Sztupák Szilárd Zsolt (avagy SztupY) és Parragi Zsolt 2007-ben átvette a rendszergazdaságot. Ők ketten vállalkoztak arra, hogy az egész collegiumi honlap- és fórumrendszert saját fejlesztésű, egységes szerkezetbe ültetik át. Hamarosan meg is született termékük, azAktuális, amely valóban igen szépen kezelte a fórum kihívásait, a nyomtatószámlát, a felhasználók adminisztrációját stb. Még külön jelezhető volt az is, ha egy hozzászólás csak bizonyos műhelyek (TTK, magyar, TMK stb.) számára volt érdekes.
Azt azonban nem sikerült elérniük, hogy a wikit is leváltsák. Talán nem is baj, ugyanis a rendszergazdák távozásukkor a fórumrendszert is magukkal vitték.
5.4. A Facebook-tól az EIR-ig
A wikis honlap tehát megmaradt, viszont nem volt fórum: ismét egy PHPBB alapú rendszer beállításának feladata hárult akkor Kovács Mátéra mint informatikus collegára, ez az újraélesztett fórum azonban nem volt hosszú életű. Valahogy ebben az időben, egy értelmes, megszokott, stabilan működő fórum hiányában eléggé átalakultak a collegisták fórumozási szokásai. Hamarosan megalakult a Facebook-on
3A wikis honlap elérhető például ezen a linken:http://wiki.eotvos.elte.hu/.
az”Eötvös Collegium” zárt csoport (ezt tehát nem olvashatja, és nem is írhat ide bárki, csak a tagjai, akik pedig a collegisták közül kerülnek ki). Sok információ – méltóbb hely híján – itt kezdett el terjedni, és a hozzászólások hossza, stílusa, valamint azok strukturáltsága is alkalmazkodott a közösségi oldal által adott lehetőségekhez. Figyelembe veendő azonban, hogy nem minden collegista található meg a Facebook-on.
Ekkortájt nyílt lehetőség arra, illetve vált bevett szokássá (a régi Aktuális funkcióját pótlandó) a
”mindenki” levelezőlistára küldeni a közérdekű üzeneteket. (Ennek a levelezőlistának a tagja minden – főleg jelenlegi – collegista. Az ide küldött üzeneteket a tagok e-mailben kapják meg.)
Azonban ezek nem helyettesítenek egy jól működő fórumot, nem nyújtanak alkalmas teret a vitákra. . .
A rendszergazdaságot Ölvedi Tibor vitte tovább. Honlapok tekinte-tében ő is maradandót alkotott, több fontos információs oldal (például az általános leírásokat tartalmazó oldal, az internet-regisztrációt kezelő oldal, az új collegiumi újság honlapja) kiépítésén túl az EIR (Egységes Információs Rendszer) megvalósítása fűződik nevéhez. Alapvetően ezen a rendszeren keresztül érhető el most mindenféle leírás a rendszerről, itt lehet regisztrálni, felhasználónevet, internet-hozzáférést igényelni, a szo-babeosztást megtekinteni, a diákbizottság által szervezett programokról olvasni stb. Ezeken túlmenően elkészült a leendő felvételizőket megcélzó blog is. A rendszergazdai munkába Cséri Tamás, majd Hapák József is bekapcsolódott. Később teljesen átvették a koordinálást.
A Facebook fellendülése előtt jóval népszerűbb volt a magyar iWiW rendszer. Itt is megjelent már 2007-ben az Eötvös Collegium azzal a fő céllal, hogy ebből az irányból is elérhessük a leendő felvételizőket, a végzős középiskolásokat. Ugyanekkor jött létre az Estike felhasználó is az iWiW-en.
5.5. Az X-es honlap
2009 végén kezdődtek meg a tárgyalások a győri X-Meditor céggel, amelynek a munkája már az ELTE BTK egyes honlapjain ismert volt.
Ők kaptak a Collegiumtól megbízást egy látványos, jól használható honlap elkészítésére pályázati pénzből, kb. egymillió forint értékben.
(Elsődleges feladat a pályázati követelményeknek való megfelelés volt,
másodlagos kérdésnek bizonyult, hogy valódi, szép, felhasználóbarát honlap legyen.)
Hamarosan – 2010 késő tavaszán – el is készült a dizájn és néhány kiegészítő modul, amelyet a cég már meglévő tartalomkezelő rendszeréhez hozzá kellett írni. Sokáig tesztelték, próbálgatták, a végső üzembe helyezését és beállítását a Collegiumban pedig jómagam vettem a vállamra 2011 nyarán, persze az akkori rendszergazdák segítő támogatásával. Jelenleg ez (az „X-es honlap”) üzemel, mint a Collegium hivatalos honlapja.4
2011 szeptemberében a diákbizottság és az egyes műhelyek is hozzáfoghattak a szerkesztéséhez. Remélhetőleg hamarosan nemcsak formája, hanem tartalma révén is igényes collegiumi honlap működhet, és talán a biztonsági mentések rendszere is kialakul.
6. Kábelezés és az üvegszál
A Collegiumban, a lakószinteken a folyosón sétálva a tablók és a régi képek mellett a mindennapi látvány elemei lettek a kusza kábelek (amelyek az internet-hozzáférést biztosítják a szobákban), továbbá a furcsa megoldások a hálózati eszközök rögzítésében, az érintésvédelmi technikákban. A Collegium – elsősorban a lakószintek – kábelezése is fontos pontja a helyi informatikának.
2003-ban, amikor még informatikai vonatkozásban alig 10 gép képes volt kielégíteni a Collegium igényeit, egy egyszerű, fekete koaxkábel (koaxiális kábel) futott végig a szinteken, a padlón szépen hozzásimulva a falhoz, leágazva egy-egy szobába, a hagyományos (BNC) csatlakozókkal teremtve meg a kapcsolatot az egyes számítógépekkel. Mivel ez egy soros kapcsolású rendszer, ha bármelyik ponton megszakad a kapcsolat, a teljes szint internetelérése leáll. Erre persze volt is példa bőségesen, ilyenkor a hosszadalmas, szobákon végigkopogtatós keresés és tesztelgetés árán állt csak helyre a rendszer.
Sokszor voltak felújítások ebben a tekintetben is. Ezek az átépítések egyébként nagyszerű közösségi eseményeknek is bizonyultak. Bár a feladat nagyobb része és levezénylése a rendszergazdák kezében volt, sok segítő collegánál megfordult ilyenkor a kalapács (hogy a kábelcsatornákat összerakja, a kábeleket az ajtófélfához rögzítse), a
4Kevésbé megszokott elnevezésű címe: http://honlap.eotvos.elte.hu/.
fúró (hogy a switch-eket a falra tegye) és a krimpelőfogó (hogy megfelelő méretű kábeleket gyártson, és a végükre szerkessze a csatlakozót). És persze ilyenkor a lányszárnyon is be kellett jutni minden szobába és barátságosan elmagyarázni, hogy mi is történik.
Egy collegisták által kiépített hálózatnak lehetnek hátrányai. Nem mindig ragaszkodunk például az érintésvédelmi előírásokhoz sem. (Nem veszélyes eszközökről van szó, inkább ezeket kell védeni az érintéstől.) Előfordult az is, hogy egy switch-et – mivel a célra kiszemelt fali dobozba nem fért bele – pusztán a belőle induló kábelek tartottak. Persze így nem maradhatott, doboznak lennie kell, ezért került bele a készülék egy neves pizzéria nagy pizzájának dobozába. A kábelek még így is elbírták. Továbbá az sem túl elegáns megoldás, hogy egy kisebb köteg kábel három folyosói kép között szlalomozva érje el rendeltetési célját.
Külön érdemes volt megfigyelni és csodájára járni, milyen kalandos úton jutott el a hálózati kapcsolat az Estikébe. A 016-ba a 8-eres kábelnek csak 4 stratégiailag fontos ere fért le a nyíláson, ám a többin úgysem megy jel. A teremből egy átalakító a régi koaxkábelen továbbította az adást, amely kábel pedig kiment az ablakon, majd a Collegiumot körbefutó aknarendszerbe távozott. Innen pedig a pinceszint valamelyik ablakán jutott be ismét az épületbe, majd további egy-két vezetéken és átalakítón keresztül érkezett meg az Estikébe. Már az egyszerű lekövetése sem volt könnyű ennek a megoldásnak – gondoljunk bele, hány kulcsot kellett felvenni és mennyit sétálni –, hát még milyen fantázia kellett e megoldás kiötléséhez és megvalósításához!
(Az Estikébe internet egyébként főleg a
”zenegéphez” kell, tudniillik, ahhoz a számítógéphez, amiről zenét lehet lejátszani. Van még egy másik állandó számítógép odalent, a – nevezzük most így –
”regisztrációs gép”, amelyen pedig kb. 2005 óta a Czigola Gábor által írt
”regisztrációs program” fut.5)
Az áttekintett időszakot végigkísérte a vágyakozás azüvegszál után, amellyel nagyon gyors hálózati kapcsolat valósulhat meg, ezzel is lehetővé téve a collegisták számára – többek közt – minél több online tananyag hatékony elérését. Az üvegszál történetéről ennek a könyvnek Cséri Tamás által írt következő cikke szól [2].
5Történeti kiegészítés: Az Estike program első verzióját Perge István írta 2001-ben.
A retroérzéshez hozzá tartozott, hogy egy hibás monitor volt akkoriban odalent, ami a képernyő jobb felén széthúzta a képet, ami miatt a kép szélső 5 cm-e hiányzott.
A program erre a monitorra volt optimalizálva, így a hibás monitoron nagyszerűen nézett ki, és szolgált ki többéves pályafutása során sok-sok elégedett Estike-vendéget.
7. Összefoglalás
Elmondhatjuk, hogy sikerült lépést tartanunk az informatika fejlődésével, az egyre növekvő igényekkel. Informatikai rendszerünk folyamatosan fejlődött, és bár lépten-nyomon felmerültek problémák, voltak elégedetlen hangok a szolgáltatásokkal kapcsolatban (például
”lassú a net”,
”nem megy a nyomtató”, nem beszélt kedvesen a rendszergazda), most működik a kolinet, és ha nem is kifogástalan, de legalább elfogadható, hála a rendszergazdák kitartó munkájának.
Az üvegszálnak köszönhetően villámgyors lett a hálózat, a honlapok is ízlésesen, harmonikusan és céljuknak megfelelően szolgálnak, és – ráadásul – kábelkötegek sem kerülgetik a folyosón kifüggesztett képeket.