ismétlését megakadályozni és a személy- vagy vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyekkel szemben a csendörségi sza
bályokban előirt módon eljárni; de tartoznak észrevételeikről és netán tett intézkedéseikről a területen illetékes rendőri hatóságot haladéktalanul értesíteni. Csendőijárőrök vagy egyes csendőrök az ily idegen területen bűncselekményen tettenért vagy nyomon üldözött egyéneknek előállítás czéljából való elfogása tekintetében úgy járnak el, mint a saját területen, de az elfogottat, az őrizetbe vett bűnjelekkel és egyéb tárgyakkal együtt haladéktalanul a területen illetékes rendőri hatóságnak, a községi elöljáróságok kivételével, átadni tartoznak. (Ut. 227. §.) Ha annak szüksége merül föl, hogy a csendörség (járőr) büntetendő cselekmény miatt reá tartozó nyomozó cselekmény, pl. elfogatás czéljából a fő- és székváros, törvényhatósági joggal fölruházott vagy rendezett tanácsú város vagy idegen főszolgabírói járás területére lépjen:
akkor erre a csendörség (járőr) jogosult, ha a halasztás veszély- lyel jár, de ezen esetben rendszerint a csendorors- vagy különít
mény-parancsnokság részéről a szolgálati könyvecskébe beveze
tendő utasítással küldendő ki. Ily kiküldetés azonban csak az Ut. 14. §-a 2-ik bekezdésében foglaltak (L. Más hatóság területén való nyomozás) szem előtt tartásával történjék. A tettesnek vagy részeseknek nyomon üldözése esetében azonban a csendőr-járőr vagy szolgálatilag föllépett csendőr ily kiküldetés nélkül is be
léphet idegen rendőri hatósági területre. L. alább. (Ut. 228. §.) Csendőrség és a rendőrhatóságok érintkezése. A fő
szolgabíró, mint nyomozó rendőri hatóság, oly nyomozó cselek
ményeket, melyeket a csendőrörsökön és különítményeknél beosztott altisztek és legénység, mint rendőri közegek, a B. P.
rendelkezéséhez képest teljesíteni jogosultak, a területén állo
másozó csendőrség által teljesíttethet. E czélból a területén lévő csendörörs vagy különítmény-parancsnokságokat és sürgős szük
ség esetén az azokhoz tartozó csendőr-altisztek és legénységet közvetlenül is igénybe veheti. A főszolgabíró vagy a főszolgabírói hivatalnak önálló intézkedésre jogosított tagja különben arra is jogosult, hogy az általa teljesítendő nyomozó cselekményekhez a területén levő csendőrséget segédletül vegye igénybe. (Ut. 225. §.) Az illetékes főszolgabíró fölhívás, a többi rendőri hatóság meg
keresés útján érintkezik a csendörörs-, és különítmény-parancsnok
ságokkal, illetve az azokhoz beosztott altisztekkel és legénység
gel ; az összes rendőri hatóságok a tiszti különítmény, valamint csendőrszakasz, szárny- és kerületi-parancsnokságokkal kölcsö
nösen megkeresések és átiratok útján érintkeznek. A csendörörs és altiszti különítmény-parancsnokságok a területén illetékes főszolgabírónak jelentenek, a többi rendőri hatóságoknak értesí
tést adnak. (Ut. 226. §.)
Csendörség területi illetékessége a bűnügyi szol
gálatban. Bűnügyi nyomozó cselekmények rendszermti teljesí
Csengik Oaeréptmlladékot tésére a csendőrség csak azokon a területeken van hivatva, a melyek sem a törvényhatósági joggal fölruházott, sem a rendezett tanácsú városok bel-, és külterületéhez nem tartoznak. A rendezett tanácsú városokban azonban az egyéb közbiztonsági szolgálatot, úgy mint eddig, a m. kir. csendőrség teljesíti, (üt. 220. §.) A tör
vényhatósági joggal fölruházott városok bel- és külterületén a csendőrség által teljesíthető szolgálatot az 1882. évi X. tcz. sza
bályozza. (üt. 221. §.) Rendezett tanácsú városok bel-, és kül
területén a csendőrség a kir. ügyészség, a vizsgálóbíró vagy ki
küldött biró vagy a járásbíróság fölhívására foganatosít nyomozó cselekményeket; saját kezdeményezéséből, akár följelentésre, akár saját észlelete alapján, csak akkor és annyiban, a mikor és a mennyiben a késedelem veszélylyel jár; egyéb esetekben pedig a följelentést vagy saját észleleteit a nyomozás.vagy egyes nyo
mozó cselekmények elrendelésére illetékes kir. ügyészséggel, járásbírósággal vagy városi rendőri hatósággal közli; ép úgy közli a városi rendőri hatósággal, ha elhalaszthatlan, egyébként a városi rendőrség hatáskörébe tartozó, nyomozó cselekményeket és ugyanoda adja át haladéktalanul az általa a város bel- vagy külterületén saját kezdeményezéséből előállítás végett elfogotta- kat, az őrizetbe vett és lefoglalandó bűnjelekkel és egyéb tárgyak
kal együtt; kivéve, ha az elfogottat és az említett tárgyakat köz
vetlenül a vizsgálóbirónak vagy járásbirónak vagy más hatóság-, nak kell átadni, a minek megtörténtéről azonban a városi rendőri hatóság is^mielőbb értesítendő, (üt. 222. §.)
Csengők a kerékpáron milyenek legyenek ? L. kerékpáro
kon szabályszerű csengők.
Cserebogarak, hernyók, kártékony rovarok irtása.
(66/882. kgy. sz. szbr.) Mindenki köteles a főváros területén a tulajdonát képező növényzetről a hernyó-fészkeket és tojás-gyűrű
ket február hó végéig leszedetni s azokat elégetni. Minden tulaj
donos köteles márczius 15-töl junius 1-ig és julius 16-tól augusz
tus 14-ig a hernyókat és hemyóhálókat folytonosan leszedetni s pusztítani. A cserebogarak és mindenféle lepkék 100 darabjáért az illető elöljáróság 2 fillért tartozik kifizetni. E rendelet betar
tása fölött kerületi bizottságok őrködnek. A madarak fogdosásá, öldöklése, fészkének leszedése pénzbüntetéssel büntettetik. A paj
kos gyermekek pusztításaiért a szülők, gyámok, gondnokok vonat
nak felelősségre.
Cserkész kocsik előállítása. (Rfp. np. 1898. V/19.) Cser
késző kocsisok, kik magokat sem mint nyilvános, sem mint számozatlan bérkocsik kocsisai igazolni nem tudják, az illető kér.
kapitánysághoz előállítandók, a kocsik pedig a tolonczházba szállitandók.
Cserkészésnek nem tekinthető a bérkocsisok fuvarozása lóversenyeknél. L. lóversenyek.
Cserephulladékot más földiére hordani kihágást képez.
h. Más földjére.
CseréptSrdelék Csonttal Cseréptörmelék, szemét utczára kidobása. L. köztisz-Cséplés a fővárosban. L. takarmányok stb.
Csóplés a község belterületén vasárnap nem képez vasárnapi munkaszüneti kihágást. A község belterületén való cséplés miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (M. T. hat.)
Cséplést Újpest és Rákospalota belterületén eltiltja a 2684/93. fk. kih. sz. r. (Krecs. Gyűjt. 287.1.)
Csizmákkal üzérkedés. L. lábbelikkel.
Csokoládé üzletek vasárnap egész nap gyakorolhatók.
(660/1897. kih. sz. B. M. r.) A csokoládé-sütemények, dessert- bonbonok, teasütemények stb. kivétel nélkül a czukrászati ipar körébe tartozó készítmények lévén, az ezek elárúsításával foglal
kozó üzletek ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletben említett czukrászati üzletek s illetőleg a szóban levő üzletek a czukrászati üzletek sorába tartozóknak minősitendők ; minélfogva hasonló üzletek vasárnapokon is egész napon át nyitva tarthatók.
Csokoládéval házalni tilos. L. házalva tilos árúsítani stb.
Csomagokban árult czikkek mennyiség tartalmának megjelölése, a mennyiben az a megjelöltnél kevesebb tartalom
mal bir, kihágást képez s az illetékes kér. kapitányságnál kell ellene panaszt emelni. (1893: XXXIV. tcz. 8. §.)
Csónakázás halászati kiméleti téren tilos. L. halászati kiméleti terek.
Csonkítása a bélyeg-illetéknek. L. bélyegcsonkitás.
Csonthulladékot más földjére hordani kihágást képez.
L. más földjére stb.
Csontszállitás. (5277/97. sz. B. M. r.) A csontoknak az üzle
tekből való kiszállítása ápril 1-től szeptember 30-ig reg
geli 8 óráig és október 1-től márczius 31-ig reggeli 9 óráig van megengedve.
Csont- s rongygyüjtésről. L. köztisztasági szabályrendelet ellenőrzése.
Csonttal, rongygyal házalás. (96.982/H. b. B. M. r. 1895.) Csontot vagy rongyot a házakban összegyűjteni, a szemétből kiszedegetni, külön választani, lakásokban gyűjtve tartam, eladni vagy forgalomba hozni vagy azzal vevés vagy eladás czéljából házalni tilos. Katonai s egyéb laktanyák, árvaházak, fogházak, nagyobb intézetek, szállodák, korcsmák, hentesek, mészárosok bádoggal bélelt, fedett edényekben gyüjthetik a csontot s a ron
gyot s ennek elszállítását a csontgyüjtő-telepre eszközölhetik naponta ápril 1-től szeptember 30-ig reggel 8, a többi hónapokban reggel 9 óráig. A ki ez ellen vét, 15 napig térj. elzárással és 200 Kor. térj. pb. büntetendő. (ítél a Rh.)
Csonttörésnél 84 Czégtáblák Csonttörésnél első segély. L. első segély.
Csontvázak. L. talált csontvázak.
Csoportban csavargók előállltandók.
Csoport 100 főnél több a Lánczhidon nem mehet át.
(L. Rédey Gyűjt. I. 188.1.)
Csoportosulásról jelentés. (Rfp. np. 1898. III/25.) Enge
dély nélküli csoportosulásokat, fölvonulásokat, népgyűléseket kötelesek az őrszemek s egyéb rendőr-közegek a főkapitányság
nak, az illető kér. kapitányságnak, a főparancsnokságnak s a kér.
felügyelőnek azonnal bejelenteni a legközelebbi telefonon.
Csődör kocsiba fogása. L. bérkocsi szbr. IV. fej.
Csődört tenyész-igazolvány nélkül másnak átengedni tilos. L. apaállatot stb.
Csődület alkalmával bekisérhetők a verekedők.
L. verekedés vagy csődület stb.
Csőfektetésnél veszedelmek. L. vízvezetéki csőfektetés
nél stb.
Csökönyös ló kocsibafogása. L. bérkocsi szbr._ IV. fej.
Csömöri-úti versenypálya környékére klvezénylés.
(3997. Rfp. 1901.) Versenynapokon a VII. kér. osztályparancs
nokság állományából kellő számú rendőröket illetve őrjáratokat vezényel ki a csömöri-úti versenypálya környékére, oly utasítás
sal, hogy a versenyek alatt a kiváncsi tömeget, a magántulajdont kepezö telkekről és kertektől távolítsák el s a köztisztaság ellenes cselekmények elkövetését akadályozzák meg.
Csőlopások vízvezetéknél. L. alkatrészek ellopása stb.
Csőrepedés esetén intézkedés. L. intézkedés stb.
Csúsztató erdőben. L. erdőben veszélyes.
Csúsztatok vagy eregettyük rongálása erdőkben.
L. erdei kártételről.
Csúzlival lövöldözés. L. parittyával stb. L. gummi stb.
Czefre-szállítás. L. bor,_ must, szőlő, czefre stb.
Gzement-iparnál vasárnap gyakorolható munka.
Czement-iparuál kizárólag az égetési munkák: egész nap meg
engedvén (14.837/92. X. 1. pont.)
Czementpor-szállítás. (8802/fk. eln. 87. sz. r.) A zsákokba rakott czementpor nyitott kocsiban csakis poráthatlan ponyvákkal teljesen elfedve szállítható. Hordók vagy tartályok akként záran- dók le, hogy azokból a czementpor ki ne hullhasson. E rendelet elleni kihágás a kér. kapitányság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (Krecs. Gyűjt. 274.1.)
Czégek nyilvántartása. A főkapitányság intézkedést tett az iránt, hogy a keresk. és váltótörvény szék időről-időre á bejegy
zett czégekről szóló kimutatást közölje a főbejelentési hivatallal, hol azok nyilvántartatnak. (136.154/99. sz. B. M. r.)
Czégór kulcsok. L. Lakatos stb.
Czégtáblák kiszökellők. L. gyalogközlekedésre vonat
kozó stb.
Ozágtáblák Czimeraértés Czégtáblák a vásárcsarnokban. (Vásárcsarnoki szbr- 23. §.) Magánczégeknek, bizományosoknak, kereskedőknek és más árusoknak tilos oly czimeket, czégtáblákat, föliratokat és nyom
tatványokat használni, melyek a közönség megtévesztésére őket hatósági közvetítőknek tüntethetik föl.
Czéldobás, kör- vagy karika-játék. L. szerencse-játék.
Czigaretta-csempészet. L. szivarka-csempészet.
Czigányokról. L. kóbor czigányok.
Czigányok közt Iskolakötelesek. L. zenészek közt stb.
Czinedenyben főzés. L. réz, czin stb.
Czlntányerok borbélyüzleten. L. borbélyczintányérok.
Czímbitorlás. A ki őt jogosan meg nem illető olyan czimet vagy rangfokozatot használ, a mely által a közönség tévútra ve
zettetik, valamint az is, a ki őt jogosan meg nem illető belföldi rend- vagy díszjeleket, vagy engedély nélkül külföldi rend- vagy díszjeleket nyilvánosan visel: 200 koronáig terjedhető pénzbün
tetéssel büntetendő. (Kbt. 45. §. — Illetékes a Rh.) Czimer használata. L. országos czimer stb.
Czímerhasználat engedélyezése iránti folyamodvá
nyok tárgyalásánál azon hatósági közeg, ki az ily folyamod
ványok tárgyában a nyomozás foganatosításával bizatik meg, azt szigorral és lelkiismeretesen teljesítse. Értesüléseit vagy közvet
lenül, vagy teljesen megbízható forrásból szerezze be. (B. M.
1890/8497. — L. 1890. R. T. 806. 1.)
Czimeres nemzeti lobogó kitűzése. (4642/1. 898. sz.
B. M. r.) Az 1848 : XXI. tcz. elrendeli, hogy a középületek és köz
intézetek nyilvános ünnepeken lobogókkal diszíttessenek fel. «Köz- épületek»-nek tekintendők az állam, törvényhatóság, vagy község tulajdonát képező és közigazgatási, illetve bírósági, közoktatási, közművelődési, illetve közjótékonysági vagy közgazdasági czé- lokra szolgáló épületek, valamint más közjogi és magánjogi ala
nyok tulajdonát képező azon épületek is, melyeket a fentebb fel
sorolt közczélok szolgálatában álló intézetek a maguk egészében elfoglalnak, föltéve, hogy ezen intézetek közhatósági jogilag kör
vonalazott felügyelet alatt állanak. ((Nyilvános ünnepek)) alatt ez esetben Szent István napja (augusztus 20. római naptár szerint), nemkülönben az 1848. törvényczikk szentesítési napjának évfor
dulója (április 11., római naptár szerint), továbbá a mindenkori uralkodó születésnapja s végül a törvényhozás által jövőben ne
tán kijelölendő nemzeti ünnepek értendők.
Czímersértés. Két hónapig terjedhető elzárással és 600 ko
ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki az ország, a társországok vagy az osztrák-magyar monarchiának nyilváno
san kitűzött czímerét vagy zászlóját, úgyszintén ki a polgári vagy katonai hatóságok által, ezen minőségük jelvényéül nyilvá
nosan használt zászlót vagy czímert meggy alázó szándékból bemocskolja, megrongálja vagy leszakítja. (Kbt. 37. §. Illetékes a J. b.)
Czlmfestök Czukrászok Czímfestők vasárnapi munkaszüneti napon mikor dolgozhatnak ? Czimfestéssel foglalkozó iparosok a törvényes költözködési napokat megelőző és követő 8 napon belül eső vasár
napokon egész napon át végezhetik az iparukhoz tartozó munkát magánhelyiségekben és műhelyekben (14.837/92. II. A) 1. 84.842.
Czimtábia a teherkocsikon. (315/887. kgy. sz. szbr. 5. §.) A fővárosban állandóan közlekedő minden oly jármű, mely bármi néven nevezendő terhet szállít, akár egy-, akár kétfogatú terhes
szekér vagy ruganynyal ellátott kocsi, jobboldalán pléhtáblács- kával látandó el, melyen a tulajdonos neve, lakása, foglalkozása s a kocsi száma tisztán, olvashatóan legyen felírva. E rendelet be nem tartása kihágást képez s a rendőrség által büntettetik.
Czimtáblák trágyakocsikon. L. köztiszt. szbr. ellenőrzés.
Czímvesztés. L. fegyelmi szab. 13. §. Hivatal- vagy szolgálat
vesztessel együtt jár.
Czipészeti iparczikkekkel házalás tilos. (38.235/fk. I.
99. sz. r.) Tetten ért egyének mindenkor előállitandók az illetékes kér. kapitánysághoz.
Czirkusz. L. mülovarda.
Czirkuszengedély-dijak. L. Redey Gyűjt. I. 74.1.
Czukorhasználat borkezelésnél. L. borkezelésnél czu- kor stb.
Czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák egész vasárnap gyakorolhatók. (14.837/92. I. 3. pont.
Czukorka-árusitás vasárnap. (2513/fk. 1901. sz. körirat.) B. M.-nek a czukorkának vasárnap árusítása tárgyában 1901. évi márczius hó 16-án 25.118/Vc. sz. alatt kelt rendeletében akként intézkedett, hogy mivel a czukorka-árusitás úgy természeténél, mint tárgyánál fogva egyedül a czukrászüzletek közé sorozható s ehhez képest munkaszüneti napokon is egész napon át űzhető, ennélfogva a kizárólag czukorkák elárusításával foglalkozó keres
kedők a munkaszüneti napokon délután az elárusításban nem akadályozhatok.
Czukorsütemények árusítása nyári mulatságokon.
(4252/97. Kih. B. M. sz.) Majális alkalmával megrendelt czukor- süteménynek a mulatság színhelyén történt elárusltása házalást Czukor, czukorsflteménynyel házalni tilos. L. házalva tilos árusítani stb.
Czukortárgyak készítése chromsavas ólommal ti
los. L. chromsavas ólomnak stb.
Czukrászipar szbr. L. sütő stb.
Czukrászok munkaszüneti napon is egész napon át dol
gozhatnak. (14.837/92. A) I. a) pont. Kér. M. r.)
Dajkaaággal 87 Dalosamok
D
Dajkasággal foglalkozó vidékiek ellenőrzése. Pest
vármegye területén a gyermekek dajkálásával állandóan foglal
kozó nők dajkasági igazolványnyal vannak ellátva. Mégis gyakran megesik, hogy ily igazolványnyal el nem látott nők, (angyalcsi- nálók stb.) a főváros területéről úgyszólván kilopják a gyermeke
ket. Ily esetekben, ha a rendőrnek alapos gyanúja van, szólítsa az illetőt igazolásra s ha személyazonossága megállapítható nem volna, állítsa elő az illetékes kér. kapitánysághoz. (2364/fk. I.
1892. sz. r.)
Dajkálásra, szoptatásra adott csecsemők. (930/890.
kgy. sz. szbr.) A szoptatásra vállalkozó no sajátján kívül csak egy csecsemőt vállalhat emlőjére. Szárazdajkádra legfeljebb két gyermek fogadható fel. Hat hónál fiatalabb csecsemő száraz- dajkálása tilos. Minden nő, ki szoptatásra vagy szárazdajkádra akar vállalkozni, köteles szándékát az elöljáróságnál bejelenteni, hol a tiszti orvos által minősíttetik. Minden ekként minősített nő csakis az elöljáróság előtt, az anya vagy megbízottja jelenlétében fogadhat szerzödésszerüleg gyermeket magához. Vidékre kiadott kisdedről a szerződés mindég a fővárosban, az anya illetékes kér. elöljáróságánál kötendő meg. Engedély nélkül szoptatás vagy szárazdajkádra gyermeket kiadni vagy magához fogadni senki
nek sem szabad ; sem közeli rokonoknak, sem kórház, kóroda, bábahely, cseléd- vagy dajkaszerző vagy bármi közvetítőnek.
Nyilvántartás vezettetik a kér. elöljáróságnál: a) engedélyesek
ről, b) á kötött szerződésekről, c) dajkálás vagy szoptatásba adott gyermekekről, d) az engedélyt nem kapott dajkákról. Az emlőtől elválasztás határidejét a kér. tiszti orvos állapítja meg. Ha a táp
anya vagy felfogadott gyermek a főváros területéről végleg el
megy, köteles azt a tápanya a kér. elöljáróságnak bejelenteni, mely e körülményt az új lakóhely illetékes hatóságával tudatja.
A gyermekek egészségére, táplálására s a tápanyák bánásmódjára a kér. tiszti orvosok ügyelnek fel. A gyermek megbetegedését köteles a tápanya a kér. tiszti orvosnak azonnal bejelenteni. — (1876: XIV. tcz. 20. §.) Altató- vagy kábítószerek alkalmazása az 1876: XIV. tcz. 26. §-a értelmében tiltatik. Ha a szülő a tápanyá
nak bármi okból nem fizet, úgy az elöljáróság veszi át a gyerme
ket s gondoskodik elhelyezéséről. Gyermek halála a tápanya által azonnal bejelentendő a kér. elöljáróságnál. Ha hanyag gondozás vagy orvosi kezelés hiánya okozta a halált, a törvényes eljárás megindíttatik s a tápanya idegen gyermekek további gondozása
iéi eltiltatik. A kihágásokat a rendőrség bünteti.
Dnlcsarnok alatt (Caffé- vagy restaurant-chantante) oly kávéházak, vendéglők vagy korcsmák értendők, melyekben az engedélyezett időben énekes és szavalat] előadások rendeztetnek,
Dalcsarnokok Délutáni melyek azonban egyébként is nyitva állanak a közönség előtt.
(7445/97. fk. r.)
Dalcsarnokok belépti jegyei. L. mulatók belépti stb.
Dalcsarnokok felügyelete. L. mulatók felügyeleténél.
Italcsarnokba, mulatókba pontosan kell megjelenni az odavezényelt rendöröknek. Kötelesek az ügyeletes tisztviselőnél jelentkezni. Ha az meg nem jelenne, a központi ügyeleteshez je
lentés telefonon a kivezénylés iránt. (23/1895. Rfp. np.) Dalcsarnokokban rendőrlisztek tömeges megjelenését és mulatozását tiltja a 9395/fk. eln. 96. sz. r.
Dalcsarnok-ügyeletesek ellenőrzése. L. dalcsarnokok felügyelete.
Diilcsarnokban katonai egyenruha használata tilos.
L. katonai stb.
Dalcsarnokok rendje. (7445/eln. 97. sz. fk. r. Rédey Gyűjt.
II. 209.1. — L. mulatók, dalcsarnokok stb.) Dalolásról. Fogadó, vendéglő stb. kgy. sz. szbr. 24. §. Foga
dók, vendéglők, korcsmák, sörházak, pálinkamérésekben tilos a lármás dalolás.
Dalolás pálinkamérőben. L. pálinkamérő stb.
Dalszínházra vonatkozólag. L. opera.
Dámvadra különös vadászati tilalom. L. vadászati tilalom.
Dangovázás (veszteglés) a Dunán. (1450/99. kgy. sz.
szbr. — L. Rédey Gyűjt. IV. 68.1.) 12. §. értelmében a veszteglés (dangovázás) csak az e czélra hatóságilag kijelölt vizi területen s a fönnálló folyamrendőri szabályok szigorú megtartása mellett engedtetik meg.
Dongovázás (veszteglés) a közp. vásárcsarnok előtt tilos. L. hajókon vásárcsarnoki árú.
Dárdanynyal házalás tilos. L. házalva tilos árusítani stb.
Délamerikába kivándorlás. L. kivándorlás stb.
Déligyümölcscsel házalás. L. virág, gyümölcs stb.
Délivasút kedvezményes utazást a rendörtisztviselők- nek csak a délivasút által kiadott arczképes igazolványnyal en
ged. Családtagoknak pedig semmiféle kedvezményt nem ad. — A rendőrök a gyorsvonaton sem egyenruhában, sem polgári ruhában nem utazhatnak féljegygvel. Polgári ruhában egyál
talán nincs kedvezmény. Egyenruhában, oldalfegyverrel, a sze
mélyvonatok megfelelő kocsiosztályában féljegygyel utazhatnak.
Délutáni előadás mulatókban. L. mulatók stb. rendje.
Délutáni felügyeletről a kei', kapitányságoknál in
tézkedik az 1881: XXL tcz.-hez kiadott B. M. Ut. A kér. felügye
let délután 2-től este 8 óráig tart.
Délutáni színházi előadások. (3902/fk. eln. sz. hat. 1892.
L. Rédey Gyűjt. I. 84.) 1. A délutáni külön előadás 48 órával előbb bejelentendő. Az engedélyezett napokon a kettős előadások oly módon osztandók be, hogy azok egyike, t. i, a délutáni, d, u. fél
Denaturálja Derékheveder három órakor, másika, t. i. az esteli, este fél nyolcz órakor vegye kezdetét. 2. Az engedélyes napok délelőttjén semminemű próba
előadás nem tartható és az esetleg ezen napokra már előirány
zatba vett próbák másnapra helyezendők át. 3. Az engedélyes napokon déli 12 órától esti 11 óráig úgyszólván egy huzamban igénybe veendett szinház összes kezelő-, felügyelő- és segédsze
mélyzet, (világosítók, díszítők, fütök, gépészek, vasfüggöny ke
zelői stb.) az említett napok délelőttjén semmi irányban el nem foglalandók s igénybe nem vehetők, nehogy túlcsigázott munka folytán kimerüljenek s magukat rend-, vagy szabályellenességekre ragadtassák vagy hibájukon kívül is mulasztásokat kövessenek el.
7. A délutáni és esti előadáshoz külön-külön kirendelt rendőrtiszti viselők külön-külön kötelesek az előadást megelőző tűzrendészet- bejárást elvégezni. A főparancsnokság köteles a délutáni és esti előadáshoz külön-külön őrséget kivezényelni.
Denaturálása mesterséges boroknak. (53.850/97. VI.
A) sz. Kér. M. r.J 27. §. A denaturálásra két mód állapíttatik meg, úgymint: 1. Denaturálás sóval, mely úgy hajtandó végre, hogy 1 hektoliter mesterséges borba 5 kg. porrá tört konyhasót (kősót) keverünk és a folyadékot addig kavarjuk, míg a só benne fel
oldódott. 2. Denaturálás eczettel, mely esetben 1 hektoliter mes
terséges borba 15 liter 12 százalékos eczetsav vagy 30 liter 6 százalékos eczetsav keverendő. Ha az állandó borvizsgáló szak, értő bizottság a denaturálás módjára nézve nem nyilatkozik- akkor az eljáró hatóság Ítéletére bizatik, hogy a denaturálás me
lyik módját válaszsza.
Denaturált szeszt emberi élvezetekre szánt italok elő
állítására használni tilos. (1888 : XXIV. tcz.)
Denaturált szesz kimérésére az italmérési engedélylyel bírónak külön engedélyének kell lenni a pénzügvigazgatóságtól.
(1889/33.450. sz. Kér. M. r.)
Denaturált szeszszel fizott visszaélések meggátlása.
(19.093/1889. B. M. r.) Mindazon esetekben, midőn a denaturált szesznek vagy denaturált szeszszel kevert szesznek szabályellenes elárusítása, forgalomba hozatala vagy annak emberi fogyasztásra
(19.093/1889. B. M. r.) Mindazon esetekben, midőn a denaturált szesznek vagy denaturált szeszszel kevert szesznek szabályellenes elárusítása, forgalomba hozatala vagy annak emberi fogyasztásra