A pénzügyi kultúra dimenziói

Hung és szerzőtársai tanulmányukban megfogalmazzák, hogy a pénzügyi kultúrát több, egymással kölcsönhatásban álló tényező befolyásolja:

• a pénzügyi tudás, mely megszerzésének célja az egyének tárgyi tudásának növelése ezen a területen; és amely az általános tájékozottságnál speciálisabb ismereteket ölel fel; megszerzésében és fejlesztésében nagy szerepet játszanak a kognitív képességek;

• a megszerzett tapasztalatok a megszerzett tudást bővíthetik (a tapasztalat képezi a hidat a tudás és az alkalmazás között (HILGERT és HOGARTH [2002])), befolyásolhatják a későbbi pénzügyi döntések meghozatalának folyamatát, valamint a pénzügyi magatartást;

• az attitűd, a pénzügyekhez való viszonyulás egy elkülöníthető szegmens, ami kapcsolatban áll a tudással, a tapasztalatokkal és a pénzügyi viselkedéssel, mely tényezők folyamatosan befolyásolhatják egymást (HUNG et al. [2009]). De Meza és szerzőtársai véleménye szerint a pénzügyi viselkedést erősebben vezérli a személy pszichológiai megérzés, mint a konkrét pénzügyi tudás vagy a készségek (DE MEZA et al. [2008]).

Remund az ezredforduló után a témában született szakirodalom feldolgozása után tanulmányában összefoglalta a közös dimenziókat:

1. kategória: alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek birtoklása, a kapcsolódó folyamatok megértése;

2. kategória: kommunikációs készség pénzügyi (és egyéb) elképzelésekről, tanácsok kérése és nyújtása a megalapozott döntések meghozatala előtt;

49 3. kategória: a személyes pénzügyek menedzselésével – bevételek, kiadások nyomon követése, megtakarítások és hitelek esetleges diverzifikációja – kapcsolatos képességek;

4. kategória: pénzügyi döntéshozatali képesség; vagyis az egyén tudjon tervezni, mérlegelni, értékelni minden pénzügyi döntés előtt. Mérje fel saját szükségleteit és céljait, vegye számba a kapcsolódó lehetséges előnyöket és hátrányokat, és mindezeket összevetve törekedjen a számára legkedvezőbb konstrukció kiválasztására;

5. kategória: magabiztosság a személyes pénzügyek bonyolításában, amihez elengedhetetlen egy bizonyos szintű tudás, tájékozottság a pénzügyi termékek és szolgáltatások között.

A szerző szerint a pénzügyi műveltséghez tartozik még az alapvető társadalmi helyzetek megértése, valamint a számolási készség is (REMUND [2010]).

Deng és társai szerint a pénzügyi műveltséghez az általános pénzkezelési tudáson;

az ehhez kapcsolódó információ-kezelésen és -megértésen túl hozzátartozik a döntéshozatali folyamattal összefüggő felelősség is (DENG et al. [2013]).

Potrich és szerzőtársai egyszerűsítő modellek segítségével törekedtek összefoglalni a pénzügyi műveltség területeit, melyek a vizsgálatok során megfigyelt változókat és az esetleges hibákat nem tartalmazzák. A szerzők első ábrájukat (7. ábra) már általuk feldolgozott tanulmányok alapján alakították ki. Modelljüket azon érvelés alapján építették fel, hogy a pénzügyi tudás megszerzése és az attitűd előfeltétele a pénzügyi magatartásnak, szerintük a pénzügyi viselkedés lényeges változását a pénzügyi ismeretek és a hozzáállás megváltoztatása előzi meg, eltekintve attól, hogy a pénzügyi ismeretek összefüggenek a pénzügyi attitűddel. Ebben a modellben azt feltételezték, hogy a tudás pozitívabban befolyásolja a pénzügyi magatartást és hozzáállást, és hogy az attitűd és a viselkedés összefüggenek.

A második modelljüket három szakirodalom (OECD [2013], ATKINSON – MESSY [2012], valamint AGARWALLA et al. [2013]) alapján készítették, mely azt jelképezi, hogy a pénzügyi tudás és magatartás, valamint a pénzügyekhez történő értékelő magatartás tanulmányozása, továbbá ezek kombinációja és mérése fontos a pénzügyi kultúrára vonatkozó megállapítások kialakításál.

50 A harmadik modell felételezi, hogy létezik egyedülálló pénzügyi kultúra konstrukció, amelyet a három dimenzió (pénzügyi magatartás, pénzügyi ismeretek és pénzügyi hozzáállás) alkot (POTRICH et al. [2016]).

7. ábra Pénzügyi kultúra 1., 2. és 3. modellje

Forrás: POTRICH el al. [2016] p. 363 alapján saját szerkesztés

Az OECD 2018. évi PISA-tanulmányból kiolvasható, hogy a pénzügyi műveltségnek több aspektusa van. Egyrészt alapvető a pénzügyi fogalmak és kockázatok ismerete és megértése. A kapcsolódó készségek magukban foglalják az általános kognitív folyamatok pénzügyi területen való megfeleltetését, úgymint az információkhoz való hozzáférés, azok összehasonlítása és értékelése, és az extrapoláció, amikhez elengedhetetlen az alapvető matematikai (számolási) és nyelvi (olvasási és megértési) készségek megléte. A rátermettség, a magabiztosság és egyéb pszichológiai tényezők segítik a hatékony döntéshozatalt a pénzügyi szituációk széles spektrumán. Az egyének és a háztartások pénzügyeinek megfelelő tervezése és irányítása, az önmaguk számára előnyös döntések meghozatala biztosítják a részvételt a gazdasági világban, és kollektív hatással vannak a szélesebb társadalomra, hozzájárulva a nemzeti és akár a globális stabilitáshoz, a termelékenységhez és a fejlődéshez OECD [2019].

Foglalkozni kell a pénzügyi döntéseket befolyásoló szubjektív tényezőkkel is.

COURCHANE [2005] kiemeli, hogy az egyén pénzügyi műveltségének önértékelése

51 befolyásolja a döntéseket. A rendelkezésre álló kutatások nagy része arra utal, hogy a fogyasztók általában nincsenek tisztában saját pénzügyi ismereteik szintjével. Az objektív és a szubjektív tudás összehasonlításánál azoknak az embereknek, akik úgy gondolták, hogy meglehetősen sok pénzügyi ismerettel rendelkeznek, valójában több mint ötven százalékuknak ez nagyon alacsony volt. A pénzügyi magatartást nem pusztán a gazdasági megfontolások befolyásolják, hanem pszichológiai tényezők is, például szülői, házastársi befolyás, munkahely elvesztésétől való félelem.

Robb és Woodyard a pénzügyi jóllétet kutatták, amit befolyásolnak az objektív, mérhető tényezők, a pénzügyi elégedettség, a pénzügyekkel kapcsolatos magatartás;

valamint a szubjektív tényezők, úgymint a pénzügyi ismeretek és az azzal kapcsolatos attitűdök (ROBB – WOODYARD [2011]).

Kadoya és kutatótársa a Japánban végzett pénzügyi kultúra kutatásról készült tanulmányában az azt meghatározó demográfiai és társadalmi-gazdasági komponensek mellett kiemelt fontosságot tulajdonított a pszichológiai változóknak. Ennek oka, a pénzügyi ismeretek és a viselkedés a fogyasztáshoz, a megtakarításokhoz és a befektetési döntésekhez kapcsolódnak, amelyeket szintén befolyásolnak érzelmi aspektusok. Az úgynevezett „nyugati” kultúrától jelentősen különbözik a japán, emiatt az ott élők eltérő pénzügyi viselkedéssel bírnak. A szerzők szerint a szigetországban lakókra – más országok polgáraihoz képest – sokkal jellemzőbb a kockázatkerülés, a passzivitás, a kollektivizmus és az alacsony individualizmus (KADOYA – KHAN [2019]).

Az egyes tényezők kapcsolatban állnak egymással, sok esetben kölcsönhatást gyakorolnak. Egy-egy terület fejlesztése maga után vonhatja más a dimenziókban való előrelépést is.