ápolja, vagy épen kínozza. (ítél a Rh.)
Állatkínzás építkezésnél. (27.449/ik. 1.98. sz. r.) Építkezés
nél, csatomakészítésnél, homok-, kavics-bányákban, s egyáltalán ott, hol építési anyag az építési gödörből vagy más mélyen fekvő helyből lovak által vont járművekkel kifuvaroztatik, a vállalat vezetője köteles arról gondoskodni, hogy a gödörből az utcza szinig deszkákból vagy egyéb szilárd anyagból elegendő széles palló (dobogó) készíttessék, hogy a kerék a talajba ne süpped
hessen. Az építőmester, építésvezető, vállalkozó vagy fuvaros, ki a rendelet ellen vét, az 1879: XL. tcz. 86. §-a értelmében bün
tetendő.
Állatkínzásban hozott ítéletek. (128/fk.eln. 1901. sz. r.—
L. R. gy. 1901. 114.1.) Minden egyes esetben, midőn állatkinzási ügyekben az állatorvos tényleg igénybe vétetik és marasztaló ítélet hozatik, az elmarasztalt fél 3 K, azaz három korona eljárási költség megtérítésére is köteleztessék és hogy az ennek alapján befolyt összegek havonta a rendőrségi pénztárba szállítandók, a hol azok egyelőre «Bérkocsiköltség-térítmény» czimén bevétele- zendök.
Állatkínzás jégvágóhelyeken. Jégvágatási helyeken á kocsikat túlterhelik és előfogat nélkül vontatják, s a túlterhelt kocsit a lovak a süppedékes helyen nem bírván, a kocsisok a lovakat kínozzák. A jégdarabok lehullanak a járdára, sőt a járó
kelőkre is, s életveszélyes sérüléseket okoznak. Különösen a YI. és újpesti felügyelőségek hivatnak föl e visszásságok ellenőrzésére.
Előfogatok alkalmaztatása által szüntessék be az állatkínzást, ne engedjék a túlterhelést, s az indítási helyeket pedig tisztán tar
tassák, s a kihágásokat jelentsék föl a kerületi kapitánysághoz.
Állatkínzás lakbérnegyedkor. 1896. éviokt.30-ikiRfp.np.
utasítja a rendőr-őrszemeket, őrjáratokat s ellenőröket, hogy a lakbér-negyedkor a kocsik túlterhelése következtében gyakorta előforduló állatkínzásokat akadályozzák meg. Szorítsák a túl
terhelt, s nehezen előrehaladó kocsik vezetőit eloíogat szerzé
sére, s jelentsék föl őket állatkínzás, s kocsi túlterhelése miatt egyaránt.
Állatok kiirtása. L. kártékony állat kiirtása.
Állatkert látogatása. (4564/fk. eln. 96. sz. r.) Az államrend- örség közegei szolgálatban s egyenruhában bármikor bemehetnek az állatkertbe. A rendőrség családjainak tagjai részére 8 darab két személyre szóló állatkerti állandó belépti jegy van a főkapitányi helyettesnél, hol azok a jelentkezés sorrendjében átvehetők.
f iia t o k legeltetése. L. legeltetés.
Állatok levágásánál az állatot kínozni tilos. A 37.485/890. sz.
i'üldm. min. r. szerint a vágás gyorsan s akként történjék, hogy az állat legkevésbbé kínoztassék, mire a vágatási biztosok kötelesek felügyelni. A beteg állati szerveket kutyáknak adni tilos.
Állatok mérgezése. L. mérgezése stb.
Állatorvos 18 illatok Állatorvos fuvarátalánya. A 123.938/V. sz. belügym.
rend. a rendőrségi állatorvos részére évi 2400 K. fuvar-átalányt állapított meg. Az elkövetett állatkínzások kihágási tárgyalása alkalmából szükséges kiküldetéseiből kifolyólag fölmerült költ
ségek fölszámítására 1901. évi január hó 1-től többé igényt nem tarthat.
Állatorvosi segély megtagadása. Kbt. 97. §. Azon állat
orvos, a ki sürgős esetekben a hivatásával járó szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban lévő állatorvos ezen hivata
los alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja: 400 kor.-áig terjedő pénzbün
tetéssel büntetendő. Kbt. 98. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos: a ki marhavész idején, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hivatalos állását elhagyja, vagy az ezzel egybekötött szolgálat teljesítését, alapos ok nél
kül, megtagadja vagy elhalasztja. Följelentendő. Illetékes a Jb.
Állatorvosi műtétek gyanús beteg állatokon. Lásd veszett állatok.
Állatorvosi teendőket végezni tilos másnak, mint a ki arra képesítve, illetve jogosítva van. A ki e tilalom ellenére pénzért vagy jutalomért gyógyít, az 1888: VH. tcz. 153. §-ába ütköző ki
hágást követ el. Följelentendő. Illetékes a Kh. Budapesten a kér.
elöljáróság.
Állatorvos vásáron. Állategészségügyi tv. (1888: XII. tcz.) szerint: A vásártartásra jogosultak (község, stb.) kötelesek arról gondoskodni, hogy a vásárokon állatorvos legyen jelen. Ez iránti kihágások elbírálása a közigazgatási hatóságok körébe tartozik.
Budapesten az elöljáróság.
Állatölés utczáll. L. köztisztasági szabályzat.
Állatok őrzői, pásztorai. (1883: XX. tcz.) ((Pásztoroknak a község által számbavett és nekik átadott állatok közé más állatok csak a község engedélyével szabad befogadni.)) A földm.
min. 29.900/95. sz. rend. szerint: ((Pásztorok csakis értelmes, megbízható, 18 évet betöltött egyének lehetnek. A pásztorok állat orvos által kitanítandók. A pásztor köteles a beteg állatot azon
nal elkülöníteni s a megbetegedést az elöljáróságnak bejelenteni.®
Állatok ragadós betegsége. (1888: VII. tcz.) Ragadós betegség gyanúja alatt álló állatot az országba behozni tilos. Be
hozatal vagy kivitel csak marhalevéllel engedtetik meg. A marha
levélben igazolva kell lenni annak, hogy nem marhavészes vidé
ken hajtatott át, továbbá, hogy oly helyről hajtatott, melynek 30 km. körletében nem fordult elő ragályos állati betegség.
A marhalevélnek az egészségi bizonylatra vonatkozó része csak 10 napig érvényes. Járványlepte udvarokon az állatok gondozó
19 Állatok Állatsereglet
savai megbízott egyéneken kívül más meg nem fordulhat. A vész
kerülethez tartozó községekben szarvasmarhákkal vont szeke
rekkel közlekedni nem szabad. Marhalevél belföldi forgalomban is kötelező lóra, marhára, juhra, kecskére, sertésre. Az is ki
hágást követ el, ki állatót marhalevél nélkül vesz. Marhavész
zárlat ellen elkövetett cselekményekben a járásbíróság, egyéb esetekben a közigazgatási hatóság Ítélkezik.
Állatsereglet mutogatása engedélyhez kötött. L. nyilvá
nos tánczvigalom, stb.
Állatszállítmányban elhullásnál követendő eljárás.
(60.747/93. Földmiv. rend. — L. 1893. R. T. 2457.1.) «Az állomás a hullát a szállítmányból kiveszi, a marhalevelén a kivételt igazolja s a rendeltetési hely állomását táviratilag értesíti.)) Az állomás a hullát átadja az elöljáróságnak, ez a hullát megvizsgáltatja, ha az állat nem volt járványos beteg, értékesítteti, különben pedig értesíti táviratilag a rendeltetési hely elöljáróságát. Ha sertés- szállítmányban fordul elő az elhullás, a dög ki nem veendő, hanem a rendeltetési állomáson az egész szállítmány az elöljáró
ságnak adandó át. Egyéb állatszállítmányban, ha az külföldre szól, a szállítmány csak akkor továbbítható, ha megállapíttatott, hogy az állat nem ragályban hullott el. Ausztria külföldnek tekintendő.
Állatoknak (kisebbeknek) szállítása, hordása. Élel
mezésre szolgáló kisebb állatokkal való bánásmód. (826/85. kgy.
szbr.) 1. §. Összekötött lábakkal tilos szállítani: Egy párnál több borjút, juhot, bárányt, vagy kecskét; négy párnál több apró szárnyas állatot. Vásárra vitt bomyuk és bárányok lábai a vásár és mérlegelés tartama alatt 5 cm. széles hevederrel összeköt
hetek, de az állatok alá szalma helyezendő. Libák, pulykák, s nagyobb szárnyasok lábai meg nem kötözhetők, s hordásuk csak hónalj alatt van megengedve. Halat felfűzve vinni s tartam tilos.
2. §. Sertést s egyéb állatot szállító kocsinak szilárd fenékkel kell bimi s oldalainak alsó részén s a fenéken nyilasnak lenni nem
■szabad. Az oldalok résekkel látandók el. 3. §. Szárnyasok csak oly ketreczben szállíthatók, melyekben kívülről láthatók. 4. §. Az etetés és itatásról az eladó, szállító és tulajdonos gondoskodni tartoznak. (Bűnt. kbt. 86. §. ítél a Rh. — Bővebben 1. 31.060/92.
Fm. M. rend.) Jel. a kér. kapitánysághoz teendő.
Állatok szállítása vasúton és hajón. Az 1888: VII. tcz.
20. §-a szerint az állat csak szabályszerű marhalevéllel vehető fel, a szarvasmarhák mindenkor állategészségügyi tekintetben meg- vi/.sgálandók. Vasúti kocsik, rakodó hidak minden használat után lúrtötlenitendők. Az 1888. évi 40.000 sz. földm. min. rend. 85. és 86. §t)-ai szerint: 24 óránál tovább tartó szállításnál vasúton oly kocsik használandók, melyekben az etetés, itatás eszközölhető.
Ily kocsik hiányában etető állomások rendezendők be a vasutak íi 1 l al, hol azonban az etető hely az országút vagy helységbe vezető út mellett nem lehet. Takarmányról az etető vagy átrakodó álló
Állatvásárok Állatvásárok máson a tulajdonos tartozik előre gondoskodni. Vályúkat az állo
mások adnak. Tilos azonban a marha hajtóinak házról-házra takarmányért járni vagy a marhákat a közeli patak, folyó, vagy közvályukból itatni. A vasúti üzletszab. (83.289/92. keresk.min.
rend.) szerint kutyákat és más állatokat személykocsikban vinni tilos. Ölebek bevihetők oda, hol a többi utas azt nem kifogásolja.
Nagyobb s különösen vadászkutyák bevihetők a III. osztályú sze
mélykocsikba, ha kísérőikkel külön szakaszba szállanak, azonban a megállapított dijat fizetni kell értök. A vasúti üzletszab. 30. §.
3. pontja szerint: kalitban, ládában, zsákban apróbb állatok sze- mélypodgyászként föladhatók. A vasúti üzletszab. 44. §-a szerint : vadállatok csak külön megállapított biztonsági föltételek mellett szállíthatók. Élőállatok szállításához — apró marhát kivéve, ha azok jól zárt ketreczben vannak — joga van a vasútnak külön kísérőt követeim, kinek kötelessége az állattal egy kocsiban utazni.
A vasúti üzletszab. 46. §-a : a vasút vasárnap — kutya kivételé
vel — megtagadhatja az állatok szállítását. Szarvasmarháknak vasúton szállítására vonatkozó egyéb rendeleteket lásd: vasúton szarvasmarhák szállítása.
Állatvásárok rendtartása. A földm. min. 40.000/1888. sz.
rendelete az 1888: VII. tcz. végrehajtása tárgyában: 32. §. Tör
vényhatósági joggal fölruházott városokban a rendőrkapitány vagy helyettese köteles az állatvásáron jelen lenni, s a rendtartás foganatosításáról gondoskodni. 38. §. Mészárosok-, marhakeres
kedők- és állandó üzlet-telepes marhahizlalók minden oly szarvas- marhát, melyet idegen helyről behoznak, a behozataltól számított 12 óra alatt a fővárosban a kerületi elöljárónak bejelenteni s neki a marhalevelet átadni tartoznak. (Törvény 12. §-a.) 46. §. A ki marhát leölni akar, köteles azt a vágatási biztosnak bejelenteni, ki az elöljáróságnak még a gyanújáról is a ragadós betegségnek azonnal jelentést tegyen. 54. §. Vendégfogadók, csárdák istálló s mindazon közhelyek, hol állatok tartózkodnak, etetés, itatás, pihenés czéljából megállapodni szoktak, havonta legalább egyszer íertőtlenltendők, jászlak, itató-vályuk tisztántartandók, szemét, alom, trágya eltakarítandó. E teendők elmulasztásáért a csár
dás vagy vendéglős e rendelet alapján az 1888 : VII. tcz.
156. §-ában megjelölt czélra fordítandó 100 írtig terjedhető pénz
bírsággal büntetendők az elöljáróság által. 58. §. A lábon hajtott vágó és kereskedelmi szarvasmarha ellenőrzése rendőrök és pénz
ügyőrök őrjáratainak a kötelessége. (Törv. 18. §.). A marhaleve
lek elkérendők, megvizsgálandók, hogy az állatok azonosak-e a marhalevélre jegyzettekkel, hogy az útirány betartatott-e, s hogy az állatok közt nincs-e beteg vagy gyanús darab ? Ha a körülmé
nyek valamelyike fönt áll, kötelesek az állatokat föltartóztatni, elkülönített helyre terelni, s gyorsan jelentést tenni az elöljáró
ságnak. 59. §. Lábon hajtott marhát útközben legeltetni nem sza
bad, etetés és itatás a községen kívül csak az elöljáróság által kijelölt helyen eszközölhető.
Állatvédő 21 Általános Állatvédő egyesület tagjait a rendőrség köteles az állat
kínzások megakadályozásában támogatni. Az egyesület évente jutalmakat oszt ki az állatkínzók följelentésében kiválóan buzgó rendörök közt. Irodája: VII. Nefelejts-utcza 14. Hivatalos órák Állatok védelme legyek ellen. (Földm. min. 34.241/95. sz.
rend.) Kolumbácsi legyek csípései ellen legjobban meglehet az állatokat az által védeni, ha azon részek, melyek leginkább kivan
nak téve a csípésnek, 30/o-os jodoformos disznózsírral bekenetnek.
Azonban ügyelni kell, hogy az állatok ne nyalják egymást a be
kent részeken.
Állatok veszettsége s gyógyítása. L. veszett állatok.
Állatok zálogban. L. zálogban levő állatok.
Állításra (újoncz összeírásra) kötelezett hadkötelesek az előző évi novemberben (mielőtt 20-ik évüket betöltenék) jelentkezzenek illetőségi vagy tartózkodási helyük elöljáróságánál szóval vagy Írásban. (Az 1890: XXI. tcz.-hez kiadott honv. min. rend. 23. §-a.) Állomáson bérkocsis fuvart meg nem tagadhat.
Bérkocsi szabr. 14. §.
Állomásfőnök, állomási óra. L. közúti vasp. vonatk.
szab. rend.
Állomáshelyek és bérkocsitulajdonosok. L. bérkocsi szabr. V, fejezet.
Állomáshelyen hordárok, bérszolgák kötelesek tisztán, rendesen öltözködve megjelenni s az állomáshelyet tisztán tar
tartani. (Hordár, stb. szabr. 14. §.)
Alomgyüjtési tilalom erdőkben. L. erdőben tuskó, stb.
Alomszalmáért katonai átvonulásnál fölmerült költ
ségek megtérítése iránt a községi elöljárósághoz kell fordulni, valamint akkor is, ha a katona egy ló után egy napra egy és hét
tized kilogramm szalmánál nagyobb mennyiségű szalmát vagy erdei almon (falevél) kívül másféle almot követelne. (1879. évi XXXVI. tcz. 49., 54. §§. Katonai beszállásolási rend. Megjegy
zés IV.)
Alomlopások megakadályozása. L. erdei alom, stb.
Állománynyilvántartás és kezelés a rendőr-osztá-1 y oknál. Gazdászati kezelési utasítás a főparancsnokság részére.
(8—17. §§. Hivatalos kiadás. 1901.)
Alperes az, a kit valaki beperel bíróság előtt. Rendes perek
ben az alperes rendszerint nem védekezhetik, azért, midőn a kereset neki kézbesíttetik, adja azt ügyvédne i . Sommás perekben személyesen is védekezhetik az alperes, de pontosnak kell lenni a megjelenésben, mert elvesztheti a legigazságosabb ügyét is, ha nem védekezik; s a kitűzött időben hacsak egyetlen perczet is késik, azt már úgy veszi a törvény, mintha ott sem lett volna.
A neve kikiáltásánál azonnal jelentkezzék az alperes a tárgyaló bírónál. (1893 : XVIII. tcz.)
Általános kongatást tűzveszély esetén a tanács bele
Altatószerek 22 .Állványozás egyezésével a tűzoltó főparancsnok rendelhet el, mikor is beáll minden férfi lakos segédkezési kötelezettsége. (Tűzrendészeti szbr.
29. §•)
Altatószerek alkalmazása, orvosi rendelet nélkül, kihágást képez. Bűnt. 10—40 koronáig, esetleg 4 napig terjedhető elzá
rás. (1876 : XIV. tcz. 26. §. Illetékes a kh. Budapesten a kér.
Eliiljár.)
Altatószer gyermekeknek. L. dajkálásra adott stb.
Altisztek ellenőrzési kötelezettsége. L. őrszobák ellen
őrzése stb.
Altiszt, mint helyettes osztályparancsnok. Ha valamely altiszt oszt. pár. helyettesítésével bizatik meg, őt szabadságolási jog egyáltalán nem illeti, büntető joga pedig csakis a figyelmez
tetés és megrovásig terjed, a mi az illető rendőr mmositvényi táblázatába, illetve büntetési jegyzőkönyvébe be nem vezetendő.
(1894 1/8. Rfp. np.)
Altisztek öltözéke szolgálatban. (137/1897. Rfp. np.) Bün
tetés terhe alatt megtiltatik az altiszteknek, hogy szolgálatban az ellenőrzést más ruházatban eszközöljék, mint a milyen ruházat
ban az őrszemek állanak. Ellenőrzés közben a dohányzás tilos.
Polgári ruhában ellenőrizni, s szolgálatot tenni csak akkor szabad, ha az esztályparancsnokság jól megindokolt Írásbeli kérelmére ezt a főparancsnokság bizonyos időre megengedte.
Altiszti tanfolyamba jelentkezés. (Rfp. np. 98. 11/14.) E tanfolyam hallgatóit az önként jelentkező rendőrök alkotják.
Jelentkezhetik gyalog vagy lovasrendőr, legalább két évi szolgálat után. Buzgóság, szorgalom, képesség, jó magaviselet, írás, fogal
mazásban kellő jártasság, s átalános műveltség szükségeltetik a jelentkező részéről. Nem vehető föl, kinek az utolsó két év alatt fegyelmi-büntetése volt. Jelentkezni lehet Írásbeli kérvény alak
jában a Rfp.-níd.
Altiszti vizsga tárgyai: 1. az általános rendőri oktatás összes tárgyai, 2. a számtanból a négy alapművelet egész szá
mokkal, közönséges és tizedes törtekkel, 3. az őrszobai iroda
vezetés.
Altiszt, rendőr és szolga családtagjai félárú menet- jegygyel utazhatnak a máv. vonalain. (3745/Fk. eln. 1902. — 9209,Kér. Min. r. 1902.) Az ily félárú menetjegygyei egyszeri uta
zásra jogosító igazolványok kiállítása iránti kérvények az illető személyek hivatali felsőbbségük által igazolva s hivatali pecsét
jének alkalmazása mellett pártolólag láttamozva a m. kir. állam
vasutak igazgatóságához vagy az államvasutak bármely üzlet- vezetőségéhez nyújtandók be.
Állványozás építkezésnél. L. építésügyi szbr. 78—86. §§
82. §. Az utczai homlokzathoz jövő állvány czéljaira szükséges szálfákat rendszerint csak éjjel 11—4 óra közt szabad fölállítani, vagy eltávolítani. Ezen időre az utcza a szükséghez képest a mér
nöki hivatal utasítása szerint elzárandó. Az állványok elkészí
Állványok 23 Amerikába tése vagy szétszedése reggeli 1/2 5 órától esti 10 óráig esz
közölhető.
Állványok fölállítása ünnepségeknél. L. ünnepségek alkalmával stb.
Alvó kocsis följelentése. L. hajtási szabályok.
Alvás őrhelyen, fegyelmi vétség. L. fegyelmi szabályok.
(Rédey gyűjt. 1897. II. évf. 30.1.)
Ál-vizvezetéki szerelők. (49.409/fk. I. 97. sz. r. — L. Rédey II. — 245.1.) Áz utóbbi időben ismételten is megtörtént, hogy az egyes házak vízvezetékét arra nem jogosult egyének vizsgálták meg, az esetleges hiányok kijavítására is vállalkoztak és a kijaví
táséit munkabért is fizettettek maguknak. A székesfővárosnál alkalmazott vízvezetéki ellenőröknek a megvizsgálásra fölhatal
mazott igazolványuk van, a kik azonban az esetleges hiányokat rendbe hozni és azért munkabért követelni nincsenek följogosítva.
Amagukat vízvezetéki ellenőrökneknevező, de erre vonatkozó iga- zolványnyal nem biró egyének följ elentendők, esetleg előállítandók.
Ámbulanz-szobák uszodákban. L. Dunafürdők.
Amerikába kivándorlókkal szemben követendő eljárás.
(11.288/fk. I. 897. sz. r. — L. Rédey II. 90.1.) Mindazon egyének ellen, a kik saját személyükre kiállított külföldi útlevél nélkül, vagy útlevéllel, melyre nézve aggály merült fel, hogy az illető személyére nem vonatkozik s Amerikába való kivándorlás miatt a székesfőváros területén rendőrhatóságilag föltartóztattatnak és előállíttatnak, az előirt hivatalos eljárást kizárólag a sz.-fővárosi m. kir. államrendőrség fogház- és tolonczosztálya foganatosítsa.
Az esetben azonban, ha a föltartóztatott kivándorlókkal együtt a kivándorlást hatósági engedély nélkül közvetítő egyén is letartóz- tattatnék vagy vádoltatnék, ez, a mennyiben ezen tette közben a büntető törvény súlya alá eső más cselekményt nem követett el, átadandó, illetőleg följelentendő az illetékes kér. kapitányságnak mely azután az ilyen hatósági engedély nélkül kivándorlást köz
vetítővel szemben az 1881: XXXVIII. tcz. rendelkezései értelmé
ben fog eljárni.
Amerikai párbaj a btv. 283. §-ába ütköző bűncselekményt képez.
Amerikai polgárokkal szemben követendő eljárás.
(L. Rédey gy. 1900. 1101.) Az 1898. évi 28.933. sz. B. M. r. 3. be
kezdésében az Egyesült-Államokból útlevéllel vagy honlevéllel érkező egyének részére biztosított védelem azokra is terjed, kik
nek útlevele láttamozva vagy honlevele hitelesítve nincs.
Amerikába kivándorlóknak segédkező vasutasok.
(16.055/fk. I. 1892. sz. r.) Amerikába kivándorolni szándékozók a fővárosi vasúti állomásokon, hogy az ellenőrzést, s az esetleges visszatolonczolást elkerüljék, a vasúti kalauzokkal összebeszélve az állomásokon a kocsikban maradnak, s a kalauzok által a szö
késben elősegíttetnek. Ha ily eset a rendőri közegek tudomására jut, a kivándorlók, s a kalauzok egyaránt előállítandók.
Amputált Anyakönyvi Amputált testrészek eltakarítása. L. orvosok által ampu
tált stb.
«A » napló a kihágási följelentésekről vezetendő s minden hóról a következő hó 10-ig a II. fokú hatósághoz fölterjesztendő.
(Kih. Élj. 9. §. A II. fokú hatóság átvizsgálja, esetleg észrevétele
ket tesz; (Kih. Élj. 10. §.), azután fölterjeszti a belügyminiszterhez.
(Kih. Élj. 11. §.)
Anarchisták nyilvántartásáról (az 1898. évi ad 800 rés. sz. B. M. és 1366/1898. fk. rés. sz. rendeletek intézkednek.)
Andrássy-úton dlszletszállítás. Az 1896. évben al38/Rfp.
napi parancsban kiadott értesítés szerint az Andrássy-út egész hosszában közlekedhetnek a M. kir. Opera színházba díszleteket szállító kocsik.
Andrássy-uton fürdővíz-szállító és társaskocsik.
(14.681/1894. fk. sz. r.) Az Andrássy-utat átmeneti teherkocsi-for
galomra fölhasználni tilos. Csakis azon terhes, kézi, vagy fürdő
víz-szállító kocsik bocsájthatók be, melyek onnan vagy oda szál
lítanak. A Teréz-körút és Városliget közti részen, hol hármas kocsiút van, teher- és társaskocsik az útirányba eső baloldali kocsiutat kötelesek használni. Ha a jobboldali kocsiútnál van a megállás czélja, az áthajtás csak a czélhoz legközelebb eső utcza- keresztezésnél szabad. Ez oldal-kocsiutakon a megállás a házak előtt csak közvetlen és szorosan a gyalogjárda mellett történhetik.
E rendelet be nem tartása kihágást képez s följelentendő.
Andrássy-úton kerékpározás. L. A kerékpározási tilalom a Stefánia-úton.
Andricheni-házalók kedvezménye. L. házalók a törvény által stb.
Angyalcsinálók. L. dajkasággal foglalkozók vidéki stb.
Anonym-levelek írását úgy bajtársak mint felebbvalók vagy elöljárók ellen, többször ismételt föparancsnoksági napi parancs megalázó, alattomos, gyáva s nem rendőrhöz illő cselek
ménynek minősíti. A titkos rágalom aljas, férfiatlan dolog.
A rendőr előtt szabadon áll a szolgalati út, melyen ha baját, sérel
mét nyíltan, őszintén, férfiasán előadja, többet ér vele, mint név
telen levelek firkálásával.
Anyag-gyüj tőlap, anyaggyűjtés, L. Eset- és tárgy nyil
vántartás. (Rédey. H. évf. 97. 21.1.)
Anyakönyvezetés a főparancsnokságnál és osztályainál.
(Gazdászati kezelési utasítás 9—17. §§. Hiv. kiadás 1901.) Anyakönyvi kivonatért, ha az 1895 október első napja előtti időre vonatkozik: az illetékes lelkészhez, ha későbbi időre ; az állami anyakönywezetöhöz kell fordulni. (Ide tartozik a keresz
telési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat.) Az anyakönyv
vezető a kivonatért 1 korona dijat számíthat, de ha több évi anyakönyv átvizsgálása szükséges, minden év után külön illeti őt egy fél korona. Anyakönyvi kivonatra ivenként egy korona bélyeg
vezető a kivonatért 1 korona dijat számíthat, de ha több évi anyakönyv átvizsgálása szükséges, minden év után külön illeti őt egy fél korona. Anyakönyvi kivonatra ivenként egy korona bélyeg