a földszinti funkciók változásainak tükrében
Bevezetés
A jó belváros alapvető attribútumává, és a későbbi használatot meghatározó tényezővé váltak a kiskereskedelem üzletei és az elérhető szolgáltatások. A várost kitöltő lakószövetek lényeges tulajdonsága az alapvető ellátáshoz szükséges funkciók megléte, a mindennapi élethez kapcsolódó szolgáltatások lehetőleg helyben történő kielégítése. A tanulmány célkitűzése, hogy új megközelítéssel, a földszinti funkciók térbeli eloszlásával és azok időbeli változásával értékelje a megvalósult városmegújítási programokat. Az elvégzett vizsgálatok két Budapesten megvalósult funkcióbővítő köztérrehabilitáció, a Bartók Béla út megújulása kapcsán létrejövő Kulturális Városközpont Projekt, illetve a pesti Belváros új Fő utcájának területén (Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utca – Bécsi utca – Október 6. utca) végbement rehabilitációs munkálatok utólagos hatáselemzését célozza meg (1. kép).
Földszinti funkciók vizsgálatának elméleti szempontjai
A kutatás kiindulási felvetése, hogy a földszinti, piaci alapú funkciók és az adott utcaszakasz karaktere között összefüggés van. A rehabilitáció hatására megújuló közterületek minőségi változásai kimutathatóak és azok eredményessége igazolható a földszinti üzletek változásával.
Ebből következően az adott utcaszakasz földszinti funkcióinak időbeli és térbeli elemzése alkalmas az adott, utcaszakaszt érintő városrehabilitációs folyamatok értékelésére. (GERMÁN, SZENDREI 2013, SZENDREI 2013)
A földszinti funkciók vizsgálata során a kiskereskedelemre és a szolgáltatásokra úgy tekintettem, mint indikátorokra, melyek teljesen a piaci racionalitás alapján működnek. Ennek eredményeként az adott bolt csak azon a helyen képes fennmaradni, ahol az adott funkció az adott helyen igazolható, ott számára ideálisak a feltételek. Fontos, hogy a vizsgálatok során nem az egyes boltok hatásait vizsgáltam, hanem az adott területen jelenlévő kiskereskedelem karakterét.
Budapesten nem áll rendelkezésre a földszinti funkciókat tartalmazó egységes adatbázis, emiatt on-site adatfelvételi módszert alkalmazunk. A Bartók Béla út esetében a rehabilitációt megelőző időszak adatai a 2008-ban a VÁTERV95 Kft. által készített, az IVS-t és a Kulturális Városközpont koncepciót megalapozó döntés előkészítő tanulmányból (IVS XI 2008) származnak. Az ezt követő részletes adatsor saját felvételben készült el.
A pesti Fő utca területén a Budapest Szíve projekt I. üteméhez kapcsolódóan 2009-ben készült kiviteli tervek (BUSZI KT 2009, BUSZI ATT 2007, BUSZI ATT 2010) tartalmazzák az utca közterülethez kapcsolódó üzleteinek funkcióit. Az ezt követő adatok az V. kerületben folytatott hallgatói segítséggel elvégzett helyszíni vizsgálatok alkalmával kerültek rögzítésre.
A kiskereskedelem térbeli szerkezetének alakulásában a vizsgálat tárgyát képző városmegújítási akciók mellett nagyon fontos hatása van a makrogazdasági folyamatoknak is.
A 2008-as válságot követően megkezdődő rehabilitációs programok esetében az eredmények értékelésekor fontos figyelembe venni a gazdasági válság hatását.
Rehabilitációk
Fontos szempont volt a helyszínválasztás során, hogy mind a két vizsgált rehabilitáció esetében kiindulási szándék a földszinti funkciók átformálása, és mind a két területen komoly változások zajlottak le az elmúlt időszakban (2. kép). A két elemzésre kerülő projekt (Bartók Béla út - Kulturális Városközpont projekt és a Budapest Szíve Projekt – A Belváros új Fő utcája) funkcióbővítő rehabilitációs projektfinanszírozási rendszerben valósult meg. A funkcióbővítés alapvető megfogalmazott átfogó célja „a helyi közösségi élet szimbólumának is tekintett, jelenleg vonzerejüket vesztett, elhanyagolt városközpontok és alközpontok attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése.” (KMOP 2009-5.2.1/B)
A két terület építészeti karaktere hasonló, mind a kettő az eklektikus időszakban kiépült belvárosi területek szerves része. Annak ellenére, hogy a két utcaszakasz hossza eltérő, az épített környezet és a megújítási projekt is hasonló léptékűek. Mind a két esetben egy nagyon sűrű beépítésről beszélhetünk, mely alapvetően meghatározza a közterületeket és a földszinti üzlethelyiségek jellegét. A boltállományt és azok térbeli eloszlását tekintve nagyon heterogén mind a két helyszín.
A Kulturális Városközpont koncepció Újbuda 2008-ban elkészült integrált városfejlesztési stratégiájában került megfogalmazásra. A projekt funkciókat érintő fő szándéka volt, hogy a Bartók Béla út Gellért tér és Móricz Zsigmond tér közé eső szakaszán megvalósítson egy olyan központot, mely helyet ad számos közművelődéssel, kultúrával foglalkozó funkciónak, és emellett fontos gasztronómiai és vendéglátó központja legyen a városrésznek. (IVS XI 2008, IVS XI 2009)
A Belváros Új Fő utcájának déli kiindulópontja a Kálvin tér, majd egy összefüggő közterület hálózatot kialakítva jut el a Szent István körútig, végpontjaival csatlakozva a szomszédos kerületek gyalogos preferenciájú utcáihoz. A fejlesztés általános céljai az épületállomány megújítása, a közösségi terek élhetővé tétele, a forgalom csökkentése, a lakófunkció erősítése, a lakónépesség fiatalítása, a városrészek felértékelése, a kereskedelmi versenyképesség helyreállítása. (IVS V 2007 , IVS V 2011 , IVS V 2013)
1. kép: Az elemzésben vizsgált területek elhelyez-kedése Budapesten belül, Budapest Szíve Program – A Belváros új Fő utcája és a Bartók Béla út – Kulturális Városközpont Projekt
2. kép: A Budapest Szíve Program – A Belváros új Fő utcája és a Bartók Béla út – Kulturális Városközpont Projekt időbeli lefutása egymáshoz viszonyított skálán ábrázolva
Funkcióváltozások összefoglalása
A Bartók Béla út esetében elmondható, hogy a Kulturális Városközpont projekt lényegesen átformálta az eredeti, spontán módon kialakult kiskereskedelemi struktúrát. A korábbi, főleg a helyi lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó funkciók kiszorultak, megritkult a könyvesboltok száma, elmozdultak a bankok és lecsökkent a ruhaboltok száma is a területen, megnövekedett az üresen álló boltok száma. Komoly változást hozott a Gárdonyi tér forgalomcsökkentése és az épített környezet megújítása. A legtöbb új, a koncepció szerint bekerült funkció (galériák, éttermek, kávézók) nagy számban kapott helyet a téren, illetve komoly funkcionális sűrűsödés alakult ki a Móricz Zsigmond körtér és a Bertalan Lajos utca közötti rövid, részben megújított szakaszon, ahol vendéglátóhelyek, bankok és valutaváltók, galériák valamint design üzletek találtak helyet. Érdekes megfigyelni, hogy egy drasztikus emelkedést követően elkezdett csökkeni a turkálók és az üres üzletek száma is, ami arra utal, hogy a korábbi negatív irányba tartó folyamat megfordul. A kiindulási koncepció részben tudott csak megvalósulni, nagymértékben megnövekedett az új típusú funkciók aránya, és átformálódott az utcakép, azonban továbbra is jelen vannak olyan alapvető kiskereskedelmi és szolgáltatási funkciók, melyek az itt lakó népesség számára fontosak. (3. kép)
3. kép: A Bartók Béla út mentén a rehabilitáció kezdete és 2014 között lezajlott földszinti funkciókat érintő változásokat összefoglaló térkép
4. kép: A Belváros új Fő utcája mentén a rehabilitáció kezdete és 2013 között lezajlott földszinti funkciókat érintő változásokat összefoglaló térkép
A belváros új Fő utcáján a nagyobb hossz miatt sokkal színesebb kiskereskedelemi kép tudott kialakulni, mint a Bartók Béla úton. Az utca a Budapest Szíve koncepciójának megfelelően funkcionálisan is több szakaszra tagolódik. Az északi részén, a Szabadság tér környékén sok bank és valutaváltó található. A tér jobb oldalán, a Nádor utca mentén található több étterem, bár és kávézó miatt kialakult itt egy fontos vendéglátó csomósodás. Érdekes, hogy a tértől délre, az Október 6. utca mentén párhuzamosan a relatíve sok üres üzlettel nagyon nagy arányban vannak jelen vendéglátóhelyek, ami elsősorban a nagyszámú külföldi turista hatásának tudható be.
Az Erzsébet tértől délre, a Szervita tér környékén található több bank és valutaváltó, illetve itt tudtak a legtöbb teret nyerni a szuvenír shopok. Ha tovább haladunk dél felé, akkor a Petőfi Sándor utca mentén, a Ferenciek teréig terjedően nagy számban találunk galériákat, illetve éttermeket, ételbárokat, és kávézókat. A Fő utca déli szakaszára lényegesen kisebb hatást gyakorol a turizmus, és sok olyan funkció jelenik meg itt, melyek az újonnan beköltöző rétegek számára kínálnak lehetőségeket. 2009 és 2013 között nem ugrott meg az üres üzletek száma, majd 2014-ben növekedett meg nagymértékben a kiadatlan ingatlanok aránya. A térbeli eloszlás azt mutatja, hogy a rehabilitációt megelőzően az üres boltok elszórva, az Erzsébet tértől délre fordultak elő, míg a rehabilitációt követően megjelentek az északi területeken is. (4. kép)
A boltok indikátor jellegű használata lehetővé tette, hogy képet alkossunk a Bartók Béla út és a Belváros új Fő utcájának karakteréről és az ott elérhető szolgáltatásokról. Azon túl, hogy a gazdaság jellemzésére tudjuk használni a földszinti funkciókat, számos más további, a város fizikai és társadalmi karakterét meghatározó tényezőre is következtethetünk. Elég csak a kialakuló klaszterek jellegzetes térhasználataira, az egyes boltokhoz kapcsolódó társadalmi státuszokra, az elérhetőségre, városszerkezetben elfoglalt mentális szerepre vagy az épített környezet állapotára, annak rossz vagy éppen jó adottságaira gondolni. →
Felhasznált irodalom
• BUSZI ATT 2007
Budapest Szíve Fejlesztési Program Akcióterv és előzetes Megvalósíthatósági tanulmány, 2007, M – Teampannon
• BUSZI ATT 2010
Belváros új Fő utcájának kiépítése – II. ütem, Ferenciek ter és környéke rehabilitációs projekt, 2010, BLVF
• BUSZI KT 2009
Budapest Szíve projekt, I. ütem, burkolatrakási kiviteli terv, 2009, Város-Teampannon Kft.
• GERMÁN T., SZENDREI, Zs., (2013) Belvárosi funkcióvadászat – Közterület-megújítások és földszinti funkciók változása a pesti belvárosban, In: Magyar Építőművészet, 2013/4
• IVS V 2007
Belváros-Lipótváros Integrált Városfejlesztési stratégiája, 2007, készítette: Város – Teampannon kft. , 202/2007 (IV.
12) Önk hat jováhagyott középtávú Gazdasági Programja alapján kidolgozott dokumentum
• IVS V 2011
Belváros-Lipótváros Integrált Városfejlesztési stratégiája, 2011. Évi felülvizsgálata, , készítette: Város – Teampannon kft.
• IVS V 2013
Belváros-Lipótváros Integrált Városfejlesztési stratégiája, 2013, készítette: CompArt Stúdió Tervező Kft.
• IVS XI 2008
Újbuda Integrált Városfejlesztési Tanulmány és a Kulturális Városközpont projekt, döntés előkészítő tanulmány, 2008, VÁTERV Kft.
• IVS XI 2009
Újbuda 7/2009./xi.ök/i.22./ határozattal jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2009. Március, váterv95 kft
• KMOP KIÍRÁS
KMOP pályázati kiírást (KMOP-2009-5.2.1/B), http://palyazat.gov.hu/doc/2009
• SZENDREI, Zs., (2013) Artificial mono-functionalism versus natural mixed-use: Case study of Bartók Béla avenue, Budapest, In: Revista Lusófona De Arquitectura E Educação (Lusofona Journal Of Architecture And Education), No. 8-9, http://revistas.ulusofona.pt/index.php/revlae/article/view/4248/2900 →