I. fejezet: Fogalmi háttér – Kialakulás
2. A „wrongful” esetek kialakulása
2.1. Az Egyesült Államok korai esetei
Az új igényeket megjelenésükkor – értve ez alatt a 80-as éveket és az azt megelőző időket – inkább tanácstalanság fogadta abban az értelemben, hogy alapjaiban eltérő ítéletek születtek. Álljon itt néhány mérföldkőnek számító eset a kezdetekből, amelyekkel az amerikai és a német jog szembesült:
A legelső – melyben orvosi javallatra egészségügyi okból végzett sikertelen sterilizációt követően egészséges gyermek született – az Egyesült Államokban
30 Utóbbit részletesen tárgyalja L i. m. 345–357. A műhiba német teületen Behandlungsfehler, aminek a megállapításához hagyományosan szükséges Pfl ichtverletzung, Kausalzusammenhang és Schade; az angolszász országokban medical negligence, amelynek feltételei duty, breach of duty, causation, damage. Ld. pl. E –L –S (1989, Hrsg.) i. m. 191–204.; P i. m. 14–44.
21 történt 1934-ben.31 A bíróság nem adott helyt a kártérítési kérelemnek, mondván a meddővé tétel célja nem a születéssel járó költségek kiküszöbölése, hanem az anya egészségkárosodástól való megóvása volt, ez pedig nem következett be.32
1957-ben az előzőhöz hasonló eset történt, ahol a bíróság megállapította, hogy a szülők örömüket fogják lelni az egészséges gyerekben, ezért pedig nem jár kártérítés.33 Ugyanakkor néhány évvel későbbi döntésekben, így például Kalifornia állam bírósága által az 1967-es Custodio v. Bauer ügyben már elis-merést nyert az ilyen jellegű kárigény a fogamzásgátlás önrendelkezési jogban gyökerező mivoltára tekintettel, s a bíróság nem látta szükségét az esetleges ké-sőbbi szülői öröm vagy boldogság beszámításának (benefi t rule).34 De továbbra sem volt egységes a gyakorlat.
A gyermek saját jogú károsodott élet (wrongful life) miatt indított igényé-nek kezdeteként szokták megjelölni az 1963-ban történt Zepeda v. Zepeda ügyet, jóllehet a mai – fentebb vázolt – terminológiának már nem felel meg, de maga a „wrongful life” kifejezés itt bukkant fel először. Az apjától követelt kártérítést egy egészséges gyermek, mivel házasságon kívül született. Előadta, hogy jobb lett volna, ha világra sem jön, semmint „fattyúként” élje le életét. A bíróság elutasító álláspontra helyezkedett, hiszen egy ilyen igény elismerésének messzeható következményei lehetnek: aki nem volna megelégedve státusával, bőrszínével, öröklött betegségével stb., az perelhetné saját szüleit.35 Egy ezt követő hasonló esetben szögezte le a New York-i fellebbviteli bíróság, hogy ha valaki nem elégedett születésének körülményeivel, ez nem alapozhat meg kártérítési igényt.36
31 Christiensen v. Thornby, North Western Reporter, 255. (1934) 620.
32 Megjegyzendő, hogy ez napjaink német jogában az ún. Schutzzweck teória, a normacél-elmé-let, amelyről a későbbiekben lesz szó.
33 „To allow damages in a suit as this would mean that the physician would have to pay for the fun, joy and aff ection which plaintiff Shaheen will have in rearing and educating this child.”
Shaheen v. Knight, Pennsylvania District and County Reports, Second Series, 11. (1957) 41.
34 Custodio v. Bauer, California Reporter, 59. (1967) 463.
35 „One might seek damages for being born a certain color, another because of race; one for being born with a hereditary disease, another for inheriting unfortunate family characteristics, one for being born into a large and destitute family, another because a parent has an unsavoury reputation.” Zepeda v. Zepeda, Illinois Appellate Court Reports, Second Series, 41. (1963) 259–263. Ezen igényeket „dissatisfi ed life”-nak lehet nevezni, s a továbbiakban elhatárolandó a wrongful life igényektől. Vö. B i. m. 107.; J i. m. 581.
36 „Being born under one set of circumstance rather than another or to one pair of parents rather than another is not a suable wrong that is cognizable in court.” Williams v. State, New York Supplement, Second Series, 276. (1966) 885.
Az első „igazi” károsodott élet (wrongful life) miatt indított követelésre mind-össze néhány évet kellett várni.37 A Gleitman v. Cosgrove ügyben38 az anyát nem megfelelően tájékoztatták a terhesség alatti rubeola-fertőzés veszélyeiről, a magzat egészségkárosodásáról, ellenkező esetben pedig az anya megszakí-totta volna a terhességet. A bíróság elutasímegszakí-totta a fogytékos gyermek igényét a kárszámítás összehasonlítható helyzeteinek hiányára alapozva, teljességgel le-hetetlen összehasonlítani a fogyatékos életet a nemlét „végtelen ürességével”.39 A szülők nem kívánt születés (wrongful birth) alapján érvényesített igénye sem volt sikeres, a bíróság szerint ugyanis nem lehet a szülőség megragadhatatlan és megmérhetetlen előnyeit anyagi szempontokkal szemben mérlegelni, ez ellentétben állna a közrenddel (public policy) is.40
Nem sokkal később azonban megszületett az első sikeres nemkívánt szü-letésre (wrongful birth) alapított ügy, s utána már több ügyben megítélte a bíróság a szülőknek a fogyatékossággal okozott többletköltségeket, mondván a nem kívánt fogyatékos gyermek születéséből a szülőknek vagyoni hátrányuk származott, ami kötelességszerű orvosi magatartással elkerülhető lett volna.41 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a pszichikai és érzelmi megrázkódtatás miatt érvényesített nem vagyoni jellegű igénye a szülőknek elutasításra került, tekin-tettel a szülőség érzelmileg kárpótló hatására.42
1980-ban pedig a Curlender ügyben – azóta is az egyik ilyen egyedülálló ítélet – a kaliforniai fellebbviteli bíróság elfogadta a fogyatékos gyermek vagyoni és nem vagyoni jellegű igényét is, mivel az orvos kötelességszegése megsértette a gyermek egészséges születéshez való jogát, a bíróság nem magát a fogyatékosságot tekintette kárnak – amit nem az orvos okozott –, hanem a megszületést, a szenvedésekkel teli életet – amit már ő.43
37 B i. m. 813.
38 Gleitman v. Cosgrove, New Jersey Reports, 49. (1967) 22. Megjegyzendö, hogy a döntés a ter-hesség-megszakításról való szabad döntést legitimáló 1973-as Roe v. Wade eset előtt született.
39 Ez az azóta elhíresült „utter void of nonexistence”. Uo. 28. „To recognize a right not to be born is to enter an area in which no one could fi nd his way.” Uo. 63.
40 Uo. 29–30.
41 B i. m. 814.; Becker v. Schwartz, New York Supplement, Second Series, 400. (1977) 119.;
Park v. Chessin, New York Supplement, Second Series, 387. (1977) 204.
42 B i. m. 816.
43 „The reality of the ’wrongful life’ concept is that such a plaintif both exists and suff ers, due to the negligence of others.” Curlender v. Bio-Science Laboratories, California Reporter, 165.
(1980) 477.; K i. m. 49–50.
23