A dimenziók egymás közötti és demográfiai, társadalmi, gazdasági, pszichológiai tényezőkkel való összefüggései

Számos tanulmány bizonyítékot szolgáltatott a pénzügyi ismeretek és a viselkedés közötti kapcsolatról, bár a tudás és a magatartás mérésének módjában vannak

57 különbségek. A rövid és hosszú távú tervezést, az öngondoskodást is kedvezően befolyásolja a magasabb pénzügyi tudás. Több tanulmány rámutatott, hogy a hatékony pénzkezeléshez jól fejlett pénzügyi ismeretekre van szükség (HAYNES-BORDAS [2008]; CARSWELL [2009]).

Tapasztalat, hogy a pénzügyi kultúrával összefüggő kutatások egy része felsőfokú intézményekben tanulókra vonatkozik. Egyrészt ők a jövő pénzügyi és munkaerő-piacának potenciális tagjai, másrészt viszonylag könnyen elérhetők a felmérések lebonyolításához. Több felmérés a teljes népességből kiválasztott minta alapján készült, és léteznek korábbi kutatások tapasztalatait összesítők. Először azokból a tanulmányokból történik válogatás, ahol a pénzügyi kultúra dimenzióinak egymás közötti kapcsolatát vizsgálták a szerzők.

Brazil egyetemisták között végzett kutatás alapján Potrich és társa azt tapasztalták, hogy a pénzügyi ismereteknek és a pénzügyi hozzáállásnak pozitív hatása van a pénzügyi magatartásra (POTRICH el al. [2016]).

Chen és Volpe 924 egyetemistára vonatkozó felmérésében 36 tételből álló tudásmérés alapján azt állapította meg, hogy a pénzügyileg tájékozottabb hallgatók nagyobb gyakorisággal követték pénzügyeik alakulását, valamint magasabb pontszámot értek el a feltételezett kiadásokra, a befektetésekre és a biztosításokra vonatkozó (hipotetikus) döntésekre adott válaszok alapján, mint a kevésbé hozzáértők (CHEN – VOLPE [1998]).

Hilgert és szerzőtársai lakossági felmérés során találtak bizonyítékot arra, hogy a pénzügyi ismeretek és a pénzügyi magatartás pozitív kapcsolatban lehetnek. Az Egyesült Államokban egy 28 kérdésből álló – cash-flow kezelés, hitelkezelés, megtakarítás, befektetés, jelzálogra vonatkozó információk és más pénzügyi menedzsment témakörben összeállított – kérdőív válaszai alapján egy pénzügyi tudást mérő IQ-értéket képeztek. A kutatók szignifikáns összefüggéseket állapítottak meg a hitelkezelési pontszámok és a pénzügyi ismeretek összetett mérési mutatója között (HILGERT et al. [2003]).

MOORE [2003] szerint az alacsonyabb pénzügyi műveltség kedvezőtlenebb pénzügyi döntéseket eredményezhet, például felmérésében azt tapasztalta, hogy a tudásteszten gyengébb eredményt elérő válaszadók költségesebb jelzálogkölcsönöket vettek fel. Hasonló, negatív következményt bemutató következtetésre jutott Stango és

58 szerzőtársa, akik szerint azok a személyek, akik nem tudják megfelelően kiszámítani a kamatlábakat, több hitelt vesznek fel, és alacsonyabb összegű vagyont halmoznak fel (STANGO – ZINMAN [2009]).

A pénzügyi műveltség magasabb szintjének pozitív hatásait emelik ki a következő szerzők. YOONG [2011] azt állítja, hogy a jobb számolási és pénzügyi ismeretekkel rendelkező egyének nagyobb valószínűséggel vesznek részt a pénzügyi piacokon és fektetnek be részvényekbe. Lusardi és szerzőtársa szerint az elfogadható szintű pénzügyi kultúra megalapozhatja a jövőorientációt és az öngondoskodást. Akik pénzügyileg műveltek, előreláthatólag nagyobb vagyont halmoznak fel életük során, és gondosan megtervezik a nyugdíjba vonulás anyagi feltételeit (LUSARDI és MITCHELL [2011]).

A kutatások nagy hányada a pénzügyi műveltség dimenziói és más, demográfiai, társadalmi, gazdasági tényezők közötti összefüggéseket tárnak fel.

Robb és szerzőtársa 2009 közepén végeztek egy kutatást 1 488 válaszadóból álló országos minta felhasználásával, melynek az volt a célja, hogy felmérje az Egyesült Államok polgárainak képességeit négy kulcsfontosságú területen: pénzügyi ismeretek, termékek és szolgáltatások kezelése, tervezés és döntéshozatal. A felmérésig rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltételezték, hogy a tájékozottabb fogyasztók felelősebb pénzügyi magatartást tanúsítanak (azaz lényegesen jobb pontszámot kapnak a bevált gyakorlatok összetett mérésénél), és ez igaz az objektív és szubjektív tényezők területén is. Hipotézisük szerint tehát a személyes pénzügyi ismeretek jelentős hatással vannak a pénzügyi magatartásra. Három skálát hoztak létre az elemzés megkönnyítése érdekében: pénzügyi ismeretek, önértékelés és bevált gyakorlatok. Eredményként a következőket kapták:

• az egyik legerősebb kapcsolat a pénzügyi ismeretek és a pénzügyi magatartás vagy a bevált gyakorlatok között volt;

• azok a válaszadók, akik magabiztosabbak, feltételezik, hogy megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, valójában kedvezőbb pénzügyi magatartást tanúsítanak;

• a felelősebb pénzügyi viselkedésű egyének pénzügyileg elégedettebbek.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy számottevő hatása ellenére az objektív tudás nem domináns tényező. A jövedelemnek van a legjelentősebb hatása a pénzügyi

59 magatartásra, ezt követi a pénzügyi elégedettség, a pénzügyi önértékelés és az oktatás.

A felelősebb pénzügyi viselkedést tanúsító személyek pénzügyileg elégedettebbek is.

Önmagában az ismeretek nem elegendőek a jobb pénzügyi magatartás biztosításához, vagyis az objektív tudás megléte sem feltétlenül predesztinálja, hogy az egyén a megfelelő pénzügyi döntéseket hozza (ROBB – WOODYARD [2011]).

COURCHANE [2005] megállapította, hogy a pénzügyi magatartás jelentősebb és közvetlen hatást gyakorol a pénzügyi elégedettségre, mint a háztartások jövedelmének szintje vagy más demográfiai tényezők.

Lusardi és szerzőtársai egy kibővített sztochasztikus életciklus-modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálja a pénzügyi ismeretek megszerzésére vonatkozó döntést az életciklus során, valamint értékeli a pénzügyi ismeretek hatását a vagyoni egyenlőtlenség magyarázatára. Az egyének nem komplett pénzügyi ismeretekkel kezdik gazdasági életüket, hanem az életciklusok során endogén módon szerzik meg. A személy pénzügyi tudása 65 éves kor körül tetőzik, ezután csökken. Kutatásuk során iskolai végzettség (középiskolát végzett vagy nem, illetve felsőfokú tanulmányokat folytatott egyének csoportjait képezték) és életkor szerint vizsgálták a jövedelem, a vagyon, a megfigyelt pénzügyi ismeretek kapcsolatát. Az oktatási csoportok szerinti átlagos pénzügyi ismeretek szimulált életciklusainak vizsgálata során tapasztalható, hogy a felhalmozási szakaszban (60-65 éves korig) a jobban képzett egyének többet fektetnek be a pénzügyi ismeretekbe. Ennek oka, hogy életük során a többi csoporthoz képest több jövedelemmel rendelkeznek, magasabb vagyont halmoznak fel. A megfelelő pénzügyi ismeretek, az ésszerű döntések a megtakarításokról és a befektetésekről, a megfelelő pénzügyi magatartás segíti, hogy az életük során szerzett erőforrásokat időben úgy allokálják, hogy biztosított legyen idős korukban is a megszokotthoz közeli szükségletek kielégítésének lehetősége (LUSARDI et al. [2017]).

Kadoya és társa tanulmányában a japán pénzügyi műveltséget befolyásoló tényezőket vizsgálja. 14 olyan változót azonosítanak, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi ismeretekre, amiket kategóriákba soroltak.

A demográfiai szekcióban azt tapasztalták, hogy a nemek között van eltérés, méghozzá a férfiak pénzügyi műveltsége magasabb szintű a nőkénél, az életkorral összefüggő észlelés összecseng Lusardi és szerzőtársai [2017] tapasztalatával. A kor és a pénzügyi műveltség szintje között nem lineáris kapcsolat van. Az egyén élete során a hibáiból (is) tanul, egyre fejlődik, de az élet közepén túlhaladva csökken a pénzügyi tudás

60 szintje. Az oktatás szintén elengedhetetlen tárgykör, amely a pénzügyi ismeretek megszerzését leginkább közvetlenül elősegíti. Míg a kognitív képességek elérését a pszichológiai elmélet támasztja alá (LUSARDI et al. [2010]), addig a családtagok oktatását a társadalmi tanulás elmélete magyarázza. Mivel a mintába került alanyok áltagéletkora viszonylag magas volt (50 év fölötti), ezért nem meglepő, hogy a házastársak hatása a pénzügyi műveltségre magasabb volt a szülőkénél. A családi állapot nem volt befolyásoló tényező, bár a szociális tanulás családon belül akkor valósulhat meg, ha van társa az egyénnek.

A társadalmi-gazdasági háttér szempontjából – összhangban a korábbi tanulmányokkal – mind a jövedelmek, mind a vagyon jelentős pozitív hatással vannak a pénzügyi kultúra szintjére. Noha a foglalkozási státusznak nincs relevanciája, a foglalkozás jellegének (pénzügy terület) jelentős hatása van a pénzügyi műveltségre.

A környezeti ingerek és az emberi megismerés összetett kölcsönhatása befolyásolja az ismeretek elsajátítását, ezért tartották a kutatók fontosnak a pszichológiai tényezőket. Meggyőződtek a szerzők arról, hogy a pénzügyi műveltség és a jövőorientáció között van kapcsolat, és a pénzügyi elégedettség is ösztönzi a fejlődést a pénzügyek területén. Az időskori élettel kapcsolatos szorongás nem kapcsolódik szignifikánsan a pénzügyi műveltséghez egyetlen regressziós modellükben sem; az eredmények azt is sugallják, hogy az emberek jövőbeli életük iránti aggodalma nem tükröződik oktatási felkészültségükben. A japán kutatás következtetése az, hogy a szocializáció és a jövőorientáció jelentős hatást gyakorol a japán pénzügyi ismeretek elsajátítására, ami javíthatja a lakosok megtakarításait, nyugdíjazási terveit és befektetési döntéseit (KADOYA – KHAN [2019].

Falahati és Paim [2011] malayziai egyetemisták pénzügyi műveltségét vizsgálták, alapvetően a nemi különbségek feltárása céljából. Elmondható, hogy összességében a férfiak eredményei jobbnak bizonyultak, de bizonyos területeken eltérések jelentkeztek a nemek között. A női hallgatók általános pénzügyi ismeretek terén jobban teljesítettek, és inkább ők voltak a válaszadók közül, akik nyilvántartást vezettek pénzügyeikről és hajlamosabbak voltak megtakarításokat képezni. A férfiak erőssége az elemzési képességekben, a kockázatok értékelésében mutatkozott meg, otthonosabban mozogtak a hitelek, a befektetések és a biztosítások területén. 2015-ben Falhati és Sabri folyatott kutatása azt mutatta, hogy a férfiak és a nők eltérő pénzügyi viselkedést mutatnak, más tényezők okoznak nehézséget és eltérő pénzügyi hozzáállást mutatnak. 2015-ben

61 megjelent tanulmányukban a nők erősségei hasonlók, mint a 2011-ben. A férfi hallgatók körében a pénzügyi irányítás a pénzügyi jóllét legerősebb determinánsa. A pénzügyek megfelelő irányításában a nőket leginkább az esetlegesen hiányzó tudás és a hozzáállás akadályozza. Rájuk is hatással van, de a férfiaknál kifejezetten erős befolyásoló komponens a kortársak véleménye, a média, az internet és a reklámok. Ezek arra ösztönzik a hallgatókat, hogy élvezzék jelenlegi életüket, a jövőre való tekintet nélkül. A negatív hatást felerősíthetik a hallgatók alacsony szintű pénzügyi ismeretei (FALAHATI – SABRI [2015]).