Egy megvalósítható ötlet

Egy valóban jó ötlet esetén a kifogások keresése nem megengedhető.

Ha problémát, akadályt keresünk, biztosan meg is fogjuk találni (még talán ott is, ahol valójában nincs is.) Felnőtt emberként saját magunk vagyunk lehetőségein korlátja, nem mutogathatunk másra, se a társadalomra, se a rendszerre, se a jogi környezetre. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az életben semmi sem jár alanyi jogon, még akkor sem, ha az élettől kapott lapjaink nem azonosak másokéval.

Egy ötlet megvalósíthatósága úgy vizsgálható, hogy pénzügyi, üzleti tervet készítünk (business plan). Egyik oldalon soroljuk fel kiadásainkat, másikon a bevételeket.² Először a fejlesztési időszakra:

Kiadások(SUM 1.880.000 Ft) Bevételek(SUM: 1.680.000 Ft) Szerverbérlés: Rendelkezésre álló alaptőke:

12 x 10.000 Ft = 120.000 Ft 200.000 Ft Ügyvéd és cégalapítás: 200.000 Ft

Könyvelő: Szerver szolgáltatás megosztása:

12 x 5.000 Ft = 60.000 Ft 12 x 5.000 Ft = 60.000 Ft Tervezés és fejlesztés:

12 x 100.000 Ft = 1.200.000 Ft Tagok havi hozzájárulása:

Marketing: 300.000 Ft 12 x 3 x 150e= 5.400e= 1.620.000 Ft

Ugyanerre a táblázatra szükség van az ezt követő éles időszakra is, egy olyan távlatban, ami a megtérülést megalapozza. A kiadási oldal viszonylag jól tervezhető, skálázható, nem úgy a bevételek. Spekulációra nem lehet alapozni. A megtérülés (ROI – return of investment) mégis approximálható megfelelő metrikákkal³:

2Avanmit.hulegnagyobb tévedése volt, hogy a kiadások nagy része fejlesztésre, cégalapításra ment el. Alig maradt marketingre. Későbbi kutatásokból azt következ-tetem, hogy legalább kétszer, de inkább öt-tízszer annyit ajánlott költeni reklámra, marketingre, pr-ra, mint minden másra összesen. Nálunk ez az arány pont fordí-tott volt. Magától jövő viralitásra nem lehet alapozni, ugyanakkor virális elemeket (customer acquisition vehicle) beépíteni erősen ajánlott.

3Avanmit.huesetében arra alapoztunk, hogy a magyar e-kereskedelem mintegy 200 milliárd forint, évi 10-20%-os növekedéssel, és ha ennek az 1%-t sikerül megszerezni, és a konkurenciánál kisebb, 5%-os részt kérünk az eladoktól (azoktól tehát, akik pénzt csinálnak rajtunk keresztül), az évi 50 millió forintos bevételt eredményez, ami bőven fedezte volna a működséi költségeket. Ehhez százas nagyságrendben lett volna szükség profi, és pár ezer alkalmi eladóra. Marketing hiányában már látjuk, hogy ezek elérése nem igazán lehetséges.

• Hogyan szerezzük meg az első tíz ügyfelet?

• Milyen folyamat fog további ügyfeleket hozni?

• Mekkora a teljes potenciális ügyfélkör?

• Milyen bevételi formáink vannak?

• Mi a tervünk a bevételek beszedésére?

• Mekkora az egy ügyfélre eső bevétel összesen? (TLV – total lifetime value)

• Mennyibe kerül nekünk egy-egy ügyfél megszerzése?

Ezután helyezzük el ezeket egy időskálán, megvizsgálva, hogy nemcsak éves szinten, de negyedéves, havi lebontásban is rendelkezésre fog-e állni a mindenkor szükséges forgótőke. Ezután válasszuk szét a tételeket két csoportba, fix és változó költségekre. Például a könyvelő fix költség, viszont a marketing változó, hisz szabadon skálázható. Ez a felosztás a fenntarthatóság, skálázhatóság vizsgálatánál lesz fontos.

(Mik garantált/garantálandó tételek, mik azok, amelyek forgalom/igény függvényében változtathatóak?)

Mit tehetünk akkor ha nem fedezik a kiadásokat a bevételek? Azt kijelenteném, hogy egy olyan ötlet, ami gazdaságilag nem fenntartható, nem egy jó ötlet. Nem kell profitot termelni, nem kell profitra optimalizálni, elég a fenntarthatóság, tehát a bevételek hosszú távon fedezzék a kiadásokat. Nem várhatjuk el másoktól, hogy a mi ötletünket ok nélkül finanszírozzák.

Alapesetben a csapat maga bocsátja rendelkezésre a szükséges erőforrásokat, és a tulajdon(jogok)ban azonos arányban osztoznak. Ha az ötlet megálmodóinak nem éri meg a szükséges rizikót, akkor kétséges az ötlet jogossága. Különösen informatikai projekteken igaz ez, ahol a belépési költség igen alacsony. Például egy étterem jól bejáratott üzleti modell, mégis viszonylag nagy kezdeti befektetést igényel, ezzel szemben egy sikeres weboldal valóban elindítható egy vidéki garázsból és a felhőből.

Banki kölcsönt vagy hitelt akkor érdemes felvenni, ha teljesen biztos a megtérülés. Főleg akkor érdemes ezt az opciót választani, ha csak forgóhitelre van szükségünk, például hónap elején jelentkezik a kiadások zöme, míg a bevétel hónap végén érkezik. Bankok a saját hitelüket

kockáztatják kihelyezéskor, így általában elvárják az önrészt. A pénzügyi alapismeretek megléte feltétlenül szükséges.

Startup közösségekben, konferenciákon is találhatunk további csa-pattagokat, akikkel együtt már rendelkezésre állna minden szükséges erőforrás. Arra vigyázzunk, hogy ezek rendkívül innovatív, kompetitív környezetek, sokszor üres ígéretekre szervezve, ne csodálkozzunk, a má-sok merítenek

”saját” ötletünkből, és mi se féljünk másoktól tanulni.

Ha kritikát kapunk, például nem értik a termékünket, akkor feltétlen vegyük ezt figyelembe. Ha lehetőséget kapunk előadni, a csapat és az ötlet

”zsenialitása” helyett inkább arra fókuszáljunk, hogy a) mit értünk el eddig, b) mik a céljaink, c) miért reálisak a céljaink, d) mit akarunk elérni, kapni.

Angyali befektetőknek (angel investors) hívjuk az égből kapott pénzt (seed money) adókat. Ez lehet akár egy gazdag nagybácsi, akár egy alacsony kamatkörnyezethez hozzáférő kalandor befektető (venture capitalist). Kulturális jellemző, hogy Amerikában gyakran nem igénylik a megtérülést, inkább keresik a legeket (legnagyobb, legtöbb, leggyorsabb stb.) Ingyen ebédre mégse alapozzunk és azt se felejtsük, hogy aki pénzt ad, az egyszer el is fog várni valamit.

Lehetőség még pályázati úton, állami, pontosabban fogalmazva újra-eloszott pénzt szerezni. Ez a legkiszámíthatóbb tőkeforrás ami gyakran vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás vagy hitelgarancia formájában érkezik. Előfordulhat, hogy a kiadásokat először saját zseb-ből kell fedezni, és csak később kaphatjuk vissza valamilyen formában.

Az állami pályázatok, amelyekkel lényegében a saját adóforintjainkra pályázunk, szándékosan piactorzító hatásúak. Előfordulhat, hogy egy megkérdőjelezhetően életképes ötlettel, termék és előkészítés nélküli, de formailag helyes pályázó, aki egy zsákfaluban jegyzi be a céget, a nem kevés dokumentációt elkészítve milliókat kap egy regionális alap-tól munkahely- és esélyegyenlőség teremtésére. Közben egy gazdagabb nagyvárosban reális és valós megtérüléssel sem találunk pályázati ala-pot, vagy ha igen, a papírmunka nagyobb költséggel bírhat, mint az elnyerhető összeg. Jelentősebb pályázati pénzeknél sajnos a korrupció is számottevő lehet.