Cséri Tamás ∗
1. Hol nem volt
1.1. Miért volt szükség az üvegszálas internetre?
Amikor 2006-ban bekerültem a Collegium falai közé, már látszódott, hogy a meglévő ADSL-vonal az épület internetellátását nem tudja megfelelő módon biztosítani. Ugyan az idő nagy részében megfelelő sebességgel lehetett böngészni, de csúcsidőben – ami a Collegiumban nem a megszokott időben volt (lásd az 1. ábrán) – alig lehetett elérni a weboldalakat.
A mérést 2007. december 11. és 2008. április 14. között végeztem a szerver címfeloldó gyorsítótárának (arp cache, a /proc/arp fájl) figyelésével. A Collegium teljes infrastruktúráját számba vettem, ezért a minimális 9 értékbe az éjjel-nappal üzemelő vezeték nélküli routerek is beleszámítanak. A géptermi gépek hosszabb inaktivitás után alvó üzemmódba kerültek, ezért nem kerültek éjjel a statisztikába.
Aki laptopján egyszerre használta a vezetékes és a vezeték nélküli kapcsolatot, az kétszer szerepel a mérésben. Szintén figyelemre méltó, hogy a mérés során tapasztalt legmagasabb érték 72, tehát ebben az időben a collegisták jelentős része még nem rendelkezett számítógéppel.
∗ELTE Informatikai Kar
∗∗2006–2013
Ϭ ϱ ϭϬ ϭϱ ϮϬ Ϯϱ ϯϬ ϯϱ ϰϬ ϰϱ
&ĞůŚĂƐnjŶĄůſŬƐnjĄŵĂ;ĚďͿ
/Ěƅ;ſƌĂ͗ƉĞƌĐͿ
njEdĨĞůŚĂƐnjŶĄůſŝŶĂŬ ĄƚůĂŐŽƐƐnjĄŵĂ ĞŐLJŶĂƉĨŽůLJĂŵĄŶ
1. ábra
A lassúságnak több oka is volt. Egyrészt, annak következtében, hogy az interneten egyre nagyobb méretű tartalmak jelentek meg – gondoljunk például a YouTube 2005-ös indulására, amikortól általánossá váltak a videók az interneten – megnőtt a felhasználók sávszélesség-igénye.
Másrészt, amikor az ADSL-vonalat kitalálták, még úgy gondolták, hogy a felhasználók a tartalmakat elsősorban az internetről fogják saját gépükre tölteni, nem pedig fordítva, ezért a letöltési sávszélesség nagyobb volt, mint a feltöltési sávszélesség.
Az internet fejlődése azonban más irányt vett. A felhasználók egyre több tartalmat (képeket, videókat) akartak megosztani, ami jelentős feltöltési sebességet igényelt. Ezen felül elterjedtek a fájlcserélő hálózatok, ahol különböző, esetenként más forrásból nem megszerezhető tartalmakhoz juthatunk hozzá úgy, hogy nemcsak letöltjük, hanem cserébe más, ugyanazon tartalom iránt érdeklődő felhasználóknak tovább is adjuk, feltöltjük.
A Collegium épületében ezen kívül üzemelnek szerverek is, amelyeken külső felhasználóknak szánt tartalmak találhatók, például a Collegium honlapja, vagy az egyes collegisták személyes tárterülete. Amikor a külső felhasználó letölt valamit, azt a collegiumi hálózaton működő szervernek fel kell töltenie, tehát ez is a Collegium feltöltési sávszélességét veszi
igénybe. Így fordulhatott elő, hogy egy-egy nagy fájlt letöltése, vagy egy ”mindenki” levelezőlistára küldött nagy mellékletet tartalmazó levél kézbesítése nemcsak rendkívül sok időbe telt – a
”mindenki”
levelezőlistának tagja a mindenkori bentlakó és bejáró collegisták mellett igen nagyszámú egykori hallgató is –, hanem olykor percekre megbénította a teljes Collegium internetelérését.1
1.2. Elképzelések az üvegszál bekötésére
A Collegiumba kerülésem után hamar hallottam a pletykát, hogy a BME egy üvegszálas kábele, rajta nagyon gyors, 100 megabites internettel, itt halad el az épülettől nem messze, a Ménesi út túloldalán.
Elbeszélések során hallottam, hogy már 2003-ban is történtek próbálkozások a bekötésre, amit egy pályázatból finanszírozták volna.
A kábel bekötését viszont nem tudták megoldani. A kábel ugyanis a T-cégcsoport tulajdonában volt, aki viszont nem tudta átvezetni az út alatt, mert az út alatti kábelcsatornájuk megtelt.2 Emiatt útbontás lett volna szükséges, ezt viszont az önkormányzat nem engedte.
A szélessávú internetelérés megvalósítható lett volna az ELTE Lágymányosi Campusa felé kialakított mikrohullámú kapcsolaton keresztül is. Ez a módszer sokkal kevésbé megbízható, mint a vezetékes megoldás, azonban mégsem olyan hihetetlen, mint ahogy első hallásra tűnik: a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium a mai napig így csatlakozik az internetre. (Ott lakók elbeszélései alapján a stabilitásra vonatkozó félelmek nem voltak alaptalanok.)
Az üvegszál bekötésének gondolata folyamatosan napirenden maradt.
Parragi Zsolt és Sztupák Sz. Zsolt rendszergazdasága idején konkrét lépések is történtek: egészen az árajánlatig jutottak, de éppen akkor sajnos nem volt a beruházásra megfelelő anyagi keret.
1Ezt elkerülendő, a Collegium Ménesi úti épületének centenáriumán megjelent Lustrum kötetet például nem a Collegium szerverén, hanem a központi ELTE-s üzemeltetésű Caesar szerveren tettük közzé – innen sokkal gyorsabban letölthető, és nem befolyásolja a Collegium sávszélességét.
2A magas kihasználtságot magyarázhatja, hogy az út túloldalán levő telefonköz-pontból egy-egy kábel jön a Collegium minden egyes szobájába az ott található telefonkészülékbe.
1.3. Belső kábelezés
A collegisták a belső kábelezést először maguk építették ki.3Habár eszközök és anyagi keret híján ezek nem voltak profi megoldások, folyamatosan haladtak a korral és a növekvő igényekkel.
2004-ben épült ki az épületben a korábbi technológiákat leváltó UTP-kábelezés. Minden szobába három kábelt kötöttek be az akkori rendszergazdák (kivéve néhány szobát, ahol bölcsészek laktak - leg-alábbis ezt a választ kaptam indoklásként, amikor egy felsőbbévesnél érdeklődtem, hogy a 233-as szobába miért csak egy kábel vezet).
A 2005-2006-os tanévben Romsics Bence és Czigola Gábor rend-szergazdasága alatt kiépült a vezeték nélküli hálózat is kilenc darab Linksys WRT54GL router4 felhasználásával. Ez egy rendkívül korszerű beruházás volt - a kollégiumok többségében a mai napig nincs vezeték nélküli internet szolgáltatás.
Az évek folyamán a régi kábelezés egyre használhatatlanabbá vált.
A legfőbb problémát a szobákban levő csatlakozók (UTP-aljzatok) jelentették: ezeket a padlótól kb. 20 cm magasságban, az ajtófélfa egyik oldalán alakították ki. Emiatt viszont a szobák többségében legalább egy kábel a küszöb mellett haladt, amibe ha beleakadt a collegista lába, akkor az UTP-csatlakozó erős volta miatt nagy eséllyel nem a kábel, hanem a nehezen szerelhető fali aljzat sérült. Szintén probléma volt, hogy a switch-ek sorba voltak kötve, ezért a szerverteremtől távoli szobák már négy-öt sorba kötött, rossz minőségű switch-en keresztül kapták az internetet - így elég nagy volt a meghibásodás esélye.
2008-ban, Sztupák Sz. Zsolt és Parragi Zsolt rendszergazdasága alatt elkezdődött a rendszer teljes felújítása. Ennek során csillagpontos topológiájú hálózat épült ki, amelynek központja a gépteremből (ma:
társalgó) fémvázas farostlemez fallal és zárható ajtóval leválasztott szerverterem volt.5 Innét ágazott ki a gigabites gerinchálózat, egy-egy
3A témáról részletesebben Lócsi Levente tanulmányában olvashatunk.
4Ez a router meglehetősen népszerű termék, mivel nagyon strapabíró és rengeteg egyedi firmware-t készítettek hozzá. A collegiumi karrierjük során is többször cseréltük rajtuk a szoftvert, kezdetben DD-WRT volt, majd Sztupák és Parragi rendszergazdák Tomato programra váltottak, amit azóta csak frissítenünk kellett. Ezek a routerek nagyon sokoldalúak voltak, a tűzfalszerver meghibásodásakor például ideiglenesen az egyik ilyen eszközön szokott áthaladni a Collegium teljes adatforgalma. A Linksys WRT54GL széria sikerességét mutatja, hogy ez a típus még a cikk írásakor, 2014-ben is kapható a boltokban.
5A fal tulajdonképpen egy könyvespolc hátulja volt, mert a gépterem - és így a
vezeték a fiú- és a lányszárnyra, ahol a padláson egy-egy gigabites switch továbbosztotta a jelet öt-öt-felé: egy-egy vezeték a fiú és a lány harmadikra, valamint két-két vezetékpár a fiú és a lány második két pontjára - mindkét ponton a vezetékes és a vezeték nélküli eszközök külön kapcsolattal rendelkeztek. A szerverteremből haladt még egy vezeték az alsó, nem felújított hálózat felé is. A lakószárnyak folyosóin a vezetékes hálózat két-két nagy központi switch-csel és a két kisebb switch-csel rendelkezett, ezekbe volt bekötve szobánként egy kábel. A szobán belül egy kis switch osztotta meg ennek jelét a lakók között.
A második emeleti folyosói switch-ek mellett egy-egy vezeték nélküli router kapott helyet.
Az újonnan kiépített vezetékek a folyosókon – a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően – kábelcsatornákban futottak, a szobák ajtait pedig (nem túl esztétikus) gégecsőben közelítették meg.6
A kábelfelújítás sajnos csak a lakószintekre terjedt ki, így igen fontos területeken maradt a régi rendszer: a titkárságon, a szemináriumi termekben és az Estikében. A Lócsi Levente tanulmányában is említett, a földszint és az alagsor közti két érpárt használó megoldásnak az volt többek közt a hátulütője, hogy olyan 7 megabitnél nagyobb fogalmat nem tudott továbbítani, pedig ekkorra már az ADSL-vonal is 20 megabites, a belső hálózat pedig 100 megabites volt. Az alagsorból az Estikébe vezető úton pedig még az UTP elterjedése előtt használatos BNC-csatlakozós koaxiális kábelen is áthaladt a forgalom, amelynek végein egy-egy mindkét típusú porttal rendelkező hub alakította a jelet UTP-jellé.
A következő jelentős esemény a szerverterem költözése volt 2009.
október 30-án. A társalgó kialakítása miatt a szerverterem az alagsorba, a TMK műhely, a karbantartói főhadiszállás hátsó termébe kényszerült - itt található ma is. Viszont, mint az előző bekezdésből látszik, a teljes hálózat központja a szerverterem volt. Mivel a csillagpontos rendszer közepe költözött, a padláson levő switch-ekhez és a gépteremhez új kábelt kellett fektetni, illetve az ADSL telefonvonalat is le kellett vezetni az alagsorba. Az új kábelek a padlásról a lányszárny sarkán
szerverterem is - raktárhelyiségként egyúttal otthont adott a Mednyánszky könyvtár állománya egy részének is.
6Külön érdekes volt az a több méteres gégecső, amely a folyosó falán levő képek közt kanyarogva vezette be a konyhába az internetet. Annyira szükségesnek nézett ki, hogy Parragi Zsolt remekművét több évig csodálhattuk a falon, és csak a nagyfelújítás előtt szedtem le, hogy kinyerjem belőle a kábelt.
fűtési csövek mellett futottak. A költözésnek volt jó oldala is: miután a korábban a földszintet és az alagsort ellátó régi kábel már teljesen funkcióját vesztette, Ölvedi Tibor egyszerűen kihúzott a szerverteremből egy közvetlen kábelt az alagsor meglévő hálózatához, ezzel növelve az alagsori és az Estikében található hálózat sebességét és megbízhatóságát, s biztosítva, hogy az Estikében újra játszhassa a zenét DJ YouTube.
Nem sokkal a költözés után az ADSL vonal is vérfrissítést kapott.
Parragi és Ölvedi rendszergazdák jelezték a szolgáltatónak, hogy gyakran rossz a kapcsolat, ha le van terhelve, eldobja a csomagokat, valamint a sávszélesség is rosszabb lett, mint a költözés előtt. A kiérkező szerelő méréseket végzett, és megdöbbent, hogy ilyen kábelen egyáltalán működik az internet. Ugyanis a költözéskor a második emeleti szerverteremből az alagsorba költözött az ADSL-modem is, így a bejövő telefonvonal felment az egykori szerverterembe, majd onnan a padláson át még jónéhány tíz méter hosszan vezetett a szerverterembe.
Ilyen hosszúságon a kábel már annyi zajt összeszedett, hogy nagy leterheltségnél hibásan működött. A szerelő bekötött egy jobban szigetelt telefonkábelt közvetlenül a szerverterembe (és a biztonság kedvéért kicserélte a modemet), és innentől aztán az ADSL modem már stabilan tartani tudta a 20 megabit fölötti sebességet. (25 megabit körül volt a bejövő telefonzsinór sebessége, ez az épületen belül kb. 22-re csökkent.) A feltöltés azonban az ADSL technológia miatt továbbra is nagyon lassú maradt. Ez volt az ADSL-en elvégzett utolsó fejlesztés.