Dolgozatom kísérlet annak bizonyítására, hogy a családterápia, s ezen belül is a relacionális etika a maga szemléletmódjával segít a lelkészeknek, hogy másfajta felelősséggel vállalják a kazuális szolgálatokat a családi életciklusváltás helyzeteiben. Ennek egyik eleme annak tudatosítása, hogy a családi kapcsolatrendszer folyamatosan változik, s a történések mindig hatással vannak az egész családra. A változások egyfajta ciklusosságot mutatnak, mint természetesen bekövetkező átmenetek minden család életében.
168 Robinson, Marilynne: A gondolkodás szabadsága, Kálvinista tűnődések, Kálvin Kiadó, Budapest, 2018, 173.
52 Erik H. Erikson írta le (1902-1994) az identitás epigenezisét, s fogalmazta meg az ember életének nyolc életszakaszra bontott kihívásait. „Az ember fejlődését az eleven személyiség által átélt – külső és belső – konfliktusok szempontjából mutatom be. A személyiség minden konfliktusból úgy kerül ki, hogy belső egysége, ítélőképessége erősödik, s képesebbé válik arra, hogy saját és a számára jelentős más személyek mércéje szerint ’helyesen cselekedjék’.”169 Az elmélet szorosan kapcsolódik a családterápiában használt családi életciklus modellhez. A családi változások áttekintésére először az 1940-es években170 a családszociológia dolgozott ki egy modellt, majd ezt az 1990-es évektől171 már a családterápiában is alkalmazták. Azzal a kiegészítéssel, hogy ahogyan az „eriksoni” életszakaszok közötti átmenet sem pillanatszerű, úgy a családi életciklusban végbemenő változások is folyamatként értelmezendőek. Fontos, hogy „minden egyes szakaszt egy-egy adott, változást és alkalmazkodást követelő életesemény indít el, ezért ezeket nevezhetjük életszakasz-markernek is.”172 Amint a család átlép egy másik szakaszba, a szülők, a testvérek és a tágabb család is új feladatok elé néz, sőt konkrét döntésekre kényszerül. Például amikor egy fiatal elköltözik otthonról és házasságra lép valakivel, új szerepeket tanulnak mindkét család tagjai. Az anyából anyós lesz, a testvérből sógor, de a fiúból férj és így tovább. Ezek az ún. normatív krízisek, amelyek az élet alakulásából következnek, s a családok többsége meg tudja oldani ezeket a helyzeteket: ha a családnak vannak régről erre mintái, hagyományai. Az életciklus-modell elsősorban leíró jellegű, s általánosító is, mégis segít a családokban lévő mozgások/hatások áttekintésében, főként az általunk kiemelt jelentőségű „átmenetekre” nézve. A következő táblázat összefoglalja azt a komplex feladatsort, amely egy-egy életciklus-váltás kapcsán a családtagokat érinti:
életciklus stádiumok
átmeneti feladatok a családi rendszerben szükséges változások
önállóvá
169 Erikson, Erik H.: A fiatal Luther és más írások, Gondolat, Budapest,1991, 438.
170 Duvall E.M.-Hill R.: Report tot he committee on the dynamics of family interaction, Washington, DC, 1948.
171 Carter, B.-McGoldrick, M.: The explaned family life cycle; Individual family, and social perspectives, Boston, Allyn&Bacon, 1999.
172 Goldenberg, H.&I.: Áttekintés a családról I. kötet, Animula, Budapest, 2008, 38.
53
A táblázatban szereplő hét családi normatív krízist vannak, akik más szakaszolással osztják fel.174 Ez a leegyszerűsítés kritizálható, s többen ki is egészítették más hatások jelentőségével.
Ezek közül csak a Combrick-Graham modellt emelem ki, amelyik még megkülönböztet családot összehozó (centripetális) változásokat, és a családtagok egyéni változásai miatt széthúzó (centrifugális) erők érvényesülését.175 A normatív krízis összefüggésében a személyes növekedés identitás-válságai is nehezítik a család egyensúlyának fenntartását. A generációk egymás mellett élésében jelentős eltolódások és egybeesések lehetségesek, s ezért a veszteségek és nyereségek egy család életében többször jelentkeznek, mint problémák, akár hirtelen betegség formájában, akár a viselkedés megváltozásában
173 Az átalakított táblázat eredeti forrása: Goldenberg: Áttekintés, 40.
174 Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére, in: Gerevich József (szerk.) Közösségi mentálhigiéné, Budapest, 1997, 17, Hill-Rodgers féle modell alapján.
175 Combrick-Graham L.: Adolescent sexuality in the family life cycle, in: C. Falicov (Ed.) Family transitions, NY, Guilford, 1988.
54 Az alábbi ábra jól érzékelteti három generáció párhuzamos normatív életváltozásainak görbéjét, ahol ugyanaz a családi történés mindhárom nemzedékben másfajta alkalmazkodást kíván, más kérdéseket vethet fel, s másfajta szerepeket kell, hogy megerősítsen. Ha ma már nem is él egy háztartásban a három nemzedék, a változások mindig minden nemzedéket érintenek:
2.ábra176
Amikor a családi életciklusváltásokat és a személyes életváltozások kríziseit egyszerre tudatosítjuk, akkor válik még nyilvánvalóbbá, hogy a töréspontok, konfliktushelyzetek állandó kapcsolati kiegyensúlyozást igényelnek. Ám amennyire nehézségekkel terhes lehet egy-egy életszakaszból a másikba lépni, annyira különleges tapasztalat, hogy ugyanez fordítva is igaz lehet: épp a megoldás, a kiegyenlítődés következhet be egy-egy ciklusváltás során. A családi életciklus kihívásának eseményei olyan különleges erővel rendezik át a családtagok család-rendszerben elfoglalt helyét, hogy képesek akár konkrét fizikai töréseket és érzelmi szakadékokat is áthidalni. „Ha a sorsfordító eseményeket a családi rendszer szemszögéből nézzük, világosan láthatjuk, hogy a család maga megy át egy életszakaszon, nem pedig valamelyik ünnepelt. (…) Ezek az idők sarkalatos pontjai. (…) Az életciklusok eseményei nem véletlenszerűek, szinte mindig mélyebb családi folyamatok megnyilvánulásai, melyek hosszú
176 Jenkins, Hugh.: A rendszer kezelése, Animula, Budapest, 2006, 235, ábra.
55 idő alatt érlelődtek.”177 A következő ábra a családi életciklusok váltásának összetett folyamatát vázolja:
Az 3. ábra a változás lépéseit mutatja. Az A terület a segítséget nem igénylő változás; a B terület egy diszfunkcionális viselkedés megjelenése; a C terület a külső segítség lehetséges hatása.178
„A család nehézségeit aktuális élettapasztalatuk fényében kell értelmeznünk. Figyelemmel kell lennünk magasabb rendű szervező elvekre, az elvárások és attitűdök jelentőségére, a múltból származó tabukra. De épp ily erős lehet egy, a jelenlegi szituációt befolyásoló tapasztalathiány”179 hatása is. Komlósi Piroska foglalta össze, hogy melyek azok az elemek melyek minden családi életciklusban jelen vannak, s megfelelő kezelésük biztosít sikeres továbblépést: 1) Az új szükségletek megjelenése; 2) A fejlődést szolgáló feladatok elfogadása;
3) Új viselkedés- és kapcsolatformák gyakorlása; 4) Veszteségek (a „meghaladott” jóról lemondás) elfogadása; 5) Változás a családi rendszer működésében; 6) Elakadások, zavarok, patológiák kialakulása. „A család életének minden szakaszában egyszerre több problémaszint van jelen: a családtagok egyéni intrapszichés problémái; a már kialakult szerepstruktúrák
177 Friedman, E. H.: Nemzedékről nemzedékre, Exit, Kolozsvár, 183.
178 Jenkins, 246. ábra átdolgozva.
179 Barnes, Gill G.: CSALÁD, terápia, gondozás, Animula, Budapest, 1991, 22.
56 alakulása; az aktuális interperszonális konfliktusok; a nukleáris család és a nagyobb rokonság kapcsolati hálójában meghúzódó feszültségek; s a makro-rendszer intézkedései, döntései.”180
A legtöbb emberi kultúrában az életciklusváltásokat az egyensúlyvesztések miatt bizonyos ceremóniák teszik emlékezetessé. Bevett szokás, hogy ezeken valamennyi családtag részt kell, hogy vegyen, mert minden érintett egyszerre kell, hogy átélje az esemény jelentőségét: ez ad lehetőséget a családi szerepek újradefiniálásában. „J. Haley (1980) észlelte, hogy a nyugati társadalmakban a vallási ceremóniák elmaradása magyarázhatja a családban előforduló későbbi nehézségeket.”181 Érdemes meghallani ezt az észrevételt, hogy a családok története és az egyházi szertartások, az igehirdetés, lelkigondozás alkalmai, a lelkipásztor családokkal való találkozásában több lehetőség rejlik, mint gondolnánk. Számítanak ránk, hiszen az „igehirdetés az élet értelmező magyarázata” – idézi Hézser Gábor a német pasztorálpszichológus Michael Klessmann mondatát.182
Egyházunk szerepvállalása, hogy a családok életciklus-váltásának szakaszainál egy-egy kazuális szolgálattal járulhat hozzá a családok megküzdéséhez.
II.2. A KAZUÁLIÁK JELENTŐSÉGE A CSALÁDI ÉLETCIKLUSVÁLTÁSOKNÁL