6 SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS
7.5. Én a bölcsődei gyakorlatban – reflexió
Ezt a reflexiót a Nevelési gyakorlat II. lezárásaként kérjük a hallgatóktól. Ebben a félévben a hallga-tók elsősorban a megfigyelést gyakorolják. A reflexió kérdései három témakör mentén a gyakorlat feladataihoz, élményeihez kapcsolódnak.
1. Megfigyelés | A feladat az, hogy a hallgató emeljen ki egy dolgot, melyre valamelyik megfigyelés hívta fel a figyelmét, és ismertesse, hogy miért volt tanulságos ez a dolog számára. A reflektív gon-dolkodás elemei legyenek megtalálhatóak a beszámolóban! Tartalmazza annak konkrét leírását, hogy a megfigyelés során miből szűrte le a hallgató a tanulságot, miért volt tanulságos számára (= a helyzet kognitív kiértékelése vagy a kapcsolódó érzelmek megnevezése) és amennyiben rele-váns, a tanulsághoz kapcsolja hozzá szakirodalmi hivatkozással az elméletben már tanultakat.
2. Önmagam gyakorlatban való kipróbálása | Nem kisgyermeknevelőként dolgozó hallgatóknak arról kell írniuk, amikor lehetőségük volt bekapcsolódniuk a mindennapos kisgyermeknevelői feladatokba. Kisgyermeknevelőként dolgozó hallgatóinkat viszont arra kérjük, elemezzék saját mindennapos gyakorlatukat, és ebből elemjenek ki egy olyan mozzanatot, ami új tanulsággal szolgált számukra.
Mindkét csoport az alábbi kérdéseket használhatja az elemzéshez:
• Miben érzem magam magabiztosnak? Miért?
• Mi okoz bizonytalanságot? Miért?
• Hogyan viselkedem bizonytalan helyzetekben?
• Mi / ki segíthet ezekben a helyzetekben?
3. Összességében mit tanultam a pedagógussá válásról? | Ennél a pontnál meg kell nevezni a leg-fontosabb dolgot, melyet a hallgató a féléves gyakorlata során a pedagógussá válásról megtanult.
Lehet ez a pedagógushivatás kialakulásához szükséges
• gyakorlati tapasztalat;
• elmélet gyakorlati alkalmazása;
• szakmai elvárásokkal való szembesülés pl. a bölcsődei kisgyermeknevelői viselkedéssel kapcsolatban;
• realitásérzék megszerzése: a saját elképzelések és a valóság eltéréseivel való szembesülés;
• egyéb.
Gyakorló kisgyermeknevelőként dolgozók írhatnak arról, hogy eltérő szemléletet kíván-e meg a pedagógusképzés (például az ebben a félévben készített megfigyelési jegyzőkönyvek révén
Reflexió
vagy a képzés elméleti óráin tapasztaltak szerint), mint amiben a szociális képesítési rend sze-rinti OKJ-s képesítés során gondolkodtak.
Egy saját kisgyermeknevelői gyakorlatból merített eset és a játékleltár (lásd az Egy angol tipegőcsoport játékkészlete című esettanulmányt) elkészítése szolgáltatta az alapot a következő példareflexió elkészítéséhez.
ESETTANULMÁNY
Leltározás
#bölcsődei csoport #környezet #reflexió
A reflexió részei Fél éve dolgozom bölcsődében, így kíváncsian vártam a gyakorlathoz
kapcsolódó feladatokat, mert szerettem volna minél gyorsabban fej-lődni. A megfigyelési feladatok közül a játékleltárnak és a csoport szoba alaprajzának elkészítése tűnt a legmechanikusabbnak. Nem gondol-tam, hogy hasznos feladat lesz, mégis meglepő következtetésekre jutottam a feladat elvégzése kapcsán. Az egyszerre rendel kezés re álló játékok és a gyermekek számának aránya gondol koz tatott el. Prescott (1987) szerint a szabad játék akkor működik a gyermekek nél, ha min-den gyermeknek 4-5 választási lehetősége van a játék tevékenységek, játékeszközök tekintetében. Ha egy játéktérben fejenként csak 2-2,5 választási lehetősége van a gyermekeknek, akkor vagy nem találnak kedvükre való játékot, vagy konfliktusok alakulnak ki amiatt, hogy ki használjon egy adott játékszert. Arra jöttem rá, hogy ha a csoportszoba teljes játékkészletét vizsgáljuk, akkor meg kapjuk a gyermekenkénti 4-5 választási lehetőséget, azonban amiatt, hogy a játék szerek lega-lább fele elzárva volt a gyermekek elől a heten kénti játék szercserére hivatkozva, ezért valójában nem állt a gyermekek rendelkezésére elegendő játékválasztási lehetőség. A megszámolás és a készlet fajták szerinti felmérése mutatott rá, hogy a játékszercsere túlzó mértékű volt a csoportban – annak ellenére, hogy ez elvileg egy jó pedagógiai gyakorlatnak számít.
kiindulópont megnevezése:
megfigyelési feladat helyzet kiértékelése tanultakhoz kötés
tanulság
Reflexió
Gyöngy Kinga Gyakorlati felkészítés a kisgyermeknevelésre 202 Végeredményben a csoportszoba tereinek funkciójáról és
a játék-készletről való gondolkodás juttatott el a következő eset megtörtén-téhez is. A gyermekeket figyelve és a csoportszobánk berendezésén gondolkozva arra jöttem rá, hogy a játékok elhelyezése sem volt átgondolt. Kollegáim az alacsony, széles ablakpárkányra rakták az egyéveseknek még nehéz, műanyag, gombnyomásra valamit elő-ugrasztó játékokat akkor is, amikor az ablak mellett a földön aludtak a gyermekek. Amikor már felébredtek páran, előfordult, hogy az egyik gyermek épp egy ilyen játékot nézett ki magának. Későn vet-tünk észre, hogy odament, lehúzta és az alvó gyerek fejére ejtette a játékot, így épp nem sikerült megakadályozni. Összességében rop-pant kínos volt. Nem kellett volna az ablakpárkányon tartani ezeket a tárgyakat, de mivel jól mutattak ott (polcos tároló pedig nem volt), korábban is ez volt a gyakorlat, senki sem gondolkozott arról, jó he-lyen vannak-e. Nyitott polcra vagy játéktároló szekrényre lett volna szükség, a gyermekek magasságában. Jeleztem a vezetőségnek, hogy szükségünk volna egy játéktároló szekrényre. Erre a bölcsőde-vezető bejött a szobába, és azt mondta, ebben a szobában kellene lennie játéktároló szekrénynek. Mikor kérdőn néztem rá, odament az akváriumot hordozó bútordarabhoz és elhúzta a faltól. Kiderült, hogy ez egy fiókos játéktároló szekrény volt, melyet a kisgyermeknevelők korábban azért fordítottak a fal felé, mert a gyermekek kihúzták a fiókokat és kiborogatták a tartalmát. Megkaptam hát a játéktároló szekrényt, s vele együtt a feladatot, hogy rendezzem be. Bár a fiókok átlátszó műanyagból voltak, laminált fotókat ragasztottam rájuk a tartalmukról. A fényképekről könnyebb volt azonosítani, melyikben mi van, és visszarendezni is könnyebb volt, ha a gyermekek teljesen kiürítették őket.
a megfigyelési feladat alapján levont tanul-ság gyakorlati következményei
konkrétum, mellyel az erősséget prezentálja az író
Reflexió
A fenti eset kapcsán gondolkodtam arról is, hogy mi az, amiben maga biztosnak és amiben bizonytalannak érzem magam. Egyrészt erős ségem, hogy értelmes rendszert tudok kialakítani a rendrakás során, és mások számára is érthetővé tudom tenni a rendszert. Ez a rendrakásnak az időigényes „rendszerezés” része. A mindennapokban viszont, amikor folyamatosan pakolni kell, akkor azt tapasztalom, hogy nehezemre esik a rendrakás, főleg, ha nincsen jól definiálva, hogy minek hol a helye. Szerencsére vannak olyan kollegáim, akik nagyon szép rendet tudnak maguk körül tartani. Őket szoktam figyelni, hogyan raknak rendet. Arra jöttem rá, hogy a nap során többször pakolnak és közben a gyerekeket figyelik, ahelyett, hogy játszanának velük.
Azaz inkább háttérbe vonulnak a gyermekek játékából és a rendrakás a priori tásaik közt szerepel, időt szakítanak rá. Azt is megfigyeltem, hogy a gyermekektől is elvárják, hogy befejezhessék egy-egy dolog helyre rakását, mielőtt a figyelmükkel odafordulnának feléjük, így nem hagyják félbe a rendrakást.
Mi az, amiben magabiztosnak érzi magát?
Mit tanultam meg a pedagógussá válásról? A játékleltár arra hívta fel a figyelmemet, hogy pedagógusként feladatunk logikusan megfigyelni vagy számba venni a dolgokat, mert a tudatos átgondolás olyan felisme résekhez vezethet, melyekre „érzés” vagy intuíció alapján nem jönnénk rá. A játékok tekintetében ez azt jelentette, hogy nemcsak az volt a kérdés: szépek-e a játékok. A játékleltár pontos számbavétele fajták és számosság szerint a gyermekenkénti választási lehetőségek korlátozottságára mutatott rá, és választ kínált a gyermekek gyakori tétlenségére. A játékok elhelyezésével kapcsolatban pedig túl tudtunk lépni azon, hogy csoportszoba barátságos kinézetű-e attól, hogy a játékok hogyan vannak elrendezve; helyette a gyermekek néző-pontjából tudtuk megvizsgálni, hogy olyan helyen vannak-e a játékok, ahonnan egyedül balesetmentesen el tudnák venni és akár vissza is tudnák rakni.
Annak megnevezé-se, hogy mit tanult a pedagógussá
Ebben a reflexióban a három kérdést egy témakör mentén válaszoltuk meg. Ez is egy lehetséges megoldás, de az is elképzelhető, hogy a három kérdés három különböző konkrét eseményhez kötődik.
Reflexió
Gyöngy Kinga Gyakorlati felkészítés a kisgyermeknevelésre 204 Kritérium A Nevelési gyakorlat IIhöz tartozó reflexió értékelése
A megfigyelési feladat tanulsága – megtalálható
5 pont
Teljes megoldás Megtalálható, mi volt a megfigyelési feladatok tanulsága, magyarázat-tal együtt.
3 pont Félmegoldás
A megfigyelési feladatok tanulsága szerepel, de magyarázata hiányzik
A leírás konkrét, kívülálló számára is jól érthető.
A reflektív gondolkodás elemei megtalálhatók a beszámolóban. Tartal-mazza annak konkrét leírását, hogy a hallgató miből szűrte le a tanulsá-got és miért volt számára tanulságos (= a helyzet kognitív kiértékelése vagy a kapcsolódó érzelmek megnevezése); amennyiben releváns, a tanultakhoz kapcsolatot létesít. A reflek-tív gondolkodás elemeinek meglétén túl a gondolko-dás logikus, törekszik az elfogulatlanságra.
3 pont Félmegoldás
A leírás elemei (a meg-figyelés konkrét hely-zete és az abból leszűrt tanulság vagy a hozzá fűződő magyarázat) közül hiányzik az egyik, vagy ezek valamelyike nagyon kidolgozatlan, illetve más hiányosság található.
0 pont
Nem értékelhető Amit a hallgató ír, nem tükröz
A hallgató írásában meg-található a saját gyakorla-táról szóló gondolkodás.
3 pont Félmegoldás
A hallgató írásában csak érintőlegesen találjuk meg a saját gyakorlatá-ról szóló gondolkodását.
0 pont
Nem értékelhető A hallgató írásából hiányzik a saját gyakorlatról szóló gondolkodás.
Reflexió A saját gyakorlatról való írás konkrétumokban gyökerezik. Képes meg-nevezni (1) azt, amiben magabiztosnak érzi ma-gát és (2) olyan dolgot is, mely el tudja bizonytala-nítani, és ezekhez indok-lást is fűz. Valamint (3) képes megnevezni, hogy a bizonytalanságot okozó helyzetekben ki vagy mi segíthet a jövőben.
3 pont Félmegoldás A hallgató saját gya-korlatáról írottakból hiányzik egy kérdés megválaszolása, vagy az felületes, illetve egyéb fél-megoldást látunk.
0 pont
Nem értékelhető A saját gyakor-latról írottak nem utalnak elemző a hallgató milyen dolgot tanult meg felszíne-sek vagy valamilyen szempontból tapasztala-taiba ágyazza. A leírás jól érthető, konkrét, és a hallgató gondolatveze-tése ezzel kapcsolatban logikus, helytálló.
3 pont Félmegoldás A pedagógussá vá-lásról írottak általá-nosságok, vagy egyéb félmegoldást látunk.