Az első elvi alapvetés összefoglalásaként egy családteológiai vázlat megfogalmazására vállalkozom. A társadalomtudományok módszerei alkalmasak az ember, a család, a közösségek leírására, de a hitkérdések még a vallásszociológia szempontjai szerint sem beszélnek arról, ami a teológia célja: Isten üzenetének továbbadásáról. „A gyakorlati teológia azzal a kihívással néz szembe, hogy megalapozza identitását és célját az egyház küldetésében anélkül, hogy feláldozná az elkötelezettségét a kutatás iránt, hogy nem csak az egyháznak javára kíván tenni, hanem a közjóért is.” 102 A gyakorlati teológia így hídverésként működhet a bibliai üzenet és a ma emberének élete között. A Richard Osmer által megfogalmazott négy nagy témakör, mellyel a gyakorlati teológiának foglalkoznia kell: (1) empirikus-leíró (Mi folyik itt?); (2) interpretáló (Miért van ez?); (3) normatív (Mi kell, hogy történjen?;) és (4) gyakorlati (Hogyan válaszolhatunk?). Ezen kérdések mentén vannak tervezési és cselekvési feladatai a „gyakorlati”
gyakorlati teológiának a helyzet és a kontextus által kívánt irányokban.103 Ha a feltett
100 Coleman, James: Adolescent Society, Glencoe, Illinois, Free Press 1961.
101 vö. Juul, Jesper: A működő család, Park kiadó, Budapest, 2008; Gordon Neufeld – Máté Gábor, Libri, Budapest, 2014; Siegel, Daniel – Payne Bryson, Tina: A szülői jelenlét ereje, Ursus Libris, Budapest, 2020.
102 Siba Balázs: Pasztorálteológia, L’Harmattan, Budapest, 2018, 34.
103 Osmer, Richard: Practical theology: A current international perspektive, 2010. HTS Theological Studies 67, 1-7. Internetes forrás:
https://www.researchgate.net/publication/262481413_Practical_theology_A_current_international_perspective
33 kérdésekre adott válaszok egy megújító élet-keret alapelveiként érvényesülnek, akkor lesz a teológia gyakorlati teológia. Osmer azonban felvet további kérdéseket is, melyekkel
„metateóriaként” kell foglalkozni a gyakorlati teológiában: (1) elmélet és gyakorlat kapcsolata;
(2) súlyozás a hagyományos források és a teológiai igazságok között; (3) az interdiszciplinaritás kérdésköre; (4) a teológiai meggyőződések metodológiájának ismertetése.104 A családteológiában ez a hermeneutikai kérdéskör a kazuális szolgálatokra érkező családok befogadásának kérdéseiként kerülnek előtérbe a továbbiakban.
I.4.1.Katolikus családteológiai megfogalmazások
A teológia feladata, hogy Isten megbízatásában, küldetésében munkálkodjon. Ezért a lehetséges
„családteológia” a családok válsága idején nem maradhat meg a teológiai etika ideális házasság és családminták közvetítésénél, mert ilyen családokkal egyre kevesebbet találkozik. Inkább olyan utakat kell találnia és felmutatnia, ahol a családok a maguk állapotában találkozhatnak Istennel és meggyógyulhatnak. Gondolkodásunkban nagy segítség volt a „magyar katolikus családteológia” megismerése, bár gondolkodásuk háttere, elméletalkotásuk kerete más, izgalmas összehasonlításokat tehetünk ebben a vonatkozásban. Máté-Tóth András, korábbi írásában még kétféle teológiai irányról beszél: egyetemi teológiáról és bázisteológiáról.105 Két évtizeddel későbbi cikkében azonban háromra bővül a megkülönböztetett irányok sora:
„professzionális”, „pasztorális” és „populáris” teológiáról beszél a családteológián belül. Máté-Tóth András ezt a „valós család teológiájának” nevezi. Majd kifejti: „A családteológia elméleti támpillére az a belátás, hogy az adott kulturális kontextus új dimenziókat tárhat fel a hit igazságaiból, s ezek megértésében a családoknak konstitutív szerepe van.”106 Ezek elméleti alapját pedig a „kontextualitásban” és a „misztagógikában” keresi.107 Ez a két fogalom nagyon közel áll ahhoz a megközelítéshez, ahogyan a családteológiáról gondolkodhatunk.
Egy másik katolikus teológus, Lukács László nyomon követi a katolikus egyház családról szóló tanításának történetét, megerősítve, hogy az egyházban (értsd: katolikus egyházban) a 20. században egyre jobban felértékelődött a házasság és a család jelentősége. „A múltban a teológia évszázadokon át aláértékelte a házasságot. Szerepét elsősorban az utódnemzésben látta, most viszont a házastársak egymás iránti föltétlen odaadása került első helyre a család értékei között. Szemben a korábbi szemlélettel, amely a házasságot csupán
104 Osmer, Richard: The teaching ministry of congregations, Westminster/John Knox, Luisville, KY, 2005, 306
105 Máté-Tóth András: Bulányi und Bokor-Bewegnung Eine Pastoraltheologische Würdigung, Wien, 1996, UKI.
106 Máté-Tóth András: Családteológia, Teológia a családok élettapasztalatának kontextusában, in: Embertárs, 2004/II/1, 55.
107 Máté-Tóth: Családteológia, 55-65.
34 egyfajta szerződésnek tekintette, előtérbe került az a felfogás, amely azt életre szóló szövetségnek tekinti, olyan szövetségnek, amelynek ősmintája Istennek az emberrel kötött szövetsége.”108 A pápai familiaris consorcio apostoli buzdítása (1980) a családteológia alapját a „Szentháromságos Isten’ szeretet-közösségének mintájára építette. Ebben kiemelik, hogy a család részesedik ebből az isteni szeretetből, így „a család az egyház misztériumának földi megjelenése.”109 Tanításukban így kerül előtérbe a „család-egyház” fogalma már a nyolcvanas évektől kezdve. Meghirdetik a „szeretet-civilizációját”, mely a családokban a megélt közösség:
a kölcsönös ajándékozásban és elfogadásban valósul meg. Mindezen gondolatok terjedését segíti a Családteológiai Intézet létrehozása a Sapientia Egyetemen.110
I.4.2. Protestáns családteológiai megfontolások
A protestáns családteológia a maga jogosultságát más nézőpontokból fogalmazza meg.
Mindenekelőtt Adrian Thatcher anglikán teológusra hivatkozunk, akinek családteológiája széles perspektívát ível át, melyben fontos szerepet szán a család teológiai megerősítésének, úgy, mint „házi gyülekezetnek”, de ugyanígy hangsúlyozza, hogy maga a gyülekezet is akkor tölti be feladatát, ha „családként” figyel tagjaira.111 A későbbiekben részleteiben nyolc alapelv mentén fejti ki gondolatait112, melyek meghökkentőek és elgondolkodtatóak. A családteológia alapja a krisztológia, ezen belül a „háromságos Isten” belső közösségének szeretet-egységének megfogalmazása. Ezt az alapelvet ismerhetjük már a hivatalos katolikus családteológiából is. Ezt a titkot azonban – hogy miként szereti az Atya a Fiút, s a Fiú az Atyát, a Fiú a Szentlelket – továbbra is titokként kell értenünk. Látásunk szerint a Szentháromság
„három személye közötti szeretet-kapcsolat” bibliai alapokon nehezen fordítható át családteológiai vonatkozásokra.
108 Lukács László: A család az egyház szíve, in: Vigília, 2014/5 sz. internetes forrás:
https://www.google.com/search?q=A+család+az+egyház+szíve&oq=A+család+az+egyház+szíve&aqs=chrome..
69i57j69i64l3.5123j0j7&sourceid=chrome&ie=U
109 Lukács: A család, 1-8.
110 Hortobágyiné Nagy Ágnes (szerk.) Családi életre nevelés az oktatásban, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézete, Budapest, 2005, 7.
111 Thatcher, Adrian: Theology and Families, Challenges in Comtemporary Theology, Blackwell Publishing, USA, UK, Australia, 2007, 30.
112 A nyolc alapelv röviden összefoglalva: 1) A Krisztusban kapott kijelentést előnyben kell részesíteni a Szentírásban kapott kijelentés felett; 2) Theológiai módszer tekintetében a krisztológia megelőzi az etikát; 3)A Szentírást az egyház doktrinális kötelezettségvállalásainak fényében kell olvasni; 4) Jézus szeretet parancsa megelőzi az apostoli házirendeket és egyéb etikai parancsokat; 5) Minden etikai megfontolást a szeretet-parancsok fényében kell érteni; 6) A „háromságos” Isten a család szeretetteljes közösségének alapja, mert nem csupán személyekből áll, hanem kapcsolatokból is ; 7) Minden család képes megélni Isten szeretetét, akár hisznek Istenben, akár nem ismerik, mert a családi élet minőségét nem a szülők hite, hanem a szülők szeretete garantálja. 8) Az élő hagyomány él és változik. i.m. 44-48.
35 További inspiráló gondolatokat találtunk Ray A. Anderson és Dennis B. Guernsey ún.
„szociál-teológiai” megfogalmazásában, akik az ősegyház „családias közösségében”, a házigyülekezetben látják egy lehetséges családteológia alapjait.113 Leegyszerűsített formában az öt alapelv, melyeket megfogalmaznak: 1) A családteológia szíve az imago Dei; 2) A családteológia a kötődés egyszerű, de mélységes exegézise; 3) Az egyház, mint Krisztus teste a megtestesült Krisztus valódi jelenléte úgy él a világban mint Isten családja; 4) Az egyház elsősorban Isten gyermekeinek közössége, s másodsorban egy konkrét hely; 5) Isten népe, mint Isten családja kell, hogy éljen, családszerű természetes működésben. Ezek a gondolatok megerősítik azokat az alapvetéseket, amelyeket ebben a dolgozatban „családteológiaként”
képviselünk.
Kiemelek még egy valláspedagógiai megközelítést is a források közül, mely szintén a család különleges fontosságára teszi a hangsúlyt. Michael Domsgen valláspedagógiai szempontból közelíti meg a családteológiát.114 Azzal érvel, hogy a gyermek a családban kapja meg a vallásos nevelés alapjait, mely olyan intenzív és mély, hogy egy életre meghatározó hatásai vannak. Isten Igéje sokszor hoz példát Isten hozzánk való viszonyulásának kifejezésére családi szerepekből. Legtöbbször Atyaként, de néhány esetben „Anyaként” is bemutatkozik népe számára. Ennek ellenére azt írja, hogy a valláspedagógia sokáig inkább ellenérzésekkel tekintett a családra, mint a tanulás helyére, pedig a családi kapcsolatok alapmintázatai az Isten-ember kapcsolatnak is. De a család mai állapotából kiindulva jogos a kérdésfeltevése is:
„Hogyan taníthatjuk Isten „apaságáról” és „anyaságáról”, ha nem foglalkozunk a földi apák és anyák tapasztalataival?”115 Ezért fontosnak tartja, hogy a családot „kreatív mozgástérként”
értelmezzük, melynek meghatározó szerepe kell, hogy legyen a teológia egészében. Ezek a gondolatok visszatérnek még a családpasztoráció gyakorlati megvalósulásaiban.
I.4.3. Magyar teológusok hozzájárulása a családteológiához
Akik felé tisztelettel adózunk, és néhány szóban összefoglalva megemlékezünk munkásságukról – nem nevezték ugyan családteológiának üzenetüket – mégis tudományukkal nagy mértékben hozzájárultak azoknak az alapelveknek megfogalmazásához, melyek a
113 Guernsey, Dennis, B.: Family Ministry and a Theology of the Family, internetes forrás:
https://directionjournal.org/19/1/family-ministry-and-theology-of-family.html
114 Domsgen, Michael: „Familie ist, wo man nicht rausgeworfen wird.” Zur Bedeutung der Familie für die Theologie Überlegungen aus religionspadagogischer Perspektive, in: Theologische Literaturzeitung 131 (5) 2006/ január 267-286. Internetes forrás:
https://www.researchgate.net/publication/307430438_Familie_ist_wo_man_nicht_rausgeworfen_wird_Zur_Bed eutung_der_Familie_fur_die_Theologie_-_Uberlegungen_aus_religionspadagogischer_Perspektive
115 Domsgen, i.m.
36 következőkben szerepelnek. Időrendben: Gyökössy Endre, Ablonczy Dániel és id. Fekete Károly munkásságáról emlékezem meg.
Elsőként Gyökössy Endre (1913-1997) nevét és munkásságát kell megemlíteni, aki minden további nemzedék teológusainak gondolkodására is nagy hatással volt. A családról külön könyvet írt Együtt a szeretetben címmel116 A családi szerepek tisztázása mellett, a családi közösség működésének alapját a szeretet himnuszának verseire építi fel. Majd a családi nevelés helyzeteire, a szülők gyermekükkel való beszélgetéséhez olvashatunk útmutatót. Mi ez, ha nem tudomány? Egy tanulmányában idézi Sütő András mondatát: „A társadalom leglelke a család”, s erre építi fel három tételét, melyet így foglalhatunk össze: 1) A boldog család csak az Úrban van, s ez egy külön dimenzió; 2) A családban mindent a szeretet mér; 3) Nem csak gén-sors van, s nem csak hormon-sors, hanem modell-sors is.117 Legfontosabb tétele, hogy a családban a szeretetet le kell fordítani a hétköznapok nyelvére.
Ablonczy Dániel (1915-2010) családokért való munkásságának egyik legfontosabb munkája a Családkönyv.118 A házasság bibliai alapozása után a „család-közösség” alapelveit fogalmazza meg életszerűen. A család életforrásainak összegyűjtéseként azokat a bibliai szakaszokat emeli ki, amelyek eligazítanak a hétköznapi együttélés kérdéseiben. Végül – az életciklusok változásai szerint – végig veszi a család változásait a gyermek születésétől annak felnövekedéséig. „Családteológiájának” legfontosabb üzenete az, hogy a családok az Isten családjaként működő gyülekezetben élhetik meg igazán erősségeiket, ahol mindenki Isten Igéjének vezetése szerint él és cselekszik.
id. Fekete Károly (1930-2008) tanulmányát egy idézettel kezdi: „a család a gyülekezet életének egyik alkotóeleme és annak jóléte, vagy gondja a gyülekezetet sem hagyja érintetlenül.”119 „Családteológiájának” megfogalmazása családlelkigondozói szempontból közelít a család Istentől rendelt valóságához és folyamatos alakulásához ezért Gyökössy Endre által megfogalmazott családmodelleket mutat be (gyermekcentrikus; partnercentrikus;
szülőcentrikus; barát- vagy barátnőcentrikus; munkacentrikus). Majd a házasság és család teológiai alapjait a Szentírás alapján öt pontba szedi: 1) A házasság létjogosultsága és alapja;
2) A házasság születése; 3) A házasság gyümölcse; 4) A család kiteljesedése; 5) A család
116 Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben, MRE ZSIS, Budapest, 1981.
117 Gyökössy Endre: Egyetértés a családban egymással az Úrban, in: A szeretet teológusa, Emlékezés Gyökössy Endrére, szerk.: Bagdy Emőke, Animula, Budapest, 2017, 125-131.
118 Ablonczy Dániel: Családkönyv református keresztyén szemmel, Open Art kiadó, Budapest, 2007.
119 Fekete Károly: A gyülekezetépítés szolgálatában, Lux kiadó, Budapest, 2000,
37 kisugárzása. Legfontosabb mondanivalója épp az egymásért vállalt felelősség vállalása, mely családból kiindulva elérkezik a gyülekezet és a nemzet nagyobb közösségéig.
Mai teológusok közül Fodorné Nagy Sarolta, Németh Dávid és Hodossy-Takács Előd írásaiban találhatunk eligazító gondolatokat a családteológia vonatkozásában.120 Több helyen idézünk is műveikből. Nem kis érdeme van Szabóné László Lillának, hogy a „gyermekteológia”
kidolgozására vállalkozott disszertációjában. Azokat a családi vonatkozásokat emeli ki, ahol a gyermek kérdései, s a szülők válaszai már „teológiai helyzetet” hoznak létre egyedülálló módon.121 Ezért javasolja, hogy a szülőkkel való foglalkozás sokkal fontosabb helyet kapjon a gyermekmisszió szempontjából: „Ha a gyermekeiket felelősen, tudatosan és odaadóan nevelő szülőket megsegítjük a gyermeknevelés egyik jelentős területén, a kisgyermekekben felmerülő egzisztenciális kérdésekre nézve, akkor mind a kisgyermeket, mind a szülőt hozzásegíthetjük az Istennel való találkozáshoz.”122
I.4.4. A családteológia bibliai alapjai
Ahogyan az eddig tárgyalt válogatott családteológiai háttéranyagok mutatják, a család sokféle szempontból lehet a teológia vizsgálatának tárgya. Ebben a dolgozatban református egyházunk tanítása, bibliai teológiája, dogmatikája és etikája alapján fogalmazzuk meg a családteológia alapvetéseit. Elsősorban azokat a családösszetartó parancsokat emelve ki az ÓSZ bizonyságtételéből, melyek ezredévek óta adnak azonosságtudatot és összetartást Isten választott népének, Izraelnek. Az ÓSZ kultusza és kultúrája a családok nemzedékeinek több ezer éves örökségeként – egymást erősítve őrzi értékekeit. Az ÚSZ-ben a család, háznép köre és fogalma túlmutat a választott nép leszármazási körén, s kiszélesedik a Krisztusban való hit által. Jézus a hegyi beszédben a parancsolatokat újraértelmezi, s személye által mélyebb értelmet nyer az Istennel való kapcsolat. A teljes bibliai bizonyságtétel alapján az ezredéves ígéretek beteljesedéséből következő felelősség útját keressük. Mi a keresztyén közösségek: a családok, s a családokat összetartó gyülekezet, s népeket átívelő keresztyének összetartozásának és szolgálatának alapja?
Ahogy a mai értelemben értjük és használjuk a család szót, úgy nem szerepel sem az Ó- sem az ÚSZ-ben. Helyette más kifejezés/ek kerül/nek a középpontba, s ez a történeti távlatba
120 Fodorné Nagy Sarolta: Ház-házasság-haza, Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1990; Németh Dávid:
Pasztorálantropológia, L’Harmattan, KRE, Budapest, 2012; Hodossy Takács Előd: A család teológiája, avagy a poligámiától a szingli-korszakig, in: Confessio 2004/3, 43-38.
121 Szabóné László Lilla: A gyermekteológia vizsgálata a kisgyermekes keresztyén családok életében, doktori disszertáció, Budapest, 2015, 84. Internetes elérés: doktori.hu. Letöltés: 2019. 02.16.
122 Szabóné László: A gyermekteológia, 257.
38 helyezett család-elemzésnek különleges keretet ad. Sőt a mai szétesett családmintázatok vonatkozásában más, újabb erőforrásokat is megnyithat, mint csupán a klasszikus, vagy hagyományos „házasságos-család-rend” Istentől rendelt biztonságának hangsúlyozását. Azt is meg kell látnunk, hogy a családról formált keresztyén képünk egy erősen idealizált kép, válogatott igeversekre építve, elvárásként fogalmazva. A továbbiakban az Ó- és ÚSZ családról, háznépről szóló szakaszait értelmezve egyfajta konklúzióként fogalmazom meg a családteológia bibliai alapvetéseit.
I.4.4.1.Az ember kapcsolatokra teremtetett
A jól ismert bibliai szakaszokat ismertnek véve inkább annak jelentőségét erősítjük meg, hogy a Bibliában egy Isten által teremtett és gondviselése által igazgatott nagy családtörténet bontakozik ki előttünk. „A család az első természeti közösség, sőt primer formáció az emberi életben, amely nélkül semmi más közösség nem lenne lehetséges. A család előbb volt, mint az egyház, s mint ilyen, Isten teremtési ordinanciáinak egyik legtitokzatosabb alkotása.” – olvashatjuk Sebestyén Jenő Etikájában.123 Az ember teremtésével Isten egy életközösséget teremtett meg, még a bűneset előtt egy házaspár egymásra utalásával. Az erről szóló igevers talán a legtöbbet idézett szakasz a Bibliából: „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat…” (1Móz 2,18kk). Kettejük vétke azonban már nem csak rájuk hozott szenvedést és halált, hanem minden utódjuk, s az egész teremtettségre nézve is. Ez az érzékeny erkölcsi, lelkiismereti határ már a Biblia első lapjainak leírásában meghatározó jelentőségű.
Isten és ember kapcsolata – melyben az ember = férfi és nő, együtt – hordozza kapcsolatuk szorosságában a szeretet-közösség ajándékát, s annak megromlását is.
Emil Brunner (1889-1966) által hangsúlyozott gondolat, hogy az ember a reláció struktúráját hordozza magában, kapcsolatok hálójában létezik. Teológiai antropológiájában azt hangsúlyozza, hogy „az ember Isten előtt áll” – s ez emberlétének értelme. Akkor is hordozza Isten képét (az imago Deit), ha istentelenné lett, csak akkor, mint bűnös, aki „Isten haragja alatt áll.”124 Brunner egy másik művében így fogalmaz: „Az ember egyedül Istenben, pontosabban Isten igéjében értheti meg önmagát. Mert az ember csak abban értheti meg önmagát, aki létrehozta őt.”125 Az általa használt kifejezések német nyelven hordozzák ennek legfontosabb
123 Sebestyén Jenő: Református Etika, Iránytű kiadó, Budapest-Gödöllő, 1993, 241.
124 Brunner, Emil: Die christlche Lehre von Schöpfung und Erlösung, Dogmatik II. Zwingli Verlag, Zürich, 1950. 70. Ebben a kérdésben vitatkozik Karl Barth-tal, aki azt hangsúlyozta, hogy az ember minden kapcsolópontját elvesztette Istennel a bűneset miatt.
125 Brunner, Emil: Der Mensch im Widerspruch. Die christliche Lehre vom wahren und vom wirklichen Menschen. Zürich, Zwingli Verlag, 1965, 75.
39 jellemzőit: Anknüpfungspunkt (kapcsolópont); Wortmächtigkeit (megszólítottság), Verantwortlichkeit (válaszképesség, felelősség). Az embernek megvan az a képessége – s ettől ember – hogy egy másik ugyanolyan személy felé forduljon, s azt mondja neki: Te. „A másik személyt megszólítani és általa megszólíttatni az ember istenképűségének értelme. (…) Ebben a másikért való felelősségben valósul meg az ember személyi léte.”126
Ezen állítások összekapcsolásából következik első családteológiai alapvetésünk, mely kiindulópontja további fejtegetésünknek is:
1) Az ember Istennel és emberekkel való kapcsolatra teremtett, ezek által meghatározott lény, de szabadsága van ezen kapcsolatok ellen és ezekért is tenni.
I.4.4.2. A családra vonatkozó parancsok és ígéretek
Ádám és Éva, mint Isten által formált „házaspár” már a kapcsolatok megromlásának terhével (átkával) elbocsátva (1Móz 3,23) léptek ki az Éden ajtaján. Így az „első család” leszármazottai (Kain és Ábel) számára Isten jelenléte inkább kivételes esemény volt, s nem is mindig ismerték és követték akaratát (1Móz 4). A Mózes első könyvében előforduló nemzetségtáblák a nevek, a család-leszármazás megőrzésének összefoglalásai (1Móz 5 és 10) különleges sorsokkal. Isten üdvtervének további kibontakoztatásához is egy családfőt szólít meg, s ígérete a család-nemzetség-nép-emberiség egészére nézve alapvető jelentőségű: „Nagy néppé teszlek és megáldalak, naggyá teszem neved és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (1Móz 12,2-3). Ennek az áldásnak megtapasztalása adja a nemzedékről nemzedékre megszólaló és megszólító Isten-hit alapjait. A négy egymás utáni nemzedék: Ábrahám-Izsák-Jákób-József család-történetének eseményei közvetlen formában, mindannyiuk személyes Isten-kapcsolatában és családjukért érzett felelősségükben bontakoznak ki. „Az ősatyák történeteiben az áldás hatása három helyen domborodik ki. Ábrahám körében (1Móz 12-25), a nemzedékek továbbélésében, ún. «vertikális áldásként». A Jákób-Ézsau-körben (1Móz 25-37) a fivérek «horizontális együttélésről», majd a József történeteiben (1Móz 37-50) az áldáshoz tartozó béke (sálóm) a központi gondolata, mely biztosítja a közösség üdvösséges együttélését.”127 Ábrahám megáldásának ígérete azonban nem csak a választott népnek szól, hanem minden nép, minden hívő örökségévé lesz (Róm 4,9-25; Gal 3,6-14; 1Pét 3,9), mert Isten az, aki áld (Mt 25,34; Zsid 6,7). Az áldás
126 Ott, Heinrich: Die Antwort des Glaubens, Systematische Theologie in 50 artikeln, Kreuz Verlag, Stuttgart-Berlin, 1972, 160-161.
127 Westermann, Claus: Az Ószövetség teológiájának vázlata, Budapesti Református Theologiai Akadémia, Budapest, 1993, 102.
40 Krisztusban éri el teljességét (Ef 1,3). Az áldás jelentőségéről még a dolgozat további részében részletesebben is lesz szó.
I.4.4.2.1.Család-háznép jelentősége és összefüggései
Az Ó- és ÚSZ történeteiben a család szó háznép jelentésben szerepel.128 Több nemzedék együttélését jelenti, melynek van egy Isten által megerősített vezetője: a családfő. „Izrael népe történetét, mint Ábrahám családjának történetét mutatja be, s hogy tulajdonképpen a család, a
Az Ó- és ÚSZ történeteiben a család szó háznép jelentésben szerepel.128 Több nemzedék együttélését jelenti, melynek van egy Isten által megerősített vezetője: a családfő. „Izrael népe történetét, mint Ábrahám családjának történetét mutatja be, s hogy tulajdonképpen a család, a