Egy gyermek csoportszobai szabad játékának összehasonlítása

2018 előtt a segédletekben a feladat két gyermek nagymozgásának megfigyelése és össze-hasonlítása volt, azonban a gyermekek egymással való összeössze-hasonlítása a fejlettségbeli el-sőbbség, verse nyeztetés rossz üzenetét hordozta. Emiatt változtattuk meg a feladatot úgy, hogy a gyermeket két különböző helyzetben kell megfigyelni, hogy az eltérő helyzetek által előhívott viselkedésbeli különbségeket lehessen tetten érni ugyanazon kisgyermek vonatkozásában.

4.8.1. Ötletek saját kérdésekre, elemzési szempontokra

Környezetek | A gyermek a kertben is úgy játszik-e, mint a szobában? Hogyan érzi magát a gyer-mek a különböző helyzetekben?

Belső jellemzők lenyomata a játékban | Miközben a gyermek békésen tevékenykedik, milyen szellemi munkát végezhet? A gyermek mentális és mozgásos fejlettsége hogyan tükröződik a játékában?

Megfigyelési feladatok

Gyöngy Kinga Gyakorlati felkészítés a kisgyermeknevelésre 103 Kisgyermeknevelő | Igényli-e a gyermek a felnőtt támogatását a tevékenységéhez?

Milyen mozgásformák jellemzik a gyermek beltéri és kültéri játékát? | Dinkel és munkatársai-nak (2019) szempontjait segítségül hívhatjuk. Egymást kizáró kategóriákat használmunkatársai-nak az egyes megfigyelési szempontokra, melyeket videófelvételek mikroelemzésére használtak. Leírták, hogy a gyermekek szabadtéri játéka az egyes kategóriák szerint milyen:

• a mozgás intenzitása? • mozdulatlan • enyhe • közepes • aktív • nem tudom megmondani

• a nagymozgás fajtája: • felmászik • négykézláb közlekedik • táncol • ugrál/szökken • lefek-szik • húz/tol • bunyózik • fut • ül/guggol • áll • dob • sétál • egyéb • nem tudom megmondani

• a játék kontextusa: • labda • fix játékszerek • szabályjáték • nyílt tér • mozdítható játékszer

• szerepjátékkellék • kerekek • más • nem értelmezhető • nem tudom megmondani

• az aktivitás kezdeményezője: • felnőtt • gyermek • nem tudom megmondani

• társas helyzet: • magányos • párban felnőttel • párban kortárssal • csoportban felnőtt részvételével,

• csoportban kortárssal • nem tudom megmondani

• van­e kezdeményezés a mozgásra? • nincs • kgyn aktivitásra buzdít • kgyn leállít • kortárs aktivitásra buzdít • kortárs leállít • nem tudom megmondani

A gyermekek milyen hosszú időt töltenek el az egyes kategóriákkal jellemezhetően? Ha van olyan szempont, mely saját kérdés megfogalmazására sarkall, akkor érdemes a Dinkel és munkatársai által azonosított összes változatot számba venni a válasz megtalálásához.

ESETTANULMÁNY

Firkálás és hintalovazás

#bölcsődéskor #szabad játék #nyomhagyás #udvar #megfigyelés

A megfigyelés körülményei

A megfigyelt gyermek | Ákos, 20 hónapos A csoportban Ákoson kívül jelen levő gyermekek száma | 2

A megfigyelést készítette | Gyöngy Kinga Helyszín | Budapest, Újbuda

Időpont | 2021. 03. 09. délelőtt

Kérdés | Látunk-e bármilyen kapcsolatot egy gyermek beltéri és kültéri viselkedése közt?

Megfigyelési feladatok

A beltéri tevékenység megfigyelése | Ákos az alkotóeszközöket vizsgálja, a különböző zsír-krétákkal ismerkedik. Egy doboz zsírkrétát a kezébe vesz, megrázza, majd a felnőtt felé nyújtja.

– Szeretnéd, hogy kinyissam? – kérdi tőle a felnőtt. Ákos bólogat. A felnőtt segít neki a dobozt ki-nyitni. Ákos egyesével elkezdi a készletből kiszedegetni a zsírkrétákat, majd lehelyezi őket maga mellé az asztalra. Kap papírt. Jobb kezében tartja a zsírkrétát. Mutatóujja nyújtva támasztja a kré-tát, melynek vége markában van. Lengőfirkát rajzol. Ahogy húzza a zsírkrétát a papíron, a papír elmozdul. Később a filctollakkal kísérletezik. Egyesével szedi le a kupakokat a filc tollakról és próbálja ki a papíron a színüket. Van köztük nyomdás filc is, ezekkel néha kopog a papíron, néha húzza őket. Kezét is összemaszatolja a filctollak használata közben (vizes bázisú gyerekfilctollról van szó). A kezét mutatja a felnőttnek, de nem panaszkodik miatta.

A kültéri tevékenység megfigyelése | Az udvaron a gyermek aktívan mozog: jön-megy, jár-kel.

Lábbal hajtós motorokból különbözőket kipróbál. Van, hogy leszáll és két kézzel kapaszkodik a kormányba, miközben sétál és a motort kicsit megdöntve maga mellett tolja-húzza. Ha eköz-ben még kanyarodik is, akkor ügyelnie kell rá, hogy az egyensúlyát is megtartsa. Azzal kísérle-tezik, hogy milyen gyorsan tud így menni, tud-e szaladni úgy, hogy közben a motort maga mellett húzza. Más tevékenységbe kezd, a motort leteszi. Keres magának egy triciklit. Azt is megpróbálja maga mellett tolni, de olyan nagy, hogy majdnem felborul vele. Így visszateszi a triciklit és vissza-tér az eredeti műanyag, lábbal hajtós motorjához.

Később terpeszállásban jár, jobbra-balra dülöngélve. A szintkülönbség leküzdését próbálgatja: emel-kedőn felsétál, majd lejtőn lefut. Ezt követően a kültéri műanyag hintalóra felül. Ahogy ráérez a hintaló hajtásának mikéntjére, látszik rajta az öröm. Többször egymás után váltogatja a bukkanón közleke-dést a hintaló hajtására. A hintalovat odébb vonszolja a ferde felületre, majd ráül, hajtani próbálja, de nehézségbe ütközik, nehezen sikerül a hintalovat a ferde felületen hajtani. Leszáll róla, visszahúzza az egyenes felületre. Megpróbál ráülni, de elesik. Szó nélkül feláll és ismét felül a hintalóra, majd ismét leszáll és felmegy a dombra. Mikor ismét lejön a dombról, labdát vesz a kezébe. A labdával a kezében szalad, felviszi a dombra és lerúgja. Nézi, ahogy legurul, majd leszalad utána. Leguggol és két kezébe felveszi a labdát. Öröme a vokalizálásban is hallható: – Ba, ba – mondja a labdára.

4. ábra. Ákos által használt alkotóeszközök és a nagymozgásos eszközök egyike

Megfigyelési feladatok

Gyöngy Kinga Gyakorlati felkészítés a kisgyermeknevelésre 105 Vélemény | Egyrészt a megfigyelésből azt láthatjuk, hogy a különböző környezetek különböző viselkedéseket hívnak elő. A beltéri és a kültéri környezet lehetőségeit, vagyis affordanciáit (Dúll, 2015) úgy használja a gyermek, mint ahogy azok a legtöbbünknek kínálják magukat.

Szereti a játéklehetőségeket végigpróbálni. Viselkedése a társas kívánalmaknak és az eszkö-zök elfogadott használatának megfelel, és biztonságosnak is mondható. A gyermek szabad téren sokkal többet mozog, mint beltéren. Több kockázatot is vállal. Nem keseríti el, ha elesik.

Mind beltéri, mind kültéri tevékenységében láthatjuk a próbálgatást. Ismerkedik a krétákkal és a filctollakkal, kipróbálja őket. Hasonlóképp a nagymozgást is a sorozatos próbálgatás jellemzi.

Kipróbálja a motor, majd a tricikli tolását, sőt, a hintaló odébb húzását is. Magabiztosan jár, a járás különböző variációival kísérletezik. A szintkülönbség leküzdésével próbálkozik: előbb csak fel- és lemegy, majd fel- és leszalad. Ezt követően labdával megy fel a dombra.

A gyermek szabadon választott tevékenységben jól tükröződnek a játék jellegzetességei (Burghardt, 2005; Pellegrini, 2013). A nyomhagyó eszközökkel való kísérletezés önkéntes volt, a gyermek maga választotta ezeket a számára elérhető eszközök közül. Folyamathangsúlyú volt, hiszen a kipakolás, nyomhagyással való kísérletezés fontosabb volt a gyermek számára, mint hogy valamit létrehozzon. A funkciómentesség szempontja kapcsán az a kérdés merül fel, a nyomhagyó eszközökkel való ismerkedés túlmutatott-e az exploráción. Erre a kérdésre a firkák megvizsgálásával kaphatunk választ. A filctollakkal való kísérletezés egyértelmű-en túlmutatott az exploráción, mivel jóval hosszabb volt, és jóval több firka készült, mint amennyi egy egyszerű kipróbálás révén készült volna. A zsírkréták esetében ez már nem mondható el, mert ott nagyon hamar abba maradt a nyomhagyás – következésképp itt lehet, hogy csak explo rációról volt szó. Inkább a kréták rakosgatása, illetve a fémdoboz kinyitása, becsukása volt érdekes a gyermek számára – ami már nem újdonság volt, mert máskor is tevékenykedett már hasonlóképp. A játék relaxált mezőben történt, azaz a gyermek nyugodt és érdeklődő, a felfedezésre nyitott volt.

A játék főbb jellemzői (Burghardt, 2005; Pellegrini, 2013) a kültéri nagymozgásos játékban is jelen voltak – ha lehet, még kifejezettebben. A játéknak az a jellemzője jól látszott a megfigye-lésből, hogy a gyermek saját maga állít kihívást magának bárminemű külső ráhatás nélkül (önkéntesség). A játék folyamathangsúlyú volt, a gyermek aktívan cselekedett, próbálgatta, gyakorolta a különféle mozgásformákat. Nagyon érdekes volt, ahogy a gyermek a különböző mozgásformák közt váltogatott: a dobra felmászás és a hintalovon hintázás közt többször váltva. Ebben a funkciómentességet láthattuk, a különböző tevékenységek szétdaraboltságát.

A gyermek jólléte a kültéri játék során egyértelműbb volt, mint a nyomhagyó eszközökkel való kísérletezés közben, örömét hanggal is kifejezte.

Megfigyelési feladatok