hez kétség nem fér, megkeresi az új cselédkönyv kiállítása iránt a hatóságot, mely azt eredetileg kiállította. Annak megérkeztéig ideiglenes cselédkönyvet állít ki. Hasonló az eljárás az elszakadt vagy megtelt cselédkönyvekkel is. (Rédey gyűjt. 1897. 254.1. — 18.774/fk. I. 97. sz. r.)
Oselédkönyvek írni tudó cselédek által aláirandók, még pedig a kiáll, hivatal előtt, ha pedig a könyvet más hatóság küldi, akkor az azt kikézbesítő hivatal előtt. (20.032/901. B. M. r.
L. Rédey gyűjt. 1901. évf. 29.1.)
Cselédkönyvek kiállítása. (18.774/fk. I. 1897. sz. r.) 1. A cseledkönyveket az egyszerű kiállítási költség és bélyeg
illeték megtérítése mellett mindenkor azon kér. kapitányság adja ki, melynek területén a cseléd lakása van. Helybeli illető
ségű cselédek a fővárosi tanács katonai és illetőségi ügyosztálya által kiállított illetőségi bizonyítvány, idegen illetőségűek pedig illetőségű községük községi vagy illetőségi bizonyítványa és ezen
felül keresztlevél vagy születési okmány alapján nyerhetnek cselédkönyvet. 2. Ha a cseléd ily illetőségi okmányokkal nem bir, akkor illetőségének megállapításáig a kér. kapitányság részéről — ha megbízhatóság tekintetében ellene gyanú föl nem merül — ideiglenes cselédkönyv állítandó ki. 4. A cselédkönyv kiállítása előtt a cselédek a bejelentési lapot mindenkor föl
mutatni tartoznak.
Oselédkönyvek kiállításánál Használt okmányok.
(13.545/fk. I. 97. sz. pótrend. — L. Rédey gyűjt. II. évf. 257. 1.) A cselédkönyvek kiállításánál alapul szolgáló okmányokat a be
jelentő hivatalba mielőbb, lehetőleg 48 óra alatt beküldendők és pedig nemcsak midőn rendes és végleges cselédkönyv állít- tatik ki, hanem az ideiglenes cselédkönyvek kiállítása esetén is.
Cselédkönyv kiállítási díja. (18.774/fk. I. 97. sz. r. és 13.545/fk. I. 97. sz. r.) Cselédkönyvek egyszerű kiállítási díja 20 fillér, a bélyegilleték 30 fillér.
Cselédkönyv kiállítása férjes nőnek. (86.154/V. c.
B. M. 1897. sz. r.) A szolgálati cselédkönyv a férjezett asszonyok
nak is föltétlenül kiadandó, még pedig a férj előzetes megkérde
zése nélkül, sőt férjes asszony szolgálatba is léphet a férj bele
egyezésének igazolása nélkül, mert mindaddig, a míg a férj positiv ellenzése be nem következik, az a vélelem, hogy a szolgá
latba lépést a férj nem ellenzi.
Cselédkönyvek másodlati példánya. (13.545/fk. I. 97.
sz. pótrend.) A kér. kapitányságok csak az általuk f. évi julius hó 1. után kiállított, elvesztett vagy elrongyolódott cselédkönyvek után állíthatnak ki másodlati vagy folytatólagos cselédkönyveket.
Cseléd, munkás és gazda közötti ügyekben a szerződés teljesítése iránt azon hatóságnál is lehet pert indítani, melynek területén a szerződés teljesítendő. (Közig, bíróság 1898. évi 2273. sz. hat.) Minden más vitás kérdés elintézésére a fő
Cselédperekben 78 Cselédügyi városban az illető kér. kapitányság van hivatva. (1876 : XIII. tcz.
115. §.)
Cselédperekben az ügyvédi képviselet, ha nem kihá
gásról van szó, jogosult. L. Ügyvédi képviselet.
Cselédrendőri kihágások. (1876 : XIII. tcz. 17. §.) 10—10 Kor. (vagy 4 koronát egy napra számítva elzárásban) büntetendő a cseléd, a ki több helyre szegődik vagy több gazdától vesz fogla
lót. 19. §, 20—80 Kor. pb. gazda, a ki egy előbb törvényesen elszegődött cselédet tudva felfogad. 25. §. 4—40 Kor. pb. cseléd, a ki nem akar helybe állani. 57. §. 8—48 Kor. pb. cseléd, a ki a szerződési idő előtt hagyj a el a helyét, kivévén, ha ok forog fönn a helyének azonnali elhagyhatására. 73. §. 50 Kor. pb. a gazda, a ki cselédkönyv nélkül fogad föl cselédet. 76. §. 100 Kor. pb. a gazda, a ki a cselédkönyvbe tudva valótlan minősítést ir be.
79. §. 20 Kor. pb. a gazda, a ki a kilépő cselédnek bizonyítványt nem ad. 80. §. 50 Kor. pb. a gazda, a ki a cseléd bizonyítványát át nem veszi vagy meg nem őrzi. 108. §. 4—32 Kor. pb. a cseléd, a ki a gazda tudta nélkül az engedett időn túl kimarad. 4—20 Kor. pb. a cseléd, a ki a gazda tilalma ellenére látogatót fogad.
8—48 Kor. pb. a cseléd, a ki északára valakit magához fogad a gazda engedélye nélkül. 109. §. 100 Kor. pb. a cseléd, a ki gaz
dájának ellenszegül, bántalmazza. 110. §. 100 Kor. pb. a cseléd, a ki cselédtársát engedetlenségre, hely elhagyásra csábítja. 111. §.
100 Kor. pb. a gazda, a ki a fiatal, gyermekcselédet túlterheli vagy azzal kegyetlenkedik. 112. §. 10—100 Kor. pb. a cseléd
szerző, a ki kiskorú cselédet az atya vagy gyám beleegyezése nél
kül elszegődtet. 20—200 Kor. pb. a kik engedély nélkül foglalkoz
nak cselédszerzödtetéssel. Ugyanezen büntetés alkalmazandó a cselédszerzöre, a ki valamely cselédet helyelhagyásra csábít.
107. §. 20 Kor. a cseléddel, 50 Kor. a gazdával szemben, a cseléd- törvénynek olyan megszegéséért, a mely a föntebbi szakaszok
ban nem foglaltatik benn.
<'.setéd segély pénz. tár tagsági könyvét a gazda nem veheti el. (1900: XVI. tcz. 39. §.)
Cselédsegélypénztári könyv. L. munkássegélypénztári könyv.
Cselédszerző irodák ellenőrzése. L. tudakozó iro
dák stb.
Cseléd tolonczolása. L. iparostanonczok tolonczolása.
Cselédtörvény végrehajtása tárgyában kiadott 23.364/1876.
B. M. r. (L. R. T. 1876. 93. 1.)
Cselédiigyben hozott meglelebbezett I. fokú határoza
tok a kér. kapitányságok által nem a főkapitánysághoz, hanem egyenest a fővárosi közigazgatási bizottsághoz küldendők.
(31.681/fk. I. 1900. sz. r.)
Cselédügyi előadóhoz beosztott dijnok. L. d(jnokok és cselédügyi előadó.
Cselédügyi tárgyalások szóbeliek. (49.409/fk. I. sz. r. —
Cseléd Csendőrök Fi. Rédey Gyűjt. I. évf. 205.1.) A kér. kapitányságoknál előforduló összes, akár szóbeli, akár pedig Írásbeli tárgyalás során elin
tézett cselédügyek egy külön cselédügyi naplóba vezetendök be.
Cseléd vlsszakisértetése iránt, ha gazdáját jogtalanul elhagyja, az illetékes kerületi kapitánysághoz kell fordulni.
(1876 : XIII. tcz. 57. §.)
Csemegekereskedések, bodegák és a vasárnapi munka
szünet. (36.709/V—c. 1901. B. M. r.) Ily üzletekben a 81.459/900.
sz. a. kiadott rendelet életbelépte előtt az italneműek munkaszü
neti napokon csakis déli 12 óráig voltak elárusíthatok s tekintettel arra, hogy a most idézett rendelet texative fölsorolja mindazon árúczikkeket, melyek munkaszüneti napokon délutáni 6—9 óráig árusíthatók s ezenfelül egész határozottan kimondja, hogy a ren
deletben megnevezett árúczikkeken kivül a föntemlltett idő alatt semminemű más árúczikk ki nem szolgáltatható, világos, hogy az idézett rendeletben foglalt kedvezmény az italnemüekre nem ter
jed ki, tehát noha italmérési engedélylyel bírnak, d. u. italmérést nem gyakorolhatnak. Süteményt, kenyeret, gyümölcsöt árulhat
nak d. u. 6—9 óráig. Czukorkát nem árusíthatnak, mert az már a czukrász-ipar körébe vág. A 81.459/900. sz. r. értelmében a munkaszüneti napokon esteli 6 órától 9 óráig történő elárúsitás- nál csupán az üzleti segédszemélyzet nem vehető igénybe. Ha például csemegekereskedés és bodega egy és ugyanazon üzletben folytattatik, az utóbbira vonatkozólag is csupán déli 12 óráig való üzembetartás van megengedve.
Csemegékkel házalni tilos. L. házalva tilos árúsítni stb.
Csempészett liús. L. húscsempészet.
Csempészett szivarkák. L. szivarkacsempészet.
Csempészet megakadályozása. L. Dohánycsempészet stb.
Csendháboritást tiltó 731/883. kgy. sz. szbr. — Krecs.
Gyűjt. 126. 1. Csendháborítással kihágást az követ el, ki a főváros utczáin, utain, terein s egyáltalán a szabadban az éjjeli nyugal
mat háborító zajt, lármát idéz elő vagy durva botrányt okoz, továbbá a ki nyilvánosság jellegével bíró mulatóhelyek nyílt vagy zárt helyiségeiben, nemkülönben a nyilvános jármüveken, mint például vasutakon, hajókon, siklón, közúti és társaskocsikon stb.
a közrendet vagy a közönség élvezetét háborítja vagy egyes sze
mélyeket közbotrányt okozó cselekmények által durván megsért.
E kihágás a rendőrség által 5 napig terjedhető elzárással bün
tethető.
Csendőr ellen előzetes letartóztatás csak bűntett miatt és akkor is szökés vagy összebeszélés (141. §. 3.) esetén rendel
hető el. (B. P. 143. §.)
Csendőr ellen elővezető parancs nem bocsátható ki, hanem az elővezetés végett följebb való hatósága keresendő meg.
(B. P. 131.J.)
Csendőrök megsértése szóbelileg. Hivatalos eljárásban levő csendőrnek szóbeli megsértése miatt indított ügy elbírálása
Csendőröknek Csendőrség a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (M. T. hat. 1902.
évi febr. 26-án.)
Csendőröknek adandó segédlet. (16.029/fk. eln.
1899. sz. r.) A nyomozás folytatása czéljából Budapestre jövő csendőrök jelentkezését a hivatalos órák alatt a detektiv-főnök vagy annak helyettese fogadja, a hivatalos órákon túl pedig a központi felügyeletet vezető lótisztviselo s ugyanezek jogositvák egyúttal arra is, hogy a csendőrök mellé segédletet rendeljenek ki a detektívek közül. A kér. kapitányságok közül ezélszerűség szempontjából a III. és X. kér. kapitányságok vezetői is föl- jogosltvák a hivatalos órák alatt ilyen segédlet kirendelésére, de a hivatalos órákon túl ezek területére is a központi felügyeletes fötisztviselő intézkedhetik. Újpest és Rákos-Palotán a kapitány
ság, mint eddig, ezentúl is teljesen önállóan jár el a csendöri segédlet kirendelésében. Ha a segédlet kirendelése iránt aggály merülne föl vagy az eset fontossága miatt az egyébként is szük
ségesnek mutatkozik, úgy a kirendelés végett a bűnügyi osztály vezetőjéhez, sőt fontosabb esetekben a főkapitányhoz kell for
dulni. Pontosabb esetekben jegyzőkönyv veendő föl. Más nincs jogosítva ily segédlet kirendelésére.
Csendőrök tanúk az eljárásban nem lehetnek. (B. P.
132. §0 „ „
Csendőrök kisegítő szolgálata bűnügyekben. A csend- őrörsök és különítmények, valamint ezek altisztjei és legénysége bűnügyi nyomozások tekintetében nincsenek a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség, a törvényhatósági joggal fölruházott vagy rendezett tanácsú városok rendőri hatóságának vagy a községi elöljáróságoknak alárendelve és nem képezik ezeknek rendőri közegeit; mindazonáltal sürgős szükség esetében az emlí
tett rendőri hatóságok a saját területükön levő csendőrséget egyes nyomozó cselekményekhez segédletül igénybe vehetik, illetve a segédlet kiállítása iránt az illető csendőr-parancsnokság
hoz megkeresést intézhetnek; de az ily segédletül kirendelt csendőr-egyének csak arra vannak hivatva, hogy az eljáró rendőri hatóság tagját vagy közegét teendőinek kivitelében támogassák és személyét erőszakoskodások ellen megvédjék, magában á hiva
talos eljárásban cselekvőleg részt nem vesznek. (Ut. 224. §.) Csendőrség bűnügyi szolgálata. A m. kir. csendörség- nek a bűnügyi nyomozások körül megillető jogait, kötelességeit és az ezekből folyó teendőit a csendőrségi szabályok és utasítások, nevezetesen a belügyi és honvédelmi miniszterek által 1899. évi deczember hóban kiadott csendőrségi tcSzolgálatí Utasítása A ) ((Általános résza és ennek ctFüggelékea szabályozzák.
Csendőrség bűnügyi szolgálata idegen hatósági területen. Ha csendőrjárőrök a fő- és székváros, a törvényható
sági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városok vagy idegen főszolgabírói járás területén bármely okból szolgálatiig is jogo
sultan megjelennek: jogosítva és kötelezve vannak az általuk
Csendörség 81 Csendőrség