• Nem Talált Eredményt

Anyak5nyvvezet6nél Szegénységi bizonyítvány alapján is kapható bélyegmentes ki

In document LEXICON RENDŐRSÉGI (Pldal 29-38)

vonat. Anyakönywezető ellen panaszszal a közigazgatási ható­

sághoz kell fordulni. (1894: XXXI., XXXHI. tez. — B. Min.

60.000/1895. sz. r. 44., 45. §§. — Közokt. Min. 30.625/1879. sz. és 14.403/1881. sz. rendeletéi. 1894 : XXXIII. tcz. 14., 81. §§.)

Anyakönyvvezetlen név használata. Senki sem visel­

het más családi, s utónevet, mint a melyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve. A ki ez ellen vét, kihágást követ el s 400 K. térj. pénzbirs. büntetendő. (1894 : XXXIII. tcz. 83. §. ítél a Jb.)

Anyakönywezetőnek halálozásnál bejelentendő adatok. (16.017/fk. eln. sz. kr. — 111.059/ IV. c. B. M. r. — L. Rédey II. 246.) A rendőrség fogházban, kórházban történt halálesetek bejelentésénél: 1. Az elhunyt családi állapota (nőtlen vagy hajadon, házas, özvegy, törvényesen elvált). 2. Az elhunvt neme (fiú vagy leánv, illetőleg férfi vagy nő). 3. Az elhunyt anya­

nyelve. 4. Ha az elhunyt keresettel nem birt vagy csupán házi teendőkkel foglalkozó nő volt: eltartójának minősége (atyja, félje, nagybátyja, fia stb.) és annak foglalkozása. 5. Az elhunyt orvosi kezelésben részesült-e ? 6. A halál okát orvos állapította-e meg V 7. Észrevétel azon esetben, ha az elhunyt haldokolva hozatott be az intézetbe. 8. Hét évnél fiatalabb korban elhunyt gyermekek elhalálozásának bejelentésénél a fenti kérdéseken kívül még: a) az elhalt gyermek egyes, iker, hármas, négyes vagy ötös szülésből származott-e V b) az elhalt gyermek törvényes házasságból vagy házasságon kívül született-e 1 Utóbbi esetben utóházasság útján nem törvényesíttetett-e 1c) a házasság, melyből a gyermek szár­

mazott (mely által törvényesíttetett, mely évben köttetett ? d) ha az elhunyt gyermek törvényes származású volt vagy törvénye- sittetett, mindkét szülőjének, ellenkező esetben csupán anyjának:

vallása, életkora (betöltött életévek a gyermek elhalálozásának időpontjában) és anyanyelve bejelentendök.

Anyakönyvvezetése ismeretlen hulláknak. L. isme­

retlen stb.

Anyakönyvvezetése talált hulláknak. L. talált hul­

lák stb.

Anyakönyvvezetőnél születésnél bejelentendő ada­

tok. (16.017/fk. eln. sz. körr. — 111.059/IY. tcz. B. M. r. — L. Rédey II. — 246.) A rendőr kórházban és fogházban történt születések bejelentésénél: 1. Törvényes származás esetén mind­

két szülőnek, törvénytelen származásuaknál csupán az anyának anyanyelve ? 2. Törvényes származás esetén: a) a gyermek szülői melyik évben és hol kötöttek házasságot 1b) a gyermeknek hány élő testvére van és hány testvére halt meg (a halva szülötteket is beleszámítva) 1 3. Törvénytelen származásuaknál az anya családi állapota (hajadon, özvegy, törvényesen elvált) ? 4. Többes születés esetén a gyermek iker, hármas, négyes vagy ötös szülésből szár­

mazott-e 1 5. Úgy törvényes, mint törvénytelen

származásúak-Anyakönyvvezető 26 Arozképe nál: az anya részesült-e a szülés alatt orvosi vagy szülésznői segélyben, utóbbi esetben okleveles bába vagy nem okleveles, de képesített bába részéről ? E rendelet módosítja a 133.634/902.

B. M. r.

Anyakönyvvezető visszaélései. L. közokirathamisítás.

(Bt. 397. §.)

Anyakönyvezésre vonatkozó kihágások. 1. A ki az 1894: XXXIII. tcz. 35., 36., 37., 39., 40., 42., 68. és 69. §§-aiban megszabott bejelentéseket elmulasztja, vagy a határidőt be nem tarja, u. a. tcz. 80. §-a értelmében kihágást követ el és 600 K-ig terjedő pénzbünt. 2. Tudva valótlan bejelentés tétele, ha súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el 600 K-ig térj. pénzbünt. 3. Az 1894 : XXIII. tcz. 44. §. szerint senki sem viselhet más nevét, mint a mi az anyakönyvébe van jegyezve.

A ki e rendelkezést megszegi, u. a. törvény 83. §-a szerint kihá­

gást követ el s 200 koronáig pénzbünt. 4. A törvényes vagy tör­

vénytelen születésre vonatkozó helytelen anyakönyvezés a kbt.

60. |-ába ütközik. Mindezen kihágások elbírálására a Jb. illetékes.

Apaállatot tenyész-igazolvány nélkül tenyésztés czél- jára másoknak átengedni, vagy ily állatot másnemű Adattal közös legelőre hajtani kihágást képez, s 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Illetékes az Elölj. Az eljárás hivatalból indítandó meg. (1894 : XII. tcz. 94. §. g) pont.)

Ápolási dijak cselédért. L. cseléd betegsége esetén.

Ápolási költségek a rabkórházban. L. rendőrségi rab­

kórházban stb.

Árambekapcsoló fogantyú és a villamos kocsivezető.

L. közúti vasutakra vonatk. szbr.

Áramvezeték javítása. L. közúti vasp. vonatk. szbr.

Aranka-mentes luczerna vagy lóheremag hozható csakis forgalomba. Nem aranka-mentes mag forgalomba hozatala kihágást képez, hivatalból üldözendő, s a fővárosban 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az Elölj, által. (1894. évi XII. tcz. 94. §. 1c) pont.)

Arany, ezüst stb. tartása kávéházban. L. ékszert stb.

kávéházban.

Aranyneműekkel házalás. L. tiltott házalás. (L. Rédey gyűjt. 1896. évf. 216.1.)

Aranynyal liimzett rózsák (rosetták). A Rfp. 1894. évi 223. sz. napi parancsában megtiltja az őrszemélyzetnek az őr­

mestertől lefelé az aranynyal hímzett, s egyáltalán minden a szabályszerű fémrózsától eltérő rangjelzés viselését büntetés terhe alatt.

Aranyozok vasárnapi munkaszünete költözködés­

kor. I.. vasárnapi munkaszünet megszegéséért.

Arezképes rendőri igazolványok. (6573/fk. eln. 1900.

sz. r . — L. Rédey gyűjt. 1900.109.1.) A rendőri igazolványok arczképpel, sorszámmal, száraz bélyegzővel és fökapitanyi alá­

Arozképes 27 Ártalmas írással vannak ellátva s az igazolvány-tulajdonos köteles azt sajátkezűig aláírni. Az igazolványok közokiratot képeznek, épen ezen jellege miatt nemcsak az igazolványok megváltoztatása (arcz- kép vagy szöveg kicserélése), hanem annak más részére haszná­

latba bocsátása is a büntető törvénybe ütköző cselekményt képez.

Egyáltalán tilos azt a kézből kiadni más, mint hatósági felszólí­

tásra. Az igazolványokat tulajdonosaik polgári ruhában mindig magukkal hordani kötelesek. Hivatalos eljárás közben, a mikor az igazolvány bizonyos jogosítványnyal jár együtt, fölszólltásra az igazolványt mindenki köteles fölmutatni, sőt az esetekhez képest, fölszólítás nélkül is.

Arczképes rendőri igazolványnyal vasúti utazás.

4411. eln. fk. 901. az állandó jellegű arczképes rendőri igazol­

ványok a m. kir. állami vasutakon kívül még az aradi és Csanádi egyesült vasutak, az eperjes-bártfai h. é. vasút, a győr-sopron- ébenfurti vasút, a kassa-oderbergi vasút és a szlavoniai-dráva- vidéki h. é. vasút vonalain jogosítanak kedvezmény igénybevéte­

lére. A déli vaspályán csakis az ezen vasút igazgatósága által ki­

adott arczképes igazolványok érvényesek.

Arczképes vasúti igazolványok szükségessége.

(12.073/fk. eln. 99. sz. r. — h. Rédey gyűjt. 1899—135. 1.) Miután az államvasutak új díjszabásában a díjmentes vagy féldíjmentes utazás csakis az illető kedvezményes személyére és tíz éven aluli gyermekére vonatkozik, a féljegy váltására jogosító arczképes vasúti igazolványok ilykép szükségesek lesznek, ha valaki neje vagy tíz éven fölüli gyermekei számára féljegy váltására jogosító igazolványért folyamodik, mely folyamodványban az arczképes vasúti igazolvány száma és kelte mindenkor kiteendő. A XI. fiz.

oszt. alul levő tisztviselők, altisztek és alkalmazottaknak nem szükséges ilyen vasúti igazolványt váltani.

Árjegyzék a közp. vásárcsarnokban. Az 1583/896. kgy.

sz. szbr. 18. §-ának 14. pontja szerint a hatósági közvetítőnek a hivatalos árjegyzéstől eltérő áljegyzéseket kiadni vagy ilyene­

ket terjesztenie nem szabad.

Árjegyzék mulatók, dalcsarnokokban. L. mulatók stb. rendje.

árjegyzék sütő-boltokban, stb. L. sütő, stb. szbr.

Árnyekszék-tisztítása. L. köztisztasági szbr.

Árkok rongálása erdőkben. L. erdei kártételről.

Árszabály megszegése. L. hatósági árszabály megszegése.

Ártalmas anyaggal vizek megfertőzése. L. vizek meg­

fertőzése.

Ártalmas élelmi czikkek árusítása vagy szétosztása, annak veszélyes vagy ártalmas tulajdonságát elhallgatva, köz­

egészség ellen bűntettet képez. (Btv. 315. §.) Ártalmas festőanyagok sütő-iparnál. L. sütő stb.

Ártalmas szerek használata étel s italhoz. L. kutak, stb, L. élelmi czikkek hamisítása.

Árúknak

Ártalmas 28

Ártalmas tápszerek lefoglalása. L. egészségre stb.

Ártalmas vadszárnyasok. Az 1883: XX. tcz. 12. §. sze­

rint : keselyük, sasok, szelíd és vadgalambok, sólymok, vércsék, kányák, hélyák, ölyvek mindenféle fajai, melyeket, mint az átvonuló vadludakat és vadkacsákat minden időben szabad lőni.

L. vadászati tilalom.

Ártatlansági bizonyítványért tűzkár esetében az elöljáró­

sághoz kell fordulni, de ezt a bizonyítványt a biztosító-társaság csak úgy fogadja el, ha a közigazgatási hatóság is aláírja. (B. M.

32.706/1882. sz. r.)

Ártatlanságot bizonyító tények bejelentésének elmulasz­

tása a btv. 230. §-ába ütköző vétséget képez.

Ártatlan személy vizsgálat alá helyezése, a hivatalos hata­

lommal való visszaélés bűntettét képezi. (Btv. 476. §.) Ártatlanul letartóztatottak kártalanításra tarthatnak igényt. (Ezt szabályozzák a Bp. 576—589. §-ai.)

Árűczikkek (csomagoltak) mennyiség tartalmának helytelen megjelölése kihágást képez. (1893: XXXIV. tcz.

4—7. §-ai.) A tudomásra jutott esetek följelentendők. A kihágás tárgyát képező helytelenül súlyozott árúkészlet elkobozható. ítél az iparhatóság.

Arúczikkel munkásokat fizetni tilos. (1898: II. tcz. 32. §.) Árűczikkek szállításánál bemocskolt utcza. L. köztiszt, szabályr.

Árúforgalmi hamis statisztikai nyilatkozatok tudva hamis bevallása kihágást képez. (1895: XVIII. tcz. 33. §.) ítél az iparhatóság.

Árúhelyek a vásárcsarnokban. L. vásárcsarnoki szbr.

42—49. §-ai. .

Árúk biztosítása vásárcsarnokban. L. biztosítása stb.

Árúk csomagokban vétele esetében, ha a csomag keve­

sebb árút tartalmaz, mint a mennyi rajta jelezve van, a kér.

kapitánysághoz kell panaszszal fordulni. (1893: XXXIV. tcz. 8. §.) Árúkészlet fölgyujtása gyújtogatás bűntettét képezi.

(Btv. 422. §.)

Árúk, melyekkel házalni tilos. L. házalva nem sza­

bad stb.

Árúk mértéken alóli, hiányos kimérése esetében, egy tanú kíséretében, vinni kell őket azonnal az elöljáróság vagy rendőrséghez. (B. M. 70.000/1888. sz. r.)

Árúknak a közforgalomban hiányos kimérése.

(70.000/1888. B. M. r. — L.1888.R.T. 2012. 1.) Azon elárúsítók, kik a törvényes kellékeknek megfelelő mérőkészülékeket hasz­

nálnak ugyan, de az árút mértéken alól (csekélyebb súlyban, illetve mennyiségben), azaz hiányosan mérik ki s a vevőnek mér­

tékben való megkárosítását czélozzák, a mennyiben cselekményük az 1878. évi V. tcz. 379. §-a értelmében csalást, vagy az 1879. évi XL. tcz. 138. §-ában körülirt kihágást nem képez, 200 kor. térj.

Árúküldemény

pb., visszaesés esetében pedig 15 napig terjedhető elzárás és 200 kor. térj. pb. büntetendő. ítél a rh.

Árúküldemény czimzése a vásárcsarnokba. L. vásár- csarnok szbr. 16. §.

Árúszállilás ellenőrzése a Dunán a 3291/fk. I. 97. sz.

r. 5,. §-ának b) pontja szerint a dunai kér. kapitányság teendője.

/Vrúszállító kerékpár. L. kerékpározás korlátozása.

Arúvédjegy bitorlása a 1890. évi II. tcz. 23. §-ába ütköző vétséget képez. Indltványos.

Árúvédjegy kötelező használatának mellőzése. Ha a kereskedelmi miniszter bizonyos árúnemre elrendeli, hogy azok forgalomba bocsátásuk előtt az általa meghatározott módon belajstromozott védjegygyel láttassanak el s a ki arra köteles volna, nem teszi, kihágást követ el. (1890: H. tcz. 31. §.) Illetékes a kh., Budapesten a kér. elöljáró.

Árvamegyei házalók. L. házalás lóval stb.

i1 Árverés alkalmával a végrehajtást szenvedőnek joga van kijelölni, hogy a lefoglalt ingóságok mily sorrendben adassanak el, sőt más, le nem foglalt ingóságokat is bocsáthat árverés alá.

Az árverés alatt fölmerült sérelem miatt az előterjesztés írásban 8 nap alatt a járásbíróság vagy végrehajtóhoz beadandó. A bérbe­

adó az árverés alkalmával törvényes zálogjogát a végrehajtónál az árverés megkezdése előtt jelentse be. L. Bérbeadó törvényes zálogjoga. (1881 : LX. tcz. 35., 102., 106., 112., 115. §-ai.)

Árverésnél háztulajdonos elsőbbsége. Lefoglalt ingó­

ságok elárverése esetén á háztulajdonosnak legföljebb fél évi bér- követelése a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők követelé­

seit megelőző elsőséggel elégítendő ki.

Árverésen összebeszélés. A ki összebeszélés, a nyereség­

ben való osztozás vagy más jutalom vagy előny Ígérete által a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökken­

tésére működik, úgyszintén a ki ilyen czélból nyereségi részt, jutalmat vagy előnyt elfogad: két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (Kbt.

128. §.) Illetékes a jb.

Árverésen rendőrök résztvétele. A rendőrség által tar­

tott árverésen rendőri közegeknek részt vermi fegyelmi büntetés terjie alatt tiltva van.

Árverési (auktió) szabályok a közp. vásárcsarnok­

ban. (L. Rédey H. évi. 158.1.) Az árverések körül a következő szabályok szerint tartozik eljárni a hatósági közvetítő: 1. Az árverések a nagyban eladásokra nézve kitűzött vásári időben tar­

tandók a közvetítők részére kijelölt árúhelyeken. Az árverésnek a központi vásárcsarnok vezetőjének hozzájárulásával megállapí­

tott ideje (napja és órája) előzetesen hirdető táblákon közzé­

teendő. Kezdete harangszóval jelzendő. A kitűzött árverési idő a központi vásárcsarnok vezetőjének hozzájárulása nélkül meg nem változtatható. 2. A vevők az árút előzetesen megtekinthetik ; a

Árvíz Átjárás ládák, csomagok, kosarak, zsákok stb. tartalmát azonban kifor­

gatni vagy összetúmi nincsenek jogosítva. 3. A hatósági közvetítő az árverésekről «árverési jegyzéket)) tartozik vezetni. 4. A ható­

sági közvetítő az árút kikiáltási ár mellett vagy a nélkül bocsát­

hatja árverésre s azt csak akkor vonhatja vissza, ha vevő és pedig előbbi esetben a kikiáltási árt megajánló vevő nem jelentkezik.

Ha észreveszi, hogy az árverezők az árak lenyomása végett össze­

beszéltek, köteles az árverést azonnal beszüntetni. 5. A vevő a vásárcsarnokban az árút az árveréstől számítva 2 óra alatt átvenni tartozik; ellenkező esetben az számlájára és veszélyére raktároztatik, illetve eladatik.

Árvíz esetén a dunai kapitányság teendői. Dunai kér.

kapitányság eljárási szabályzatának 3291/fk. I. 97. 5. §-ának i) pontja. (L. Rédey gyűjt. H. évf. 97. 16. 1.)

Árvíz esetén engedetlenség a hatóság iránt. L. ható­

ság, iránti engedetlenség.

Árvíz esetén a rendőr a veszély által fenyegetetteket, a kér. kapitányságot s a tűzőrséget a legrövidebb utón és módon értesítem tartozik. (Szóig. szab. 50. §.)

Árvíznél vasárnapi munkaszünet. Árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetet­

lenül szükséges munkák: egész nap végezhetők. (14-837/92.

n iv 3. pont. Kér. M.)

Árvízvédelmi szabályrendelet. (279/97. kgy. sz. szbr. — L. Rédey gyűjt. 1899. 72.1.)

Arzéntartalmú festék. L. mérges festékek.

Ásványolajjal házalás. L. tiltott házalás.

Ásványos savakkal házalni tilos. L. házalva tilos árú- sítani stb.

Ásványolajok tartása és szállítása. (2970/870. R. M. r.) Asszonynak cselédkönyv. L. cselédkönyv férjes nőnek.

Átalános kulcs készítése. L. kulcskészítés.

Átalány kezelők megjutalmazása. (Gazdászati kezelési utasítás. 126. §.)

Átalakítási munkák vasárnapi költözködéskor. Lásd vasárnapi munkaszünet megszegése.

Átalány (ruházatra) csapattiszteknek. L. csapattisz­

tek stb.

Áthelyezése holttetemeknek. L. holttestek áthelyezése.

Áthelyezéseknél követendő eljárás az őrszemély­

zetnél. (Gazdászati kezelési utasítás. 15. §. Hivatalos kiadás 1901.)

Átírása a bélyegnek. L. bélyegek átírása.

Átiratok váltása a rendőrség egyes ügyosztályai közt lehe­

tőleg kerülendő. Fölvilágosítások és értesítések rövid utón vagy telefonon kérendők. (31.681/fk. I. 1900.)

Átjárás idegen területen, jogosulatlanul vagy tilalom elle­

31 Automobil Átjárók

nére: kihágást képez. (1894: XII. tcz. 95. §. f) pontja.) ítél a kh., Budapesten az elöljáróság.

Átjárók locsolása, tisztogatása a kér. elöljáróságok áltál kezeltetik. (Köztiszt. szbr. 3. §.)

Átkelés a Duna jegén. L. Duna jegén stb.

Átköltözéseknél bérkocsira jog. L. bérkocsi hivatalos használata stb.

Átköltözéseknél és kiküldetéseknél járó [illetmé­

nyek szabályzata. Kiadatott minden hivatalnak. (8412/fk. eln. 96.

Átköltözésnél postásoknak lakás-igazolás. L. postai alkalmazottaknak stb.

Átnedvesedett la épület-gerendázathoz nem használ­

ható. L. épületfa felhasználása.

Átruházása kibérelt helyiségeknek. L. lakbérlet át­

ruházása.

Áttérés más vallásra meg van engedve annak, ki életének 18-ik évét már betöltötte (a férjhez ment nő e kor betöltése előtt is). Az áttérni akaró két tanúval jelentkezzék e végett a saját lel­

késze előtt s nyilatkoztassa ki áttérési szándékát s ezt 14 nap után, de 30 nap eltelte előtt ismételje ugyanily módon s mindkét alkalommal kérjen erről a lelkésztől bizonyítványt, mit ha ez meg­

tagadna, a vele volt két tanúval állítassa azt ki s ezzel menjen annak az egyháznak a lelkészéhez, a melybe fölvétetni akarja magát. (1868: Lili. tcz. 3—8. §.) Gyermekek áttéréséről. L. gyer­

mekek vallása.

Áttörése a lalaknak magánlakásokon csakis a bérbe­

adó háztulajdonos engedelmével történhetik. (Lakbérleti szab.) Austriában levő tanúk kihallgatása megkeresés útján tör­

ténik. (B. P. 203. §.)

Automobillal hol lehet közlekedni ? (17.902/fk. I. 1901.

sz. r. — L. Rédey gyűjt. 1901. 86.1.) Kétkerekű automobillal tilos járni ott, a hol a kerékpározás tiltva van. Három és több kerekű személyszállításra szolgáló automobilokkal mindazon helyeken meg van engedve a hajtás, a hol a személyszállító fogatokkal járni szabad. Teherszállításra szolgáló automobilokkal a közle­

kedés csak ott van megengedve, a hol egyéb teherkocsival közle­

kedni szabad, de ezekkel gyorsabban haladni, mint közönséges teherkocsikkal, tilos. E rend. áthágása kihágást képez.

Automobilkocsi-tulajdonosoknyilván tartása. Akocsi- tulajdonosok és vezetők nevei külön előjegyzésben nyilvántartan- dók a főkapitányságon kívül az oszt. parancsnokságok által is.

Az adatokat a Rfp. np. szolgáltatja. (169. sz. Rf. np. 1902.) Automobil-közlekedés. (20.150/fk. I. 902. a 17.902/fk.

I. 901. sz. r. módosítása) 1. A főváros belterületén automobillal csak a rendes ügetésben haladó kocsi sebességével szabad haj­

tani. 2. Fokozottabb elővigyázattal és a lassú ügetésben haladó kocsi sebességével szabad hajtani: a) keskeny vagy nagy

fór-Automobil Automobil galmú utczákban; b) utczakefesztezésnél és egyik utczából a másik utczába való befordulásnál. 3. A lépésben haladó kocsi sebességével kell hajtani: a) a házakból vagy házakba való ki és behajtásnál; b) utczakeresztezésnél s a belváros azon utczáin, melyekben nemcsak a járdán, hanem az úttesten is sétálni szokott a közönség ; c) a hidakra való fölhajtásnál; d) mindenütt és min­

denkor, a hol a közlekedés szűk térre szorul vagy bármiféle okból a közlekedés akadályozva van vagy a lépésben hajtást a rendőrség elrendelte.

Automobil-közlekedés szabályozása. (17.902/fk. I. 901.

sz. r. — L. Rédey gyűjt. 1901. évf. 86.1.) 1. Csak oly automobil hozható forgalomba, melyre a fk. által a használati eng. Madatik.

2. Az engedély Írásban kérendő a fk.-tól. 3. Vezetésre csak az jogosult, kinek a fk. automobil vezetői-jogosítványt állít ki.

4. Minden automobil évente ápril hóban a fk. által megvizsgálandó s kifogástalansági bélyegzővel látandó el. 5. A tulajdonos köteles gépét a kitűzött helyen és időben bemutatni. 11. Minden automo­

bil a fk. által számmal látandó el. Ha az automobil más tulaj­

donába megy át, az új tulajdonos által bejelentendő. 12. Rendőr­

közeg intésére az automobil megállani s a vezető jogosítványát fölmutatni köteles. 14. Hajtáskor a jelzőkürttel gyakorta jel adandó; baleset bekövetkeztekor meg kell állani. 15. Utczai lámpák Rágyújtásakor, ködben nappal is a gép lámpája kivilágí­

tandó. 16. Hibás vagy hasznavehetlen kürttel biró géppel csak lépésben s csak mellékutczákon szabad hajtani. 17. Idegenek csak akkor hajthatnak a fővárosban automobillal, ha a ík.-ságnál jelentkeznek. Az e pontok ellen vétők kihágást követnek el s föl- jelentendők.

Autom obil sebessége. (17.902/fk. 1.1901. sz. r.) Kétkerekű automobilokkal nem szabad gyorsabban hajtani, mint a szabály­

zat értelmében a közönséges kerékpárokkal. Három- és több- kerekü személyszállításra szolgáló automobilokkal a villamos vas­

utak mentén, a villamos vasúti kocsiknak engedélyezett sebes­

séggel ; a város belterületének egyéb helyein pedig, ott, hol az utcza széles és nem nagy forgalmú, legföljebb 15 km. gyorsaság­

gal ; hol pedig az utcza keskeny, avagy nagy a forgalom, ott csak 10 km. gyorsasággal szabad közlekedni, oly utczákban pedig, melyeknek nemcsak járdáját használja a közönség sétálásra, hanem az úttestet is, az emberi lépésnek megfelelő gyorsaságnál sebesebben hajtani tilos. Kültelki utakon, ha az útvonal szabad, a sebesség 30 km.-ig fokozható. E rendelet elleni cselekmények, a mennyiben következményei súlyosabb beszámítás alá nem esnek, kihágást képeznek.

Automobil sebességének megbirálása. (Ad 17.902/fk.

1. 1901.) 10 Km. sebesség egyenlő egy ügetésben hajtó egyfogatú bérkocsi gyorsaságával, 15 Km. megfelel egy gyorsabb ügetésben hajtó kétfogatú bérkocsi sebességének és a 30 Km. a viczinális vasutak futásának.

Automobilok Bábjátékra Automobilok számozása. (20.150/fk. I. 902.) Minden auto­

mobil, mely a főváros határában közlekedik, a kocsi hátulsó részére illesztett és a rendőri nyilvántartásnak megfelelő szám­

mal láttassék el. A szám szine sötét alapon fehér legyen s leg­

alább 22 cm. magas. A számot eltakarni, olvashatlanná tenni tilos. Idegen automobilok, mihelyt 24 órán túl a fővárosban ma­

radnak és itt közlekedésre használtatnak, a főkapitányságnál szin­

tén bejelentendők és a többi automobilokra előirt számmal látan­

dók el. A ki az automobil-közlekedésre nézve kiadott szabályokat megszegi, a fönt hivatkozott rendeletekben, illetőleg az 1879:

XL. tcz. 120. §-ában meghatározott büntetés alá esik. Azok az automobil-tulajdonosok, a kik a fentebb előírt számmal el nem látott automobillal közlekednek, szintén az 1879: XL. tcz. 120. §.

alapján büntetendők.

Automobilok a Stefánia-úton. (17.902/fk. I. 1901. sz. r.

L. Rédey gyűjt. 1901—86.) A Stefánia-úton lóversenyek alkal­

mával, úgy vasár- és ünnepnapokon d. u. 4 órától 9 óráig, valamint kocsi-korzók alkalmával, a fölhájtások ideje alatt, a város egyéb helyem pedig tömeges fölvonulásokkor, automobilokkal hajtani tilos, kivévén a villamos automobilokat. Az állami posta czéljaira szolgáló automobilokra ezen szakasz nem vonatkozik. Ezen rend.

áthágása kihágást képez.

Automaták (utczaiak). (44.872/fk. I. 96. sz. r.) Az automa­

táknál előfordul, hogy hanyag ellenőrzés s rossz kezelés követ­

keztében nem működnek. Ily esetekben a közönség leginkább a legközelebbi rendőrörszemhez fordul. A rendőr vegye fel a pana­

szos nevét és lakását, a készülék felállitási helyét s tegyen jelen­

tést az fll. kér. kapsághoz. (Rédey gyűjt. 1896. 222.1) Automaták az utczán, — r.-őrszemek. L. utczai auto­

maták.

Ávar felgyujtása a mezőn. L. mezőn meggyújtása, stb.

Ázsiai kolera tárgyában a B. M. 1892-ben 78.771. sz. adott ki utasítást.

Áztatása a kendernek, lennek. L. kendernek, lennek, stb.

B

Bábák, ha oklevelesek, nadályozásra fel vannak jogosítva.

L. vérbocsátás.

Bábáknak letelepedésük alkalmával jelentkezni kell az elöl­

járóságnál, ugyanott oklevelüket kihirdetés végett bemutatni h lakásukra táblát kifüggeszteni kötelesek. (Vallás- és közokt. M.

8824/1882. sz. rend.)

Bábák újszülöttekről jelentéstételi kötelezettsége.

I,. újszülötteknek, stb.

Bábjátékra tilalom. L. szerencsejáték.

In document LEXICON RENDŐRSÉGI (Pldal 29-38)