-ci értékviszonyok, hangulatok által generált árfolyam-különbözet bemutatására, nyilvántartására is. A vállalkozás számviteli politikájában rögzítette: kiszámítja,
135
és tekintettel lesz ennek a teljesítményt, eredményt befolyásoló tényezőnek a ha-tására. Így a bekerülési érték megállapításának egyik módja a következő forgató-könyv következetes alkalmazása (a számított adatokat jelöltem félkövér karakte-rekkel):
8. Apportértékben elismert kamat Elism.k HUF/db 3 750
9. Bekerülési érték BÉ HUF/db 94 750
10. Mérlegfordulónap (nap.hó.év) MF.dát. 201X.12.31
11. Ellenőrzés időszakának hossza az üzleti évben t1 Negyedév 1
12. Teljes futamidő t∑ Negyedév 16
13. Hátralévő futamidő t2 Negyedév 15
14. Árfolyam-különbözet Árf.kül. HUF/db - 350
Hogyan jöttek ki ezek az adatok?
2. Előkészítő táblázat
Megnevezés Képlet Eredmény
Változókkal Adatokkal
Apport árfolyam g Jé54á
héééi g98 000
100 000i 98 %
Kibocsátástól eltelt időszak hossza Vás.dát.-Kib.dát. 201X.10.01-201X.07.01. 1 Negyedév Apport értékben elismert kamat DhÉ ∗ E ∗ t0
12
:100 000 ∗ 0,15? ∗ 1
4 3 750 HUF
Bekerülési érték V.ár-Elism.k 98 000-3 750 94 750 HUF
Ellenőrzési időszak hossza az üzleti évben k. á. −Já. á. 201X.12.31.-201X.10.01. 1 Negyedév
Hátralévő futamidő T∑- T0 16-1 15 N.év
Árfolyam-különbözet DHÉ − hÉE ∗ 1
2 :94 750 − 100 000? ∗ 1
15 - 350 HUF
Az árfolyam-különbözet előjele negatív, tehát a piac értékítélete alapján a vásár-lás időpontjában a piaci hozamszint magasabb, mint amennyi a kibocsátáskor volt. A kibocsátók most már 15 százalékos névleges kamatlábnál többet ígérnek.
Ezt a vállalkozásnak a vásárláskor az alacsonyabb vételárban elismerik. A névle-ges kamatlábbal számított hozam alapján indokoltnál kevesebbet kellett fizetnie az értékpapírért. Ez pillanatnyilag nyereség, ami a hátralévő futamidőben fogja csökkenteni az értékpapírral elérhető hozamot. Így a vásárláskor elért nyereség a futamidő alatt az értékpapír piaci értékében, vagy a futamidő alatt kapott alacso-nyabb kamatban elolvad.
136
Az apportált kötvények mennyisége 1 000 darab. Tehát az egy értékpapírra ki-számított értéket a teljes mennyiségre is ki kell számítani:
3. Előkészítő táblázat
Ssz Megnevezés Me. Érték
1. Mennyiség db 1 000
2. Apport érték egy kötvényre HUF/db 98 000
3. Apport érték teljes mennyiségre HUF 98 000 000
4. Apportértékben elismert kamat egy kötvényre HUF/db 3 750 5. Apportértékben elismert kamat teljes mennyiségre HUF 3 750 000
6. Bekerülési érték egy kötvényre HUF/db 94 750
7. Bekerülési érték teljes mennyiségre HUF 94 750 000 8. Üzleti évben elszámolható árfolyamnyereség egy kötvényre HUF/db 350 9. Üzleti évben elszámolható árfolyamnyer. a teljes mennyiségre HUF 350 000
A főkönyvi nyilvántartásnál most eltekintünk az idődimenziótól. Először a külső síkot érintő gazdasági eseményeket rögzítjük. Az elméleti magyarázatokat nem ismétlem meg. Ahol nincs lényeges változás, ott azt a zárójelben megjelölt sor-számú gazdasági eseményeknél találják.
17/1. Gazdasági esemény: Tőkeemelés előírása (1/1. Gazdasági esemény).
Kontírozás:
Vagyon Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg
(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám
Erőforrás Eszköz 3DII JBNFT Nő Tartozik 32-33 JBNFT 98 000 000 Kötelem Forrás 4FIII ASzKöt. Nő Követel 479 KERLKöt. 98 000 000
17/2. Gazdasági esemény: A cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést.
Kontírozás:
Tőke, Kötelem
Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg
(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám
Nő Forrás 4DI JT Nő Követel 411 JT 98 000 000
Csökken Forrás 4FIII ASzKöt Csökken Tartozik 479 KERLKöt. 98 000 000
A külső síkot érintő gazdasági események könyvelése után nézzük a belső síkot módosító gazdasági eseményeket. Ez izgalmasabb lesz.
17/3. Gazdasági esemény: Az apportált kötvények átadása.
Az 1/3. Gazdasági eseményből a tulajdonosokkal szembeni követelés csökkené-sét (3DII JBFT, Követel) kellett átvenni. A 13/1. Gazdasági eseményből pedig a befektetési célú, hitelviszonyt kifejező értékpapírok állományának növelését (1AIII Kötvények, Tartozik) kell rögzíteni. Az érték pedig a felhalmozott kamat-tal csökkentett, bekerülési érték lesz.
Kontírozás:
Erőforrás Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg
(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám
Nő Eszköz 1AIII Kötvények Nő Tartozik 181 E.váll.ép. 94 750 000 Csökken Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 94 750 000
137
17.4. Gazdasági esemény: Vételárban elismert kamat elszámolása.
A számviteli törvény alapján az ellenőrzött időszak első napjáig képződött ka-matot tilos a bekerülési értékben számításba venni. Ez egy olyan teljesítmény, ami addig képződött, amíg a kötvény az apportba adó ellenőrzése alatt volt.
Amikor a tulajdonosok megállapodtak az apportált erőforrásért adott tulajdoni hányad nagyságában, akkor ezt az értéket is elismerték. Tehát az apporttárgy át-adásától ezzel a hozammal is a vállalkozás rendelkezik. Csökkenteni kell a tulaj-donosokkal szembeni követelés nagyságát (3DII JBNFT, Követel).
Ugyanakkor a számviteli törvény szerint ez az érték nem lehet része az erőfor-rás, eszköz bekerülési értékének. A követelés csökkenése később, az első kamat-fizetésnél térül meg, hiszen akkor már az apport miatt az új kötvénybirtokos lesz a kedvezményezett. Az ő pénzeszközeit fogja hizlalni a kapott kamat. Akkor majd a teljesítménynövekedés, bevétel teljes összegét kasszírozhatja a kötvényt ellenőrző vállalkozás. Akkor térül meg vételárban elismert kamat. Mindig csak az ellenőrzött időszakra jutó kamatbevétel lehet a teljesítmény, ezért a teljes ka-mat összegből le kell vonni az előző, apportáló által ellenőrzött időszakban kép-ződött kamatot. Ez is teljesítmény, eredmény csökkenés, mégpedig bevételen keresztül. Bevétel mínusz előjellel (Tartozik). A főkönyvi számla azonosítója:
9BVIII Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyere-ségek (9BVIII BPüEBev.):
Kontírozás:
Vagyon, Teljesítm.
Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg
(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám
Erőforrás Eszköz 3DII JBNFT Csökken Követel 32-33 JBNFT 3 750 000 Teljesítm. Bevétel 9BVIII BPüEBev. Csökken Tartozik 973 BPüEBev. 3 750 000
17.5. Gazdasági esemény: Árfolyam-különbözet.(13.3. Gazdasági esemény).
A számviteli politikának megfelelően kiszámítottuk az árfolyam-különbözet üz-leti évre jutó összegét, ami a vállalkozás teljesítményét, eredményét befolyásoló tényező. Most nyilvántartásba is kell vennünk, mert így határoztunk a számviteli politikában. Az árfolyam-különbözet előjele negatív, tehát árfolyamnyereséget kell elszámolnunk. A pénzügyi eszközökhöz kötődő teljesítményt az eredmény-kimutatás B.VIII. Pénzügyi műveletek bevételei csoportban kell a közvetett va-gyonnövekedést (Követel) bemutatni. A főkönyvi számla azonosítója: 9BVIII Befektetett pénzügyi eszközök bevétele, árfolyamnyeresége (9BVIII BPüEBev.).
Csak az üzleti évre jutó árfolyamnyereséget lehet és kell elszámolni. A több évet érintő gazdasági eseményekből az üzleti év eredményét növelő részt mindig a C.
138
Aktív időbeli elhatárolások főcsoport segítségével tudjuk az idősíkok között mozgatni. Közvetetten, az eredménykimutatásban növeltük az üzleti év eredmé-nyét. Ha ez időbeli elhatárolással történt, akkor növelnünk (Tartozik) kell az aktív időbeli elhatárolások összegét. Az eszközszámlákon a növekedés nyilván-tartásának helye a Tartozik oldal. A számla azonosítója 3C Bevételek aktív idő-beli elhatárolása (3C BAIELH):
Kontírozás:
Vagyon, Teljesítmény
Adaptív számvitel Kriptaszámvitel Összeg
(HUF) Típus Besorolás Hatás Ködösítés Irányítószám
Vagyon Eszköz 3C BAIELH Nő Tartozik 391 BAIELH 350 000
Vagyon Eszköz 3C BAIELH Nő Tartozik 391 BAIELH 350 000