AZ EGYHÁZAK SZEREPE A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN
V. Az egyházak által ellátható közfeladatok ellátásának gazdasági háttere
a) Az egyházak gazdálkodására vonatkozó főbb szabályok
„Főként a katolikus egyház vonatkozásában, nemzetközi viszonylatban – bizo-nyos mértékig az állam és az egyház kapcsolatának típusától függően – külön-böző egyház-fi nanszírozási rendszerek működnek. (…) Ezek a fi nanszírozási modellek: 1. az adományozási és gyűjtési rendszer; 2. az egyházi hozzájárulás rendszere; 3. az egyházi adó, illetőleg más, ehhez hasonló adózás rendszere.”11 A korábban irányadó jogszabályok alapján Magyarországon az egyház-fi nanszí-rozás rendszere nem alakult ki.
Az egyházak gazdálkodá sának alapvető szabályait 2012. január 1-jétől az Egyháztv., valamint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény állapítja meg. E jogszabályok az egyházak bevételei államháztartási fi nanszírozásból, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján fi nanszírozott programokból származó, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján elnyert támogatásból, adományokból, vállalkozási tevékenységből, nem gazdasági-vállalkozási tevékenységből, vagyonhasznosításból, pénzeszközök betétbe vagy értékpapírba helyezéséből származhatnak. A gazdasági-vállalkozási tevékeny-ségnek nem minősülő tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenér-téke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adó-visszatérítés, valamint az említett tevékeny-sé ghez visszafi zetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett –
támo-11 ERDŐ–SCHANDA i. m. 65.
gatás, juttatás. Hitéleti célú bevételnek minősül a személyi jövedelemadó megha-tározott részének egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegé-szítése, illetve az ennek esetleg helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése is. Az egyes egyházak jogosultak a rendelkező nyilatko-zatot tevő magánszemélyek által befi zetett személyi jövedelemadó egy százalé-kára, amely az egyházak belső szabályaiban meghatározott módon használható fel. A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilat-kozattal érin te tt évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezmé-nyekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok össze-gének pozitív k ülönbözete.
Az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Az egyház és a belső egyházi jogi személy a meghatározott nem hitéleti célra adott állami támogatásból származó bevételét és annak felhaszná-lását a számvitelről és az államháztartásról szóló törvény rendelkezései, vala-mint a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.
Az egyházaknak nem hitéleti, de meghatározott célra adott állami támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból az állam részvételével juttatott támogatások felhaszná-lásának ellenőrzését jogszabály határozza meg. A közcélú adomány összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogsza-bályok, valamint a közérdekű adatok nyi lvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény értelmében az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfele-lően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenysé-gének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igény-bevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adom ányt) és annak felhasználását.
Az egyházak szerepe a helyi közszolgáltatásokban 77
b) Az átadott közfeladatokra vonatkozó fi nanszírozási és elszámolási szabályok Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési fi nanszírozása az állami és önkormány-zati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. Az egyházi fenntartóknak az említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.
Az egyházak további támogatásra (kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik. A kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közokta-tási, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének fi gyelembevételével. A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok ado tt ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirány-zatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormány-z ati és egyháönkormány-zi fenntartó, illetve intéönkormány-zményei egyaránt hoönkormány-zönkormány-zájuthatnak. Aönkormány-z így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege. A támogatás a közoktatási ágazatban a megyei, fővárosi Közoktatási Fejle sztési Tervekben szereplő egyházi nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó. A kiegészítő támo-gatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően a z éves költség-vetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.
Az egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingat-lanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatáro-zott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül. A Kormány jogo-sult az egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszer-zéséhez segíteni. Az egyház által elláto tt alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés az egyház által meghatározott célokra, az éves költségvetési tö rvényben állapít meg. Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető
állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszte r által vezetett miniszté-rium fejezet költségvetésében kell megtervezni.
Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzá-járul az egyházi hitoktatás költségeihez.
A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az állam-háztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Kormány által kijelölt más szerv jogo-sult (és köte les) vizsgálni a költségvetési támogatások felhasználását.