XVIII. Egyetemek, újra
XXIV. Cserdi és Bogdán Laci
Ha nem hal meg váratlanul, elfeledkeztem volna róla, pedig külön fejezetet érdemel. Rövid lesz: egyetlen írás és néhány fotó. Íme:
2014. dec. 23-án jelent meg néhány fotóm kíséretében ez a kis imám a község honlapjában – cserdi.hu, már mélyen eltemetve – a cserdi cigányok budapesti jótékonysági akciójáról.
„Cigányok közt két magyar (Ateista ima Magyarországon) Az egyik én vagyok.
Először Friderikusz műsorában láttam.
A cigányt, aki méltatlannak tartotta a roma fedőnevet.
Aki világosan, bátran vallotta cigány voltát.
Aki szép, szabatos magyarsággal ragaszkodott magyarságához.
Aki szép, szabatos nyelven foglalkozott faluja cigányainak hibáiról.
Aki okosan, bölcsen beszélt a népnevelés elért eredményeiről.
A tisztaságról, a megépült házakról, a sok fürdőszobáról.
Aki úgy tanította munkára az övéit, hogy közben maga is tanult.
Aki érti, hogy példamutatással csodákra lehet késztetni az embereket.
Másodszor Debreczeni József könyvbemutatóján élőben találkoztam vele.
Aki még határozottabban kiállt cigány magyarsága mellett.
Aki sebész-pontossággal írta le a falu népének velük született gondjait.
Aki sebész-pontossággal beszélt a jövőről.
Arról, hogy csak maguk oldhatják meg legfőbb gondjaikat. Munkával.
Arról, hogy a falu önellátó, nincs adóssága.
Arról, hogy ma már ők tudnak a megtermelt javaikból magyar szegényeknek adományozni.
Arról, hogy mindez véget kell vessen a cigányságot vádló sztereotípiáknak.
A harmadszor ma [2014. december 22 körül] van.
Amikor Budapesten az ő faluja, Cserdi, és a példájukat követő Siklósnagyfalu saját termeltetésű 4 tonna krumplit és hagymát osztott szét a főváros szegényei között. Sugár-zott róluk a büszkeség.
Segítőik között a fővárosi cigányok mellett a „Bike maffia” fiataljai is szerepet vállaltak.
A Hír24 interjút készített a polgármester urakkal. Bár keveset sikerült elcsípnem a nyilat-kozatukból, meg kell mindenkinek hallgatnia őket, akit a cigányság sorsa érdekel. Úgy tudom, hogy – sajnos – Karácsony este 7-kor fogja sugározni a Hír24. Aki nem tudja akkor megnézni, lapozza fel a TV honlapját!
Nem akarom Bogdán László polgármester urat nagyobb emberként ábrázolni, mint amekkora, bizonyára nem is igényelné.
Nincs azonban nála tisztábban látó, a teendőket jobban értő ember ebben az országban. Se a magyar cigányok, se a „fehér magyarok” között.
Sok ilyen emberre van szükség.
Bár ő hangsúlyozza, hogy a módszereit nem lehet egyszerűen másolni, minden ember más, minden közösség más. Ebben téved. Mindent el kell követni, hogy a példája ragadós legyen. Hirdetni kell, támogatni, iskolát csinálni abból, ami Cserdiben történik.
Sok ilyen embert adjon a magyar cigányság önmagának, nekünk, az egész magyar társadalomnak!
Ünneprontás, ha a néhány fehér arc közül egyet, a számomra „második magyart”
kiemelem?
Ő ugyanis az egyik megajándékozott magyar volt, akivel véletlenül együtt mentem fel a kivezető lépcsőkön. Morgott, zsörtölődött: „krumplit és hagymát adnak, mint a piacon”.
Nem értett meg semmit.
Remélem, a rövid imámat sokan meg fogják érteni.
Hinnem kell.
Mert a két polgármester és a faluk népe hisz a jövőjükben. És ez az ország egyik legsúlyosabb problémájának a megoldásához vezető egyik utat jelentheti.
Sokunknak kell hinnünk, legalább a hitünkkel segítenünk.”
És a képek:
Utóirat
Ki látott már ilyen csodabogarat: önéletrajzhoz utóiratot? Hm, talán egyszerű oka van:
összegzés, konklúziók, mifene... Ám legyen (győzködöm magam).
Honnan veszem a bátorságot, nem tudom, de fontos intelmek, bölcsességek fogalmazhatók meg az életem írva-olvasva, nemde?
Ilyenek:
- Úgy élj, hogy őrizd meg magadat, mindig őrizd meg az öntudatod, önbecsülésed, vigyázz, ne csalatkozz önmagadban. Egyszerűbben: mindig tudj tükörbe nézni.
- Intelem? Inkább tökéletes meggyőződés: minden átkok legnagyobbika a vallás, hit a természetfölötti erőben, hatalomban, és a büntető lélekben, eszközökben, módszerek-ben; rabszolgává teszi az elmét, korlátok közé szorítja a szabad gondolkodást.
- Az ideológiák, tanok is lehetnek rendkívül károsak, de főként nem maguk az ideoló-giák, hatalmi rendszerek, kódok a bűnösek, hanem a rendkívül erős gazemberek, akik (és híveikkel együtt amik) felhasználják azokat a népek legázolására. Persze erről eszembe jut a régen dédelgetett mondásom (lehet, hogy előttem megmondta más is):
Minden nép a maga sírásója!
- Lássuk csak a kapitalizmust! Az volt és ma is az a legnagyobb gyilkos, túltesz a vallá-sokon, a kommunista eszméken, hatalombitorlókon. Két adalék a kapitalizmushoz:
Az egyik: Olvasom az „Eszméletek” baloldali és nagyon komoly folyóiratban (69.
szám, 156. old.): „A világkapitalizmus strukturális válsága – bár tempója még viszonylag lassú – egyre jobban elmélyül.” – És hasonló bölcsességek, egymás után sorozva. Igazuk van, a kapitalizmusnak meg kell döglenie, mert gyilkos. Öli folyama-tosan, szemrebbenés nélkül, Cola-t és TV-t ígérve, az emberiség felét, öl Irakban, ölni fog még mindenütt, ahol rá akar tenyerelni valamire, ami a gazdagok tobzódó gazdag-ságának megőrzéséhez, növeléséhez kell. De ne jósoljatok tudákosok, elméletieske-dők! Erről csak Varga elvtárs juthat az eszünkbe. Nem így működnek a dolgok: a kapitalizmus halálához a leggazdagabb országok tömegeinek együtt kell ébredniük az emberiség nyomorba döntött felével. Akik persze nem tudnak még semmit, csak a megalázottságot. Soká van még, messze van még a közös lázadás. Egyelőre csak az ugyanazon az oldalon idézett József Attilának van igaza, ő volt az igazi látó:
„Az elnyomás csapatban károg, élő szívre mint dögre száll -s a földgolyón nyomor -szivárog, mint hülyék orcáján a nyál.”
Zseni, pótolhatatlan, utolérhetetlen zseni!
Két könyv érdemel még említést, ha a modern kapitalizmusról akar pár sorban értelmeset írni az ember. A How „Big Law” Makes Big Money ( Adam Tooze) és The Code of Capital: How Big Law Makes Big Money (Katharina Pistor). Frissebbek, mint Marx, és erőteljesek.
Lerántják a leplet a mai kapitalizmusról. Miket is mond Pistor?
„A tőke a modern gazdaságok meghatározó jellemzője, ám a legtöbb embernek fogalma sincs, honnan származik valójában. Pontosan mi az, ami a puszta vagyont olyan eszközzé alakítja, amely automatikusan több vagyont teremt? A The Code of Capital elmagyarázza, hogy a tőkét miként hozzák létre a zárt ajtók mögött a magánügyvédek irodáiban, és miért ez a kevéssé ismert tény az egyik legfőbb oka a tőketulajdonosok és mindenki más közötti növekvő vagyonkülönbségnek.
Ebben a leleplező könyvben Katharina Pistor azt állítja, hogy a jog szelektíven „kódol”
bizonyos eszközöket, lehetővé téve számukra magánjavak védelmét és létrehozását. A meg-felelő jogi kódolás segítségével bármilyen tárgy, igény vagy ötlet tőkévé alakulhat, és az ügyvédek őrzik a kódot. Pistor leírja, miként választják meg a különféle jogrendszereket és jogi eszközöket az ügyfelek igényeit legjobban kielégítő eszközök közül, és hogyan alkalmaz-zák ma a földtulajdonok tőkévé kódolásának már évszázadokkal ezelőtti technikáit részvé-nyek, kötvérészvé-nyek, eszmék, sőt elvárások – olyan vagyonok kódolására, amelyek csak a jogban léteznek.
Korunk egyik legveszélyesebb problémájának hatékony, újszerű gondolkodási módja – a The Capital Code – feltárja az adósság, az összetett pénzügyi termékek és egyéb eszközök kódo-lásának különböző módjait, hogy pénzügyi előnyt biztosítsanak tulajdonosaik számára. Ez a provokatív könyv aggasztó képet mutat a kód átható globális természetéről, az emberekről, akik azt formálják, és a kormányokról, amelyek azt végrehajtják.”
Világos: ma már nem gazdasági eszmék, ideológiák, izmusok lopják el tőlünk és koncent-rálják a szupergazdagoknál a megtermelt, vagy akár bármi más módon generált javakat, hanem emberek, parancsok, kiszolgáló gépezetek.
A világ összeomlás küszöbén áll.
Ennek új megjelenési formája a világunkat elöntő koronavírus-járvány, amivel az utolsó fejezetben foglalkoztam. Megrendülten kerítek sort a könyv lezárása előtti pillanatokban arra, hogy itt is megemlékezzek róla. Átkozódom: hogy a fenébe eshet meg az emberrel, hogy a II.
világháború pokla, az ‘56-os forradalom óta hordozott átok, a szocialista rendszer nem könnyű évei és a gengszterváltással visszatért, legaljasabb csápjaival az országunkat felzabáló neokapitalizmus után még ezt a rettenetet is rám/ránk zúdítja. És végig kell néznem, hogy az emberiség legszemetebb rongyai, Trump, Netanjahu és Orbán nyugodtan, emberéletek töme-gét kockáztatva fel tudják ezt is használni abszolút teljhatalom megszerzésére, biztosítására.
Aki istenben hisz, nyíljon már ki a szeme: ha van isten, csak gonosz lélek lehet!
Ecce homo!
Egy hétköznapi ember, aki szürke életét Közép-Európában (és nem Közép-Kelet Európában, tessék a térképre nézni, az Uralig hosszú az út!) élte.
Hitt valamiben, igazságosabb, egyenlőbb, emberibb (mint a kapitalizmus) élet lehetőségében, súlyosan csalódott.
Végignézte, hogy döglesztik meg a hazáját, hogy aztán sakálokká válva marcangolják, hordják szét a cafatokat saját kis odúikba és a mögöttes hordák hombáraiba.
Öngyilkosság? Csak az aljasoknak hódolna be a tettel. Újra és újra reménykedik, most az egységes Európában és abban, hogy gyermekeinek talán valami jobban is lesz részük.
*
Ahogy öregszel, az élet sietni kezd, az idő besűrűsödik, a távolságok pedig beszűkülnek.
Májusban költöztünk le Csopakra a járvány miatt, és azóta – a trolin végzett golfsétákon kívül – a legnagyobb távolság, amit esti sétaként még meg tudok tenni, 1100 m. A kétharmada körül leülök egy kőre, hallgatom az onnan jól látható vasút és 71-es út zaját. Olyankor béke honol a lelkemen.
És ő a pihentető kő, még fel tudok állni róla. Dehogy pihentető! Határkő, eddig tart a Csopak-lét.
*****