intézkedni köteles. A nyugtákat a központi ügyeletet vezető fő- tisztviselö vagy helyettese igazolhatják aláírásukkal. 8312/1895.
sz. fk. eln. végzés.
Bérkocsis ki leliet ? (470/1896. kgy. sz. szbr.) 1. §. Bérkocsi
iparra csak az nyerhet engedélyt, a ki igazolja, hogy: a) magyar állampolgár; b) nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve nem volt; c) erkölcsi és megbízhatósági tekintet
ben kifogás alá nem esik. Az engedély meghatározott számü kocsi tartására szól. Minden engedélyezett egyfogatu bérkocsi után 20 korona, kétfogatu bérkocsi után 40 korona fizetendő enge- délydij fejében, az engedélyt kiadó kér. elöljáróság pénztáránál.
Bérkocsisok reiidetlenkerlése az állomásokon.
(231/894. Ríp. np.) A bérkocsi-állomásokon bérkocsisok és hely
nélküli bérkocsis segédek a járdákon összegyűlnek, dohányoznak, köpködnek, az arra járókat, különösen nőket szemérmetlen sza
vakkal illetik, káromkodnak, a járdát elálják, az éjjeli csendet háborítják lármájukkal. Ez üzelmek a rendőrök által megaka- dályozandók s az illetőket járdafoglalás, csendháborítás, köztiszt, szabályok stb. kihágások miatt jelentsék föl.
Bérkocsisok részéről vitelilíj tiílkövetelés. (48.623/fk.
I. 1899. sz. r.) A viteldíj túlkövetelés megszüntetése érdekében elrendeltetett, hogy mindama esetekben, midőn a kihágási Ítélet a viteldijat túlkövetelő bérkocsisnak a hajtástól való letiltása iránt nem rendelkezik, a jogerős Ítélet az összes vonatkozó kihá
gási iratokkal együtt a főkapitányság közigazgatási osztályához telj esztendő be, hogy az ily túlkövetelő bérkocsisoknak a hajtás
tól való eltiltása iránt közigazgatási úton is intézkedni lehessen.
Bérkocsiszámok bérbeadása. (701/1883. kgy. sz. szbr.) A bérkocsiszámokkal való üzérkedés, illetve azok bérbeadása tilos s a szegényalap javára a rendőrség által 100 koronáig ter
jedhető pénzbüntetéssel büntethető. (Krecsányi gyűjt. 118. 1.) Bérkocsik, számozatlanok. (48.976/fk. I. 97. sz. r.) 1. §. A ki számozatlan bérkocsival akar ipart űzni, tartozik e szándékát, a forgalomba hozni kívánt kocsik számát, az iparható
sági igazolványt a főkapitányságnál bejelenteni. 2. §. A bejelen
tés után kitüzetik az idő, mikor a rendőrség a kocsit, lovat és szerszámot megvizsgálja. 3. §. A vizsgálatnál észlelt hiányokat a tulajdonos pótolni köteles. 4. §. Személyszállító-ipar csak oly kocsival űzhető, mely közbiztonsági, közegészségi, köztisztasági követelményeknek megfelel, szilárd alkotású, dörzsfékkel és két
oldalt lámpákkal van ellátva. Lószerszám tiszta, szilárd és jó legyen s csak oly ló fogható be, a melyet az állatorvos alkalmas
nak talált. 5. §. A kifogástalan kocsi hatósági bélyeget kap.
6. §. A kifogástalansági bélyeg mellett a kocsi számot is kap, mely a kocsi belsejében vagy rejtett helyen alkalmazható. 9. §.
A kocsitulajdonos köteles fogatát a rendőrség időközi vizsgálatá
nak is alávetni. 10. §. A kocsis hajtási jogosítványnyal látandó el.
Bérkocsik 53 Bérkocsi 11. §. A kocsis köteles a hajtási jogosítványt mindig magánál hordani s a rendőri közegek kivánatára fölmutatni. 13. §. Számo
zatlan bérkocsi a tulajdonos lakásán bérelhető ki. Ily kocsinak közhelyre kiállani, a fuvart kínálni, mulatóhelyeken fuvarszerzés czéljából megállani, utczákon, tereken, bérkocsi-állomásokon tar
tózkodni tilos. A viteldij szabad megegyezés tárgya s vitás esetek a polgári bíróság élé tartoznak. E rendelet elleni kihágások 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők.
Bérkocsik, számozatlanok, liajtási jogosítványa.
(59.043/fk. I. 97. sz. r.) 1. §. A jogosítványokat a rendes nyomtat
ványon a közigazgatási osztály adja ki. 2. §. A jogosítványért folyamodó vizsgálatnak köteles magát alávetni. 3. §. E vizsga tárgyai: magyar nyelvben jártas-e, ismeri-e a hajtási szabályok fontosabb részeit, bir-e a fővárosban helyismerettel ? tud-e haj
tani? 4. §. A vizsgabizottságot egy felügyelő s egy tisztviselő alkotják. 5. §. Az alkalmatlannak talált kocsis csak 2 hónap múlva jelentkezhetik újabb vizsgára. 6. §. A vizsgáért semmiféle díj sem szedhető. 7. §. A közigazgatási osztály kivételes és indo
kolt esetekben nem vizsgázott kocsisoknak is adhat ki ideiglenes hajtási jogosítványt, de csak egy hónapi tartamra.
Bérkocsisok ülései és párnái csakis bőrrel lehetnek bevonva. Posztó vagy más hasonló anyag e czélra nem használ
ható. (10.201/fk. I. 1893. sz, r.) .
-Bél-kocsinak vasúti-díjszabás m ikor fizetendő.
(46.533/fk. I. 1896. sz. r.) Az egyes vasúti és hajóállomásokhoz kirendelt bérkocsisok csak az esetben követelhetik a díjszabásban megállapított kivételes díjtételeket, ha kocsijok a vasúton tova- menő vagy azon érkező vendégek által vétetnek igénybe.. Tehát kihágást, azaz fuvardíj túlkövetelést követ el a kocsis, ha valaki
től, ki nem vasúton érkezett, de mert őt vasúti szolgálatból vette fuvarra, a külön vasúti díjtételt követeli.
Bél-kocsik vasúthoz kirendelése. L. vasúthoz stb.
Bérkocsi viteldij s a vám vonal. (14.070/fk. I. 1900. sz.
végzés.) A bérkocsi viteldijak elbírálásánál az üj vámvonal tekin
tendő azon határpont gyanánt, a melyen túl a bérkocsisok maga
sabb viteldijat követelhetnek.
Bérkocsi viteldijszabáiyzat. (470/1896. kgy. sz. szbr.
38. §.) A megállapított viteldijszabáiyzat magyar, német és franczia szöveggel ellátott kellő számú példányát, valamint zseb
órát köteles a kocsis fuvarozás közben mindig magánál hordani.
A viteldíjszabályzatot, mely egyszersmint panasz-lap is, a rendőr
ség kiállítási áron adja ki a bérkocsisoknak. Minden kocsis köteles vendégét a beszállásnál az időre figyelmeztetni.
Bérkocsi vizsgálatokhoz. A mely bérkocsit a rendőri vizsgálaton a rendőrhatóság igazoló bélyeggel el nem lát, az a bérkocsi iparűzésre nem használható. A rendőri vizsgálaton való meg nem jelenés külön nem büntethető. (1900. évi 386. sz, B. M. r.)
Bérkocsik 54
Bérkocsik vizsgálata a kerületekben felügyelők ál
tal. (52.966/fk. I. 1900. sz. r.) Minden kerületi kapitányság veze
tője, a hozzá beosztott rendőrfelügyelő útján havonként legalább egyszer az összes kerületében fekvő bérkocsi-állomásokat és az oda beosztott bérkocsikat vegye az állomáson vizsgálat alá s a mennyiben valamely bérkocsi vagy annak tartozéka feltűnő rossz karban találtatnék, erről a főkapitányság közigazgatási osztályá
nak sürgős jelentést tegyen, hogy szükség esetén a kocsiról a kifogástalanságot igazoló hatósági bélyeg eltávolítása a közigaz
gatási osztály által eszközölhető legyen.
Bérkocsisokra vonatkozó hivatalos kérdezősködé- sek. (29.837/fk. I. 98. sz. r.) értelmében kérdölapokon eszköz- lendő.
Bérletekről. L. lakbérlet stb.
Bérleti vagy haszonbérleti viszonyból származó min
den peres kérdésben a (sommás) kir. járásbírósághoz kell for
dulni Írásban vagy szóbelileg. (1893: XVIII. tcz. 1. §.) Bérmunkás vásárcsarnokban (csamokmunkás, csar
nokputtonyos) csakis a vásárcsarnok igazgatótól jogosítványnyal ellátott férfi vagy nő lehet. Biztosíték szükséges. Jelvénynyel és számmal láttatnak el úgy magok mint puttonyaik. Köteles ható
sági közegeknek jogosítványát fölmutatni. Jogosltványnyal élném látott egyénnek kisegítő bérmunkára a vásárcsarnokba lépni tilos (a gazda cselédje, állandó munkása kivételével.)
Bérszol<|ákről. L. hordárok stb.
Bérszolgák állomása, ruhája, kezességi bárczája.
Bérszolgák állomáshelyének tisztának kell lenni s annak a hor
dárok részéről undorító beköpködése kihágást képez. A 6513/fk.
I. 95. sz. r. megszabja, hogy a bérszolgák állomásaikon mindig tiszta, szabályszerű, kifogástalan ruházatban jelenjenek meg.
A 369/896. kgy. sz. szbr. 9. §-a előiija, hogy a hordárok, bérszol
gák a szolgálat elvállalásakor kezességi bárczájukat minden föl- szólitás nélkül adják át megbízójuknak.
Bérszolgák üzérkedése színházi jegygyei. L. színházi jegygyei stb.
Beteg állatok. L. veszélyes beteg állatok.
Beteg állatok ápolóinak fertőtlenítése. L. állatok ápo
lóinak stb.
Beteg állatok bejelentése. L. állatok betegségének be
jelentése és veszett állatoknál.
Beteg állatok befogása. L. állatok járműbe fogása.
Beteg állat húsa. L. vágómarhák.
Beteg állatok húsa, teje és nyers terménye föl nem használ
ható s forgalomba nem hozható. (1888 : VII. tcz. 153. §.) Feljelen
tendő. Elkobozandó. Illetékes a kh., Budapesten a kér. elöljáróság.
Betegápolási költségek cselédért. L, cseléd megbetege
dése esetén.
Beteg egyének előzetes letartóztatása körüli eljá
Beteg 55 Betegségéi? z5 rás. (47.639/fk. H. 1900. sz. kör. — L. Rédey gyűjt. 1900. 10.1.) A m. kir. államrendőrség által előzetes letartóztatásba helyezett és a rabkórházban ápolt gyanúsított a törvényes 3 nap alatt az előzetes letartóztatás föntartása végett a vizsgálóbíró elé állittas- sék. Ha pedig gyanúsított súlyos betegsége ezt kizárná,: akkor a vizsgálóbírónál a gyanúsítottnak a rabkórházban leendő kihallga
tását és az előzetes letartóztatásnak föntartását a B. P. 98. §-a értelmében indítványozza. Ezen eljárás csak a törvényszéki ese
tekre vonatkozik.
Beteg egyének fölvétele kórházakban csak az intézet orvosa által történhetik. Jó, ha községi bizonyítványt visz magá
val, melyből családi és vagyoni állapota kitűnik. (Belügy. M.
51.661/1876. sz. r.)
Beteg egyének hajón érkezése. L. hajón stb.
Beteg egyének nem kísérhetők át a rendőrségtől a büntetőtörvényszék fogházába. (14.612/fk. eln. 1897. sz. r.)
Betegséget eltitkoló rendőr. (81/896. Rfp. np.) A rend
őröknek meghagyatik, hogy különösen bujakóros nemi beteg
ségeiket 24 óra alatt rendőrorvosnak bejelentsék, orvosoltassák, mert a ki ily elhanyagolt bajjal kórházba kerül, nemcsak hogy a gyógykezelési költséget fogja megfizetni, de fegyelmileg is felelős
ségre vonatik.
Betegségek gyógyítása állatoknál engedély nélkül.
L. állatok betegségének stb.
Betegség hivatalos kiküldetés alatt. L. illetmények kiküldetéseknél.
Betegek kenése (másságé), gyúrása csak orvosoknak van megengedve, másoknak csak orvosi utasítás, felügyelet és felelős
sége mellett szabad a kenés. Nem orvosoknak egyáltalán tilos beteg hasi szerveket, ivarszerveket és szemeket kenni. A ki ily kenést akar végezni vagy végeztetni, ha a büntetést el akarja kerülni, forduljon orvoshoz. (B. M. 64.528/98. sz. r.j
Betegek kihallgatása kórházakban. (46.256/fk. II. 94.
sz. r.) Gyógyintézetekben, kórodákban, kórházakban az ügyeletes orvossal kell először érintkezésbe lépni s csak akkor foganatosít
ható a kihallgatás, ha ez a beteget kihallgathatónak véleményezi.
Beteg rendőrök jelentménynél. (51/1894. Rfp.np.) A kór
házból kijött vagy lábbadozó rendőröknek szabadság vagy szóig, fölmentésért a főparancsnoki jelentménynél kell jelentkezni.
Öltözet: tisztán, teljesen felöltözve, fölszerelés nélkül.
Beteg rendőrök látogatása rendőr - kórházban.
(246/884. Rfp. np.) A beteg rendőrök látogatása ismerősök és családtagoknak a rendőr-kórházban naponta d. u, 2—3 órák közt van megengedve.
Betegszállítás bérkocsin. L. bérkocsi szbr. III. fejezet.
Betegek szállítási költségei. (13.229/fk. 1900. sz. r. — h, Rédey gyűjt. 1900. 144. l.J
Betegsegélyző pénztarba a munkaadó 8 nap alatt tar
Betegsególyezésre 56 Bírói tozik alkalmazottját be vagy kijelentem. (1891: XIV. tcz. 26., 27. §-ai.)
Betegsegélyezésre vonatkozó szabályok megsze
gése az 1891. évi 14. tcz. 83. §-a szerint büntettetik. Elköveti e kihágást: a) a ki az ipari vagy gyári munkás bejelentését elmu
lasztja vagy azt későn teszi \ b) az a tag, a ki a betegséget szín
leli \ e) az a munkaadó, a ki a ténylegesnél magasabb fizetést jelent be a munkása javára. ítél Budapesten a kér. Elöljáróság.
Beteg tanúk kihallgatása (bűnügyben) lakásukon eszköz- lendő. (B. P. 201. §.)
Betiltott pinezelakások használata egészségrendőri kihá
gást képez. (3469/1891 kih. sz. B. M. r.)
Bilincs használat. Az előzetes letartóztatás foganatba vétele alkalmával a rendőri közeg a fogolyra csak akkor tehet bilin
cset, ha ellenállt vagy ha megszökésétől alaposan lehet tartani és ez máskép meg nem akadályozható. A bilincshasználatról jelentés teendő a rabot átvevő hatóságnak. A fogházban pedig csak akkor alkalmazható bilincs, ha a rab erőszakos vagy rakonczátlan maga
viseletét tanúsít, öngyilkosságot kísérlett meg vagy ha szökés szándékát árulta el. Mindenesetben a felettes hatóságnak jelentés teendő. (B. P. 156. §.)
Bilincselésre alkalmas zsineggel minden szolgálatba lépő rendőrnek el kell látva lenni. (Rfp. Út.)
Birói cselekmények elrendelésére ki jogosult? Ha bűnügyi nyomozás során előzetes letartóztatás, lefoglalás, ház
kutatás, személymotozás, szóval oly nyomozási cselekmény válik szükségessé, melynek elrendelésére a bűnvádi perrendtartás értelmében a rendőri hatóságok csak halaszthatatlan szükség esetén (ha veszély van a késedelemben) jogosultak (B. P. 98. §.), ezek elrendelésére a főkapitányon kívül a központi bűnügyi osz
tálynál az osztályvezető tanácsos és helyettese, valamint azon nyomozást teljesítő tisztviselők, kiket a főkapitány önálló intéz
kedésére följogosított, a kér. kapitányságoknál délelőtt a kerület
vezető és helyettese, délután a felügyeletes tisztviselő (a felügye
lettel megbízott Írnokok, gyakornokok és hivataltisztek kivételé
vel) és a központi felügyelet tartama alatt a központi fölügyeletes és helyettese jogosult. A lefoglalás, házkutatás és szemle foga
natosításával rendszerint tisztviselő bízandó meg. Ha a kerületi kapitányságoknál felügyeletet tartó tisztviselőnek valamely nyo
mozó cselekmény elrendelése tekintetében kétsége támad vagy annak elrendelésére ezen szakasz szerint nincs fölhatalinazva, a központban felügyeletet tartó tisztviselőtől köteles utasítást kérni, esetleg ez ügyre vonatkozó iratokat is ahhoz teijeszti be. Ha a nyomozás során a fölsorolt nyomozási cselekmények szüksége fölmerül, azonban halaszthatatlan szükség esete nem forog fönn vagy valamely, a B. P. 98. §-ának 3. bekezdésében fölsorolt birói cselekmény szükséges, végre ha a B. P. 171. és 172. §-aiban föl
sorolt levelek, táviratok és egyéb küldemények lefoglalásának
van helye (B. P. 98. §.), a kér. kapitányságok az összes iratokat h aladéktalanul a főkapitánysághoz terjesztik be, ugyanezt teszik a zon esetben, midőn a kir. ügyészség sürgős értesítése válik szükségessé. (B. P. 142. §.) Az újpesti kér. kapitányság a kir.
j árásbiróság hatáskörébe tartozó esetekre vonatkozó iratokat köz
vetlenül az újpesti kir. járásbírósághoz teszi át, valamint azon esetekben, midőn az újpesti kér. kapitányság területén (Újpest és Rákospalota) elkövetett bűncselekmények nyomozása alatt a B. P. 98. §-ában fölsorolt nyomozó cselekmények vagy sürgős bírói cselekmény elrendelése válik szükségessé, indítványával közvetlenül az újpesti kir. járásbírósághoz fordul. (717 eln.900 fk.) Birói Illetékesség elleni kifogását alperes csak a tárgyalás kezdetén terjesztheti elő (a sommás eljárásban) s ha a bíróság a kifogást elveti, tovább kell védekeznie, mert felebbezését e miatt is csak az Ítélet elleni felebbezésével együtt lehet beadni vagy előterjeszteni. Ha a kifogásnak hely adatik, a végzés ellen fel
peres azonnal felfolyamodhat. (1893 : XVIII. tcz. 27—28. §-ai.) Birói letiltások levonása a rendőrök illetményéből.
(Gazd. k. ut. 31. §.)
Birói szemle bűnügyben. L. szemle bűnügyben.
Birói szemlének kihágási ügyben is helye van. (Kih.
élj. 51—52. §.)
Bitang jószágok. A ki bitang jószágot talál s azt 8 nap alatt a hatóságnak vagy a vesztesnek át nem adja, jogtalan elsajátítás vétségét követi el. L. e czim alatt.
Bivalyliúskimérés. L. hús kimérés.
Bivaly-vész. (F. M. 63.832/891. sz. r.) Bivaly-vészben elhullott állatok szőröstől, bőröstől elásandók, testrészei semmiféle czélra föl nem használhatók. Ily állat bőrét forgalomba hozni vagy bármiként fölhasználni, rendőri kihágást képez.
Bizonyítékok beszerzése akkor is kötelező, ha terhelt beismerésben van. (B. P. 139. §.)
Biztosilék bűnügyben. Megfelelő biztosíték mellett a ter
helt szabad lábon hagyható. (B. P. 162. §.) A biztosíték lehet készpénz vagy óvadékul használható értékpapír, valamint jel
zálog biztosító nyilatkozat. (B. P. 163. §.) A biztosíték elfogadása tárgyában a vádtanács határoz. (B. P. 164. §.) Az ily módon szabadlábra helyezett azonban újra letartóztatható, ha szökést kísérel, ha a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, vagy ha a letartóztatásra a szabadlábra helyezés után merült föl valamely törvényes ok. (B. P. 165. §.)
Bizonyítvány cselédnek. L. cselédnek bizonyítványt stb.
Bizonyítvány eredménytelen házkutatásról, lefogla
lásról vagy személymotozásról kívánatra kiadandó. (B. P. 190. §,) Biztatni^vallomásra nem szabad. L. B. P. 135. §.
Biztosítása az. áruknak a vásárcsarnokban tűzkár ellen. L. vásárcsarnoki szbr. 51. §.
Biztosító társaságok a vasárnapi munkaszünetet kötelesek
Biztosítási 58 Böngészés betartani. Az ellenőrzés az oszt.-parancsnokságok kötelessége.
(Rfp. ut.)
Biztosítási végrehajtást bűnügyben a vizsgálóbíró ren
delheti el a magánfélnek előterjesztett kérelmére. (B. P. 493. §.) Bodega és csemegekereskedés egy üzletben s a vasárnapi munkaszünet. Ha csemegekeréskedés és bodega egy és ugyanazon üzletben folytattatik, az utóbbira vonatkozó
lag is csupán a déli 12 óráig való üzembetartás van megengedve.
(2101/V. a. 1900. B. M. hat.)
Bodegákban kiszolgáló nők alkalmazása tilos. — (55.001/fk. I. 97. sz. r.) 1. Bodega (borozó, söröző) üzletekben vendégek kiszolgálására kizárólag büntetlen előéletű férfiszemé
lyek alkalmazhatók. 2. Pénztárosnői (fölirónő) minőségben egy és ugyanazon időben csak egy női személy lehet jelen a bodega- üzletben. 3. Szigorúan tilos a pénztárosnőnek (fölirónő) a pénztárt vendégek kiszolgálása, azokkal az üzlethelyiségben való mulato
zás vagy közöttük való huzamos tartózkodás czéljából elhagyni.
E rendelet pontos betartásáéit első sorban az üzlettulajdonos, másodsorhan a pénztárosnő felelős.
Bodegások a vasárnapi munkaszünet ideje alatt csakis fogyasztásra teljesen kész élelmiszereket árusíthatnak.
(898/96. kih. B. M. hat. — L. csemegekereskedések.) Bognárok vasárnapi munkaszünetéhez. L. Barom
vásáron stb.
Bohóczok kihágás esetén feltétlenül bekisérendők.
(1881: XXI. tcz. 18. §.)
Bolti ernyők, boltok stb. L. üzleti stb.
Bombákéba találtatnak. L. robbanó anyagok.
Bonezolás. Halottszemle és bonczolás foganatosítandó, ha gyanú támad, hogy valakinek halálát bűntett vagy vétség okozta.
(B. P. 240. §.) Ezt a bonczolást, törvényszéki bonczolásnak nevez
zük, eltéröleg az orvosrendőri bonczolástól, a melynél bűntett gyanújáról nincs szó. Az előbbit a rendőrhatóság csak indítvá
nyozhatja, utóbbit ellenben el is rendelheti. Bonczolás előtt a holttest azonossága lehetőleg megállapítandó. Ismeretlen holttest pedig, ha még lehet, le is fényképezendő. (B. P. 240. §.) Bonczo- láshoz két orvosszakértő alkalmazandó. Az elhunyt kezelő orvosa nem alkalmazható, de a vizsgálóbíró felvilágosítás-adás végett megidézheti. A vélemény a halál okának megállapítására vonat
kozik. (B. P. 241. §.)
Bonczolása eleven állatoknak. L. eleven stb.
Bonczolása gyanús, beteg állatnak. L. veszett állatok.
Bonczolás körüli eljárást az 1887. évi 78.789. sz. B. M. r.
szabályozza.
Bonczolásra vonatkozó szabályok megszegése. Lásd holttesttel való elbánás stb.
Bontása épületeknek. L. épületek lebontása.
Böngészés a más földjén lilos, L. jogosulatlan tallózás.
Bőripar 59 Bordélyházi Bőripar — vasárnapi munkaszünet. A kávázási és bör- forgatási ipari munka délelőtt 9 óráig végezhető. (14.887/92. I.
2. pont. Kér. M. r.)
Borbély-czintányérok. Az 1124/94. sz. közgy. hat. szerint a borbély- és fodrász-üzletek ajtajára, vagy az ablaktáblára, vagy egyáltalán az üzlet bejárata fölé réz- és czintányérok kifüggeszt- hetők.
Borbélyok ellenőrzéséhez. (84/96. Rfp. ut.) A budapesti parókakészítő, borbély és fodrász ipartestület által ellátott és az elöljáróság által láttamozott igazolványos ipartestületi tagok fel
szólítására a rendőr segédkezet nyújtani köteles.
((Borbély és fodrásza felirat használható ilyes üzletek előtt kifüggesztett lámpákon, mivel csak a «czég» felírása van eltiltva, de az üzlet minőségét jelző lámpa nem. (1570/1901. közig. fők. t.) Borbélyok, b a vérbocsálásra, köpölyözésre, nadályo- zásra fel vannak jogosítva, csak orvosi rendelvényre bocsáthat
nak vért. (B. M. 49.899/1876. sz. r.)
Borbélyok vasárnapi munkája. Borbély-iparnál az üzleti helyiségben: délutáni 2 óráig szabad dolgozni, azontúl csak ma
gánlakásba, színházakba vagy hasonló előadások alkalmával ház
hoz híva. (14.837/92. A ) 3. a) pont. Kér. M. r.) I. Borbélyüzletek
ben a munkaszüneti napon a délután 2 óra előtt odaérkezett ven
dégekkel szemben — a mennyiben kiszolgálásuk tényleg 2 óra előtt megkezdetett — a munka befejezése 2 óra után is megenge
dendő, de a munka 15—20 percznél tovább nem tarthat, H. Vá
sárok és búcsúk alkalmával az 14837/892. sz. Kér. M. r. II. A) h) és t) pontjai szerint a borbélyipar kivétel alá nem esik s így üze
mük a rendesnél tovább nem folytatható. III. A kereskedelmi minisztérium karácsony és újévet megelőző vasárnapokon a munkaszünetet rendszerint akként függeszti föl, hogy az árusítást s ebből folyó szállítást megengedi. Ez a dolog természetéből fo- lyólag a borbélyokra nem vonatkozik. Mindazonáltal, ha a föl- függesztés az ipari munkára általánosságban vonatkoznék, a bor
bélyok üzemének folytatása is megengedendő. IV. A fürdőkben alkalmazott borbélyok üzemére nézve az 1410/898. sz. B. M. ha
tározat kimondotta, hogy az a fürdőipar tartozékául és nem ön
állónak tekintendő s Így üzembentartása a 14.837/892. sz. Kér. M.
rendelet II. A) e) pontja értelmében egész napon át akadály nél
kül folytatható. (1083/1901. fk. kih. v.)
Bordélyház — kéjnők. (837/84. sz. közgy. szbr. II. 21—
36. §§. — L. kéjnőkről.)
Bordélyházi kéjnők és bordélyházak. (49.465/900. sz.
fk. r.) 5. §. A bordélyházak utczárá nyíló kapuja a kapuzárási szabályrendeletben előirt záróráig csakis félméterre maradhat nyitva. 6. §. A kártya- és egyéb társas- vagy szerencsejáték a bor
délyházban tilos. 8. §. A kéjnö kéjelgés után szerzett keresetének 1/3 része a kéjnőt, 2/3 része pedig mosás, ellátás és orvosi dijak fejében a bordélytulajdonost illeti. A kéjnönek járó összeget a
Bordélyházi Bordélyházi bordélyösnö le nem foglalhatja. 9. §. A bordélytulajdonos a kéjnő tartozását és ruházatát illetőleg rendes könyvet tartozik vezetni, melybe a rendőrség ezzel megbízott közegei is betekinthetnek.
A kéjnőknek is legyen egy adóskönyvük. A bordélyüzlet tulajdo
nosa a nála levő kéjnőkkel hetenkint egyszer leszámolni köteles.
Kéjnöt arra kényszeríteni, hogy saját akarata ellenére valakivel szobára menjen, vagy közösüljön, tiltva van. 13. §. A kéjnök ré
szére érkező levelek vagy egyéb küldeményeknek a bordélyosnő által való fölbontása a btv. 327. §-ába ütkö'zö vétséget képez és mint ilyen följelentendő. 14. §. A bordélyházi kéjnők a nappali órákban magánosán és szabadon naponkint legalább 2 órai sétára kimehetnek.
Bordélyházi kéjnők fölvétele. A bordélyházi kéjnők föl
vételének föltételeit, az általuk és a bordélytulajdonos által be
tartandó erkölesrendészeti és közegészségi szabályokat és az el
lenőrzés módozatait a 837/1884. kgy. sz. szbr, és a 11.162/1885.
sz. B. M. r. írják elő.
Bordélyházi szabályrendelet. (837/884. kgy. sz. szbr. — Krecs. Gyűjt. 118.1.) A bordélyházakról. (I. Fejezet 1—20. §§.) 1. Bordélyházat csak 30 évet betöltött, büntetlen, megbízható nő nyithat. 2. Bordélyüzlet csak oly házban nyitható, hol más nem lakik. 3. Megnyitási, áthelyezési engedélyt, valamint türelmi bár- czát csak a főkapitány adhat. 4. Ismételt kihágások miatt kéjnő- telep beszüntetését a főkapitány rendelheti el. 5. Egy bordélyház
Bordélyházi szabályrendelet. (837/884. kgy. sz. szbr. — Krecs. Gyűjt. 118.1.) A bordélyházakról. (I. Fejezet 1—20. §§.) 1. Bordélyházat csak 30 évet betöltött, büntetlen, megbízható nő nyithat. 2. Bordélyüzlet csak oly házban nyitható, hol más nem lakik. 3. Megnyitási, áthelyezési engedélyt, valamint türelmi bár- czát csak a főkapitány adhat. 4. Ismételt kihágások miatt kéjnő- telep beszüntetését a főkapitány rendelheti el. 5. Egy bordélyház